Hamarosan új szárnnyal bővül a fehéregyházi Petőfi Sándor Emlékmúzeum. Ennek a területnek a régészeti tehermentesítése volt a mostani feltárás közvetlen célja.
Megvan a csata pontos helyszíne
„A projekt keretében fémdetektoros non-destruktív régészeti kutatást végeztünk, és sikerült megállapítanunk a csata pontos helyszínét, hogy hol álltak a magyarok és az oroszok az 1849. július 30-i és 31-i ütközetben.
Nagyon sok új információnk van a csatáról,
és tárgyakat is találtunk, amelyek láthatók lesznek a fehéregyházi Petőfi Sándor Emlékmúzeum jövendőbeli szárnyának új tárlatában" ‒ idézi az Agerpres Ötvös Koppány Bulcsút.
A marosvásárhelyi múzeum igazgatójának elmondása szerint mintegy 400 ágyúgolyót találtak, valamint egyéb magyar és orosz hadi felszerelést.
A ballisztikai számítások eredményeként sikerült azonosítani a csata fő helyszínét.
„Világosabbá vált Bem merész hadművelete, amivel oldalba támadta és megzavarta a jól felszerelt, háromszoros számbeli fölényben levő orosz sereget. Valós vonatkoztatási pontok segítségével sikerült rekonstruálni a csata menetét, s tisztázni olyan történéseket, melyeket korábban csak egymásnak ellentmondó visszaemlékezésekből ismertünk” ‒ fejtette ki Ötvös.
A Bem József, illetve Alexander von Lüders orosz és Eduard Clam-Gallas osztrák tábornokok csapatai között zajló segesvári csatában tűnt el Petőfi Sándor. A csatáról, valamint az azt megelőző és az azt követő korszakot bemutató munkák közül ajánlunk könyveket.
Csikány Tamás: A szabadságharc hadművészete 1848‒1849
A szerző bemutatja a katonai vezetés különböző szintjeit és módjait, így a hadászati és a harcászati szintű vezetést, a várharcok vezetését és a „kisháborús” műveletek irányítását. A szabadságharc egyes eseményeit, illetve időszakát kiragadva ismerhetjük meg könyvéből a katonai vezetést elsősorban a magyar, de kikerülhetetlenül az osztrák oldalon is.
Somogyi Győző: A honvédség 1848‒1849
A Kossuth-díjas festőművész e kötetében elénk tárja az 1848‒1849-es forradalom és szabadságharc magyar honvédseregének létrejöttét, alakulatait, fegyvernemeit. Ennek a mozgalmas időszaknak katonai viselettörténetét, a kor fegyverzetét, hadi felszerelését mutatja be gazdagon illusztrálva a legújabb kutatások alapján.
A forradalom és szabadságharc, majd az azt követő magyar katonai emigráció, a külföldi magyar légiók ruházatát, csapatjelzéseit, zászlóit ismerhetjük meg e kötet lapjain. 1848‒1849 időszaka nem csak csatákból, hadjáratokból állt. Az új magyar kormány néhány hónap alatt megszervezte a honvédsereget az ország, a szabadság védelmére.
A hősiesen védekező fiatal honvédsereget Ausztria I. Miklós cár segítségével legyőzte. A véres megtorlás elől sok ezer katona menekült külföldre, megszervezték az olaszországi magyar légiót, majd 1866-ban Poroszországban is magyar légió alakult. Mindezek bemutatásával kíván emléket állítani e dicső korszaknak a megjelent kötet.
Szilágyi Sándor: A magyar forradalom napjai 1849. julius elsője után
Az 1848/49-es forradalom végét dolgozza fel a kötet. Az azt követő periódust, amikor 1849. július 1-jén Haynau a megtorlás részleteit kiáltványban tette közzé. Ugyanezen a napon az aradi várőrség kapitulált a magyarok előtt.
Zágoni Bálint: Kincses Képeskönyv ‒ Segesvár
A Kincses Képeskönyv sorozat negyedik darabja az egyik legszebb erdélyi szász város, Segesvár történetét mutatja be. Időutazásra hív, mely az őskortól napjainkig tart, és amelynek segítségével megismerheted a Nagy-Küküllő partján fekvő város történetének legfontosabb eseményeit és legérdekesebb lakóit.
Megtudhatod, mi okozott fejfájást a Hegyi templom építőinek, mi a valóság a Drakula körül kialakult mondákból és mit ábrázolnak azok a bábuk, amelyeket az Óratorony tetején láthatsz. Olvashatsz Michael von Melas hadvezérről,
aki Napóleon serege ellen vezetett hadjáratot vagy Hermann Oberthről, aki rakétákat tervezett.
Megtudhatod, hogy hogyan veszett el a város Haller Gábor boroshordói miatt, mivel foglalkozott Segesvár fürdőmestere, illetve mit jelentett egykor a Scopationsfest a város fiataljai számára. A könyv elsősorban általános iskolások számára íródott, de örömmel forgathatják kisebb-nagyobb testvéreik, felnőttek és nagyszülők is, bárki, aki meg akar ismerkedni a város történetével. A könyvet neves régészek, történészek, művészettörténészek kutatásai és útmutatásai alapján írta Zágoni Bálint. A humoros, tüneményes, történelmileg mégis hiteles illusztrációk Jánosi Andrea munkái.
Lipp Tamás: Turulmadár fenn az égen ‒ Nemzeti legendárium 1849‒1914
Regényes és színpadias, petárdáktól hangos kor, amely a forradalom és a szabadságharc után következett, s jórészt a bukott forradalom nimbuszára alapozódott; őszies pompájú, melankolikus századvég, a boldog békeidők végjátékával.
Vagy inkább tavasziasan pezsgő, szikrázó századelő? A korabeli sajtót lapozgatva valami különös zamat érződik: valami enyhén sós, jódos mellékíz. Mi ez: önbecsülés, biztonságérzet, harsányság, honszeretet vagy túlfejlett nemzeti érzület? Vajon a kor igazi lelke hol lakik? Az épülő európai nagyváros tágasságában, a király lelkiismeretes gondoskodásában vagy inkább a monarchiabeli hétköznapok közjogi taposómalmában, az adott szó becsületében, a liberális eszmékben, netán az eszlári zsidók ellen indított középkorias, balkáni ízű perben?
Ezekre a kérdésekre is választ keres a szerző, amikor a magyar történelem ismétlődő, körkörös csapdáit a forradalom és szabadságharc bukása utáni időszaktól kezdi el vizsgálni.
Forrás: MTI
Nyitókép: Barabás Miklós litográfiája alapján
