Háy János: A kamasz hamisnak és romlottnak látja a felnőttek világát

A Könyvfesztivál negyedik napjának délutánján teljesen megtelt a helyiség, melyben Orvos-Tóth Noémi beszélgetett Háy Jánossal. A lépcsőkön is álltak és a folyosón is rekedtek néhányan, azok közül, akik a szerző új kötetének bemutatójára érkeztek. A Völgyhíd című regény pár napja jelent meg és három kamasz, Zsófi, Péter és Deda történetét állítja a középpontba, a Felnőttek ellen alcím pedig arra a tipikus kamaszközérzetre utal, mely a beszélgetés egyik kulcsmotívuma volt.

Kolozsi Orsolya | 2022. október 04. |
Háy János
Völgyhíd
Európa, 2022, 184 oldal
Háy János: Völgyhíd könyv

A beszélgetést a transzgenerációs pszichológiát a hazai közönséggel megismertető klinikai szakpszichológus Orvos-Tóth Noémi azzal kezdi, hogy kollégának titulálja az írót, és megkérdezi tőle, hallgatott-e esetleg pszichológiai témájú előadásokat az egyetemen. A kérdésre ironikus válasz érkezik, 

Háy ugyanis úgy látja, a pszichológiát nem kell igazán tanulni, sok mindent lehet tudni az emberről anélkül is, pusztán a megfigyelések által.

Röviden kitér gimnáziumi találkozására élete első és utolsó pszichológusával, majd az oldott beszélgetés hirtelen elkomorul, amikor a kötet címének értelmezését kísérli meg a moderátor. A veszprémi Szent István völgyhíd nevezetes hely, de az elmúlt évtizedekben sajnos az öngyilkosok, az öngyilkosság egyik szimbóluma is. A pszichológus sokkoló adatokat közöl: a depresszió és a szuicid gondolatok óriási mértéket öltenek a kamaszoknál,

manapság minden ötödik kamasznak vannak rendszeres öngyilkossági gondolatai,

a 15-19 éves korosztály körében pedig a második vezető halálok az öngyilkosság. Az író erre elmeséli, hogy a probléma régóta foglalkoztatja, elsőként egy elbeszélést (Közötte apának és anyának, fölötte a nagy mindenségnek), majd egy színdarabot (Völgyhíd) írt a témából, de az anyag nem hagyta nyugodni, ezért bővítette egyre tovább. Ennek kapcsán kifejti azt is, hogy írás közben nem tud a normál logikára, a kinti világra figyelni, ösztönösen dolgozik, intuitív módon, nem képes a szövegen kívülre gondolni.

Ezt követően a beszélgetés moderátora arról faggatózik, hogy saját kamaszkori tapasztalatát mennyire tudta beépíteni a regénybe, az író pedig részletes választ ad és a folyamatos integráció felől közelíti meg a problémát.

Az életben folyamatosan új és új helyzetekbe kell beilleszkedni, ezek közül egyik az időbeli integráció,

melynek során egyik életkorból kell átjutni a másikba úgy, hogy a korábbi énből is maradjon valami. Kérdés, hogy a kamasz, aki hamisnak és romlottnak látja a felnőttek világát (Háy János szerint teljesen jogosan), mit tud átmenteni ebből az őszinte világképből a felnőtt énjébe. Mindenki máshogy viszonyul egykori kamasz énjéhez, Háy például nagyon szívesen emlékszik vissza erre az impulzív időszakra, amikor legnagyobb álma az volt, hogy híres popzenész legyen (ehhez képest az íróság egyértelmű bukás, jegyzi meg ironikusan), mert ez a fajta zene nyitotta meg előtte a világot. Később arról beszél, milyen volt Vámosmikoláról felkerülni Budapestre, majd a regény három legfontosabb karakterére tér ki, és arra, hogyan keverte ki magában ezeket a szereplőket, melyiküknek mi a legfontosabb tulajdonsága, milyen a személyisége. A szereplők kapcsán a regényben megrajzolt szerelem is téma, az író arról beszél, hogy az ő szerelemkoncepciója szerint 

a szerelem akkor jó, ha jobb lesz tőle a világban lenni,

ha a szerelmesek kinyitják egymást, ezzel szemben a kamaszok szerelmére inkább jellemző a bezárkózás, egymás kisajátítása. A bizonytalanságból adódó birtoklási vágy beteges formát is ölthet, ilyenkor derül ki, kinek milyen kötődési mintázatai vannak, milyen kötődést tanult meg a szüleitől.

