30 éves a Total Recall - Az emlékmás

30 éves a Total Recall - Az emlékmás

30 éves a Philip K. Dick novellájából készült kultklasszikus, amelyben Arnold Schwarzenegger levegőzik egyet a Marson. Vagy nem. Mindenesetre egyszerre rémisztő és izgalmas (na meg nagyon ismerős) Dick jövőképe, amelyben a személyes tapasztalatot felülírják a mesterséges emlékek. Az emberiség vajon végleg elszakad a valóságtól? Csak idő kérdése, hogy a Mátrix virtualitása beköltözzön a koponyánkba?

Bányász Attila | 2020. november 19. |
PHILIP K. DICK
Emlékmás
Ford.: Pék Zoltán, Galamb Zoltán, Szente Mihály, Szántai Zsolt, Gálvölgyi Judit, Agave, 2019, 375 oldal

Philip K. Dick már a ’60-as években eljutott odáig, hogy az emlékeit kiárusítsa. Akkor még csak kicsiben. Meglehetősen későn került Hollywood látóterébe az általános gondolkodásmóddal szembemenő rendkívüli kreativitása, amely még ma is fejvakarásra készteti a filmstúdiók fejeseit. Pedig feldolgozható irodalmi alapanyag akad bőven, és a filmes technika is beérett hozzá – mint azt a 2000-es évek eleje bizonyítja: ImposztorKülönvéleményA felejtés béreKamera által homályosanNext – A holnap a múlté és a Sorsügynökség, hogy csak a nagy mozifilmes adaptációkat említsem. A 2010-es évekre ez a tendencia a nézői trendek változásával egyre inkább a televíziós sorozatok felé billent el (lásd: a Különvélemény sorozat adaptációja, Electric Dreams és a The Man in the High Castle). Dick semmihez sem fogható nézőpontjának a mozgókép világába implementálása a ’80-as, ’90-es évek korszakalkotóan úttörő produkcióihoz fűződik: a Szárnyas fejvadászhoz és Az emlékmáshoz.

Az Emlékárusítás nagyban és kicsiben című novelláját 1966-ban publikálta az író a The Magazine of Fantasy & Science Fiction magazinban. A megfilmesítési jogai nyolc évvel később mindössze 1000 dollárért keltek el. Nem meglepő, hogy a sztori megihlette a filmeseket: a szürke hétköznapokból öntudatra ébredő kisember figurája vissza-visszatérő motívuma Dick világának. A belső nézőpontjától szabadulni vágyó egyén szomjazik az őt körbe ölelő objektív világ minden fonákságára. Az író képzelete pedig az absztrakt fogalmak és a feje tetejére állított axiómák valóságos kincsestára.

Dicknek a műveiben sikerült ablakot nyitnia a szubjektivitáson túli végső valóságra, és élénk képzeletű fantáziájával belaknia.

Az emlékmás tipikus példa erre, amelynek kétértelmű lezárása a néző képzeletére bízza, hogy amit főhősünk szemszögéből megtapasztalunk, az álom-e vagy valóság.

Philip K. Dick nyomorult kisemberei - Könyves magazin

Phillip K. Dick már csak ilyen. Soha nincsenek könnyű válaszok, sem biztos támpontok, sem erős és határozott hősök. Csak nyomorult kisemberek vannak, akik szerencsétlenül botladoznak a megismerhetetlen, felfoghatatlan valóságok kusza labirintusában.

A filmeseknek azonban sokáig nem sikerült fogást találniuk Dick történetén. A forgatókönyv idővel csak hízott, ahogy a különböző írók és rendezők a maguk képére próbálták formálni, például a rövid időre képbe kerülő David Cronenberg rendező beleírta a lázadók szörnyszülött vezérét, Kuato és a marsi mutánsok figuráit. A filmes projekt Arnold Schwarzenegger szívügyévé vált, akinek állhatatosságának köszönhető, hogy egyáltalán megvalósult. Nemcsak a megfilmesítési jogokat vetette meg Andrew G. Vajna és Mario F. Kassar produceri cégével, a Carolcoval (nekik köszönhetjük a Rambo-filmeket, a Terminator 2-t és még sok más produkciót), de rendezőt is keresett, később pedig beleszólt a forgatókönyvbe és a forgatásba is. Persze a főszerepet kisajátította magának, amiért igazából senki sem igazán lelkesedett. Amikor Schwarzi meglátta Paul Verhoeven előző, látványosan erőszakos sci-fi akciófilmjét, a Robotzsarut, tudta, hogy a kompromisszumokkal hadilábon álló holland rendezőnek kell megcsinálnia a filmet. A szkriptet átírták Schwarzeneggerre, így vált a főszereplő könyvelő karakteréből az osztrák tölgyhöz jobban illő építőmunkás.

