Ezúttal egy olyan sorozathoz kapcsolódóan ajánlunk könyveket, amely nagy valószínűséggel sokak figyelmét elkerülte, pedig méltán megérdemli, hogy beszéljünk róla. A terapeuta és a páciens viszonya önmagában is izgalmas témának ígérkezik, ám A páciens készítői Joel Fields, az Elfújta a szél producere, és Joseph Weisberg, a sorozat forgatókönyvírója csavartak egyet a dolgon. Megmutatják, hogy a terapeuták türelme is véges, és azt boncolgatják, hogy a távolságtartó külső mögött ők is hasonló problémákkal küzdenek, mint a páciensek. Steve Carell fantasztikusan alakítja a feleségét gyászoló pszichológust, aki a fájdalom elől a munkába menekül. Sam az új páciense, de a terápia egyetlen ülés után kudarcba fullad. Alan éjjel furcsa hangokra ébred, majd másnap megkötözve ébred egy ismeretlen pincében. Hamar kiderül, hogy Sam rabolta el, és bevallja neki, hogy sürgős segítségre van szüksége. Tisztában van vele, hogy sorozatgyilkos, és már ki is szemelte a következő áldozatát, ezért arra kéri a terapeutát, hogy szabadítsa meg a gyilkolási vágytól. Alan minden tudását összeszedve igyekszik megőrizni a hidegvérét és jobb belátásra bírni Samet. A terápia tehát a pincében folytatódik, ahol Samnak sikerül megnyílnia.
Mesél az abuzív apjáról, az emberek iránt érzett elemi gyűlöletéről, a félelmeiről és a vágyairól.
Tény, hogy a terapeuta-páciens viszonyát feldolgozó történetekről az évek során már annyi bőrt lehúztak, amennyit csak lehetett, ám A páciens mégis az újdonság erejével hat. Egyrészt nem mindennapi eset, hogy a terapeutának megkötözve, egy sötét pincében kell jobb belátásra bírnia egy sorozatgyilkost, ez pedig ad a sorozatnak egy olyan állandó pulzálást, amitől egyetlen percre sem válik vontatottá a történet. Másrészt hihetetlen groteszk, ahogy Sam látszólag a legnagyobb odaadással gondoskodik a pszichológusról, és ritka ételkülönlegességekkel lepi meg ínyenc fogvatartottját.
Irvin D. Yalom: A Schopenhauer-terápia
Az amerikai pszichiáter regényében Julius Hertzfeld halálos diagnózist kap. A jó nevű szakembernek egy éve van hátra, ezért úgy dönt, pontot tesz minden lezáratlan ügye végére, hogy tiszta lelkiismerettel nézhessen szembe a halállal. Feleleveníti élete legnagyobb kudarcát, majd felveszi a kapcsolatot korábbi páciensével, Philip Slate-el. Julius a terápiás csoportjába invitálja a filozófiaprofesszort, akivel merőben ellentétes véleményen vannak nemcsak az élet értelmét, de Schopenhauer eszméit illetően is. Amikor Philip megérkezik az ülésre, a csoport gyanakodva figyeli az antiszociális férfit, akiről lassanként kiderül, hogy korábban kóros szexfüggő volt, ráadásul húsz évvel ezelőtt csúnyán kihasználta a csoport egyik női tagját. Yalom regénye gyönyörű történet egy pszichoterápiás csoport utolsó üléseiről, az élet értelméről és a halálról, sűrűn átszőve Schopenhauer kardinális filozófiai kérdéseivel.
Susie Orbach: Terápiában
A Diana brit hercegnő terapeutájaként is ismert szakember Terápiában című kötetében negyvenéves pályafutása alatt szerzett tapasztalatait tárja az olvasó elé. Tíz páciensével folytatott beszélgetésen keresztül enged betekintést a terápia folyamatába. A kliensek különböző problémákkal érkeznek, van aki munkahelyi nehézségek miatt fordul hozzá, mások a párkapcsolatukban akadtak el, de egy anya-lánya páros is felkeresi Susie-t. A kötet szerkezete egy drámához hasonlít, amelyben a terapeuta és a páciens megszólalásai váltják egymást. Susie Orbach szakmailag szűkszavúan kommentálja az eseteket, így viszont élesen kirajzolódik a terapeuta-páciens dinamikája. A szerző éppúgy távol tartja magától az olvasót, mint a pácienseket, ám van, amikor a profizmus ellenére mégis hiba csúszik a gépezetbe. Már ha egyáltalán hibának nevezhetjük azt, ha a kliens beleszeret a terapeutába.
Lori Gottlieb: Akarsz beszélni róla?
A történet elbeszélője a filmiparban dolgozik, majd egy kórházi sorozatnak köszönhetően rájön, hogy gyógyítani szeretne. Lori, az amerikai pszichoterapeuta lépésről lépésre avatja be az olvasót a terapeutává válás folyamatába, majd az ülések menetébe. Azontúl, hogy Lori támaszt nyújt egy daganatos fiatal nőnek, egy alkoholista lánynak, maga is segítséget kér. Egymás mellett bontakozik ki a terapeuta jellemfejlődése, valamit a kliensek gyógyulása. Lori kapcsolata véget ér, és ennek következtében minden felszínre kerül, amit korábban eltitkolt maga elől. A munkába temetkezett és a páciensei problémáit előrébb helyezte a sajátjánál. Kollégája azonban rámutat Lori hibáira és szembesíti vele, hogy eljött az ideje, hogy saját magát is legalább annyira tisztelje, mint a klienseit, akiknek Darwinra hivatkozva rendszerint azt javasolja, hogy a ragaszkodás helyett, inkább tanuljanak meg alkalmazkodni.
Szondy Máté: Olvadás
A szerző maga is pszichoterapeuta, ezért a korábbi kötetekhez hasonlóan, szintén a szakember szemszögéből ismerjük meg Tímea terápiájának részleteit, aki lassan tíz éve próbálja feldolgozni gyermeke halálát. Szondy Máté pályafutása legnehezebb kihívásáról olvashatunk, és annak ellenére, hogy a kötet mindössze száz oldal, annyi fájdalom sűrűsödik benne, hogy így is kellőképpen megterhelő. Amellett, hogy megismerjük Tímea beszűkült látásmódját, a pszichoterapeuta érzelmei is felszínre kerülnek, aki az ülések után állandóan megkérdőjelezi saját magát. Fontolóra veszi, hogy képes-e valódi segítséget nyújtani a gyászban annak ellenére, hogy ő még sosem élt át hasonlót. A beszélgetések után sokszor úgy érzi úgy, hogy betölthetetlennek látszó űr veszi körül, mégis folytatja a munkát. Tímea is hasonlóan érez, ám a kezdeti nehézségek után végre mindketten kilépnek a komfortzónájukból, és így valódi haladást érnek el.
Tisza Kata: Kékre szeretni
A szerző színes könyvsorozatának (a fekete az Akik nem sírnak rendesen, a zöld A legjobb hely a városban, a sárga pedig a MOST címet viseli) utolsó részében a pszichológus is ugyanolyan sérülékeny, mint bárki más. Nóra hiába ismeri fel, hogy bántalmazó kapcsolatban él, képtelen kilépni Dáviddal való kapcsolatából. A történetet mindkét fél szemszögéből megismerjük, bár ez tulajdonképpen három különböző nézőpontot jelent, mert Nóra véleménye kettős. Más érez és gondol magánemberként, és mást szakemberként. A kötet ereje abban rejlik, hogy a bántalmazó is feltárja a lelkét, így ha megérteni nem is lehet, mégis árnyaltabb képet kaphatunk a férfi álláspontjáról. Az érzelmi zsarolás és a párkapcsolati problémák mögött Dávid esetében is a gyermekkori kötődés hiánya húzódik, kérdés, hogy átírható-e a mélyen belé kódolt kötődési mintázat. A kötetet a 2021-es Margón mutatták be, amit ide kattintva meghallgathatsz.
