Mártonffy Zsuzsa: Fontos, hogy a társadalom ismerje az örökbefogadás folyamatát

Mártonffy Zsuzsa: Fontos, hogy a társadalom ismerje az örökbefogadás folyamatát

Mi a különbség nevelőszülő és örökbefogadó szülő között? Ki fogadható örökbe? Mennyit kell várni egy örökbefogadott kisgyermekre? Hogyan zajlik a folyamat, mely a valóságban egészen más, mint a filmekben? Bár a társadalom egyre nyíltabban kezeli a témát, még mindig rengeteg a tévhit az örökbefogadással kapcsolatban. Mártonffy Zsuzsa Akiknek két anyja van című kötete hasznos tanácsokkal, gyakorlati útmutatóval és rengeteg személyes történettel tisztázza és hozza közelebb a témát. A szerzővel Ott Anna beszélgetett a Margó utolsó napján.

Kolozsi Orsolya | 2020. június 07. |

  • Mártonffy Zsuzsa 2014 óta vezet blogot (www.orokbe.hu), ahol átfogó képet ad az örökbefogadásról: szakembereket, örökbefogadó szülőket, szervezeteket is megszólaltat.
  • A könyv szerzője maga is örökbefogadó szülő, vér szerinti kislányuk mellé két kisfiút fogadtak örökbe férjével.
  • A vér szerinti és az örökbefogadott gyerekek egyaránt vágyott gyermekek voltak, de fontos különbség, hogy míg a vér szerinti gyermek megérkezéséig egy talány, és nem sokat lehet tudni róla, addig a másfél évesen a családba érkező kisfiúk esetében már konkrétan az adott gyermekre mondtak igent. Persze az ő esetükben kimaradt a terhesség, az első másfél év, és az is fontos különbség, hogy nekik mások a vér szerinti szüleik. De aki örökbe fogad, annak ezt vállalni kell, ez egy „csomag”, amit el kell fogadni.
Mártonffy Zsuzsa
Akiknek két anyja van
Libri Könyvkiadó, 2020, 304 oldal
Mártonffy Zsuzsa: Akiknek két anyja van
  • A szerző feljegyzi azokat a beszélgetéseket, melyeket a fiaival folytat az örökbefogadásuk kapcsán. Ha a gyerekek felvetik a témát és beszélgetnek róla, azt lejegyzi, mert így követni tudja, hol tartanak a fejlődésben, ennek a ténynek a feldolgozásában.
  • Mikor örökbefogadónak jelentkeztek, csak a szellemi fogyatékos gyermekeket és azokat zárták ki, akik nagy valószínűséggel nem érik meg a felnőttkort. Roma származású kisgyereket is elfogadtak, így gyorsan sorra kerültek.
  • Azoknak a gyerekeknek, akik tíz év fölöttiek, vagy értelmi, illetve súlyos testi fogyatékossággal rendelkeznek, esetleg négyen vannak testvérek, szinte esélyük sincs az örökbefogadásra, ők felnőtt korukig a rendszerben ragadnak.
  • Az állami gondozott gyerekek tíz százaléka örökbe fogadható, a többieknek van kapcsolatuk a családjukkal. Amíg a szülőkkel van minimális kapcsolatuk, nevelőszülőkhöz kerülhetnek, de nem adhatóak örökbe.
  • Fontos, hogy a társadalom megismerje ezt a folyamatot, a szülővé válásnak ezt az útját. Az is, akit nem érint személyesen; ha másért nem, legalább azért, hogy ne tegyen fel felesleges kérdéseket, ha ezzel a helyzettel találkozik.
  • A könyv személyes sorsokat mutat meg: nevelőszülőket, vér szerinti szülőket, örökbe fogadott gyerekeket, örökbefogadókat szólaltat meg, az ő egyéni történeteiket osztja meg az olvasóval.
  • Ezek általában megrendítő történetek, főleg az örökbeadó anyák történetei, mert őket övezi a legtöbb előítélet, ezért gyakran „láthatatlanok”, keveset hallunk róluk. Az örökbefogadás egyre elfogadottabb, de az örökbe adó anyákat, szülőket még mindig sokan megbélyegzik.
  • Az örökbefogadott gyerekek azzal a tudattal kezdik az életüket, hogy ők valakinek nem kellettek, és ez az érzés bennük van, soha nem radírozható ki. Az örökbefogadó szülőket felkészítik erre, a sajátos szituáció nem titkolható el, őszintének és nyitottnak kell lenni a gyerekekkel.
  • Az elmúlt években sokat változott a szemlélet, régebben titkolták a gyerekek elől, hogy örökbefogadottak. Ma már az az általános, hogy a gyerek előtt ez a tény az első napoktól kezdve ismert, nem tabu róla beszélgetni, kérdezni.
  • Az örökbefogadó tanfolyamon való részvétel a jövőben egy törvénymódosítás miatt nem lesz kötelező, Mártonffy Zsuzsa szerint viszont fontos a tanfolyam, egy jó gyakorlat, melyet kár veszni hagyni. Félő, hogy amennyiben nem lesz kötelező, épp azok nem fognak elmenni, akik tájékozatlanabbak. A tanfolyam kiváló szemléletformáló, és sorstársakkal, szakemberekkel való ismeretségeket alapoz meg, melyek fontosak lehetnek még évek múltán is.
  • A kötet elsősorban blogbejegyzésekből született, de sok más történet is van benne, valamint tartalmaz egy gyakorlati útmutatót az örökbefogadás pontos menetéről.
Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Péntek Orsolya: A szöveg öntörvényűvé válik egy idő után

Péntek Orsolya a Hóesés Rómában című könyvével trilógiává írta Az Andalúz lányaival elkezdett, majd a Dorka könyvével továbbszőtt fiktív családtörténetét. A Margón Németh Gábor beszélgetett a szerzővel soknyelvűségről, önjáró regényhősökről és az emberi kapcsolatok lehetetlenségéről.

