A diktátorokat nem olyan egyszerű előre kiszúrni: lehet, hogy éppen egy embert műtenek valamelyik kórházban, a következő nagy költeményükön dolgoznak, vagy talán azt hisszük, hogy rég halottak, és csak arra várnak, hogy mikor ébredhetnek fel az alvásból. Ebben a listában olyan regényeket találtok, amelyek egy-egy diktátor életébe engednek betekintést. Persze a sort három nagy latin-amerikai író vezeti, de van itt portugál és német könyv is, hiszen a kegyetlenség nemzetközi tünet.
Gabriel García Márquez: A pátriárka alkonya
Ki más adhatna jó leírást egy diktátorról, mint a latin-amerikai irodalom egyik legjobb alkotója? Márquez ebben a könyvben egy diktátor felemelkedését és uralkodását tárja elénk, a maga stílusos, kalandos formájában. Kubában járunk a ’60-as, ’70-es években, amikor egy írástudatlan katonatiszt sok törtetés után hatalomra kerül, és mindent megtesz, hogy ezt a hatalmat soha ne kelljen elengednie. Miből lesz a hatalom? Milyen ember kell hozzá? Márquez ebben a regényben minden kérdésünkre választ ad.
Állítólag többször is azt nyilatkozta, hogy ezt tartja a legjobb regényének.
Mario Vargas Llosa: A Kecse ünnepe
Urania Cabral, egy sikeres New York-i jogász 30 év után visszatér szülőföldjére, a Dominikai Köztársaságba, hogy egyszer és mindenkorra leszámoljon a múlttal és haldokló édesapja tettével.
Cabralt apja még egészen fiatalon politikai érdekek miatt egy diktátornak adományozta, aki különösen rajongott a szűz lányokért. A történet a végéről indul, de a nemrég elhunyt Llosa mesteri történetvezetésének hála semmi perc alatt az 1960-as évek folytogató önkényuralmában találjuk magunkat, ahol Rafael Leonidas Trujillo tábornok, azaz a Kecske egyeduralkodóként dönt életről és halálról. Ahogy korábban írtuk is, ez az életmű egyik kihagyhatatlan darabja.
Gonçalo M. Tavares: Tanuljunk meg imádkozni a technika korában
Gonçalo M. Tavares portugál író kötete valamennyire kakukktojás, hiszen nem szószerinti diktátorról van benne szó, csak valakiről, aki máskor, más helyen egészen biztos azzá válhatott volna, hiszen a kegyetlenség és nárcizmus minden formája megvan benne. A Tanuljunk meg imádkozni a technika korában Lenz Buchmann portréja, aki először orvosként, majd politikai vezetőként éli mindennapjait.
A célja a megváltás, márpedig úgy, hogy csak az erősek maradhatnak életben.
A sors viszont nem ilyen kegyes vele, amint hatalomra jut, egy agydaganattal kell megküzdenie. Tavares könyve a színtiszta gyűlölet és szisztematikus rombolás mintapéldája, ebből akár még diktátorokat is lehetne képezni.
Timur Vermes: Nézd, ki van itt
Mi történik akkor, ha fogunk egy jól ismert diktátort a 20. századból, és áthelyezzük a mai korba? 2011-ben járunk Berlinben, ahol egy üres telek közepén egy 56 éves férfi ébredezik hosszú álmából: Adolf Hitler. Az egykori diktátor bizony egy egészen más világot talál, mint amire számít, viszont egészen hamar alkalmazkodik és egy tévés műsorba kezd. Vermes egy jó humorú szatírába csomagolva adja elő, milyen hasonlóságok is vannak az egykori politika és a mai helyzet között, hiszen 80 év alatt sokat változott a világ, de az alapok mégis hasonlóak maradtak.
Itt pedig Hitler celebként él tovább.
A könyvből egy film is készült, a kötet az egyik legelső hét könyve volt nálunk a Könyvesen, illetve interjúztunk is a szerzővel, aki elmesélte, milyen volt Hitler bőrébe bújni.
Roberto Bolaño: Távoli csillag
Hogyan férhet össze irodalom és hatalom, költészet és uralkodás? Roberto Bolano, a kortárs latin-amerikai irodalom méltán híres alkotója (korábbi írásai: 2666, Vad nyomozók) ezt egy kalandos hétköznapi történetbe ágyazva meséli el. Az 1970-es években járunk a Pinochet-diktatúra idején, amikor feltűnik egy különös fiatal chilei költő, stílusa kifinomult és lehengerlő, mégis a múltja sötét titkokat rejteget. Az emberek nem bíznak benne, és talán okkal, hiszen pár évvel később egy veszedelmes hadnagyként tűnik fel. Ki is ez az ember?
Egy remek előadóművész, aki csak furcsa módon akar hírnevet szerezni magának? A rezsim besúgója vagy titkos ügynöke?
Vagy talán az egész diktatúra megtestesülése? A Távoli csillag magabiztosan vezet minket a hatalom és művészet ingoványos talaján.
Fotó: Fortepan / Nasztanovics Ferenc