Az adaptáció megtartotta a novella alapmotívumát:

a jövőben nincs már többé szükség a személyes megtapasztalásra, egy rutineljárással bármilyen emléket bevéshetnek az ember fejébe, hogy aztán boldogan élje tovább az életét olyan élményekkel gazdagabban, amelyek valójában meg sem történtek.

A főszereplő Douglas Quaid egyszerű, átlag melós egy építkezésen, aki az álmaiban folyton a Mars felszínét rója. Persze nincs lehetősége arra, hogy meglátogassa a távoli űrkolóniát a vörös bolygó felszínén, így kapva kap az alkalmon, amikor a Rekall vállalat reklámjában hall az emlékutazásról. Felesége és kollégája tiltakozása ellenére befizet egy marsi titkosügynökös túrára a koponyája körül, s bár a beavatkozás nem jár ugyan sikerrel, Quaid álma mégis valósággá válik: darabokra hullik a világa, miközben kémként elutazik a Marsra, hogy a fejében mélyen eltemetve őrzött titok segítségével megszabadítsa a bolygót a totalitárius rendszertől.

Borítópornó: A Philip K. Dick-sorozat - Könyves magazin

Rovatunkban különleges könyvborítók tervezőit kérdezzük meg arról, hogyan dolgoznak, miként születnek a nagy ötletek, és milyen tendenciákat látnak a szakmájukban itthon, illetve külföldön. Az Agave gondozásában megjelenő Philip K. Dick-sorozat bátor borítóiról Faniszló Ádám grafikussal beszélgettünk.

Az emlékmás című film sikerének titka, hogy a készítői a kiinduló irodalmi alapanyaghoz méltó módon, rendkívül kreatívan és innovatívan tovább tudták gondolni a történetet.

Quaid a szegény ember James Bondja, aki a nézővel egyetemben képtelen eldönteni, hogy amit lát, az a valóság, amit eddig eltakartak a szeme elől, vagy még mindig ott ül valahol az emlékeit buheráló gépezetbe zárva.

Az emlékmás tulajdonképpen a Mátrix előfutára, gépek helyett a testetlen hatalommal, amelyre nincs ráhatással a társadalom kisembere.

Philip K. Dick és az örök paranoia - Könyves magazin

Mindezt a korát megelőző vizualitással sikerült abszolválniuk, vegyítve a legújabb számítógépes effektusokat a hagyományosabb makettekkel és bábokkal megvalósított megoldásokkal. A digitálisan restaurált, 4K-s HDR képpel és újrakevert hanggal ismét a mozikba kerülő 30 éves produkció jól öregszik, tartja a formáját, nem beszélve a varázsáról. Schwarzenegger karrierje csúcsán szinte alig enged teret a többi színésznek, méretes muszklijaival és végtelen karizmájával mindenkit kitakar a képből. Egyedül az akkor még alig ismert Sharon Stone-nak sikerült – szó szerint – beverekednie magát a mainstreambe, és ehhez csak a mindenki Terminatorának ujját kellett eltörnie. Verhoeven felfigyelt a csinos, agilis és tehetséges színésznőre, és a következő filmjét, a kitárulkozós Elemi ösztönt is vele forgatta.

Az emlékmás tele van olyan emblematikus részletekkel, amelyeket soha még sehol másutt nem láthattunk, és mélyen belevésődtek a tudatalattinkba: ilyenek a Mars felszínén játszódó, légnyomás-hiányos szem-kidülledős jelenetek, a még ma is látványos test szkennelő röntgenfal a mozgó csontvázakkal, a kövérnős útlevélellenőrzés, a hárommellű marsi mutánsnő vagy Kuato sokkoló belépője. Ezek az ikonikus epizódok pedig mind a film sajátjai, amelyet a filmkészítők kreativitása tett hozzá Philip K. Dick nagyszerű történetéhez. Nem véletlenül volt 1990 legdrágább (az önfejű Verhoeven bizony csúnyán elszállt a költségekkel), de egyben legnagyobb nyitóhétvégéjét produkáló mozija, ami megérdemelten kapott Oscar-díjat a vizuális effektjeire.

Len Wiseman és neje, Kate Beckinsale 2012-ben készített remake-et a történetből. Nem akarták majmolni az 1990-es kultklasszikust, így hát az emlékbevésős novellás alapra egészen új sztorit kreáltak a Brit-szigetekkel és az ausztrál gyarmatával, melyeket gravitációs liftrendszer köt össze a Föld magján keresztül – kreatívak és innovatívak igyekeztek lenni, ám filmjük túl steril és lélektelen lett, mint a rendőrállamuk rendfenntartó droidjai. Hiába voltak az akciók látványosak – különösen a Különvéleményt megidéző autós üldözés -, a történet gerincét adó politikai szál kidolgozatlansága unalmassá degradálta az egészet. Nem beszélve a teljesen felesleges Ethan Hawke-cameóról. A Ian Fleminget olvasó Colin Farrell Beckinsale és Jessica Biel mellett is belefásult a szerepbe. A modernizált Emlékmás sem történetben, sem látványban nem volt képes felérni a 20 évvel korábbi elődjéhez.

