Marianne Fillenz hihetetlen magas fokon, intenzíven élte az életet

Marianne Fillenz hihetetlen magas fokon, intenzíven élte az életet

Egészen kivételes életutat tudhatott magáénak a temesvári születésű Marianne Fillenz, aki családjával a második világháború kitörésekor Új-Zélandra emigrált, majd később Oxfordban tanult és az idegrendszer kutatója lett. A Magvető Tények és Tanúk sorozatában Temesvártól Új-Zélandig címmel tavaly év végén jelent meg a memoárja (olvass bele), amely addig a pontig vezeti az olvasót, ahol a fiatal lány megkezdi saját életét és pályáját, és ezt egészítik ki a világhírű filozófussal, Karl R. Popperrel váltott levelei. Marianne Fillenz memoárkötetéről Csepelyi Adrienn, Gács Anna és Schmal Alexandra beszélgetett tegnap este, néhány érdekes megállapítást pontokba szedtünk.

Ruff Orsolya | 2022. január 12. |
Marianne Fillenz
Temesvártól Új-Zélandig
Ford.: Schmal Alexandra, Magvető, 2021, 288 oldal
-
  • A kötet fordítója (a Tények és Tanúk sorozat szerkesztője), Schmal Alexandra távoli rokonságban áll Marianne Fillenz családjával, a lányával négy éve kezdett el levelezni erről a kötetről, aminek a kéziratát a kutató lánya állította össze. Schmal Alexandra először elkezdte olvasni, jegyzetelgetni a szöveget, majd egyszer csak azon kapta magát, hogy tulajdonképpen már fordítja is. Az örökösök beleegyeztek a magyar megjelenésbe, majd később arról értesítették a szerkesztőt, hogy a padláson találtak egy halom levelet Karl R. Poppertől.
  • Ez összesen 59 kézírásos levelet jelentett. Schmal Alexandra először tartott attól, hogy bonyolult lesz, de kiderült, hogy ezek nagyon kedves, kellemes szövegek, amelyek kiegészítik Fillenz kéziratát, reflektálnak arra.
  • Gács Anna szerint egy nagy dráma jött így létre, amit az eredeti kéziratból nem feltétlenül tudtunk volna kiolvasni, és szinte regényszerűvé vált a kötet. Nagyon rendhagyó dokumentum jött létre, aminek minden eleme dokumentum, de a szerkesztésnek köszönhetően egy olyan történet bontakozik ki, ahol személyiségek feszülnek össze, emellett rálátunk olyan kultúrákra, gondolkodásmódokra, amelyek elsősorban Fillenzhez és Popperhez köthetők. Ugyanakkor vannak benne részletek a felmenők szövegeiből is: érdekes volt látni, hogyan szerkeszti össze Fillenz a saját szövegét a családjára jellemző kulturális-polgári hagyomány lenyomataiból. Utóbbi egyik kulcseleme, hogy a felmenők is magától értetődőnek érezték azt, hogy meg kell magukat fogalmazni, azaz folyamatosan levelet, naplót írtak.
  • Különösen drámai része a kötetnek, amelyben Fillenz a húga haláláról ír. A Popper-levelek ezzel szemben szinte perverz módon arra biztatták, hogy nézzen szembe a veszteséggel, és igenis érezzen csak bűntudatot amiatt, hogy míg neki sikerült a többszöri "emigránsváltás", addig a húgának nem.
  • Az aprólékos szerkesztői munkára jó példa, hogy Schmal Alexandra kutatásainak eredményeként olyan finomságok derültek ki, minthogy Fillenz emlékezetében valószínűleg összemosódott két élmény. Az emlékirat szerint egy 1939-es Bartók-koncertől hazafelé menet vörös volt az ég, és a társaság egyik tagja megjegyezte, hogy háború lesz – az utólagos kutatás szerint itt valószínűleg két emlék csúszott egymásba.
  • Schmal Alexandra személyesen ismerte Fillenzet, és mindig az nyűgözte le benne, hogy a család – és főleg Marianne Fillenz – mennyire szabad. Ahogy fogalmazott: hihetetlen magas fokon, intenzíven élte az életet.
  • Gács Anna szerint

a huszadik századi önéletrajz-irodalomban ritka, hogy ennyire diadalmas identitással találkozzon az ember.

  • Egy alapvető, örömteli önazonosság hatja át Marianne Fillenz történetét, még ha azért is kezdett magáról írni, mert töredékekben látta az életét. A kötetben egy életre éhes, mindenre kíváncsi, a saját bőrében magát jól érző ember történetét olvashatjuk.
  • A memoár elején Marianne Fillenz leírja, hogy a lányunokái számára írta az emlékiratait, hogy lássák, nőként is lehet teljes életet élni – sőt. Ugyanakkor a diadalmas identitásnak biztosan ára volt, csak ebben a memoárban Fillenz ezt szőrmentén mondta el, ráadásul bizonyos szempontból befejezetlen szövegnek is hat, így elképzelhető, hogy Fillenznek a témában még lett volna mit mondania.
  • A tudományos élete is gazdag és színes volt, nemzetközileg fontos munkát végzett. Ebben is az abszolút szabadságvágya, és annak kifejeződése jelent meg.
  • A családból Marianne húga is naplót vezetett, nem is egyet, ezeket később a padláson találták meg. A húg naplóit még nem kérték el az örökösöktől, de a bemutatón elhangzott, hogy akár önálló kötet is lehet, és erős kontrasztot alkothat Fillenz memoárjával. Hogy miért követett el öngyilkosságot a fiatalabb testvér, arról a család nem beszélt, ebben a témában falat vont maga köré, ezért a szerkesztőnek eszébe sem jutott, hogy azt is beleszerkessze a kötetbe, ugyanakkor ennyi évtized elteltével nem kizárt, hogy az unokák akár meg is mutathatják.
  • A bemutatón felmerült a soknyelvűség kérdése: az egész szöveg angolul keletkezett, hiszen Marianne Fillenz Oxfordban vetette papírra, idős korában, és az osztrák származású Popperrel is angolul leveleztek. Otthon Temesváron amúgy németül beszéltek, Fillenz gyerekként román iskolába járt, magyarul a cselédlányoktól tanult meg. Élete végéig jól értett, de olvasni nem tudott annyira jól magyarul.
  • Gács Anna szerint az önéletrajzi köteteknél fontos szempont, hogy a közvetlennek ható személyes kapcsolódást kínálják fel. Ahogy az is, hogyan élte meg a memoár írója mindazt, amit mi ma már történelemnek nevezünk. És emellett persze ott vannak azok a dilemmák is, amelyek bárki életéből ismerősek lehetnek.

