Tisza Kata: Elfogadhatóvá, szerethetővé próbáltam tenni az egyedüllétet

Tisza Kata: Elfogadhatóvá, szerethetővé próbáltam tenni az egyedüllétet

Az életkor alapú előítéletekről, az egyedüllét stigmatizációjáról és az öregedéssel kapcsolatos frusztrációkról is szó esett tegnap, Tisza Kata Egyedül című esszéregényének (olvass bele ITT) margós bemutatóján. A szerzőt Illés Andrea kérdezte.

Fotó: Posztós János

Forgách Kinga | 2021. október 18. |
TISZA KATA
Egyedül
Scolar, 2021, 320 oldal
Tisza Kata: Egyedül

Zenével indult Tisza Kata új esszéregényének, az Egyedülnek a margós bemutatója: Víg Mihály és Menyhárt Jenő játszottak. Az est moderátora Illés Andrea volt, aki elsőként azt kérdezte a szerzőtől, miért őket hívta meg erre az estére, mi a szerepe ezeknek a számoknak az öregedésről szóló kötet bemutatóján. Tisza Kata válaszában a zene identitásképző szerepéről beszélt, arról, hogy a zene milyen fontos eleme annak, hogy kik vagyunk mi. Ő ezeket a számokat rengeteget hallgatta 14 éves korában Marosvásárhelyen, jóval később pedig egy életkrízis idején futott bele egy Balaton-koncertbe, amikor is soha nem tapasztalt erővel törtek rá ezek a dalok, olyanok voltak számára, mint egy identitás- vagy időkapszula, mintha visszanyerte volna saját magát.

-

A beszélgetés során elhangzott, hogy az Egyedül hátterében egy doktori kutatás áll, amely az ageizmust, az életkor alapú előítélet témáját vizsgálta. Fölmerült, hogy fiatalon őt miért foglalkoztatta az öregedés. Tisza Kata azt mondta, ennek a gyökere a múltban keresendő: gyerekkorában, a 80-as évek Romániájában sokat volt egyedül, mert sokan kivándoroltak, a szülei pedig éjjel-nappal dolgoztak. Ebben az időszakban rendszeresen bóklászott parkokban és sok idős embert látott egyedül ücsörögni. Ekkor kezdte el foglalkoztatni, hogy milyen lehet az élet második felében egyedül maradni. Erős rokonságot érzett velük, hiszen tulajdonképpen ő is egyedül volt. „Ha valamitől nagyon félek, belemegyek” – mondta, hozzátéve, hogy emögött az az elképzelés áll, hogy amikor majd eljön az idő, amikor aktuális lesz a probléma, addigra már fel fog készülni rá.

Tisza Kata új könyve az élet második felének dilemmáihoz ad útmutatást
Tisza Kata új könyve az élet második felének dilemmáihoz ad útmutatást

Az Egyedül a gyászról, az öregedésről, a túlélésről és a megbékélésről szól. Olvass bele! 

Tovább olvasok

Az öregedéssel kapcsolatban említette, hogy jelenleg az a nehéz, hogy nincs olyan társadalmi háló, ami biztosítaná a körülményeket a méltó emberi életvéghez, ezt a saját családjában is megtapasztalta. Az öregség elmondása szerint sokáig nem volt tematizálva a pszichológiában, ezért is akart vele foglalkozni, egy hiánytémát keresett. Szó esett arról is, hogy az öregedésről úgy szoktunk beszélni, mintha az ránk nem vonatkozna, elidegenítjük magunktól. Tisza Kata szerint az ageizmus, hogy öregedni rossz, beépül a bőrünk alá gyerekkorunktól kezdve (ld. vasorrú bába és hasonlók), ami ahhoz vezet, hogy nem alakul ki védekezési mechanizmus bennünk és ez később akár időskori öngyűlöletet is okozhat. A szerző arról is beszélt, hogy Magyarországon elég magas a frusztráció az időskorral kapcsolatban (pl. az egészségügy és a nyugdíjrendszer miatt), ez pedig szintén erősíti a marginalizációt, az előítéleteket és a diszkriminációt. „Szorulunk ki a peremre, ahogy nő az életkorunk.” Ennek kapcsán szó esett a férfiak és a nők közti különbségekről is az életkor alapú előítéletek terén. Tisza Kata szerint elvileg nem kellene különbség legyen a nemek közt, de a társadalomban mégis van, mert különböző attribútumokat társítunk a nemekhez. A nőknek a legfőbb értéke a társadalmi megítélés szerint a külsejükhöz és a reprodukciós képességükhöz tartozik, míg a férfiaknál a hatalomhoz, a státuszhoz, az anyagiakhoz. A nőknél ezek az „értékek” az életkor haladtával csökkennek, módosulnak vagy eltűnnek, míg a férfiaknál akár erősödhetnek is. 

