30 éves a Total Recall - Az emlékmás

30 éves a Total Recall - Az emlékmás

30 éves a Philip K. Dick novellájából készült kultklasszikus, amelyben Arnold Schwarzenegger levegőzik egyet a Marson. Vagy nem. Mindenesetre egyszerre rémisztő és izgalmas (na meg nagyon ismerős) Dick jövőképe, amelyben a személyes tapasztalatot felülírják a mesterséges emlékek. Az emberiség vajon végleg elszakad a valóságtól? Csak idő kérdése, hogy a Mátrix virtualitása beköltözzön a koponyánkba?

Bányász Attila | 2020. november 19. |
PHILIP K. DICK
Emlékmás
Ford.: Pék Zoltán, Galamb Zoltán, Szente Mihály, Szántai Zsolt, Gálvölgyi Judit, Agave, 2019, 375 oldal

Philip K. Dick már a ’60-as években eljutott odáig, hogy az emlékeit kiárusítsa. Akkor még csak kicsiben. Meglehetősen későn került Hollywood látóterébe az általános gondolkodásmóddal szembemenő rendkívüli kreativitása, amely még ma is fejvakarásra készteti a filmstúdiók fejeseit. Pedig feldolgozható irodalmi alapanyag akad bőven, és a filmes technika is beérett hozzá – mint azt a 2000-es évek eleje bizonyítja: ImposztorKülönvéleményA felejtés béreKamera által homályosanNext – A holnap a múlté és a Sorsügynökség, hogy csak a nagy mozifilmes adaptációkat említsem. A 2010-es évekre ez a tendencia a nézői trendek változásával egyre inkább a televíziós sorozatok felé billent el (lásd: a Különvélemény sorozat adaptációja, Electric Dreams és a The Man in the High Castle). Dick semmihez sem fogható nézőpontjának a mozgókép világába implementálása a ’80-as, ’90-es évek korszakalkotóan úttörő produkcióihoz fűződik: a Szárnyas fejvadászhoz és Az emlékmáshoz.

Az Emlékárusítás nagyban és kicsiben című novelláját 1966-ban publikálta az író a The Magazine of Fantasy & Science Fiction magazinban. A megfilmesítési jogai nyolc évvel később mindössze 1000 dollárért keltek el. Nem meglepő, hogy a sztori megihlette a filmeseket: a szürke hétköznapokból öntudatra ébredő kisember figurája vissza-visszatérő motívuma Dick világának. A belső nézőpontjától szabadulni vágyó egyén szomjazik az őt körbe ölelő objektív világ minden fonákságára. Az író képzelete pedig az absztrakt fogalmak és a feje tetejére állított axiómák valóságos kincsestára.

Dicknek a műveiben sikerült ablakot nyitnia a szubjektivitáson túli végső valóságra, és élénk képzeletű fantáziájával belaknia.

Az emlékmás tipikus példa erre, amelynek kétértelmű lezárása a néző képzeletére bízza, hogy amit főhősünk szemszögéből megtapasztalunk, az álom-e vagy valóság.

Philip K. Dick nyomorult kisemberei - Könyves magazin

Phillip K. Dick már csak ilyen. Soha nincsenek könnyű válaszok, sem biztos támpontok, sem erős és határozott hősök. Csak nyomorult kisemberek vannak, akik szerencsétlenül botladoznak a megismerhetetlen, felfoghatatlan valóságok kusza labirintusában.

A filmeseknek azonban sokáig nem sikerült fogást találniuk Dick történetén. A forgatókönyv idővel csak hízott, ahogy a különböző írók és rendezők a maguk képére próbálták formálni, például a rövid időre képbe kerülő David Cronenberg rendező beleírta a lázadók szörnyszülött vezérét, Kuato és a marsi mutánsok figuráit. A filmes projekt Arnold Schwarzenegger szívügyévé vált, akinek állhatatosságának köszönhető, hogy egyáltalán megvalósult. Nemcsak a megfilmesítési jogokat vetette meg Andrew G. Vajna és Mario F. Kassar produceri cégével, a Carolcoval (nekik köszönhetjük a Rambo-filmeket, a Terminator 2-t és még sok más produkciót), de rendezőt is keresett, később pedig beleszólt a forgatókönyvbe és a forgatásba is. Persze a főszerepet kisajátította magának, amiért igazából senki sem igazán lelkesedett. Amikor Schwarzi meglátta Paul Verhoeven előző, látványosan erőszakos sci-fi akciófilmjét, a Robotzsarut, tudta, hogy a kompromisszumokkal hadilábon álló holland rendezőnek kell megcsinálnia a filmet. A szkriptet átírták Schwarzeneggerre, így vált a főszereplő könyvelő karakteréből az osztrák tölgyhöz jobban illő építőmunkás.

