Egyszer majd a kajmánfarok is elnyeri az értelmét

Egyszer majd a kajmánfarok is elnyeri az értelmét

Turi Tímea Egyszerre egy beszéljen és Gál Ferenc Ház körüli munkák című versesköteteit mutatták be a Margó Irodalmi Fesztivál első napján, ahol szó esett mitológiai történetekről és ciklus-elválasztó versekről is.

Fotó: Posztós János

Ruff Orsolya | 2023. május 12. |
Turi Tímea
Egyszerre egy beszéljen
Prae, 2023, 93 oldal
-

Másfelől jönnek, másfelé tartanak, mégis vannak érdekes találkozási pontjaik – mondta Krusovszky Dénes csütörtök délután a Margón, ahol Turi Tímea Egyszerre egy beszéljen és Gál Ferenc Ház körüli munkák című versesköteteit mutatták be. Közös metszéspontként rögtön felmerült, hogy utóbbi borítóján egy antik vázakép részlete nyomán a kérők lemészárlásának egy jelenete látható, az Odüsszeiából ismert mozzanat pedig megjelenik az Egyszerre egy beszéljen című kötetben is. Turi Tímea a mitológiai történeteket nagy vadaknak nevezte, amikhez mély levegőt kell venni, és ezeknek egyszerre vannak személyes és nem személyes tétjeik. Utalt a ma gyakran hivatkozott transzgenerációs traumákra, melyekhez még hozzájön a sajátunk, szerinte viszont a saját történetekben nehéz megtalálni, hogy valójában mi a közös. A saját történeteivel az ember sokszor megégeti magát, a mitikus történetek éppen ezért úgy is működhetnek, mint a konyhai kesztyű („Ezzel tudom megfogni a dolgokat”). Nagy teherbírásúak a mitológiai történetek, tette hozzá, egyszerre személyesek és személytelenek.

Gál Ferenc
Ház körüli munkák
Prae, 2023, 82 oldal
-

A beszélgetésen kiderült, hogy Gál Ferenc általában elég aktívan beleszól abba, mi jelenjen meg az adott kötete borítóján („A borítóképeket én hozom”), ez nagyjából a második kötete (Újabb jelenetek a bábuk életéből) óta így van. (A háttér teljes megértéséhez vissza kell menni egészen A kert, a város és a tenger című első kötet megjelenéséig, amikor is a könyvbemutatót úgy voltak kénytelenek megtartani, hogy az eredetileg kitűzött időpontra nem jelent meg a könyv – akkori kiadója ugyanis egy javításra hivatkozva nem tudta időben megjelentetni.) Az új kötet borítójára a kérők lemészárlása jelenete helyett eredetileg egy labirintusképet tervezett, a jogokat viszont arra nem tudták megszerezni. A mitológiai történeteket ugyanakkor Gál Ferenc is megkerülhetetlennek nevezte, ráadásul a borítón ábrázolt jelenet és a cím (Ház körüli munkák) együttesen eléggé ironikusan cseng össze. Krusovszky Dénes utalt rá, hogy a kötetben a ciklusokat nem cikluscímek, hanem mottók választják el, mégpedig forrásmegjelenések nélkül, aminek egészen egyszerűen az az oka, hogy a költő – elhárítva az utólagos értelmezési törekvéseket –

nem akarta, hogy az olvasók azokba a címekbe, szerzőnevekbe kapaszkodjanak.

Turi Tímea a ciklusokat kilenc, azonos című verssel (Bevezetés az imádkozásba) választotta el. A költő elmesélte, hogy szerkezeti inspirációt keresve ima- és zsoltároskönyveket forgatott, de rá kellett jönnie, hogy azok a kötetek nincsenek megszerkesztve, hiszen funkciójukat tekintve használati tárgyak. Végül arra jutott, hogy a ciklusok elválasztó részei ne címek, hanem versek legyenek – ahogy fogalmazott: a ciklusok mások, mégis ugyanazok, amit ezzel a játékkal akart oldani. Költőként pedig az érdekelte, hogyan és mire lehet használni a verset.

