Hogyan hatott a háború a mindennapi munkájukra, működésükre, mi változott a leginkább?
2022 februárjában minden kiadó példátlan kihívásokkal nézett szembe. Harkiv, Ukrajna könyvnyomtatási fővárosa a frontvonalba került. A kiadók az ország minden táján érezték ezt. Az ukrajnai könyvek nagy részét Harkivban nyomtatták és nyomtatják ma is. Egyes nyomdai termékeket csak a harkivi nyomdákban lehet előállítani.
A régió részleges megszállása oda vezetett, hogy minden termelési folyamatot le kellett állítani.
Az állandó bombázások, az áramellátási problémák és az emberek biztonságos régiókba való elvándorlása új valósággá vált. Irodák, raktárak és más alapinfrastruktúrák semmisültek meg. De mindenki számára a legfontosabb feladat az lett, hogy megtartsuk a csapatot és az elért eredményeket. Szinte a teljes Vivat csapatot evakuálták Harkivból. Sikerült húsz teherautónyi könyvet kimenekíteni a bombázások alatt. Ezek megőrzésére Rivnében egy raktárat kellett nyitni. Más könyvkiadók is hasonlóan jártak el.
Julia Orlova
Hány munkatárssal dolgoztak az invázió előtt, és hányan vannak most? Veszítettek el kollégát?
A háború következtében a legtöbb üzletmenet összeomlott, a logisztikai láncok megszakadtak. A legjelentősebb veszteséget azonban az emberek jelentették. Jelenleg a Vivat csapatának 80 százaléka távmunkában dolgozik. A cég még a világjárvány alatt sem zárta be az irodát. Néhány alkalmazott külföldre költözött és felmondott. Néhányan közülük soha nem térnek majd vissza Ukrajnába. Jelenleg azt állapíthatjuk meg, hogy az alkalmazottak körülbelül 10 százalékát veszítettük el.
Van tudomása olyan ukrán szerzőről, aki a háború kitörése óta az életét vesztette?
Fontos megérteni, hogy a megszállók célja az ukrán kultúra elpusztítása.
Nem meglepő, hogy a megszállók első dolga az volt, hogy eltávolították az ukrán könyveket a könyvtárakból. Több címünk is szerepel az Orosz Föderáció által ellenőrzött kvázi szövetség, az úgynevezett Luhanszki Népköztársaság oktatási szervezeteinek könyvtáraiból eltávolítandó szélsőséges irodalomban. Ez azt jelenti, hogy a könyveket eltávolítják a megszállt luhanszki régió könyvtáraiból és megsemmisítik azokat. De a megszálló nemcsak a könyvekkel harcol, hanem azokkal is, akik írják őket. Mindannyiunkat megdöbbentett Volodimir Vakulenko, az Izjumból (harkivi régió) származó gyerekkönyv-író halálhíre, akit a megszállók 2022 márciusában vittek el az otthonából, majd megölték. A holttestét sokáig nem tudták azonosítani, ez csak az izjumi 319-es számú tömegsír vizsgálatát követően sikerült a DNS-e alapján. Tizenéves fia és idős szülei túlélték. A fiú különleges gondozásra szorul. Volodimir tudta, hogy a megszállók el fognak jönni érte, és nem sokkal azelőtt, hogy elhurcolták volna, egy naplót temetett el a szülői ház kertjében. A kéziratot azután találták meg, hogy a terület felszabadult a megszállás alól. Jelenleg textológusok dolgoznak rajta. Büszke vagyok rá, hogy a Vivat fogja kiadni Volodimir Vakulenko naplóját. Jelenleg sok ukrán író van az ukrán fegyveres erőknél. Őszintén hiszem, hogy mindannyian győzelemmel térnek haza, hogy folytassák az írást és az ukrán kultúra felvirágoztatását.
Az ismert ukrán író, Volodimir Vakulenko gyerekkönyveket és versesköteteket írt. Holttestére egy nemrég feltárt izjumi tömegsírban találtak rá.
Évi hány könyvet adtak ki az invázió előtt, és hányat most?
A Vivat kiadó az egyik legnagyobb Ukrajnában. A teljes körű invázió előtt évente körülbelül 400 új címet adtunk ki. Büszkék vagyunk rá, hogy minden kihívás és körülmény dacára 2022-ben 350 címet adtunk ki, ami mindössze 8 százalékkal kevesebb, mint az előző évben volt.
Hogyan befolyásolta a háború az eladásokat? Emelkedtek vagy estek a számok?
Már augusztusban sikerült elérnünk a 2021-es év azonos időszakának értékesítési számait. Válság idején a könyv bebizonyította fontosságát. Az ukránok számára egy olyan eszközzé vált, amellyel elmenekülhetnek a valóság borzalmai elől, és magyarázatot találhatnak a történtekre. Megállapítható, hogy a történelmi irodalom iránti kereslet egyre nő. Nem véletlen, hogy tavasz végén a Vivat első utánnyomása Vakhtang Kipiani Vaszil Sztusz esete – Dokumentumgyűjtemény az Ukrán SZSZK egykori KGB-archívumából című bestsellere volt. Megnőtt az érdeklődés a fantasy, a thrillerek, a romantikus és a detektívtörténetek iránt. A Vivatnál a szépirodalmi eladások aránya közel 5 százalékkal nőtt. Habár több millió anyának kellett külföldre távoznia a gyerekeivel, a gyerekirodalom eladási aránya nem csökkent. Az orosz anyanyelvű családok úgy döntöttek, hogy gyerekeikbe az ukrán nyelv szeretetét egy-egy modern könyvvel csepegtetik. Ők is gazdagították az olvasók számát. Dacára mindennek 2022-ben Kijevben nyitottunk egy könyvesboltot, 2023-ban pedig továbbiakat tervezünk nyitni más ukrajnai városokban. A háború hatással volt a könyvek árára és az emberek vásárlóerejére, de hisszük, hogy az ukránok nem fogják abbahagyni a könyvvásárlást és az olvasást.