...
Nagy

A Grecsó testvérek szerint a világvége hangulaton még az irodalom se segít

Testvéri kapcsolatukról, egymásra gyakorolt hatásukról és a közös munkáról is mesélt Grecsó Zoltán és Grecsó Krisztián, akik szombaton Ott Anna vendégei voltak a Margó Extrában.

...
Nagy

Latinovits Zoltán a szerepeiben mindig más volt, mégis önazonos maradt

A Poket legújabb kiadványa Latinovits Zoltán Ködszurkáló című műve, melyet műfajilag neveztek már műhelynaplónak, tanulmánynak és önéletrajznak is. A könyvet a Margón mutatták be.

2020 legjobb könyvei 50-11.
...
Nagy

2020 legjobb könyvei 10-1.

Itt a vége, megmutatjuk 2020 legjobb tíz könyvét, köztük a győztest! 

...
Nagy

2020 legjobb könyvei 20-11.

Folytatódik a Nagy Könyves Lista, a top50, amellyel minden decemberben lezárjuk az évet! A héten kiderül, melyik kötet lett szerintünk 2020 legjobb könyve, de addig is itt a 20-11. helyezett!

...
Nagy

2020 legjobb könyvei 30-21.

Folytatódik a Nagy Könyves Lista, a top50, amellyel minden decemberben lezárjuk az évet! A héten kiderül, melyik kötet lett szerintünk 2020 legjobb könyve, de addig is következzen a 30-21. helyezett!

...
Nagy

2020 legjobb könyvei 40-31.

Folytatódik a Nagy Könyves Lista, a top50, amellyel minden decemberben lezárjuk az évet! A héten kiderül, melyik kötet lett szerintünk 2020 legjobb könyve, de addig is fontolva haladunk, itt a 40-31.!

...
Nagy

2020 legjobb könyvei 50-41.

A koronavírus-járvány miatt a 2020-as év sok szempontból más volt, egyvalami viszont nem változott: ugyanolyan kíváncsisággal és lelkesedéssel olvastuk az új könyveket, és nem változott az sem, hogy ezeket az olvasmányélményeinket az év végén listába rendeztük. A héten kiderül, melyik kötet lett szerintünk 2020 legjobb könyve. Addig is itt az első adag, 50-től 41-ig!

...
Hírek

Hogyan kokainozik a magyar?

Magyar kóla címmel írta meg Dezső András a kokain magyarországi útját. Kívülről néztünk meg egy száz évvel ezelőtti kokainbarlangot a könyvbemutató városi sétáján, de kiderült az is, hogy ki volt Kokós Lexi.

...
Nagy

10+1 érdekes tény a 100 éve született Mészöly Miklós életéről

100 évvel ezelőtt, 1921. január 19-én született Mészöly Miklós író, aki a magyar irodalomtörténetben a mai napig megkerülhetetlen viszonyítási pont. 

Szerzőink

...
Ruff Orsolya

Ben Lerner Amerikájában a nyelv fegyver, a kultúra mindig férfias

...
Bányász Attila

Szabad szavak: reklámfilm a múzsához

...
Rezek Bori

5 szuper darab, amiben csak egy színészre kell koncentrálni

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

A kék madár az erejükkel és a félelmeikkel szembesíti a gyerekeket

A boldogság – máshol a remény – kék madara számos folklórtörténetben felbukkan (a kínaiak, az oroszok, sőt még a lotaringiaiak is tudnának erről mesélni), viszont széles körben ismertté a későbbi Nobel-díjas költő-drámaíró, Maurice Maeterlinck szimbolista műve tette a kifejezést. A világhírű történetet azonos című új kötetében Gimesi Dóra mesélte, képi világát pedig Rofusz Kinga gondolta újra.

...
Gyerekirodalom

Írj novellát a szerelem sötét oldaláról!

A szerelem nem csak rózsaszín címmel novellaíró pályázatot hirdet a Menő Könyvek. A nyertes pályaművek e-könyvben jelennek majd meg.

...
Gyerekirodalom

Marék Veronika: Szörnyű, hogy mennyi sok történetem van

Marék Veronika decemberben lett 83. éves, ebből az alkalomból pedig Szekeres Niki, a HUBBY - Magyar Gyerekkönyv Fórum elnöke készített vele interjút gyerekkorról, az első könyvről és mesekönyvei külföldi fogadtatásáról.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Mikor kezdtük el félreérteni a boldogságot?

Oliver Burkeman pszichológiai témájú könyvet írt, ő maga mégsem pszichológus. Túladagolt boldogság című kötete egyszerre gondolatébresztő és meghökkentő olvasmány.

...
Nagy

Politika, robotok egy megosztott világban – A sci-fi trendjeiről beszélgettünk Jonathan Strahan szerkesztővel

Immár ötödik éve jelentkezik a Gabo a Jonathan Strahan szerkesztésében készült, az év legjobb fantasztikus novelláit tartalmazó válogatással. A szerkesztőt munkamódszeréről, a sci-fi jelenlegi állapotáról, és a világ helyzetéről is kérdeztük.

...
Nagy

Fábián Janka: A történelmi regény nálunk sokáig macsó műfaj volt

Fábián Janka a kortárs romantikus történelmi regények egyik legnépszerűbb hazai írója. Legújabb történetének, a két kötetes Julie-könyvek megjelenését követően beszélgettünk vele történelemről, a női szerepek változásáról, kedvenc korszakáról, jövőbeli terveiről.