Az adaptáció megtartotta a novella alapmotívumát:

a jövőben nincs már többé szükség a személyes megtapasztalásra, egy rutineljárással bármilyen emléket bevéshetnek az ember fejébe, hogy aztán boldogan élje tovább az életét olyan élményekkel gazdagabban, amelyek valójában meg sem történtek.

A főszereplő Douglas Quaid egyszerű, átlag melós egy építkezésen, aki az álmaiban folyton a Mars felszínét rója. Persze nincs lehetősége arra, hogy meglátogassa a távoli űrkolóniát a vörös bolygó felszínén, így kapva kap az alkalmon, amikor a Rekall vállalat reklámjában hall az emlékutazásról. Felesége és kollégája tiltakozása ellenére befizet egy marsi titkosügynökös túrára a koponyája körül, s bár a beavatkozás nem jár ugyan sikerrel, Quaid álma mégis valósággá válik: darabokra hullik a világa, miközben kémként elutazik a Marsra, hogy a fejében mélyen eltemetve őrzött titok segítségével megszabadítsa a bolygót a totalitárius rendszertől.

Borítópornó: A Philip K. Dick-sorozat - Könyves magazin

Rovatunkban különleges könyvborítók tervezőit kérdezzük meg arról, hogyan dolgoznak, miként születnek a nagy ötletek, és milyen tendenciákat látnak a szakmájukban itthon, illetve külföldön. Az Agave gondozásában megjelenő Philip K. Dick-sorozat bátor borítóiról Faniszló Ádám grafikussal beszélgettünk.

Az emlékmás című film sikerének titka, hogy a készítői a kiinduló irodalmi alapanyaghoz méltó módon, rendkívül kreatívan és innovatívan tovább tudták gondolni a történetet.

Quaid a szegény ember James Bondja, aki a nézővel egyetemben képtelen eldönteni, hogy amit lát, az a valóság, amit eddig eltakartak a szeme elől, vagy még mindig ott ül valahol az emlékeit buheráló gépezetbe zárva.

Az emlékmás tulajdonképpen a Mátrix előfutára, gépek helyett a testetlen hatalommal, amelyre nincs ráhatással a társadalom kisembere.

Philip K. Dick és az örök paranoia - Könyves magazin

Mindezt a korát megelőző vizualitással sikerült abszolválniuk, vegyítve a legújabb számítógépes effektusokat a hagyományosabb makettekkel és bábokkal megvalósított megoldásokkal. A digitálisan restaurált, 4K-s HDR képpel és újrakevert hanggal ismét a mozikba kerülő 30 éves produkció jól öregszik, tartja a formáját, nem beszélve a varázsáról. Schwarzenegger karrierje csúcsán szinte alig enged teret a többi színésznek, méretes muszklijaival és végtelen karizmájával mindenkit kitakar a képből. Egyedül az akkor még alig ismert Sharon Stone-nak sikerült – szó szerint – beverekednie magát a mainstreambe, és ehhez csak a mindenki Terminatorának ujját kellett eltörnie. Verhoeven felfigyelt a csinos, agilis és tehetséges színésznőre, és a következő filmjét, a kitárulkozós Elemi ösztönt is vele forgatta.

Az emlékmás tele van olyan emblematikus részletekkel, amelyeket soha még sehol másutt nem láthattunk, és mélyen belevésődtek a tudatalattinkba: ilyenek a Mars felszínén játszódó, légnyomás-hiányos szem-kidülledős jelenetek, a még ma is látványos test szkennelő röntgenfal a mozgó csontvázakkal, a kövérnős útlevélellenőrzés, a hárommellű marsi mutánsnő vagy Kuato sokkoló belépője. Ezek az ikonikus epizódok pedig mind a film sajátjai, amelyet a filmkészítők kreativitása tett hozzá Philip K. Dick nagyszerű történetéhez. Nem véletlenül volt 1990 legdrágább (az önfejű Verhoeven bizony csúnyán elszállt a költségekkel), de egyben legnagyobb nyitóhétvégéjét produkáló mozija, ami megérdemelten kapott Oscar-díjat a vizuális effektjeire.

Len Wiseman és neje, Kate Beckinsale 2012-ben készített remake-et a történetből. Nem akarták majmolni az 1990-es kultklasszikust, így hát az emlékbevésős novellás alapra egészen új sztorit kreáltak a Brit-szigetekkel és az ausztrál gyarmatával, melyeket gravitációs liftrendszer köt össze a Föld magján keresztül – kreatívak és innovatívak igyekeztek lenni, ám filmjük túl steril és lélektelen lett, mint a rendőrállamuk rendfenntartó droidjai. Hiába voltak az akciók látványosak – különösen a Különvéleményt megidéző autós üldözés -, a történet gerincét adó politikai szál kidolgozatlansága unalmassá degradálta az egészet. Nem beszélve a teljesen felesleges Ethan Hawke-cameóról. A Ian Fleminget olvasó Colin Farrell Beckinsale és Jessica Biel mellett is belefásult a szerepbe. A modernizált Emlékmás sem történetben, sem látványban nem volt képes felérni a 20 évvel korábbi elődjéhez.

