A Karamazov testvérek Dosztojevszkij életművének méltó lezárása, a szerző művészeti és filozófiai hitvallásának végső összegzése. A címbeli család botrányos, gyilkosságba és bírósági drámába torkolló krónikáján keresztül Dosztojevszkij korának legkínzóbb kérdéseivel, küzdelmeivel és vívódásaival vet számot.
A Karamazovok kiszámíthatatlan, tragikus jellemek, akik hol keresik, hol kísértik az Istent – tökéletes megtestesítői egy válaszút elé érkezett, a szélsőséges világnézeti különbségektől kikezdett társadalomnak, ahol a régi törvények már nem képesek hatékonyan megfékezni a feltörni vágyó ösztönöket, ahol a hit válságba kerül, ahol a jó és a rossz határai mind jobban elmosódnak. Dosztojevszkij utolsó nagy műve páratlan szépirodalmi kísérlet a lélek mélységeinek feltérképezésére – napjainkban is változatlanul érvényes látlelet az embert feszítő ellentmondásokról, miközben a világba vetve keresi élete értelmét.
„A művészet épp olyan szükséglete az embernek, mint az evés és ivás” – vallotta Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij, aki éppen kétszáz éve született Moszkvában. Az évforduló kapcsán tíz izgalmas vagy épp meghökkentő momentumot emeltünk ki az író életéből.
Tovább olvasokA Karamazov testvérek nemcsak az orosz próza, de az egész világirodalom kimeríthetetlen klasszikusa, amelyet ezúttal két kötetben, a szerző születésének 200. évfordulója alkalmából jelentet meg újra a Helikon Kiadó.
„Az emberiség ebben a könyvben nagy átalakulásainak egyik fordulópontján szimbólumot alkotott magának, képet állított, ahogy az egyes ember álmában megalkotja az önmagában legyőzendő és kiegyenlítendő ösztönök és erők másolatát. Csoda, hogy egyetlen ember képes volt megírni a Karamazovokat.” (Hermann Hesse)
„A Karamazov testvérek a legnagyszerűbb regény, amelyet valaha is írtak, a Nagy Inkvizítor jelenetei pedig a világirodalom legnagyobb teljesítményei közé tartoznak.” (Sigmund Freud)
„A pokol titka: a semmi titka, az élet örömeinek és szenvedéseinek megtagadása. A mennyek titka viszont a szeretet titka. Az élet örömeinek és szenvedéseinek vállalása. A semmi titkával a teremtés titka, a megsemmisülés titkával a szereteté áll szemben. Legszebb modern ábrázolását e küzdelemnek Dosztojevszkij írta meg A Karamazov testvérekben, a rejtélyesen elmagányosodott Iván és a titokzatosan nyitott Aljosa ellentétében.” (Pilinszky János)
„Vannak, akik szerint A Karamazov testvérek a valaha írt egyik legnagyszerűbb regény. Nem tagadom, rám is mély benyomást tett, felejthetetlen jelenetei vannak. (…) Akár azt is mondhatjuk, hogy karakterei az őrület megtestesítői, de talán épp ebben rejlik Dosztojevszkij zsenialitása. Ám jómagam inkább az elragadottság kifejezést használnám – olyan lelkesültség ez, mely őrületbe csaphat át.” (James Joyce)
„Első könyves élményeimet talán akkor éltem át, amikor a nagy klasszikusok nagyon súlyos, általában nem érthető könyveinek vonzásába estem, mert túl akartam lépni saját magamon, magyarán mondva így is szerettem volna próbára tenni magamat. (…) Dosztojevszkij volt az, aki majdnem az eszméletlenségig tudott elsodorni a képzelgésben és a szituációk továbbgondolásában, már-már értve. Főleg A Karamazov testvérek.” (Mészöly Miklós)
„Véleményem szerint az évezred könyve A Karamazov testvérek. Nem ismerek még egy művet, amely ilyen drámaian, ilyen enciklopédikus részletességgel és ilyen szívből jövő intenzitással ábrázolná azt a kihívásokkal teli állapotot, amit a másokkal való együtt létezés és egy jobb világról való álmodozás jelent.” (Orhan Pamuk)
