Háy János: A kamasz hamisnak és romlottnak látja a felnőttek világát

A Könyvfesztivál negyedik napjának délutánján teljesen megtelt a helyiség, melyben Orvos-Tóth Noémi beszélgetett Háy Jánossal. A lépcsőkön is álltak és a folyosón is rekedtek néhányan, azok közül, akik a szerző új kötetének bemutatójára érkeztek. A Völgyhíd című regény pár napja jelent meg és három kamasz, Zsófi, Péter és Deda történetét állítja a középpontba, a Felnőttek ellen alcím pedig arra a tipikus kamaszközérzetre utal, mely a beszélgetés egyik kulcsmotívuma volt.

Kolozsi Orsolya | 2022. október 04. |
Háy János
Völgyhíd
Európa, 2022, 184 oldal
Háy János: Völgyhíd könyv

A beszélgetést a transzgenerációs pszichológiát a hazai közönséggel megismertető klinikai szakpszichológus Orvos-Tóth Noémi azzal kezdi, hogy kollégának titulálja az írót, és megkérdezi tőle, hallgatott-e esetleg pszichológiai témájú előadásokat az egyetemen. A kérdésre ironikus válasz érkezik, 

Háy ugyanis úgy látja, a pszichológiát nem kell igazán tanulni, sok mindent lehet tudni az emberről anélkül is, pusztán a megfigyelések által.

Röviden kitér gimnáziumi találkozására élete első és utolsó pszichológusával, majd az oldott beszélgetés hirtelen elkomorul, amikor a kötet címének értelmezését kísérli meg a moderátor. A veszprémi Szent István völgyhíd nevezetes hely, de az elmúlt évtizedekben sajnos az öngyilkosok, az öngyilkosság egyik szimbóluma is. A pszichológus sokkoló adatokat közöl: a depresszió és a szuicid gondolatok óriási mértéket öltenek a kamaszoknál,

manapság minden ötödik kamasznak vannak rendszeres öngyilkossági gondolatai,

a 15-19 éves korosztály körében pedig a második vezető halálok az öngyilkosság. Az író erre elmeséli, hogy a probléma régóta foglalkoztatja, elsőként egy elbeszélést (Közötte apának és anyának, fölötte a nagy mindenségnek), majd egy színdarabot (Völgyhíd) írt a témából, de az anyag nem hagyta nyugodni, ezért bővítette egyre tovább. Ennek kapcsán kifejti azt is, hogy írás közben nem tud a normál logikára, a kinti világra figyelni, ösztönösen dolgozik, intuitív módon, nem képes a szövegen kívülre gondolni.

Ezt követően a beszélgetés moderátora arról faggatózik, hogy saját kamaszkori tapasztalatát mennyire tudta beépíteni a regénybe, az író pedig részletes választ ad és a folyamatos integráció felől közelíti meg a problémát.

Az életben folyamatosan új és új helyzetekbe kell beilleszkedni, ezek közül egyik az időbeli integráció,

melynek során egyik életkorból kell átjutni a másikba úgy, hogy a korábbi énből is maradjon valami. Kérdés, hogy a kamasz, aki hamisnak és romlottnak látja a felnőttek világát (Háy János szerint teljesen jogosan), mit tud átmenteni ebből az őszinte világképből a felnőtt énjébe. Mindenki máshogy viszonyul egykori kamasz énjéhez, Háy például nagyon szívesen emlékszik vissza erre az impulzív időszakra, amikor legnagyobb álma az volt, hogy híres popzenész legyen (ehhez képest az íróság egyértelmű bukás, jegyzi meg ironikusan), mert ez a fajta zene nyitotta meg előtte a világot. Később arról beszél, milyen volt Vámosmikoláról felkerülni Budapestre, majd a regény három legfontosabb karakterére tér ki, és arra, hogyan keverte ki magában ezeket a szereplőket, melyiküknek mi a legfontosabb tulajdonsága, milyen a személyisége. A szereplők kapcsán a regényben megrajzolt szerelem is téma, az író arról beszél, hogy az ő szerelemkoncepciója szerint 

a szerelem akkor jó, ha jobb lesz tőle a világban lenni,

ha a szerelmesek kinyitják egymást, ezzel szemben a kamaszok szerelmére inkább jellemző a bezárkózás, egymás kisajátítása. A bizonytalanságból adódó birtoklási vágy beteges formát is ölthet, ilyenkor derül ki, kinek milyen kötődési mintázatai vannak, milyen kötődést tanult meg a szüleitől.

Ezek után egy nagyon is aktuális probléma vetődik fel, a virtuális terek, virtuális világok és a bennük rejlő veszélyek. Háy János és Orvos-Tóth Noémi egyetértenek abban, hogy a virtuális világokban, például a számítógépes játékokban megtapasztalt pusztulástapasztalat könnyen átszivároghat a hétköznapokba. Akinek minden játékban öt-hat élete van, esetleg megfeledkezhet arról, hogy a valóságban csak egy, annak a befejezése pedig végleges, és nincs mód újraindításra. A beszélgetés utolsó tíz percében a moderátor saját apai szerepéről kérdezi az írót, aki nagyon érzékenyen és érzékletesen közelíti meg azt a problémát, melyet a kamasz gyermeket nevelő szülők egytől egyig átérezhetnek.