-

Gál Ferenc új kötetében nagyjából tíz év anyaga olvasható (legutóbb 2015-ben jelent meg kötete Az élet sűrűjében címmel), Turi Tímea esetében sűrűbben jöttek a kötetek, hat év telt el a legutóbbi megjelenése óta (ez volt az Anna visszafordul). Kérdésre válaszolva elmondta, hogy bár úgy érezte, megváltoztak a hangsúlyok, de az számára változatlanul érdekes,

hogyan beszélünk a közbeszédben, újságcikkekben, pódiumon vagy épp a konyhában a női-férfi szerepekről,

és foglalkoztatja, hogyan lehet irodalmi szövegekben erről több dimenzióban beszélni.

Krusovszky Dénes felidézte Turi Tímea egy korábbi interjúját, amiben azt mondta, hogy nem igazán szokott a boldogságon gondolkodni, és bár erre a költő konkrétan nem emlékezett, azt elárulta, hogy ami érdekli, az a jó élet – hogy hogyan tud az ember rendben lenni magával és a világgal („Ez a rendrakó munka érdekel”). Szép Ernő fontos szerzője, és hozzá kötődik a bonmot: „Boldog voltam, csak nem vettem észre”. Turi Tímea szerint ennél pontosabb meghatározása nincs a boldogságnak. Krusovszky Gál Ferenctől két idézetet hozott („És nem azért beszélek halkabban, / hogy bárki közelebb jöjjön”; „És mit kezdjek ezzel a kajmánfarokkal?”). Gál Ferenc a verseit hirtelen kilökődéseknek nevezte, és azokban időnként olyan mondatok, szavak találják meg a helyüket, melyeket akár évekkel korábban írt fel magának. Zárásként azt mondta, egyszer majd kifejti, mit gondol a versről, és akkor majd a kajmánfarok is elnyeri az értelmét.

Kapcsolódó cikkek
...
Beleolvasó

A szerelemről és hitről, jövendölésekről és útkeresésről is szólnak a Háy-kódex versei

"Végre olyan versek, mint régen, amiket mégsem írhattak volna meg régen." Májusban új kötete jelenik meg Háy Jánosnak, benne szerelmes, istenes, okosos versekkel. Olvass bele!

...
Gyerekirodalom

Kortárs versek keltik életre megkövesedett klasszikusainkat

A Tilos az Á legújabb kötete, a Viszek egy szívet nagy klasszikusainkat, tankönyvekből és szöveggyűjteményekből mindenkinek ismerős magyar verseket állít párba kortárs versekkel. 

...
Nagy

„nem ismerjük az ágak nélküli eget” ‒ öt friss verskötet, amikről még sokáig fogunk beszélni

A magyar költészet napja alkalmából öt friss verskötetet olvastunk végig: kontinenseken és történelmi korokon átívelő ajánlónkban találkozhattok sóval tartósított lelkekkel, és közösségi finanszírozott, gyanús űrprogramokkal, de megmutatjuk nektek a számvetés és a szófogadás, valamint a széttartó figyelem topográfiáját pontosan megragadó passzusokat is.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

A Dreherek sikertörténetét csak az államosítás tudta megakasztani

A Dreher bejáratott márkanév Magyarországon, a mögötte meghúzódó család- és cégtörténet pedig legalább annyira színes, szerteágazó és fordulatokkal teli, mint az elmúlt durván kétszáz év magyar történelme. Iglódi Csaba első regénye, a Dreher-szimfónia négy tételben meséli el az egymást követő generációk felemelkedését.

...
Nagy

Gurubi Ágnes: Kőr Dáma

Gurubi Ágnes a Szív utca című regényével 2021-ben a top3-ban végzett a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjért folyó versenyben. Volt értelme megőrülni című tárcasorozatának ez a harmadik része.