Az ezredfordulón készült még egy televíziós sorozat, amely Az emlékmás égisze alatt vegyítette az eredeti történetet a Szárnyas fejvadásszal. Az erőltetettnek tűnő crossover valójában nem is volt rossz, az egy évadot megélt szériát speciális effektusai miatt Emmy-díjra jelölték.

Philip K. Dicknek még számos eredeti története várja, hogy feldolgozzák. Hollywood remake-, és reboot-özönben megnyilvánuló szellemi válságára a megoldás valójában évtizedek óta ott van a könyvadaptációk elásott forgatókönyveiben. A koronavírus-járvány most új tényező, amely minden bizonnyal vissza fogja vetni a filmgyártást. Új reményként pislákolnak fel a streaming-szolgáltatók saját gyártású produkciói, amelyek előszeretettel nyúlnak a könyvtárak mélyén megbújó szellemi kincsekhez. Már nem snassz dolog hollywoodi A listás színészként elszegődni tévéfilmet vagy sorozatot forgatni. A trendek jönnek-mennek. Az emberek változnak. Az olyan kőbe vésett kultklasszikusok, mint Az emlékmás, maradnak. Kősziklaként a szellemi vártán.

Kapcsolódó cikkek
...
Beleolvasó

Philip K. Dick megmutatja hogy működik egy mindenható rendőrállam

...
Nagy

Borítópornó: A Philip K. Dick-sorozat

...
Beleolvasó

Philip K. Dick világában a hazugságért isteni büntetés jár, a hitetlenségért pedig halál

Film / Színház / Muzsika
...
Kritika

Nem vagyunk mi állatok, pedig mi vagyunk a medvék

...
Kritika

Munkásosztály nélkül melodrámázik a Vidéki ballada az Amerikai Álomért

...
Nagy

Sophia Loren miatt fogunk emlékezni a legújabb Előttem az életre

Polc

Háy János megírta a legkeményebb karantént, az életet

...

A járványok megmutatják, hogy az ember egyáltalán nem ura a természetnek

...

A szétszakított menekült családokról mesél az Elveszett gyerekek archívuma

...

Nesbo birodalmában nincs más, csak hó, hegyek meg hullák

...
Még több olvasnivaló
...
Kritika

Tor Ulven sikolyköltészete lehúz a föld alá

Tor Ulven norvég költő verseiről elsőre Edward Munch A sikolya juthat eszünkbe: van bennük valami kísérteties, szorongató, és rémisztően halálközeli. A Türelem című kötet ennek a „sikolyköltészetnek” a kiteljesedése: olyan, mint egy hátborzongató kiáltás az élet és a halál határán.

...
Nagy

Ferenc pápa: A koronavírus a mi Noé-pillanatunk

Ferenc pápa új könyve, az Álmodjunk együtt a koronavírus okozta válságban nyújt iránymutatást. A kötetet tegnap mutatták be egy nemzetközi online webinaron, ahol a pápa szerzőtársa mesélt arról, hogyan született meg a könyv.

...
Nagy

„Nem várhatod el a diszfunkcionális környezetben nevelkedett gyerekektől, hogy funkcionáló felnőttekké váljanak”

Samantha Downing könyveiben nincs semmi kirívó vagy extravagáns, ám tökéletes stílusérzékkel és némi fekete humorral fűszerezett történeteiben képes hátborzongató közelségbe hozni azokat a félelmeinket, amik bármikor bárkit utolérhetnek. Interjú.

...
Nagy

Szabados Ági a megtakarításait egy álomba fektette, megnyitotta könyvesboltját

A függetlenség áráról, az álomba történő befektetésről és a piaci szabályok felrúgásáról beszélgettünk Szabados Ágival, aki Libertine néven könyvesboltot és kiadót indított.

...
Nagy

Presser memoárja egy korszak tablója [zsebró]

John Lennon zongorája, Abbey Road, tokiói telefonok, világhírű zenészek, NDK-s lányok – ugyanakkor disszidáló barátok, meg- és kihallgatások, elmismásolt gázsik, Lee farmerek, tűrések, tiltások. Megjelent Presser Gábor önéletírása a Helikon Kiadónál.

...
Kritika

Háy János megírta a legkeményebb karantént, az életet

A pénz hatalmáról, az értékek hiányáról, a család széteséséről, egy társadalom kisiklásáról szól Háy János új, sodróan izgalmas regénye, A cégvezető, ami a hét könyve.