„Ez az öregedés kettős mércéje.”

Illés Andrea azt is említette, hogy először megijedt az Egyedül címtől, mert az egyedülléthez sokan negatív képzeteket társítanak. Tisza Kata szerint az egész ageizmus-jelenség hátterében ott lapul az ember egzisztenciális szorongása, a halálfélelem. De a szorongás mértékét meghatározza az ember kapcsolatainak minősége is. Ugyanakkor nem mindenkinek adatik meg, hogy párban éljen, az életközép felé beindulnak a veszteségek és az élet második felében sokan vannak egyedül. A társadalmi megítélés ráadásul az egyedüllétet stigmatizálja, főként a nőknél. Tisza Kata elmondta, az zavarta, hogy a legtöbb irodalom a társas létet teszi meg referenciapontnak, és mindent, ami attól eltérő, problematikusnak állít be és ez sok emberben nyomást okoz, ami igaztalan választásokra késztethet. „Elfogadhatóvá, szerethetővé próbáltam tenni az egyedüllétet, szerettem volna elvenni a megítélés súlyát” – fogalmazta meg, kiemelve, hogy ez is egy életszakasz, aminek sokszor megvan a jótékony hatása is, ez a felkészülés ideje a következő etapra. Az életközép táján beköszöntő krízisek ugyanis lehetőséget adnak arra, hogy úgy éljünk, ahogy igazán szeretnénk.

-

A beszélgetés vége felé a könyv felépítése is szóba került. Tisza Kata elmondta, hogy egy idősödő pszichológusnő beszél a történetben. Mint mondta, a műfajjal mindig bajban van, hiányérzete van, ha csak tiszta szakirodalmat próbál írni és akkor is, ha tiszta irodalmat. Éppen ezért idővel úgy döntött, nem kell választania, megengedi magának mindkettőt, a tudományos háttér felhasználásával az érzelmekről is ír. A kutatónő alakja mögött így ott húzódnak a doktori kutatásai, ugyanakkor az elbeszélő saját gyásza is megjelenik, és a kettő dialógusából áll össze a könyv. Az Egyedül éppen ezért – ahogyan a legtöbb könyve – egy mély krízisből indul, és aztán a főszereplő a tudomány erejéhez nyúl, hogy kiutat találjon.

Hírlevél feliratkozás
Kapcsolódó cikkek
...
Beleolvasó

Tisza Kata új könyve az élet második felének dilemmáihoz ad útmutatást

Az Egyedül a gyászról, az öregedésről, a túlélésről és a megbékélésről szól. Olvass bele! 

...
Podcast

Tisza Kata: Aki hazudik, az semmit sem tart tiszteletben, ami te vagy (PODCAST)

Tisza Kata tavaly megjelent könyvében azt járta körbe, hogy vajon meghaladható-e a sérült kötődésmintázat, amely összetéveszti a szeretetet a bántalmazással. Hallgassatok bele a Kékre szeretenibe!

...
Nagy

Tisza Kata az érzelmi bántalmazás témáját járja körbe új regényében

Miért tévesztjük össze a bántalmazást a szeretettel? Erről szól Tisza Kata új könyve, amelyet tegnap mutattak be a Margón az Anna and the Barbies közreműködésével. Nézzétek vissza a zenés felolvasást!

Olvass!
...
Beleolvasó

A magányos élet váratlan örömeiről, kikerülhetetlen buktatóiról és hétköznapi csodáiról szól a Tó

Az utóbbi évek egyik legerősebb brit debütálásában Claire-Louise Bennett húsz összefüggő történetben keres nyelvet a magánytapasztalatnak.

...
Beleolvasó

Szaddám főzni akart a katonáira, úgyhogy azt is meg kellett enniük, amit odaégetett

Mit evett Pol Pot, miközben kétmillió kambodzsai éhen halt? Idi Amin valóban fogyasztott emberhúst? És miért volt Fidel Castro egy bizonyos tehén megszállotja? Olvass bele Witold Szabłowski könyvébe!