...
Kritika

Levélfolyamból bontakozik ki a Kner család megrázó és felemelő története

A magyar történelem egyik legtragikusabb korszaka elevenedik meg a Magvetőnél megjelent könyv lapjain, és a családregényszerű szövetet kirajzoló epizódok arról győznek meg, hogy kivételes szellemi és érzelmi kohézió fogta össze a Kner család egymást követő nemzedékeit.

...
Nagy

Pléh Csaba életútja a soha el nem fogyó kíváncsiság története

 A pszichológus-nyelvész a Magvető Kiadó Tények és tanúk sorozatában most megjelent Árnyak lapjain saját élettörténetét, tudományos pályafutását, és ezen keresztül a korszak pszichológiai és a nyelvészeti tudományos világát is bemutatja, miközben annak kiemelkedő alakjairól (munkatársairól, barátairól) is portrékat rajzol.

...
Nagy

Pam Jenoff a Covid alatt értette meg, hogyan változhat meg radikálisan az élet egy másodperc alatt

Pam Jenoff a kilencvenes évek közepén Krakkóban kezdett el dolgozni diplomataként, ahol többek között a holokauszttal kapcsolatos ügyeken, a zsidó tulajdon visszaállításán dolgozott. Szoros kapcsolat alakult ki közte és az idős túlélők között, történelmi fikciós regényeit a tőlük hallott történetek inspirálják. Interjú.

...
Nagy

Behrouz Boochani: Kurd vagyok. Az ellenállás az identitásom része

Behrouz Boochani iráni kurd újságíróként dolgozott, mikor menekülni kényszerült, majd illegális bevándorlóként éveket töltött embertelen körülmények között egy ausztrál börtöntáborban. A Margó előtt beszélgettünk a kurd ellenállásról, az iráni tüntetésekről, a börtöntábor rendszeréről, kontrollról és migrációról is. Interjú.

A hét könyve
Kritika
A Tél Szokcsóban nem a beteljesülés regénye, hanem az áthidalhatatlan távolságoké
...
Panodyssey

Borda Réka: Hová lettek a tárgyak az irodalomból? [Tárgydilemmák]

"A szépirodalom persze az ember, nem a környezet nagy kérdéseit taglalja – mindazonáltal környezetünk nemcsak hogy nem elhanyagolható, hanem sok esetben minket meghatározó dolgok összessége, amelyek funkcióval való megtöltése képes színesíteni, mélységgel megtölteni az irodalmi alkotásokat. Elvégre tárgyaink és tereink mi magunk vagyunk: nincs civilizáció, ha mi, emberek nem alakítjuk környezetünket." Borda Réka Tárgydilemmák című esszésorozatának következő részében azt vizsgálja, hogyan és miért hiányzik a materialitás irodalmunkból.

Hírek
...
Könyvtavasz

Amikor anya és lánya hazatér, a család ősi birtokán egy több száz éve eltűnt telepeskolónia rejtélye is megoldódhat

...
Zöld

A 19. századi dán festők a sörfőzés maradékát használhatták vásznaik alapozására

...
Hírek

Lefagyasztják az olaszországi áradások miatt elázott régi könyveket

...
Hírek

Floridai alsó tagozatosok már nem olvashatják Amanda Gorman versét, a Fehér Ház tiltakozik

...
Könyvtavasz

Mesés versek ringatják álomba a gyerekeket

...
Nagy

Földi Andrea: Az AI segíthet az illusztrálásban, de a kreativitás egy megfoghatatlan és végletekig emberi tulajdonság

...
Hírek

Ők kapták idén a ferencvárosi József Attila Irodalmi Támogatást!

...
Hírek

A Biblia soha nem látott, 1500 éves részletét találták meg

...
Szórakozás

Ismét film készült Amerika egyik legtöbbet kifogásolt kedvencéből