Haász János: A mi generációnknak általános problémája az apahiány

Haász János első prózakötete, az Apám óriás lesz gyerekszemszögből meséli el egy felnövés történetét. A könyvet (olvass bele ITT) hétfőn este mutatták be az Írók Boltjában, a szerzővel Valuska László beszélgetett. Szóba került többek közt a 80-as, 90-es évek iránti nosztalgia, az emlékezés és a felejtés természete, valamint az apahiány is.

fk | 2022. március 23. |
HAÁSZ JÁNOS
Apám óriás lesz
21. Század Kiadó, 2022
-
  • Valuska László bevezetésként elmondta, hogy az Apám óriás lesz Haász János első prózakötete. Korábban gyerekversei jelentek meg, ugyanakkor ebben a könyvben is fontos a gyereknézőpont.
  • „Gyerekfejjel gondolkodom” – mondta erre Haász, aki szerint a gyerekek egyrészt frissebben tudnak ránézni a világra, másrészt azt akarta érzékeltetni – többek közt a jelen idejű elbeszéléssel is –, hogy ez a gyerek mindvégig ott van az elbeszélőben.
  • A kötet történetei E/1. személyben íródtak, de alapvetően nem önéletrajzi könyv, fiktív novellák sorozata, még ha vannak is valóságmagvai a szövegeknek.

Haász János novelláiban az apát hőssé nagyítja a gyermeki emlékezet
Haász János novelláiban az apát hőssé nagyítja a gyermeki emlékezet

Haász János egybefüggő történetté összeálló novellákkal jelentkezik. Megindító kötete időutazás a folyton velünk lévő múltba, keserédes időkapszula a kopottas, más szempontból életteli, mobilok és internet nélküli '80-as évek rakétamászókás, télifagyi ízű világából.

Tovább olvasok

  • Valuska László szerint az egész könyvnek van egyfajta nosztalgikus hangulata, sugárzik belőle egy biztonságérzet, ami abból fakad, hogy gyerekkorban egyértelműbbek a szabályok és a szerepek. Haász úgy látta, amikor felnőtt lesz az ember és kikerül a családból, akkor elvész az a biztonságos közeg, hogy ha bármilyen baj van, ott van egy szülő. Felnőttként nincsenek biztos kapaszkodók, nincs egy biztos zug, neked kell az összes problémával szembesülni.
  • A kötet mottója Beck Zoltántól származik, és arra utal, hogy mi magunk hozzuk létre a saját emlékeinkből azt a múltat, amit szeretnénk magunknak. Haász János elmondta, amikor írta a könyvet, fontos eleme volt a folyamatnak, hogy ezt a múltat meg kellett teremteni, mert rájött, hogy sok mindenre nem emlékszik, illetve rosszul vagy töredékesen emlékszik.
  • A könyv az Apám óriás lesz címet kapta, amely utal a gyerekperspektívára, hogy lentről fölnéz az apaalakra az elbeszélő – ez a kötet egészében így van. Az apa ugyanakkor sokszor a hiányával van jelen a történetekben.
  • Haász János elmondta, ebben a kötetben azért ilyen szép az apakép, mert megteremtette. Ő maga 12 éves volt, amikor elveszítette az édesapját, emiatt nem volt lehetősége megélni azt az időszakot, amikor előjönnek a konfliktusok, amikor egy fiú elkezdi kétségbe vonni az apját.
  • Szerinte az ő generációjának nagyon komoly, általános problémája az apahiány. Sokan nőttek fel úgy, hogy elveszítették az apjukat, vagy válás miatt nem sokat találkoztak vele, vagy egyszerűen csak annyit dolgozott, hogy alig látták, hiába élt együtt a család.
  • A novellafüzér összességében nem felnövéstörténet, hanem inkább antifelnövéstörténet. Haász nagyon szereti az idő összecsomósodásait, és itt is azt akarta megmutatni, hogy ez a történet végig egy gyerek története, még akkor is, amikor már felnőtt.

