A Szépművészeti Múzeumban március 30-ig látható a Munkácsy Mihály életművét bemutató kiállítás. A tárlaton látható festmények némelyikének hangulata vagy maga a jelenet olyan, mintha egyenesen egy regény közepébe repítene minket. Mutatjuk, nekünk melyik irodalmi művek jutottak eszünkbe a festményekről.
A Munkácsy Mihály (1844–1900) születésének 180. és halálának 125. évfordulója alkalmából rendezett kiállításon a festő több száz műalkotása mellett archív fotók, dokumentumok és kultusztárgyak mutatják be a már életében hihetetlenül sikeresnek és gazdagnak számító művészt. A Párizsban is működő alkotó pályája párhuzamosan futott a regényirodalom legnagyobb mestereinek életével, így igyekeztünk a kortársai közül válogatni.
Könyveket ajánlunk a Munkácsy-kiállítás mellé.
Munkácsy Mihály: Az agár – Jókai Mór: Az arany ember
A nyilvánvalóan minden földi jóval elárasztott szalonban papagájtól a zongorán át a versenyagárig mindent bezsúfoltak, amiről csak feltételezhető, hogy a szépasszonyt szórakoztatja. Kérdés, hogy a hölgyeket valóban boldoggá teszik-e ezek a cicomák. A jelenet akár Jókai Mór Az arany ember című regényében is játszódhatnak, ahol Tímea, a Tímár Mihály által kimentett kincsből él fényűző, de boldogtalan életet. Eközben Tímár számára a sziget és rajta Noémi jelenti a menedéket, az Édent. (Jókai Mórról és műveiről itt és itt írtunk.)
Munkácsy A colpachi park című képét felesége luxemburgi birtokán festette, ahol valószínűleg hasonló menedéket talált, mint Jókai hőse.
Munkácsy Mihály: A kis cukortolvaj – Louisa May Alcott: Kisasszonyok
A jelenet akár a Kisasszonyokból ismert March-család háború előtti gazdagságát is mutathatná a csodás nehéz brokátfüggönyökkel és szobanövényekkel telerakott szobával. A köztudottan édesszájú Amyről azonban nem nehéz elképzelni, hogy elcsen néhányat a vendégeknek kikészített cukrokból. A paraván mellett pedig a már ekkor is gyenge egészsége miatt Beth heveredett le egy kis pihenésre, amíg talán a többiek iskolában vannak vagy a szegényeket látogatják.
Munkácsy Mihály: Reggeli a nyaralóban – Honoré de Balzac: Elveszett illúziók
A festő eredeti címe ártatlanabb jelenetet sejtet, mint amire mi következtetünk. A mennyezetről függő japán ernyő azonban olyan hivalkodó és különleges, hogy azt kell képzelnünk, nem egyszerű nemes hölgyek üldögélnek az asztal körül, hanem Balzac Emberi színjátékának félvilági szereplői, az operaénekesnők, színésznők, kurtizánok, akik az Elveszett illúziók Lucienjének nagyvilági életét finanszírozzák majd.
Balzac valóban leszámol az illúziókkal, az olvasóéval és Lucien Rubempré-jével is. A fiú eleinte megpróbál saját tehetségére vagy ügyességére támaszkodni a párizsi boldogulásban, azonban hamarosan egész jól belesimul a dörzsölt helyi ficsúrok életvitelébe. Mindenkin – főleg nőkön – átgázolva igyekszik minél gazdagabb és élvhajhászabb lenni.
Munkácsy Mihály: Párizsi szobabelső (Olvasó nő) – Lev Nyikolajevics Tolsztoj: Anna Karenina
Még egy csodás hölgy egy kissé régimódibb szalonban. A sötét színekkel berendezett, kissé nyomasztóbbnak tűnő lakásban a nő jelent üde színfoltot. Ő maga is olvasásba menekül, talán levélbe, talán egy regénybe. A mögötte a földön játszó gyerekre sem fordít sok gondot. A hölgy valószínűleg egy ennél intellektuálisan stimulálóbb közegre vágyik. Több fiatalságra, több életre. Talán egy új szerelemre. Épp, ahogy Anna Karenyina.
Munkácsy Mihály: Krisztus Pilátus előtt – Mihail Bulgakov: A Mester és Margarita
Itt kicsit elmozogtunk a történelmi korszakból, de nem tudunk ellenállni Bulgakov, Woland és társaik csábításának, hogy Pilátus alakját A Mester és Margarita oldalairól idézzük fel. Munkácsy monumentális alkotásán határozottan látszik, hogy Pilátusnak fáj a feje, ahogy arról Bulgakovnál is olvashatunk. A migrénjén pedig a rá mért feladat sem segít. A Mester regényében és Woland elmesélésében megjelenő római helytartó és az ítéletre vezetett Jézus viszonya új megvilágításba helyezi a történetet.
