Claudia Durastanti: Ismerős idegenek - fotó: Sarah Lucas Agutoli - konyvesmagazin.hu

Az Ismerős idegenek a család, az idegenség, az emigráció, a hézagos kommunikáció témái körül forog. Claudia Durastanti életére nemcsak siket szülei, de az is nagy hatással volt, hogy két, gyökeresen eltérő – brooklyni és dél-olasz falusi kultúrában – nőtt fel. Mindezek így vagy úgy, de óriási hatással voltak arra, hogy felnőttként hogyan állt az élethez, az alkotáshoz, a normalitáshoz. Kritikánkban azt írtuk, hogy leginkább a megértés vágya érződik ki a kötetből. Öt idézet, ami felvillantja a kötet néhány fontos gondolatát.

CLAUDIA DURASTANTI
Ismerős idegenek
Ford. Todero Anna, Magvető, 2024, 288 oldal
-

A szülők kapcsolata

Durastanti apja mindig is kiszámíthatatlanul és gyakran erőszakosan viselkedett, ezzel sokszor veszélybe és/vagy kiszolgáltatott helyzetbe hozva a feleségét, majd a gyerekeit is. Még a gyerekek születése előtt az alábbi eset miatt mondott fel a nő, és később nem is lett másik állása.

„A szobában, ahol anyám élt, vérszegénység, félbeszakadt álmok és rémület váltották egymást.

Egy napon arra ment haza, hogy az összes redőny le van engedve, a bútorok felborogatva, az üvegek kibontva; apám a konyhában ült egy késsel a kezében, és közölte vele, hogy negyvennyolc órájuk van, hogy elszökjenek Hollandiába.”

Egymást megérteni

Az író és szülei kapcsolatát kezdetektől fogva nehezítette, hogy nem hajlandók jelnyelvvel kommunikálni. De egymás megértését nemcsak ez, hanem az is hátráltatja, hogy gyakran teljesen máshogy értelmezik ugyanazokat a dolgokat, mint a hallók. Durastanti szerint ez volt az az alapélmény, ami miatt végül írni kezdett.

„(...) amikor nincsenek szavak, a gesztusok teszik lehetővé ezt a fajta fordítást. Talán ezért igyekeztem megtanulni a szavak használatát:

én teleírt oldalakat szegeztem szembe az előretörő csenddel és fehér árnyékkal,

a szüleim pedig egy fáradt hangszálat. Időnként nagyon megütöttük magunkat, de a célunk az volt, hogy megértsük egymást.”

Nélkülözés

Anyja munkanélküli volt, siketsége miatt kapott segélyeken éltek. Máshogy voltak szegények, mint a többség. A szerzőnek sok időbe telt, mire el tudta helyezni a családját az anyagi helyzetük alapján.

„Egész létünket az adósság határozta meg:

tartoztunk a nagyszüleinknek, a barátainknak, később a partnerünknek.

Ez határozta meg a nélkülözésünk fokozatát: elég szegények voltunk ahhoz, hogy mindig telefonáljunk kelljen valakinek, de nem annyira szegények, hogy ne legyen kit felhívnunk. Pontosan hogy is hívják ezt a társadalmi osztályt? A bátyám azt mondta volna, „élősködők”, csak a poén kedvéért, de valószínűleg sokan így gondolták.”

A sajnálat ranglistája

Durastanti már gyerekként megtapasztalta, milyen az, amikor sajnálják, az ő esetében a siket szülei miatt, a tanárai például elnézőbbek vele emiatt. De egy másik hátrányos helyzetű kislány feltűnésével azzal is hamar szembesül, hogy szenvedés és szenvedés közt van különbség, a sajnálkozók szempontjából különösen. 

„(...) elsápadtam a gondolattól, hogy ezt is elvették tőlem: a páratlan szenvedés privilégiumát.

Mire jó a családom története, ha nem zsarolhatom a többieket a tragikumával?

(...) Még a szüleim fogyatékossága is középszerűnek tűnt a pisztolyok és a börtön epikájához képest; az enyém veszteseknek való trauma volt” – írja.

Dac a világgal szemben

Durastanti anyja és apja nemcsak a jelelés kerülésével, de sok más szempontból sem volt hajlandó úgy beszélni vagy viselkedni, ahogyan az az ép emberek elvárnák a fogyatékkal élőktől. A kötet utolsó fejezetében az író egy másik siket nő lányával beszélget erről. 

„Elmagyarázom, hogy ők soha nem akarták elfogadni a siketségüket és megadni magukat ennek a korlátnak. Mire azt kérdezi: „De miért is kellett volna?” Nem azért, mert siketek voltak, hanem mert fiatalok:

senkinek sem volna szabad korlátok közé szorítania a vágyát, hogy valaki más legyen.”

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Nehéz levetkőzni, ha valakire a családjában is idegenként tekintenek

Claudia Durastanti kötetének középpontjában két siket, labilis szülő és gyermekeik története áll, annak minden szokatlan, a „normálistól” eltérő velejárójával. Az Ismerős idegenekben a szerző górcső alá helyezi a családját – ez a hét könyve.

...

Szerelmekben és idegen városokban keresi az otthont az emigrációt választó magyar

Görcsi Péter regényében egy olyan fiatal kap hangot, aki a kivándorlást választja, történetében pedig az elmúlt két évtized egy teljes nemzedékének sorsa ott van. A Várni a 29-esre a hét könyve.  

...

Otthonosság és idegenség Görcsi Péter debütáló regényében – Olvass bele!

Görcsi Péter első regénye Magyarországon, Angliában és Norvégiában játszódó autofikciós fejlődésregény, tele generációs tapasztalatokkal, közéleti és személyes sorsfordulókkal. Olvass bele a regénybe!

MARGÓ
...

Moa Herngren svéd író: Nem mi választjuk az anyósunkat

Mozaikcsaládok, hétköznapi drámák, párhuzamos igazságok és szembenézés a legnagyobb félelmekkel. Interjú a világhírű szerzővel.

...

Londoni zenész unokája írta meg a budapesti zongorista filmbe illő történetét

Egy mágikus erejű zongora és egy hihetetlen, de igaz történet: Roxanne de Bastion az Őszi Margón.

...

Pajor Tamás: Pályatársaim erős virtuális pofonokkal józanítottak ki

Milyen egy későn jött dackorszak? Miért nincs a művészetnek feladata? Pajor Tamás Veiszer Alindával beszélgetett a Margón.

...

Czakó Zsófia új regényében anyák és lányaik próbálják megérteni egymást

Hogyan lesznek a legközelebbi családtagokból távoli rokonok? Czakó Zsófia legújabb regényéből kiderül.

...

Mécs Anna: Azokat a részeket akartam megmutatni, amik a nő testén és lelkén kevésbé észrevehetőek 

Mécs Anna Rutin című új kötetét Réz Anna és a szerző mutatta be az Őszi Margó Irodalmi Fesztiválon.

...

Lehet-e a zenetörténet közérthető? – Fazekas Gergely az Őszi Margón

Fazekas Gergely Négynegyed című könyvének bemutatóján számos izgalmas anekdotával lettünk gazdagabbak.

Listák&könyvek
...

Valérie Perrin, Ken Follett és Karády Anna a Bookline ősz eleji toplistáján

...

Íme Dan Brown új regényéből 5 prágai nevezetesség!

...

4 új memoár, amit nem tudsz letenni: versek, imák, függőségek

Kiemeltek
...

Fájdalmas szakításból Francia Akadémia nagydíjas regény – François-Henri Désérable íróval beszélgettünk

Csábítás és a versek ereje – Francois-Henri Désérable francia íróval beszélgettünk. 

...

Tudtad, hogy a női vámpírok megelőzték Drakulát?

A vámpírtörténetekben a harc a női testért zajlik, képletesen és fizikailag.

...

Friedenthal Zoltán felolvas a Margó Könyvekből: hallgasd meg!

Az Örkény színésze olvas fel Alessandro Mari és Lars Svisdal regényeiből.

Olvass!
...

Mi a különbség a román, a magyar, a székely és a cigány között, ha mind ugyanott élnek? - Olvass bele Andrei Dósa új regényébe!

Mit jelent a romániai identitás? Hogyan lehet valaki magyar és román? Andrei Dósa önéletrajzi regénye őszinte és kendőzetlen formában tárja fel ezeket a kérdéseket. 

...

Amikor Budapesten a gyerekeknek saját köztársasága volt – Olvass bele Miklya Luzsányi Mónika könyvébe!

Az Abszolút töri sorozat hőse saját családjának titkaira bukkan a háború utáni Budapesten.

...

A holokauszt Isten megváltási tervének része? A Nobel-díjas Jon Fosse válaszol

Miként gondolkodik a Nobel-díjas alkotó istenről, hitről és vallásról? Olvass bele!