A régi mondás szerint egy gyerek felneveléséhez egy egész falu kell, ugyanakkor már elődeink is szívesen lapozták a tanácsadó könyveket. A gyereknevelési szakirodalom nem a 20. század terméke, hiszen már a felvilágosodás korában is elérhető volt olyan kötet, amely a gyerekneveléshez adott tanácsokat a szülőknek. De melyek voltak azok a nagy hatású és népszerű könyvek, amelyek évtizedekig meghatározták a családok életét? Ezek közül választottunk ki ötöt.
A hiánypótló, 150 oldalas kiadványban találsz interjút Orvos-Tóth Noémivel vagy éppen Mécs Annával, valamint könyvlistákat és különféle hasznos információkat – például az internetes gyereknevelési tanácsokról. Olvasd el
Jean-Jacques Rousseau: Emil vagy a nevelésről (1762)
Kazinczy Ferenc és arisztokrata barátja, gróf Dessewffy József egyaránt Emilnek nevezték el egyik gyermeküket, amiből levonható a következtetés, hogy Magyarországon a művelt arisztokrácia és a „csúcsértelmiség” olvasta a felvilágosodás korának pedagógiai alapművét, magyar fordítása ugyanakkor csak jóval később jelent meg.
Az Emil azokat az elveket vezeti be, amelyeket ma már a legalapvetőbb közhelyeknek gondolunk: a tanulás mellett a játék és a testmozgás is fontos, a gyerek jelleme a nevelés által alakítható, és így tovább.
Noha talán ma már nem hisszük azt, hogy a gyermek „üres lap”, amit kizárólag a nevelés fog teleírni.
Bezerédj Amália: Flóri könyve (1840)
Érdekes tény, hogy az óvodamozgalom és a bölcsődék létrejötte nem egy tőről fakad. Míg a bölcsődék elsősorban a dolgozó nők gyerekeinek megőrzésére létesültek, az óvodák létrejöttét inkább a kisgyerekek iskola előtti tanítgatásának szükséglete indokolta, előkelő hölgyek is szorgalmazták az óvodaügyet. Egyikük, Bezerédj Amália (1804–1837) egy földbirtokos hitveseként saját tolnai birtokukon alapított óvodát. Kislányának és az „ovisoknak” képek, kották, versek gyűjteményét állította össze.
A könyvecske Amália korai halála után három évvel jelent meg, de Gárdonyi Géza és Benedek Elek egyaránt első könyveikként említik, tehát hosszú évtizedekig nyomtatásban maradt.
Gárdonyi annyira imádta nézegetni, hogy „minden hónapban elnyűtt egyet”.
Dr. Anna Fischer-Dückelmann: A nő mint háziorvos
Dr. Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő ennek a könyvnek nem a szerzője, csupán fordítója és átdolgozója, de sokban az ő nézeteit is tükrözik az itt olvasható elvek. A legfontosabb talán a szoptatástámogatás, amely még a könyv megjelenésekor, a 19. és a 20. század fordulóján sem volt magától értetődő, noha már Rousseau is kiemelte a fontosságát.
A doktornő minden gyermekét maga szoptatta, ellentétben más középosztálybeli hölgyekkel, akik még ekkor is többnyire szoptatós dajkát alkalmaztak.
Bolhapiacokon, antikváriumokban még ráakadhatunk a könyv különböző kiadásaira, és ámuldozhatunk vagy bólogathatunk a nőgyógyászatról és a gyermekgondozásról szóló passzusokon.
Tutsek Anna Cilike-könyvei (1904–1937)
Mára nagyon kimentek a divatból, pedig még száz évvel első megjelenésük után, a 20. század végén is megjelentek utánnyomásban, mert nagyon olvastatják magukat.
A szerző szerint a kamasz lány elég ostoba jószág (hm…), akit elsősorban önfegyelemre és háztartási ismeretekre kell tanítani.
A férfiakról elég annyit megtudnia, hogy nála józanabb lények, és majd gondolkodnak helyette, a nászéjszakán pedig lesz nagy meglepetés! Tutsek Anna a Magyar Lányok című, nagy példányszámú lap főszerkesztőjeként hosszú évtizedekig uralta a leánynevelést a 20. század elején.
Dr. Benjamin Spock csecsemő- és gyermekgondozása (1946)
A kötelességtudásáról, fegyelmezettségéről és munkabírásáról híres X generáció talán annak köszönheti sajátosságait, hogy szüleik polcán állt dr. Spock gyermeknevelési könyve. Amerikában már a „boomerek” is részesültek a gyermekgyógyász elveiből, hiszen először 1946-ban jelent meg, Magyarországon pedig 1970-ben.
Az amerikai doktor feltehetőleg azzal érdemelte ki a szocialista blokk bizalmát, hogy nyilvánosan kritizálta országa szerepét a vietnámi háborúban.
A könyv elődeihez képest szabadelvű, de első kiadásaiban nem számolt azzal, hogy az apák is gondozhatják a kisgyermeket.
