Mártonffy Zsuzsa: Fontos, hogy a társadalom ismerje az örökbefogadás folyamatát

Mártonffy Zsuzsa: Fontos, hogy a társadalom ismerje az örökbefogadás folyamatát

Mi a különbség nevelőszülő és örökbefogadó szülő között? Ki fogadható örökbe? Mennyit kell várni egy örökbefogadott kisgyermekre? Hogyan zajlik a folyamat, mely a valóságban egészen más, mint a filmekben? Bár a társadalom egyre nyíltabban kezeli a témát, még mindig rengeteg a tévhit az örökbefogadással kapcsolatban. Mártonffy Zsuzsa Akiknek két anyja van című kötete hasznos tanácsokkal, gyakorlati útmutatóval és rengeteg személyes történettel tisztázza és hozza közelebb a témát. A szerzővel Ott Anna beszélgetett a Margó utolsó napján.

Kolozsi Orsolya | 2020. június 07. |

  • Mártonffy Zsuzsa 2014 óta vezet blogot (www.orokbe.hu), ahol átfogó képet ad az örökbefogadásról: szakembereket, örökbefogadó szülőket, szervezeteket is megszólaltat.
  • A könyv szerzője maga is örökbefogadó szülő, vér szerinti kislányuk mellé két kisfiút fogadtak örökbe férjével.
  • A vér szerinti és az örökbefogadott gyerekek egyaránt vágyott gyermekek voltak, de fontos különbség, hogy míg a vér szerinti gyermek megérkezéséig egy talány, és nem sokat lehet tudni róla, addig a másfél évesen a családba érkező kisfiúk esetében már konkrétan az adott gyermekre mondtak igent. Persze az ő esetükben kimaradt a terhesség, az első másfél év, és az is fontos különbség, hogy nekik mások a vér szerinti szüleik. De aki örökbe fogad, annak ezt vállalni kell, ez egy „csomag”, amit el kell fogadni.
Mártonffy Zsuzsa
Akiknek két anyja van
Libri Könyvkiadó, 2020, 304 oldal
Mártonffy Zsuzsa: Akiknek két anyja van
  • A szerző feljegyzi azokat a beszélgetéseket, melyeket a fiaival folytat az örökbefogadásuk kapcsán. Ha a gyerekek felvetik a témát és beszélgetnek róla, azt lejegyzi, mert így követni tudja, hol tartanak a fejlődésben, ennek a ténynek a feldolgozásában.
  • Mikor örökbefogadónak jelentkeztek, csak a szellemi fogyatékos gyermekeket és azokat zárták ki, akik nagy valószínűséggel nem érik meg a felnőttkort. Roma származású kisgyereket is elfogadtak, így gyorsan sorra kerültek.
  • Azoknak a gyerekeknek, akik tíz év fölöttiek, vagy értelmi, illetve súlyos testi fogyatékossággal rendelkeznek, esetleg négyen vannak testvérek, szinte esélyük sincs az örökbefogadásra, ők felnőtt korukig a rendszerben ragadnak.
  • Az állami gondozott gyerekek tíz százaléka örökbe fogadható, a többieknek van kapcsolatuk a családjukkal. Amíg a szülőkkel van minimális kapcsolatuk, nevelőszülőkhöz kerülhetnek, de nem adhatóak örökbe.
  • Fontos, hogy a társadalom megismerje ezt a folyamatot, a szülővé válásnak ezt az útját. Az is, akit nem érint személyesen; ha másért nem, legalább azért, hogy ne tegyen fel felesleges kérdéseket, ha ezzel a helyzettel találkozik.
  • A könyv személyes sorsokat mutat meg: nevelőszülőket, vér szerinti szülőket, örökbe fogadott gyerekeket, örökbefogadókat szólaltat meg, az ő egyéni történeteiket osztja meg az olvasóval.
  • Ezek általában megrendítő történetek, főleg az örökbeadó anyák történetei, mert őket övezi a legtöbb előítélet, ezért gyakran „láthatatlanok”, keveset hallunk róluk. Az örökbefogadás egyre elfogadottabb, de az örökbe adó anyákat, szülőket még mindig sokan megbélyegzik.
  • Az örökbefogadott gyerekek azzal a tudattal kezdik az életüket, hogy ők valakinek nem kellettek, és ez az érzés bennük van, soha nem radírozható ki. Az örökbefogadó szülőket felkészítik erre, a sajátos szituáció nem titkolható el, őszintének és nyitottnak kell lenni a gyerekekkel.
  • Az elmúlt években sokat változott a szemlélet, régebben titkolták a gyerekek elől, hogy örökbefogadottak. Ma már az az általános, hogy a gyerek előtt ez a tény az első napoktól kezdve ismert, nem tabu róla beszélgetni, kérdezni.
  • Az örökbefogadó tanfolyamon való részvétel a jövőben egy törvénymódosítás miatt nem lesz kötelező, Mártonffy Zsuzsa szerint viszont fontos a tanfolyam, egy jó gyakorlat, melyet kár veszni hagyni. Félő, hogy amennyiben nem lesz kötelező, épp azok nem fognak elmenni, akik tájékozatlanabbak. A tanfolyam kiváló szemléletformáló, és sorstársakkal, szakemberekkel való ismeretségeket alapoz meg, melyek fontosak lehetnek még évek múltán is.
  • A kötet elsősorban blogbejegyzésekből született, de sok más történet is van benne, valamint tartalmaz egy gyakorlati útmutatót az örökbefogadás pontos menetéről.
Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Péntek Orsolya: A szöveg öntörvényűvé válik egy idő után

Péntek Orsolya a Hóesés Rómában című könyvével trilógiává írta Az Andalúz lányaival elkezdett, majd a Dorka könyvével továbbszőtt fiktív családtörténetét. A Margón Németh Gábor beszélgetett a szerzővel soknyelvűségről, önjáró regényhősökről és az emberi kapcsolatok lehetetlenségéről.