Az ezredfordulón készült még egy televíziós sorozat, amely Az emlékmás égisze alatt vegyítette az eredeti történetet a Szárnyas fejvadásszal. Az erőltetettnek tűnő crossover valójában nem is volt rossz, az egy évadot megélt szériát speciális effektusai miatt Emmy-díjra jelölték.

Philip K. Dicknek még számos eredeti története várja, hogy feldolgozzák. Hollywood remake-, és reboot-özönben megnyilvánuló szellemi válságára a megoldás valójában évtizedek óta ott van a könyvadaptációk elásott forgatókönyveiben. A koronavírus-járvány most új tényező, amely minden bizonnyal vissza fogja vetni a filmgyártást. Új reményként pislákolnak fel a streaming-szolgáltatók saját gyártású produkciói, amelyek előszeretettel nyúlnak a könyvtárak mélyén megbújó szellemi kincsekhez. Már nem snassz dolog hollywoodi A listás színészként elszegődni tévéfilmet vagy sorozatot forgatni. A trendek jönnek-mennek. Az emberek változnak. Az olyan kőbe vésett kultklasszikusok, mint Az emlékmás, maradnak. Kősziklaként a szellemi vártán.

Kapcsolódó cikkek
...
Beleolvasó

Philip K. Dick megmutatja hogy működik egy mindenható rendőrállam

...
Nagy

Borítópornó: A Philip K. Dick-sorozat

...
Beleolvasó

Philip K. Dick világában a hazugságért isteni büntetés jár, a hitetlenségért pedig halál

Film / Színház / Muzsika
...
Nagy

Zavarba ejtő és megkapó személyesség az online színházi térben

...
Nagy

Mások bőrébe bújt a Kígyó: egy sorozatgyilkos felemelkedése és bukása

...
Nagy

A Babilon Berlin még úgyis izgalmas, ha kivonjuk belőle Berlint

Polc

Az undor kitörölhetetlenül ott van férfi és nő kapcsolatában

...

Stephen King megmutatja, hogy a szakadozó internet jobban érdekel minket, mint a széthulló világ

...

Gyönyörű regény a lányról, akinek két anyja volt

...

A banalitások és az apokalipszis közé sodort minket a koronavírus-járvány

...
Még több olvasnivaló
...
Kritika

Michel Houellebecq nem egy mém, a karantén meg nem katasztrófafilm

Érdemes jobban megismerni vagy megérteni Michel Houellebecq írót? Ez a kérdés foglalkoztatott az új Houellebecq-kötet, az Intervenciók 2020 olvasása közben.

...
Nagy

15 elképesztő tény Sir David Attenborough életéről

Ma ünnepli 95. születésnapját Sir David Attenborough, világhírű természettudós, aki arra tette fel az életét, hogy bemutassa nekünk a természet csodáit. Születésnapja alkalmából 15 érdekes tényt osztunk meg az életéről.

...
Alkotótárs

Tóth Krisztina: Aki ír, az fejben állandóan ezzel foglalkozik

Az ösztöndíjak lehetővé teszik azt, hogy az ember egy kicsit félrevonuljon - mondta Tóth Krisztina, a Mastercard® – Alkotótárs ösztöndíj egyik zsűritagja.

...
Kritika

Stephen King megmutatja, hogy a szakadozó internet jobban érdekel minket, mint a széthulló világ

Stephen King legújabb kisregényei éppoly magával ragadóak, mint a korai regényei. Kapcsolatról, fausti alkuról, rajtunk kívül és belül állókról, valamint az önmagából kifordult világunkról mesél a Minél véresebb.

...
Nagy

Harag Anita: Anyának jókedve van (2.)

A legjobb első prózakötetnek járó Margó-díjat 2020-ban Harag Anita kapta meg az Évszakhoz képest hűvösebb című kötetért. Vasárnap, ebéd nálunk című tárcasorozatának ez a második része.

...
Nagy

Coco Chanelnek nem tetszett az élete, alkotott egy újat [zsebró]

Coco Chanel a világ mindmáig talán legismertebb divattervezője. Azonkívül, hogy forradalmasította a női divatot, számtalan stílus- és életmódtanácsot hagyott ránk. De az igazi inspriációt sokkal inkább ő maga jelenti, hihetetlen karriertörténete pedig minimum három fontos tanulsággal is szolgál.