Mi a helyzet az új könyvekkel? Befolyásolta a háború, hogy most mit adnak ki – a témákat vagy akár az írókat tekintve?
Azt a feladatot tűztük ki magunk elé, hogy minél több könyvet adjunk ki az orosz-ukrán háborúról, hogy az ukránok következő generációi a Vivat-könyvek segítségével tanulmányozhassák ezt a korszakot. A tervezett címek között szerepel mások mellett Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnokának életrajza, Luke Harding brit újságíró Invázió című tényirodalmi műve, Olena Makszimenkótól a Jelentések a frontról, és Osztap Szlivinszkij Háborús szótár című esszégyűjteménye. Ugyanakkor továbbra is meg szeretnénk ismertetni az ukrán olvasókat a világsikerekkel, az ukrán szerzők új szépirodalmi könyveivel, valamint az Ukrajna történetéről szóló könyvekkel.
Hogyan látja a könyvkiadás jövőjét az országban? Mik jelenleg vagy a közeljövőben a legnagyobb kihívások?
Először is, győznünk kell. A teljes körű invázió előtt kiváló ütemben fejlődtünk; a béke beköszöntével meg fogjuk duplázni erőfeszítéseinket. Az ukránok egyre jobban érdeklődnek a saját történelmük és kultúrájuk iránt, ezt az igényt ki kell elégítenünk. Emellett azt látjuk, hogy a világban egyre nagyobb hangsúlyt kap minden, ami ukrán. Igen, a háború hatalmas gazdasági veszteségeket okozott az egész országnak. Ez alól természetesen a könyvkiadás sem kivétel. Megragadva az alkalmat,
szeretném felvenni a kapcsolatot a magyarországi kiadókkal.
Ukrajnában jelenleg a legtöbb könyvet angolból fordítják le. Manapság ez a legegyszerűbb és legolcsóbb út számunkra, mivel sok fordító áll rendelkezésre. De mi tudjuk, hogy milyen gazdag a modern magyar irodalom, és szeretnénk az önök szerzőivel megismertetni az ukrán olvasókat. Ehhez az önök segítségére van szükségünk. Itt mindenekelőtt a fordítások pályázati támogatásáról van szó. Minden ilyen javaslatot hálásan megfontolunk.
Problémát jelent még, hogy kielégítsük a külföldön élő ukránok igényét az ukrán könyv, az ismerős kulturális termék iránt. A teljes körű invázió kezdete óta a háború elől menekülve mintegy 14,5 millió ember hagyta el Ukrajnát. A gyerekek számára elengedhetetlen az ukrán könyv, hiszen az egy híd, amely összeköti őket az otthonukkal. Európában már számos könyváruházlánccal dolgozunk együtt, és képviseleti irodát nyitottunk Lengyelországban. Mégis – a tanácsadástól kezdve a közvetlen támogatásig – hálásak leszünk minden segítségért annak érdekében, hogy partnereket találjunk az ukrán könyvek értékesítéséhez az önök országában. Ezek lehetnek könyvhálózatok, könyvtárak, állami és magánkezdeményezések, amelyek segíthetnének a menekültjeinknek ukrán könyvekekhez jutni.
Kik azok az ukrán szerzők, akiket a külföldi olvasók figyelmébe ajánlana azért, hogy egy kicsit jobban megértsék a jelenlegi helyzetet, vagy valamiféle képet alakíthassanak ki magukban Ukrajnáról?
A háború ellenére az ukrán szerzők továbbra is alkotnak. A Vivat olyan címeket készít elő, amelyek kielégíthetik a más országokból érkező olvasók Ukrajna iránti kíváncsiságát. A fent említetteken kívül megemlíteném még Pavlo Kazarin ukrán újságíró és katonatiszt Kelet-Európa vadnyugata című tényirodalmi könyvét, amely az Ukrajnában 2014 óta zajló eseményeket írja le, Dara Kornij gyönyörűen illusztrált kiadványait az ukrán mitológiáról, azután egy már számos nyelvre lefordított gyerekkönyvet, a The Holiday I Had to Take-et (~ Kényszerű vakáció) Katerina Jehoruskina tollából. Ez a könyv egy tízéves lány személyes naplója, aki a háború miatt Kijev északi részéről kénytelen Ukrajna egy másik régiójába menekülni. Ajánlom még a kétnyelvű (angol-ukrán) művészeti naplónkat a háborúról (The All-Clear), amelyet Anasztaszija Nyikulina jegyez és Olekszandr Grekov illusztrált. Készek vagyunk eladni a címeink jogait, hogy minél többen megismerhessék Ukrajnát, az ország egyedülálló kultúráját és történelmét. Csak így megy: azáltal, hogy a külföldi olvasók az ukrán könyveken keresztül megismerkednek a hazánkkal, hogy az ukránokat megismertetjük a kortárs világirodalom legjobbjaival, hogy megszervezzük az ukrán könyvek exportját a világban élő ukránok számára, hogy összefogjuk a kiadók erőfeszítéseit és egyesítjük a világot a vitathatatlan és hatalmas gonosz elleni küzdelemben. Ukrajna győzelme az egész világ győzelme.