A teljes beszélgetést itt lehet visszanézni:

Kapcsolódó cikkek
...
Beleolvasó

Marianne Fillenzt barátja, Karl Popper is arra biztatta, hogy válassza a kutatást

A Tények és tanúk-sorozat új kötetében Marianne Fillenznek, az idegrendszer híres kutatójának memoárját olvashatjuk, valamint baráti levelezését Karl R. Popper filozófussal. Olvass bele!

...
Nagy

Egy sváb-magyar család hajtűkanyarokkal teli 20. századi története

Illés Klára könyvében személyes naplóbejegyzésekből, levelekből, hivatalos dokumentumokból rajzolódik ki egy dunántúli sváb-magyar parasztcsalád huszadik század története.

...
Hírek

Szüts Miklós: istenem, a város szarrá-bombázását ramazurinak hívja!

1983-ban Szüts Miklós egy 1945. január 14-én írt levelet kapott az édesanyjától  amit apjának címzett, és szó van benne a Tamás nevű kisfiúról, egy udvarra esett bombáról

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Jordán Ferenc: Nem az a lényeg, hogy megjósoljuk a Föld jövőjét, hanem hogy alkalmazkodjunk [Podcast]

Litkai Gergely zöld podcastjének vendége Jordán Ferenc ökológus, akivel tavalyi nagy sikerű, Az ember vége a természet esélye című könyve apropóján beszélgettek.

...
Zöld

Túlélés vagy tanulás? John Holt könyve az iskolai kudarcok meglepő okait mutatja be – Olvass bele!

Miért jelent kudarcélményt sok gyerek számára az iskola? Olvass bele John Holt könyvébe!

...
Zöld

UFO-invázió nem lesz, de arrogáns azt gondolni, hogy egyedül vagyunk – Podcast Rab Árpád jövőkutatóval

Litkai Gergely a Bookline Zöld új podcastjében Rab Árpád jövőkutatóval beszélget Jane McGonigal Elképzelhető című könyvéről. 

Olvass!
...
Beleolvasó

Darvasi László hősének fejéből kicsap a bolond villám – Olvass bele a Neandervölgyiekbe!

Közel 50 év magyar történelme vonul végig Darvasi László új regényén. Most beleolvashatsz az új kötetbe.

...
Beleolvasó

A kis olasz faluban Jézus veszi el a tinilány barátait, nem a drogok – Olvass bele Claudia Durastanti regényébe!

Az Ismerős idegenek helyszíne egy olasz falucska, ahol annyira kiszámítható az élet, hogy még a menstruációt várni is izgalmasabb. Részlet a könyvből.

...
Zöld

Kik és hogyan forgatják fel a modern focit? Olvass bele a Futballhackerekbe!

Christoph Biermann futballszakértő könyve bemutatja, hogyan alakul át a modern foci a szemünk láttára. Most elolvashatsz belőle egy részletet.

Kiemeltek
...
Kritika

Tove Ditlevsen önéletrajzi trilógiája gyógyszerfüggésről, abortuszokról, íróvá válásról mesél

A dán Tove Ditlevsen vallomásos műveiben szinte élve boncolja önmagát, küzdelmeit és sokszor ellentmondásos érzelmeit. A memoárirodalom hagyományait követő, egyszerre nyers és költői, letaglózóan őszinte regényekből (Gyerekkor, Ifjúkor, Függés) összeálló Koppenhága-trilógia a hét könyve. 

...
Nagy

K. Varga Bence: A hagyományos módszer

„Elejtette a taglót, és némán figyelte a marha még mindig eleven tekintetét, és hallotta, bár föl már nem fogta, amint az állat keservesen, szinte zokogva felbőg, túl téren és időn.” K. Varga Bence A csont és a csönd címmel ír tárcasorozatot a Könyvesen. Ez a negyedik rész.

...
Nagy

Miért az olvasás a túlélés eszköze a börtönben?

A börtönök könyvtárai sok fogvatartottnak nyújtanak elfoglaltságot és szórakozást, de fontos szerepük van a kapcsolatok építésében és a szabadulás utáni visszailleszkedésben is.

A hét könyve
Kritika
Tove Ditlevsen önéletrajzi trilógiája gyógyszerfüggésről, abortuszokról, íróvá válásról mesél
...
Nagy

Miért szeretem a megrongált könyveket?

Teafolt? Gyűrött könyvgerinc? Megjegyzések a margón? Szerintem van benne valami gyönyörű.