Mártonffy Zsuzsa: Fontos, hogy a társadalom ismerje az örökbefogadás folyamatát

Mártonffy Zsuzsa: Fontos, hogy a társadalom ismerje az örökbefogadás folyamatát

Mi a különbség nevelőszülő és örökbefogadó szülő között? Ki fogadható örökbe? Mennyit kell várni egy örökbefogadott kisgyermekre? Hogyan zajlik a folyamat, mely a valóságban egészen más, mint a filmekben? Bár a társadalom egyre nyíltabban kezeli a témát, még mindig rengeteg a tévhit az örökbefogadással kapcsolatban. Mártonffy Zsuzsa Akiknek két anyja van című kötete hasznos tanácsokkal, gyakorlati útmutatóval és rengeteg személyes történettel tisztázza és hozza közelebb a témát. A szerzővel Ott Anna beszélgetett a Margó utolsó napján.

Kolozsi Orsolya | 2020. június 07. |

  • Mártonffy Zsuzsa 2014 óta vezet blogot (www.orokbe.hu), ahol átfogó képet ad az örökbefogadásról: szakembereket, örökbefogadó szülőket, szervezeteket is megszólaltat.
  • A könyv szerzője maga is örökbefogadó szülő, vér szerinti kislányuk mellé két kisfiút fogadtak örökbe férjével.
  • A vér szerinti és az örökbefogadott gyerekek egyaránt vágyott gyermekek voltak, de fontos különbség, hogy míg a vér szerinti gyermek megérkezéséig egy talány, és nem sokat lehet tudni róla, addig a másfél évesen a családba érkező kisfiúk esetében már konkrétan az adott gyermekre mondtak igent. Persze az ő esetükben kimaradt a terhesség, az első másfél év, és az is fontos különbség, hogy nekik mások a vér szerinti szüleik. De aki örökbe fogad, annak ezt vállalni kell, ez egy „csomag”, amit el kell fogadni.
Mártonffy Zsuzsa
Akiknek két anyja van
Libri Könyvkiadó, 2020, 304 oldal
Mártonffy Zsuzsa: Akiknek két anyja van
  • A szerző feljegyzi azokat a beszélgetéseket, melyeket a fiaival folytat az örökbefogadásuk kapcsán. Ha a gyerekek felvetik a témát és beszélgetnek róla, azt lejegyzi, mert így követni tudja, hol tartanak a fejlődésben, ennek a ténynek a feldolgozásában.
  • Mikor örökbefogadónak jelentkeztek, csak a szellemi fogyatékos gyermekeket és azokat zárták ki, akik nagy valószínűséggel nem érik meg a felnőttkort. Roma származású kisgyereket is elfogadtak, így gyorsan sorra kerültek.
  • Azoknak a gyerekeknek, akik tíz év fölöttiek, vagy értelmi, illetve súlyos testi fogyatékossággal rendelkeznek, esetleg négyen vannak testvérek, szinte esélyük sincs az örökbefogadásra, ők felnőtt korukig a rendszerben ragadnak.
  • Az állami gondozott gyerekek tíz százaléka örökbe fogadható, a többieknek van kapcsolatuk a családjukkal. Amíg a szülőkkel van minimális kapcsolatuk, nevelőszülőkhöz kerülhetnek, de nem adhatóak örökbe.
  • Fontos, hogy a társadalom megismerje ezt a folyamatot, a szülővé válásnak ezt az útját. Az is, akit nem érint személyesen; ha másért nem, legalább azért, hogy ne tegyen fel felesleges kérdéseket, ha ezzel a helyzettel találkozik.
  • A könyv személyes sorsokat mutat meg: nevelőszülőket, vér szerinti szülőket, örökbe fogadott gyerekeket, örökbefogadókat szólaltat meg, az ő egyéni történeteiket osztja meg az olvasóval.
  • Ezek általában megrendítő történetek, főleg az örökbeadó anyák történetei, mert őket övezi a legtöbb előítélet, ezért gyakran „láthatatlanok”, keveset hallunk róluk. Az örökbefogadás egyre elfogadottabb, de az örökbe adó anyákat, szülőket még mindig sokan megbélyegzik.
  • Az örökbefogadott gyerekek azzal a tudattal kezdik az életüket, hogy ők valakinek nem kellettek, és ez az érzés bennük van, soha nem radírozható ki. Az örökbefogadó szülőket felkészítik erre, a sajátos szituáció nem titkolható el, őszintének és nyitottnak kell lenni a gyerekekkel.
  • Az elmúlt években sokat változott a szemlélet, régebben titkolták a gyerekek elől, hogy örökbefogadottak. Ma már az az általános, hogy a gyerek előtt ez a tény az első napoktól kezdve ismert, nem tabu róla beszélgetni, kérdezni.
  • Az örökbefogadó tanfolyamon való részvétel a jövőben egy törvénymódosítás miatt nem lesz kötelező, Mártonffy Zsuzsa szerint viszont fontos a tanfolyam, egy jó gyakorlat, melyet kár veszni hagyni. Félő, hogy amennyiben nem lesz kötelező, épp azok nem fognak elmenni, akik tájékozatlanabbak. A tanfolyam kiváló szemléletformáló, és sorstársakkal, szakemberekkel való ismeretségeket alapoz meg, melyek fontosak lehetnek még évek múltán is.
  • A kötet elsősorban blogbejegyzésekből született, de sok más történet is van benne, valamint tartalmaz egy gyakorlati útmutatót az örökbefogadás pontos menetéről.
Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Péntek Orsolya: A szöveg öntörvényűvé válik egy idő után

Péntek Orsolya a Hóesés Rómában című könyvével trilógiává írta Az Andalúz lányaival elkezdett, majd a Dorka könyvével továbbszőtt fiktív családtörténetét. A Margón Németh Gábor beszélgetett a szerzővel soknyelvűségről, önjáró regényhősökről és az emberi kapcsolatok lehetetlenségéről.

