1. Futballista lehetett Gavrilo Princip?
A Sporthírlap 1914. augusztus 17-i száma szerint a Ferenc Ferdinánd főherceg ellen merényletet végrehajtó, és ezzel az első világháborút kirobbantó Gavrilo Princip amatőr szinten rúghatta a bőrt. A rejtélyes informátort megszólaltató cikkből kiderül, hogy Princip a pályán is rendkívül robbanékony, szélsőséges viselkedéséről vált hírhedtté, és állítólag ez okozta a bécsi egyetemről való eltanácsolását is. Ám az említett újságcikkről nem lehet teljes bizonyossággal kijelenteni, hogy hiteles forrásként szolgálna, elképzelhető, hogy direkt hangulatkeltési céllal íródott. Ugyanakkor később több futballegyesület is felvette a merénylő nevét, például a szerb Vranić csapata FK Gavrilo Principként is ismert, vagy az Ohio állambeli Akron városában is létezik egy Gavrilo Princip Soccer Club nevű csapat.
2. Egy eltűnt kupa nyomában
1914. május 21-én egy igen érdekes gálameccs tanúi lehettek azok, akik kilátogattak az FTC pályájára. Az akkori FA-kupa győztes Burnley együttese csapott össze a pár nappal azelőtt a Fradival játszó skót bajnok és kupagyőztes Celtic-kel a Budapest Kupáért. Külön pikantériát szolgáltatott a meccsnek, hogy a Burnley a kék-fehér szerelésében, míg a Celtic a klasszikus zöld-fehér dresszében játszott, így a budapesti közönség egy MTK-FTC mérkőzésen érezhette magát. A végére eldurvuló meccs visszavágójára Nagy-Britanniában került sor, a trófea a végső győztes kihirdetéséig Budapesten maradt. A Celtic nyerte a kupát, ám a megérdemelt nyereményükhöz csak 1988-ban, a klub alapításának századik évfordulóján jutottak hozzá – ekkor már egy Herendi váza képében. Az időközben kirobbant háború miatt ugyanis a Fradi eladta a serleget, hogy a befolyó összegből támogassa a Vöröskeresztet.
3. Horthy, az első magyar futballista
Magyarország egykori kormányzója megdöbbentő sporttörténeti jelentőségű életrajzi csemegét osztott meg hallgatóságával az 1934-es Magyarország-Anglia meccs előtt. Állítása szerint ugyanis ő volt az első magyar, aki komolyan futballozott. 1895-ben pályára lépett egy, az angol flotta legénysége ellen vívott haditengerészeti mérkőzésen. Itthon az első nagypályás edzőmérkőzést 1897. május 9-én rendezték meg, így Horthy Miklós valóban az első futballozó magyarok között lehetett. A kiváló sportember hírében álló Horthyt azonban a diplomáciai és tömegvonzó értékén túl kevésbé érdekelte a foci, de rendszeresen megjelent válogatott és klubmérkőzéseken egyaránt. Ezt akarta kihasználni 1924-ben egy magányos merénylő is, ám a kormányzó akkor a híresztelésekkel ellentétben mégis távol maradt a lelátótól.
4. Villanyfényes mérkőzés
Az első elektromos lámpákkal megvilágított futballmeccs megrendezésére 1939. június 4-én került sor. A Budapest-Brüsszel mérkőzés stílszerűen a budapesti áramszolgáltató társaság egyesületének, az Elektromosnak a pályáján zajlott. A nézők hangulatát azonban így sem volt képes felvillanyozni a történelmi jelentőségű esemény, mivel a mérkőzés közben hatalmas vihar kerekedett. A szakadó eső és a durva széllökések a meccs végső kimenetelére is hatással voltak. A magyar csapat 4:0-ra nyert ugyan, de egy ötödik gól éppen a gólvonalon kialakult sáros tócsában akadt meg.
5. Címerek harca
A magyar történelem viharos időszakai közül a kommunizmus évei hozták a legnagyobb változásokat a futball életében. A munkásosztály csapatait igyekeztek felfuttatni, ezért minden egyesületnek valamilyen állami vagy szakszervezet alá kellett tagozódnia. Az UTE a belügy csapata lett, így a keleti blokk többi belügyes csapatához hasonlóan valamiképp a Dinamo előtaghoz passzoló, a D betűt tartalmazó címerre kellett váltaniuk. Dózsa György kiváló példakép volt az állam szemében, így születhetett meg az Újpesti Dózsa, ami a horgonyt vörös csillagra cserélte a címerében, majd bekerül a stilizált D betű is. Az újpesti csapatnak azóta többször átalakult a címere. A rendszerváltás után visszatértek az eredetihez hasonló megoldásra, majd 2017-ben egy modernizált logót kaptak, 2020-ban pedig egy egészen furcsa duplázó megoldással egyesítették az új és régi címereket.