Ahogy a gyerekek nőnek, a szülő egyre kevésbé képes örömforrásként működni,

egyre jobban el kell, hogy távolodjon attól a kis lénytől, akinek pár évvel ezelőtt még ő volt a világ közepe. A szülő ezzel a távolodással párhuzamosan ráadásul azt is megtapasztalja, hogy lassan, de biztosan kifelé megy a világból, lelassul, kevésbé lesz kompetens. Ennek a „kifelé menésnek” a fájdalmát sokan a gyerekeken bosszulják meg, például a kamaszokat leértékelő, „bezzeg az én időmben”-féle megállapításokkal. Az öregedést el kell fogadni, és ez talán akkor lehetséges, ha van elég érzelmi muníciónk, tudunk szeretni és szeretve lenni, összegez az író, aki végül a regény történetére visszautaló mondatokkal zárja a beszélgetést: „Minden élet különb, mint a halál. Ha meg lehet nevezni, mi a feladatunk az életben, talán az, hogy végig kell élnünk.” A Völgyhíd pedig épp arról mesél, mi történik velünk, ha élünk.

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Angolul is bemutatják Háy János drámáját, A halottembert

Holnap angol nyelven is debütál Háy János A halottember című drámája az Egyesült Királyságban, a manchesteri Salford Egyetem MediaCity Kampuszán.

...
Podcast

Háy János: A magyar társadalom ösztönösen kidolgozta a kasztrendszert

Az őszi Margó Irodalmi Fesztiválon Valuska László beszélgetett Háy Jánossal a Mamikám című regényéről. A beszélgetést most teljes egészében végig is hallgathatod, mi pedig pontokba szedtük a fontosabb, érdekesebb gondolatokat.

...
Nagy

Háy János: Az ábrázolt sorsok igazságát kell képviselni

Háy János új regénye, a Mamikám egy magányos, idős néni és egy fiatal cigány nő barátságának történetén keresztül beszél a mai magyar vidékről, az előítéletekről és a kitörési pontok hiányáról. Háy Jánossal a könyv szellemi és érzelmi tétjeiről, szociográfiai hátteréről és nyelvezetéről beszélgettünk. Interjú.

A hét könyve
Kritika
Az egykori irodalmi botrányhős bámulatosan burjánzó trilógiát írt a komplett francia társadalomról és undergroundról
...
Panodyssey

Závada Péter: Érthető ellenszenv – A magyar rapről és slam poetry-ről (1. rész)

Évente több száz új gyerekkönyv jelenik meg a piacon, ekkora választékban pedig még egy rutinos szülő is könnyen elveszítheti olykor a fonalat. Keresd a Bookline Kids apró pecsétjével ellátott cikkeket, és ismerd meg a legszerethetőbb új gyerekkönyveket!

Mikor és hogyan mondhatnak NEM-et a gyerekek? [Bookline Kids]

...

Karády Katalin ezeregy titkát apránként fejti fel egy mai kamasz

...

Tényleg meg tudják jósolni, hogy valaki meg fog halni, vagy csak egy aprólékosan kitervelt átverés az egész?

...

Kalas Györgyi: Amit én sütök, abban tudom, hogy mi van

...
SZÓRAKOZÁS
...
Kritika

A Szürke Ember szuperhősként menekül és száguld országokon át

Courtland Gentry bérgyilkos, a CIA szebb napokat látott árnyékügynökségének, a Sierra alakulatnak egyik utolsó tagja, akit csak a „Szürke Ember”-ként ismernek és emlegetnek. 

...
Szórakozás

Karafiáth Orsolya: Simán belefér, hogy dalszövegíróként az árnyékban maradok

Karafiáth Orsolya szeret helyzetbe hozni másokat. Életművét át- meg átszövik a médium-, illetve műnemváltások, és izgalmas projektek keretében alakulnak dallá a sorai. Az íróként, költőként, fordítóként és publicistaként is aktív szerzőt ezúttal a megzenésített szövegeiről kérdeztük.

...
Szórakozás

Nyugaton a helyzet változatlan - Remarque háborúellenessége nem is lehetne aktuálisabb

A megjelenését követően közel száz év kellett, hogy a németek feldolgozzák az egyik legnagyobb bestsellerüknek számító Erich Maria Remarque-regényt. A végeredmény egy látványos, naturális film lett, de nem emiatt fogunk rá emlékezni.

...

Az Abigél a háború, a veszteség és a konspiráció regénye is [A Szabó Magda-titok 1.]

...

Tíz példamutató nő, tíz kiváló szakmai életút - Ezeket tanultam a Túl a plafonon beszélgetéseiből

...

Harry Potter vs. Jókai: a kötelezőkről szóló vitát nem lehet ennyire leegyszerűsíteni

...

Miért nem kapnak díjakat a női írók?