A beszélgetés itt nézhető vissza:

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Haász János novelláiban az apát hőssé nagyítja a gyermeki emlékezet

Haász János egybefüggő történetté összeálló novellákkal jelentkezik. Megindító kötete időutazás a folyton velünk lévő múltba, keserédes időkapszula a kopottas, más szempontból életteli, mobilok és internet nélküli '80-as évek rakétamászókás, télifagyi ízű világából.

...

10 magyar könyvújdonság, amit idén tavasszal érdemes beszerezni

Grecsó Kirsztián, Erdős Virág, Haász János, Jászberényi Sándor is új kötettel jelentkezett. Mutatjuk, milyen újdonságok várhatók még a magyar szerzőktől. 

...

Grecsó hősét villámcsapásszerűen éri a felismerés, hogy már nem szeretik

Grecsó Krisztián Valami népi című új kötetének történetei azokról az otthontalan helyzetekről szólnak, amikor azt érezzük, hogy nem vagyunk a helyünkön. Mutatunk egy részt belőle!

MARGÓ
...

Egy állat, ami az ember hibájából pusztult ki – Sibylle Grimbert francia író elképzelte az utolsó egyed történetét

Az utolsó egyed című regényről, háziállatokról és klímaszorongásról beszélgettünk. Interjú. 

...

„Ahonnan én jövök, ott nem írnak könyveket” – Bruno Vieira Amaral portugál íróval beszélgettünk

Hogyan határoz meg minket a származásunk? És mit jelent újraírni a múltat? A portugál Bruno Vieira Amarallal beszélgettünk. 

...

Hol találkozik a foci és a gaming az irodalommal? Interjú Tonio Schachinger osztrák sztárszerzővel

Mi a közös a számítógépes játékokban, a fociban és a könyvekben? Tonio Schachinger elárulja.

...

Babarczy Eszter: Volt egy apám, aki nem volt, és volt egy apám, aki félelmetes volt

Babarczy Eszter mesélt betegségről, gyászról és őszinte szeretetről. Interjú.

...

Moa Herngren svéd író: Nem mi választjuk az anyósunkat

Mozaikcsaládok, hétköznapi drámák, párhuzamos igazságok és szembenézés a legnagyobb félelmekkel. Interjú a világhírű szerzővel.

...

Londoni zenész unokája írta meg a budapesti zongorista filmbe illő történetét

Egy mágikus erejű zongora és egy hihetetlen, de igaz történet: Roxanne de Bastion az Őszi Margón.

2025 november 15.
Budapest Music Center
Mátyás utca 8.

Első alkalommal rendezi meg nonfiction könyvfesztiválját, a Futurothecát a Könyves Magazin. 2025. november 15-én a Budapest Music Centerben fellép a brit szám- és nyelvzseni Daniel Tammet, az időtudatos norvég geológus, Reidar Müller, a dán klímapszichológus, Solveig Roepstorff és a spanyol sztár agysebész, Jesús Martín-Fernández, Orvos-Tóth Noémi és Meskó Bertalan. Az olvasás segít megérteni összetettebb kérdéseket, problémákat vagy folyamatokat, amelyek a jövőnket alakítják. A Futurotheca – A jövő könyvtára olyan témákat, szerzőket és könyveket emel a fesztivál középpontjába, amelyek megismerésével olvasóként alakíthatjuk a jövőnket.

Program

Támogatók
Kiemeltek
...

A világ végére is magadban cipelni a hazát: a rossz közérzet kultúrájáról Barnás Ferenc új regényében

A rossz közérzettel nem születik az ember. Barnás Ferenc új regénye a hét könyve: Most és halála óráján. 

...

„Komoly egyetem nincs komoly könyvtár nélkül” – a MOME felújított könyvtárában jártunk

A felújított könyvtár számos hallgatóbarát megoldással bővült. 

...

Kemény Zsófi: Az életet soha nem késő elrontani

Olvasd el a Nők, akiknek férfi kell című kötethez írt utószót!

...

iamyank: A dühöm jelen van, de nem vágyom rá, hogy eltűnjön

...

Visky András: A szelídeket általában meg kell ölni

...

Szentesi Éva: Ha nem lenne ez a férfi mellettem, akkor nem lennék ennyire boldog és teljes