...
Nagy

A Grecsó testvérek szerint a világvége hangulaton még az irodalom se segít

Testvéri kapcsolatukról, egymásra gyakorolt hatásukról és a közös munkáról is mesélt Grecsó Zoltán és Grecsó Krisztián, akik szombaton Ott Anna vendégei voltak a Margó Extrában.

...
Nagy

Latinovits Zoltán a szerepeiben mindig más volt, mégis önazonos maradt

A Poket legújabb kiadványa Latinovits Zoltán Ködszurkáló című műve, melyet műfajilag neveztek már műhelynaplónak, tanulmánynak és önéletrajznak is. A könyvet a Margón mutatták be.

...
Nagy

Az utolsó mohikánon nőttél fel, de ezeket nem tudtad

Milyen történelmi előzményei vannak a regénynek? Mi tükröződik abban, ahogyan Cooper az őslakosokat ábrázolja? Az eredeti szöveg melyik rétegével nem találkozhattak Magyarországon azok, akik Réz Ádám átdolgozását olvasták? És mit hagytak ki korábban több magyar fordításból?

Szerzőink

...
Kolozsi Orsolya

Tar Sándor a térképről leszorult helyek és emberek írója

...
Vass Norbert

„Kommunista volt-e Petőfi? Néger volt-e Kossuth?”

...
vl

Szabó Benedek: Az igazán jó műveknek nincs eleje és vége

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Aki mesés kalanddá tette a nyelvtant - 95 éve született Varga Katalin

1928. március 26-án született Budapesten Varga Katalin, akinek olyan gyerekirodalmi alkotásokat köszönhetünk, mint a Gőgös Gúnár Gedeon, a Mosó Masa mosodája és az Én, te, ő – Kaland a szófajok birodalmában.

...
Gyerekirodalom

Közülük kerülnek ki idén a HUBBY - Év Gyerekkönyve díjasok!

Idén is átadja a HUBBY – Magyar Gyerekkönyv Fórum a legjobb szerzőknek és illusztrátoroknak járó díjakat. Mutatjuk a rövidlistára került alkotókat!

...
Gyerekirodalom

Az önkifejezésben, filmkészítésben, tudatos médiahasználatban is segít a Bookline Kids márciusi kiemelt könyve

Még több olvasnivaló
...
Nagy

„Kommunista volt-e Petőfi? Néger volt-e Kossuth?”

A Petőfi-délibábok című programsorozat Petőfi politikai emlékezete a dualizmustól napjainkig című nyitórendezvényén kiderült, hogy az évek során Petőfi lobogó helyett sokaknak inkább dobogó volt: emelvény, amelyről ki-ki a maga hasznát remélve szónokolt.

...
Nagy

Fantasztikus írókat adtak a világnak, a britek mégsem falják a könyveket

Az angolok olyan szerzőket adtak a világnak, mint William ShakespeareAgatha Christie, Jane AustenCharles DickensJ. R. R. Tolkien, J.K. Rowling. Ezek alapján joggal hihetnénk, hogy az angolok a világ legnagyobb könyvfogyasztói, de tényleg így van? 

...
Nagy

Gurubi Ágnes: Szauna nap

Gurubi Ágnes a Szív utca című kötetével 2021-ben a top3-ban végzett a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjért folyó versenyben. Volt értelme megőrülni című tárcasorozata mostantól egy évig olvasható a Könyves Magazinon. Ez az első rész.

...
Panodyssey

Závada Péter: Az új formákról

"A színház az elmúlt kétezerötszáz év során jelentős fejlődésen ment keresztül, és ma már olyan technológiák állnak rendelkezésünkre, melyek még huszonöt évvel ezelőtt sem léteztek. Mégis ahhoz, hogy számomra egy színházi előadás igazán inspiráló legyen, valami újat, eredetit és felforgatót kell mondania néző és színész relációjáról, olyasvalamit, ami mindent más perspektívába helyez." Závada Péter esszésorozata negyedik részében az új színházi formákról értekezik. 

...
Nagy

Nádas és Hajnóczy is magukról, vagyis a világról írnak

Azonosíthatjuk Nádas Pétert a Párhuzamos történetek főszereplőjével? Hajnóczy Péter magáról mintázta volna A halál kilovagolt Perzsiából alkoholista főhősét? Ezeket a kérdéseket boncolgatja a PIM kiállítása, amelyen Barnás Ferenc mondott beszédet.

...
Kritika

Bevezetés a városi magány mesterségébe

Jhumpa Lahiri Amerre járok című kötete pillanatképeket villant fel a városi magány mindennapjairól: a folyamatosan pergő mentális film egy névtelen nagyváros kulisszái között játszódik, hőse és mesélője pedig egy negyvenes nő, egy klasszikus megfigyelő, aki állandó önreflexióban él – sőt, nemcsak egyszerűen létezik, hanem folyamatos mozgásban van, jön, megy, bolyong.