Ezek után egy nagyon is aktuális probléma vetődik fel, a virtuális terek, virtuális világok és a bennük rejlő veszélyek. Háy János és Orvos-Tóth Noémi egyetértenek abban, hogy a virtuális világokban, például a számítógépes játékokban megtapasztalt pusztulástapasztalat könnyen átszivároghat a hétköznapokba. Akinek minden játékban öt-hat élete van, esetleg megfeledkezhet arról, hogy a valóságban csak egy, annak a befejezése pedig végleges, és nincs mód újraindításra. A beszélgetés utolsó tíz percében a moderátor saját apai szerepéről kérdezi az írót, aki nagyon érzékenyen és érzékletesen közelíti meg azt a problémát, melyet a kamasz gyermeket nevelő szülők egytől egyig átérezhetnek.

Ahogy a gyerekek nőnek, a szülő egyre kevésbé képes örömforrásként működni,

egyre jobban el kell, hogy távolodjon attól a kis lénytől, akinek pár évvel ezelőtt még ő volt a világ közepe. A szülő ezzel a távolodással párhuzamosan ráadásul azt is megtapasztalja, hogy lassan, de biztosan kifelé megy a világból, lelassul, kevésbé lesz kompetens. Ennek a „kifelé menésnek” a fájdalmát sokan a gyerekeken bosszulják meg, például a kamaszokat leértékelő, „bezzeg az én időmben”-féle megállapításokkal. Az öregedést el kell fogadni, és ez talán akkor lehetséges, ha van elég érzelmi muníciónk, tudunk szeretni és szeretve lenni, összegez az író, aki végül a regény történetére visszautaló mondatokkal zárja a beszélgetést: „Minden élet különb, mint a halál. Ha meg lehet nevezni, mi a feladatunk az életben, talán az, hogy végig kell élnünk.” A Völgyhíd pedig épp arról mesél, mi történik velünk, ha élünk.

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Angolul is bemutatják Háy János drámáját, A halottembert

Holnap angol nyelven is debütál Háy János A halottember című drámája az Egyesült Királyságban, a manchesteri Salford Egyetem MediaCity Kampuszán.

...
Podcast

Háy János: A magyar társadalom ösztönösen kidolgozta a kasztrendszert

Az őszi Margó Irodalmi Fesztiválon Valuska László beszélgetett Háy Jánossal a Mamikám című regényéről. A beszélgetést most teljes egészében végig is hallgathatod, mi pedig pontokba szedtük a fontosabb, érdekesebb gondolatokat.

...
Nagy

Háy János: Az ábrázolt sorsok igazságát kell képviselni

Háy János új regénye, a Mamikám egy magányos, idős néni és egy fiatal cigány nő barátságának történetén keresztül beszél a mai magyar vidékről, az előítéletekről és a kitörési pontok hiányáról. Háy Jánossal a könyv szellemi és érzelmi tétjeiről, szociográfiai hátteréről és nyelvezetéről beszélgettünk. Interjú.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Legendás, ismeretlen, regényes, sétálós – 10+1 új könyv a 150 éves Budapestről

Budapest 150 éves születésnapján a város sokszínűségét és sokféleségét hangsúlyozva válogattunk össze róla szóló, (egy kivételével) friss kiadású könyveket. Vessz el az ismeretlen ismerős Budapesten!

...
Zöld

A hagyománytisztelet egy iszonyú gyorsan változó világban öngyilkos stratégia

Az ember vége, a természet esélye című új könyve apropóján Jordán Ferencet népességcsökkentésről, az ember rendmániájáról, visszavadításról, hibás fókuszról és a kötet zavarba ejtő címéről is kérdeztük. Interjú.

...
Zöld

Mennyi bort ittak Kolumbusz matrózai egy nap alatt?