6. Szűcs Sándor, a magyar futball mártírja
A Rákosi-korszakban sajnos a futball-világot súlyosabban érintő tragédiák is előfordultak. A labdarúgók sem menekülhettek a kommunista párt könyörtelen szigora elől, ha államellenes cselekedetben vettek részt. Szűcs Sándor Kovács Erzsébet énekesnővel próbált meg disszidálni, ám tudtukon kívül egy ÁVH-ügynököt bíztak meg, hogy segítse őket a szökésben. Szűcs ekkor az Újpesti Dózsa játékosa volt, tehát rendőrtisztnek számított, így egy valójában nem létező, titkosítottként nyilvántartott rendeletre hivatkozva koncepciós perben halálbüntetést szabtak ki rá.
7. Bélyeg az „V. labdarúgóvilágbajnokságon aratott győzelem emlékére”
Mint az közismert, a magyar labdarúgó-válogatott az 1954-es svájci világbajnokságon jutott legközelebb a győzelemig. Puskáséknak minden esélye megvolt a világbajnoki cím megnyerésére, és ezt jól tudták a postán is. Így már hetekkel a döntő előtt határoztak a 3 forint értékű bélyeg gyártásáról, amely az Aranycsapat világbajnoki győzelmének állított volna emléket. Puskás és Czibor korai góljaira hamar érkezett az NSZK dupla válasza, és a lefújás előtt pár perccel egy harmadik gólt is sikerült szerezniük. A magyar válogatott világbajnoki álmai megsemmisültek, mint ahogy az emlékbélyeg majdnem teljes, 2,5 millió példányt számláló készlete is. A nyomda kazánjától sikerült megmenteni néhányat a kuriózumnak számító, nem teljes mértékben elkészült bélyegívek közül, és mondani sem kell, hogy egy-egy jó állapotban lévő példány nem kis értéket képvisel.
8. Magyar Menekült Sportolók Világszövetsége
Nem sokkal az ’56-os események kitörése után az Aranycsapat több meghatározó tagját is soraiban tudó Honvéd elindult a Bilbao elleni BEK meccsére, ám a forradalom leverése után külföldön ragadtak. Később több, szintén kint maradt hírességgel kiegészülve indultak el egy illegális dél-amerikai túrára, ahol meccsenként tízezer dollárért léptek pályára. Egy darabig együtt is maradt a vegyes válogatott, és szenzációnak számító gálameccseken vettek részt ebben a felállásban Görögországban és Ausztriában. A FIFA azonban büntetést helyezett kilátásba mind a külföldön illegálisan futballozó magyar játékosoknak, mind az ellenük pályára lépő csapatoknak. A lépésre reagálva Östreicher Emil megalapította a Magyar Menekült Sportolók Világszövetségét, hiszen így amatőrnek számított volna a többek közt Puskást, Kocsist és Grosicsot is szerepeltető menekültválogatott.
9. A másik város
A forradalom után külföldre szökött labdarúgókról egy propagandaregény is megemlékezett. Takács István 1959-ben kiadott A másik város című könyvében Csomós Ferkó, a Pannónia kapusa indul útnak az ’56-os események után, és a regényben még az Aranyoss II-re keresztelt Puskással is találkozik. A regény fogadtatása azonban már megjelenésekor is kétes volt, ugyanis több aspektusból nem találta reálisnak a korabeli kritika.
10. Magyar hatás a kínai fociban
Amikor 1959-ben Kína a népköztársaság kikiáltásának tizedik évfordulóját ünnepelte, hatalmas megemlékezésekkel és sportrendezvényekkel készültek az eseményre. A szovjet csapat mellett a magyar válogatott B csapata is pályára lépett egy tartományi válogatott ellen. A kínai foci ekkor még gyerekcipőben járt (ma sem számítanak futball nagyhatalomnak, ám korosodó, neves játékosok már rendszeresen megfordulnak az országban), de érdekesség, hogy az országba látogató magyar csapatot az az Ember József fogadta, aki edzőként nagy hatást gyakorolt a kínai futball fejlődésére. Előbb csak egy Budapestre küldött ifjúsági delegációt tanított focizni, majd később az ország válogatottjának edzője is lett.
Nyitókép: Fortepan