...
Beleolvasó

A sztálini Szovjetuniójában egy ártatlan balerinából is könnyen a rendszer ellensége válhatott

Akár egy balerinát is "társadalmilag veszélyes" elemnek nyilváníthattak a sztálini Szovjetunióban, és ha ez bekövetkezett, útja a Gulagig vezetett. Nyina Anyiszimova karaktertáncossal ez történt. Letartóztatásának, raboskodásának és meglepő szabadulásának történetét írta meg Christina Ezrahi könyvében. Olvass bele!

Még több olvasnivaló
...
Zöld

Az embert tartjuk nagy művésznek, aztán egyszer csak egy gép kapja a festészeti díjat?

Ez a jövő már közelebb van, mint gondoljuk. Marcus du Sautoy matematikus A kreativitás kódja - Hogyan tanul a mesterséges intelligencia írni, festeni, gondolkodni című könyvében azt vizsgáltja, hogyan tanítható a gép arra, hogy önállóan kreatívvá váljon.

...
Nagy

Visky András: Van, amikor az Isten egy elveszett gyermek

Az 1956-os forradalom után Visky András református lelkész édesapját huszonkét év börtönre és teljes vagyonelkobzásra ítélték, édesanyját – hét gyermekükkel együtt – kitelepítették a Duna-deltával határos Bărăgan sztyeppe egyik lágerébe, majd a Lăteşti lágerbe. Kitelepítés című regényének alapját az otthon és az apa elvesztése, valamint a gyerekkori lágerbeli emlékei adják, melyben biblikus narratíva keveredik az elbeszélő hangján testvérei, valamint az édesanya történeteivel. 

...
Kritika

Az igazi író élet-halál vitára készteti az igazi olvasókat

Hogyan fér meg egymás mellett az irodalom magánya és az élet? Erre a kérdésre kereste a választ Mohamed Mbougar Sarr szenegáli író, aki regényével tavaly elnyerte a Goncourt-díjat. Az emberek legtitkosabb emlékezete a hét könyve, amely egy titokzatos afrikai íróról, egy kánonból kimaradt zseniális botránykönyvről és a nagy mű létrejöttének útvesztőjéről mesél.

...
Nagy

A Nobel-díjas Alekszijevics sok ezernyi hangból, sorsból, élettöredékből komponálja könyveit

A 27. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége lesz az irodalmi Nobel-díjas Szvetlana Alekszijevics belarusz író, aki könyveiben mindig a valóságot próbálja rögzíteni, legyen szó akár a második világháborút megjárt orosz nőkről, az afganisztáni háború veteránjairól vagy a csernobili katasztrófa túlélőiről. De honnan indult Szvetlana Alekszijevics, ki volt a legnagyobb hatással a munkásságára, a nyolcvanas évek elején miért nem engedték kiadni a könyvét, és miért kényszerült emigrációba? Cikkünkből kiderül.

Szerzőink

...
Ruff Orsolya

Jonas Jonasson: Szituációkat gyűjtök, az agyamban raktározom őket

...
Valuska László

Nem nagy ügy, szorongunk és élvezzük

...
Laborczi Dóra

Vlagyimir Szorokin: Alulértékeltem Putyin őrültségét

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Ecsédi Orsolya hőse csak könyvek szereplőibe tud beleesni

A Juli vagyok, könyvmoly címszereplőjét a valódi, hús-vér fiúk nem érdeklik, még soha nem volt szerelmes. Azaz dehogynem: csak éppen könyvek szereplőibe. Juli mindenesetre most megkapja a lehetőséget, hogy változtasson a dolgok menetén. Olvass bele!

...
Gyerekirodalom

Mi a népmesék titka, és hogyan lehet újragondolni ezeket a történeteket? [Bookline Kids]

Zalka Csenge Virág A Százegy ajtajú palota című mesekönyve megőrzi a népmesei elemeket, de sikeresen ötvözi azokat a mai gyerekek számára izgalmas témákkal.

...
Gyerekirodalom

Így néz ki Dániel András íróasztala

Dániel András gyerekként örökké rajzolt - és felnőttként sem hagyott fel ezzel a jó szokásával. Neki köszönhetjük a kuflikat, Kicsibácsit és Kicsinénit (meg az Imikémet), de mesélt már nyúlformájú kutyáról, ágy alatti kalandokról, legutóbb pedig három pecásról. Most megmutatja az íróasztalát, amely tele van izgalmas, szokatlan és kreatív tárgyakkal.