Kitől szerzett Thomas Jefferson tokajit, és miként lendítette fel a borospohárbizniszt Jackie Kennedy? Kupa Enikő és Kovács Tibor Borgőzös évszázadok című könyvének kóstolóval egybekötött bemutatóján törpebirkákról és pillangókról is szó esett, megtudtuk továbbá, mit adtak a borisszáknak a németalföldiek.

ADVENT
...
Könyves Advent

Mister Morrsion állatlexikona megmutatja milyen változatos és gyönyörű az élővilág

A Mágikus állatok iskolája rajongói számára igazi csemege Mister Morrison állatlexikona, melyben minden tudnivalót összeszed az egyes állatokról. Olvass bele!

...
Könyves Advent

Megható, varázslatos, vicces – 10 karácsonyi gyerekkönyv az adventi hangolódáshoz

Karácsonyhoz közeledve 10 olyan gyerekkönyvet ajánlunk, melyek valamilyen módon kötődnek a kicsik által várva várt ünnephez.  

...
Könyves Advent

A Barátnőm, Anne Frank életigenlő memoár a veszteségről és a túlélésről

A kis Hannah Amszterdamban köt barátságot Anne Frankkal. Aztán 1942 júniusában, az egyre erősödő antiszemitizmus idején szétválasztják őket. Hannah Pick-Goslar szeretetteljes portréja a barátságról, a reményről és a bátorságról is szól. Olvass bele!

A hét könyve
Kritika
Hűség a felejtésben: a táborokba zárt japánok sorsa nem csak amerikai történet
...
Kritika

Pusztán attól, hogy valaki anya lesz, nem válik varázsütésre jó emberré

A norvég Lars Svisdal regénye a generációk közötti szakadékot érzékelteti, miközben egy felnőtté válás története is. Láthatóvá válik benne, hogy a jóléti társadalmak is küzdenek a maguk démonaival.

Évente több száz új gyerekkönyv jelenik meg a piacon, ekkora választékban pedig még egy rutinos szülő is könnyen elveszítheti olykor a fonalat. Keresd a Bookline Kids apró pecsétjével ellátott cikkeket, és ismerd meg a legszerethetőbb új gyerekkönyveket!

Kiss Ottó versei betegségről, Istenről és szerelemről beszélnek gyermeki bölcsességgel

...

Verses mese az utcazenész csigáról, aki tehetségkutató versenyre indul

...

Hétlábú paripák és jó boszorkányok bújnak elő Zalka Csenge Virág mesekönyvéből

...

Balatonalja egyszerre mesés és ijesztő birodalmából nem egyszerű visszatérni a való világba

...
SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

Ferencvárosi barátságok, foci, klánok ‒ ilyen volt az első pesti Sántakutya-est

A zalai Margófeszt egyik népszerű programja, a Sántakutya megérkezett Budapestre is. Az első storytelling-est, a Ferencvárosi koktélsztorik során Bezerics Dániel vendéglátós, Nagy József újságíró és Gerzsenyi Bettika improvizációs színész, ex-videotékás mesélt arról, mi minden köti őket a IX. kerülethez.

...
Szórakozás

Bodó Viktor Szentivánéjén a legnyomasztóbb rémálmaink kísértenek

A rendező Shakespeare egyik klasszikusát alapul véve készített egyszerre nagyon szórakoztató, mégis akut látleletet a mindennapjainkról. Az Örkényben bemutatott, rehabon játszódó darab egy percre nem ereszti el a nézőt: sem a vicces őrület, sem a torokszorító pillanatok közepette.

...
Szórakozás

Britney Spears memoárja rákényszeríti a médiát, hogy szembenézzen saját, ordító szexizmusával

A bennem lévő nő című könyvében a pop hercegnője végre maga meséli el a történetét, mások róla szóló fals narratívái helyett. 

...

Nagy Gabriella: A regényemet mozgató alak szeretett harcolni és ölni

...

Parti Nagy Lajos: Olykor egyszerűbb volt verset írni, mint bármi mást

...

Babarczy Eszter: Nem próbálok szép sztorit kerekíteni abból, hogy az ember ifjúsága elmúlik

...

Jászberényi Sándor: A szoptatós anyáknak elmegy a teje a rakétatűzben

...

Testiséget, magányt, másságérzést dolgoznak fel Benedek Ágota és új kiadója regényei