...
Nagy

A Grecsó testvérek szerint a világvége hangulaton még az irodalom se segít

Testvéri kapcsolatukról, egymásra gyakorolt hatásukról és a közös munkáról is mesélt Grecsó Zoltán és Grecsó Krisztián, akik szombaton Ott Anna vendégei voltak a Margó Extrában.

...
Nagy

Latinovits Zoltán a szerepeiben mindig más volt, mégis önazonos maradt

A Poket legújabb kiadványa Latinovits Zoltán Ködszurkáló című műve, melyet műfajilag neveztek már műhelynaplónak, tanulmánynak és önéletrajznak is. A könyvet a Margón mutatták be.

...
Kritika

Nick Hornby Brexit-regényben írta meg, hogyan szakadt szét Anglia

Vajon mi a közös a Brexitben és egy olyan párkapcsolatban, amiben a felek közt sok a különbség? Látszólag talán semmi, Nick Hornby új regényében azonban a kettő mégis párhuzamba kerül, méghozzá nem is akárhogy. Az Olyan, mint te a hét könyve. 

Szerzőink

...
Kolozsi Orsolya

Az életünket akkor tudjuk helyre tenni, ha ismerjük a családi múltunkat

...
Ruff Orsolya

Szöllősi még sosem írt annyira filmszerűen, mint az Illegálban

...
Forgách Kinga

Az élet egy kártyavár, és nem te osztod a lapokat

Gyerekirodalom
...
Szívünk rajta

"A gyerekek ösztönösen érzik, hogy az éghajlatváltozás rendkívüli hatással lesz a jövőjükre"

Szeptemberben egy klímafikciós ifjúsági regény, Rojik Tamás Szárazsága lett a Szívünk rajta kiemelt könyve. A hónap értékelőjét, M. Kácsor Zoltánt markáns irodalmi képekről és a műfaj felíveléséről faggattuk.

...
Gyerekirodalom

Berg Judit és Varró Dániel - Lételemük a mese

A  kortárs magyar gyerekirodalom két meghatározó alakja Berg Judit és Varró Dániel, akik az elmúlt években tovább építették és bővítették azokat a meseuniverzumokat, amelyeket nemcsak a gyerekek fedeznek fel örömmel, hanem a felnőttek is szívesen bolyonganak bennük. Páros interjúnkban generációs hatásokról, olvasói szokásokról és sorozatokról beszélgettünk velük.

...
Nagy

Nem egyfajta test van – 6 könyv a testképről, nem csak kamaszoknak

A test elfogadása a kamaszkor egyik legnagyobb kihívása. A felnövés millió kihívásával küszködő tizenéves hajlamos magába zárkózni a kérdéseivel, és néha a szülő sem tudja, hogyan lehetne jól beszélgetni erről a gyerekével. Mutatunk pár könyvet, ami segíti az elfogadást, hiszen lehetünk bár soványak, gömbölyűek vagy kicsit mások, mint az átlag, tudni kell, hogy a testünk ugyanolyan értékes.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

„Itt nincs történelmi igazságtétel” - Anna Politkovszkaja: Orosz napló

A 2010-es évek szerte a világon a demokratikus berendezkedések, ezzel együtt a szabad sajtó gyengüléséről, illetve a mindent elárasztó propagandáról is szóltak. Magyarországon különösen. Többek között erről beszélgettünk az orosz újságírót, Anna Politkovszkaját alakító Fullajtár Andrea színésznővel és az Orosz napló szerkesztőjével, Filippov Gábor politológussal. A darabot február végén mutatták be a Katonában, a pandémia miatti szünet után pedig jövő héttől ismét színre kerül.

...
Nagy

„A fennmaradó házasságokat boldognak tekintjük, még ha nem is boldogok” – Taffy Brodesser-Akner: Fleishman bajban van

Taffy Brodesser-Akner Fleishman bajban van című regényével több cikkben is foglalkoztunk már. Ezúttal a könyvből vett kedvenc idézeteinket gyűjtöttük össze.

...
Nagy

Rubik Ernő nem akarta megírni a kocka történetét, mégis megmutatta, hogyan gondolkodik

Rubik Ernő szórakoztató és szerény megtaláló, aki a feltaláló szót nem szereti. A világon egymilliárdan játszottak már a kockájával, ami kulturális jelenséggé vált. 1983-ban már majdnem írt egy könyvet, de az végül nem jelent meg. Megjelent A mi kockánk.