Így néz ki Nádasdy Ádám dolgozószobája

Így néz ki Nádasdy Ádám dolgozószobája

Az ismeretlen újlipótvárosi cselédlánynak sejtelme sem lehetett arról, hogy a szobájában évtizedekkel később feltárulnak majd a Pokol, a Paradicsom és a Purgatórium titkai, és minden eddiginél közelebb engedik a magyar olvasókhoz Dantét. A néhai cselédszobában rendezte be dolgozóját Nádasdy Ádám nyelvész, költő, műfordító, egyetemi tanár és hobbi-nótaénekes, Shakespeare és Dante fordítója. Nádasdy a dantei szövegpokol után egyelőre nem sürgeti a fordítást, mostanában öt, kötetben eddig meg nem jelent Shakespeare-dráma sajtó alá rendezését tervezi a Magvetőnél publikált sorozata harmadik részébe, és lányával, Nádasdy Vilmával közkívánatra újra beledalolja néhányszor a budapesti éjszakába, hogy „Piros rózsák beszélgetnek”. Valuska Gábor fotója.

Rostás Eni | 2018. január 02. |

Verlaine-kötetek: A fotózás idején Nádasdy épp a Jelenkor folyóiratba írt cikket, amelyben összehasonlítja az Őszi dal, vagy ha úgy ismerősebb, az Őszi chanson című Paul Verlaine-vers különböző fordításait. Ehhez gyűjtötte egybe a Verlaine-köteteket, a régebbiektől egészen a legfrissebbig, a Szaturnuszi költemények Térey János-féle fordításáig (Helikon, 2015). Nádasdy szerint eddig Térey oldotta meg a legjobban a feladatot, nincs sikerültebb magyar nyelvű megoldás annál, hogy „Síró vonón/Bong monoton/Őszi dallam,/Szivemre tör,/S kínja gyötör/Lankadatlan”.

Naptár: Nádasdy kényes a naptárjára: fontos, hogy kisméretű legyen, és ne csak a napokat, de az órákat is mutassa, hogy számon tudja tartani a különböző egyetemi kurzusait. „Ma már nehezen kapni olyat, aminek vasárnapra is van rovata, márpedig nekem olyanra van szükségem. A legtöbb naptár csak hétfőtől péntekig, esetleg szombatig van megcsinálva, vasárnapra meg már csak egy-két sor jut”, ahová beírhatja az ember, hogy „felhívni a nagymamát”.

Dante: A Dante-polcon angol, német és francia fordítások kaptak helyet, mert „hasznos látni, hogy más nyelveken hogyan értelmeztek bizonyos dolgokat”. Az első komolyan jegyzetelt, Szász Károly-féle magyar fordítás mellől persze a Babits-féle sem hiányozhat, ráadásul több példányban, mert Nádasdy ajándékba is kapott belőle. Valaki a nagypapájától kapott Purgatóriumot ajándékozta neki, „hát elfogadtam, mert mit csináljon az ember, de kelleni nem kellett.”

Könyvespolc: Nádasdy dolgozószobájában csak akkor fordul meg szépirodalmi mű, ha épp a fordításán dolgozik. Ez alól kizárólag Dante és Shakespeare művei a kivételek, akiknek külön sorok is jutottak, bár Shakespeare „az én szempontomból nem is szépirodalom, és az egyszerűség kedvéért akkor már minden itt van tőle, az is, amihez nekem nincs közöm”. A polcokon nyelvészeti kötetek, szótárak sorakoznak, egy doboz régi floppylemez és egy csokor színes papírcsík, amelyek könyvjelzőként funkcionálnak. Minden, ami szépirodalminak minősül, a nappali faltól-falig polcán tanyázik ABC-sorrendben.

Nyomtatópapír: Nádasdy újrahasznosított papírt használ a nyomtatáshoz, „valakinek a valakije egy ruhaipari vállalatnál dolgozott, ahol csomó ilyen papír volt, onnan került hozzám” A nyomtatóval nem mindig kompatibilis ugyan, de a diákok már megszoktátok, sőt „az ELTE-n nagyon reklámozzuk, hogy nyugodtan adják be a dolgozataikat is olyan papíron, aminek a másik oldalán van valami”.

 

A cikk eredetileg a Könyves Magazin 2017/5. számában jelent meg. 

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

MARGÓ
...

Egy állat, ami az ember hibájából pusztult ki – Sibylle Grimbert francia író elképzelte az utolsó egyed történetét

Az utolsó egyed című regényről, háziállatokról és klímaszorongásról beszélgettünk. Interjú. 

...

„Ahonnan én jövök, ott nem írnak könyveket” – Bruno Vieira Amaral portugál íróval beszélgettünk

Hogyan határoz meg minket a származásunk? És mit jelent újraírni a múltat? A portugál Bruno Vieira Amarallal beszélgettünk. 

...

Hol találkozik a foci és a gaming az irodalommal? Interjú Tonio Schachinger osztrák sztárszerzővel

Mi a közös a számítógépes játékokban, a fociban és a könyvekben? Tonio Schachinger elárulja.

...

Babarczy Eszter: Volt egy apám, aki nem volt, és volt egy apám, aki félelmetes volt

Babarczy Eszter mesélt betegségről, gyászról és őszinte szeretetről. Interjú.

...

Moa Herngren svéd író: Nem mi választjuk az anyósunkat

Mozaikcsaládok, hétköznapi drámák, párhuzamos igazságok és szembenézés a legnagyobb félelmekkel. Interjú a világhírű szerzővel.

...

Londoni zenész unokája írta meg a budapesti zongorista filmbe illő történetét

Egy mágikus erejű zongora és egy hihetetlen, de igaz történet: Roxanne de Bastion az Őszi Margón.

2025 november 15.
Budapest Music Center
Mátyás utca 8.

Első alkalommal rendezi meg nonfiction könyvfesztiválját, a Futurothecát a Könyves Magazin. 2025. november 15-én a Budapest Music Centerben fellép a brit szám- és nyelvzseni Daniel Tammet, az időtudatos norvég geológus, Reidar Müller, a dán klímapszichológus, Solveig Roepstorff és a spanyol sztár agysebész, Jesús Martín-Fernández, Orvos-Tóth Noémi és Meskó Bertalan. Az olvasás segít megérteni összetettebb kérdéseket, problémákat vagy folyamatokat, amelyek a jövőnket alakítják. A Futurotheca – A jövő könyvtára olyan témákat, szerzőket és könyveket emel a fesztivál középpontjába, amelyek megismerésével olvasóként alakíthatjuk a jövőnket.

Program

Támogatók