Így néz ki Nádasdy Ádám dolgozószobája

Így néz ki Nádasdy Ádám dolgozószobája

Az ismeretlen újlipótvárosi cselédlánynak sejtelme sem lehetett arról, hogy a szobájában évtizedekkel később feltárulnak majd a Pokol, a Paradicsom és a Purgatórium titkai, és minden eddiginél közelebb engedik a magyar olvasókhoz Dantét. A néhai cselédszobában rendezte be dolgozóját Nádasdy Ádám nyelvész, költő, műfordító, egyetemi tanár és hobbi-nótaénekes, Shakespeare és Dante fordítója. Nádasdy a dantei szövegpokol után egyelőre nem sürgeti a fordítást, mostanában öt, kötetben eddig meg nem jelent Shakespeare-dráma sajtó alá rendezését tervezi a Magvetőnél publikált sorozata harmadik részébe, és lányával, Nádasdy Vilmával közkívánatra újra beledalolja néhányszor a budapesti éjszakába, hogy „Piros rózsák beszélgetnek”. Valuska Gábor fotója.

Rostás Eni | 2018. január 02. |

Verlaine-kötetek: A fotózás idején Nádasdy épp a Jelenkor folyóiratba írt cikket, amelyben összehasonlítja az Őszi dal, vagy ha úgy ismerősebb, az Őszi chanson című Paul Verlaine-vers különböző fordításait. Ehhez gyűjtötte egybe a Verlaine-köteteket, a régebbiektől egészen a legfrissebbig, a Szaturnuszi költemények Térey János-féle fordításáig (Helikon, 2015). Nádasdy szerint eddig Térey oldotta meg a legjobban a feladatot, nincs sikerültebb magyar nyelvű megoldás annál, hogy „Síró vonón/Bong monoton/Őszi dallam,/Szivemre tör,/S kínja gyötör/Lankadatlan”.

Naptár: Nádasdy kényes a naptárjára: fontos, hogy kisméretű legyen, és ne csak a napokat, de az órákat is mutassa, hogy számon tudja tartani a különböző egyetemi kurzusait. „Ma már nehezen kapni olyat, aminek vasárnapra is van rovata, márpedig nekem olyanra van szükségem. A legtöbb naptár csak hétfőtől péntekig, esetleg szombatig van megcsinálva, vasárnapra meg már csak egy-két sor jut”, ahová beírhatja az ember, hogy „felhívni a nagymamát”.

Dante: A Dante-polcon angol, német és francia fordítások kaptak helyet, mert „hasznos látni, hogy más nyelveken hogyan értelmeztek bizonyos dolgokat”. Az első komolyan jegyzetelt, Szász Károly-féle magyar fordítás mellől persze a Babits-féle sem hiányozhat, ráadásul több példányban, mert Nádasdy ajándékba is kapott belőle. Valaki a nagypapájától kapott Purgatóriumot ajándékozta neki, „hát elfogadtam, mert mit csináljon az ember, de kelleni nem kellett.”

Könyvespolc: Nádasdy dolgozószobájában csak akkor fordul meg szépirodalmi mű, ha épp a fordításán dolgozik. Ez alól kizárólag Dante és Shakespeare művei a kivételek, akiknek külön sorok is jutottak, bár Shakespeare „az én szempontomból nem is szépirodalom, és az egyszerűség kedvéért akkor már minden itt van tőle, az is, amihez nekem nincs közöm”. A polcokon nyelvészeti kötetek, szótárak sorakoznak, egy doboz régi floppylemez és egy csokor színes papírcsík, amelyek könyvjelzőként funkcionálnak. Minden, ami szépirodalminak minősül, a nappali faltól-falig polcán tanyázik ABC-sorrendben.

Nyomtatópapír: Nádasdy újrahasznosított papírt használ a nyomtatáshoz, „valakinek a valakije egy ruhaipari vállalatnál dolgozott, ahol csomó ilyen papír volt, onnan került hozzám” A nyomtatóval nem mindig kompatibilis ugyan, de a diákok már megszoktátok, sőt „az ELTE-n nagyon reklámozzuk, hogy nyugodtan adják be a dolgozataikat is olyan papíron, aminek a másik oldalán van valami”.

 

A cikk eredetileg a Könyves Magazin 2017/5. számában jelent meg. 

Olvass minket e-mailben is!

  • Személyes ajánló a legérdekesebb tartalmainkról!
  • Extra tartalom csak feliratkozóknak!
  • Így biztosan nem maradsz le a legfrissebb könyves hírekről!
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél