Claudia Durastanti: Ismerős idegenek - fotó: Sarah Lucas Agutoli - konyvesmagazin.hu

Az Ismerős idegenek a család, az idegenség, az emigráció, a hézagos kommunikáció témái körül forog. Claudia Durastanti életére nemcsak siket szülei, de az is nagy hatással volt, hogy két, gyökeresen eltérő – brooklyni és dél-olasz falusi kultúrában – nőtt fel. Mindezek így vagy úgy, de óriási hatással voltak arra, hogy felnőttként hogyan állt az élethez, az alkotáshoz, a normalitáshoz. Kritikánkban azt írtuk, hogy leginkább a megértés vágya érződik ki a kötetből. Öt idézet, ami felvillantja a kötet néhány fontos gondolatát.

CLAUDIA DURASTANTI
Ismerős idegenek
Ford. Todero Anna, Magvető, 2024, 288 oldal
-

A szülők kapcsolata

Durastanti apja mindig is kiszámíthatatlanul és gyakran erőszakosan viselkedett, ezzel sokszor veszélybe és/vagy kiszolgáltatott helyzetbe hozva a feleségét, majd a gyerekeit is. Még a gyerekek születése előtt az alábbi eset miatt mondott fel a nő, és később nem is lett másik állása.

„A szobában, ahol anyám élt, vérszegénység, félbeszakadt álmok és rémület váltották egymást.

Egy napon arra ment haza, hogy az összes redőny le van engedve, a bútorok felborogatva, az üvegek kibontva; apám a konyhában ült egy késsel a kezében, és közölte vele, hogy negyvennyolc órájuk van, hogy elszökjenek Hollandiába.”

Egymást megérteni

Az író és szülei kapcsolatát kezdetektől fogva nehezítette, hogy nem hajlandók jelnyelvvel kommunikálni. De egymás megértését nemcsak ez, hanem az is hátráltatja, hogy gyakran teljesen máshogy értelmezik ugyanazokat a dolgokat, mint a hallók. Durastanti szerint ez volt az az alapélmény, ami miatt végül írni kezdett.

„(...) amikor nincsenek szavak, a gesztusok teszik lehetővé ezt a fajta fordítást. Talán ezért igyekeztem megtanulni a szavak használatát:

én teleírt oldalakat szegeztem szembe az előretörő csenddel és fehér árnyékkal,

a szüleim pedig egy fáradt hangszálat. Időnként nagyon megütöttük magunkat, de a célunk az volt, hogy megértsük egymást.”

Nélkülözés

Anyja munkanélküli volt, siketsége miatt kapott segélyeken éltek. Máshogy voltak szegények, mint a többség. A szerzőnek sok időbe telt, mire el tudta helyezni a családját az anyagi helyzetük alapján.

„Egész létünket az adósság határozta meg:

tartoztunk a nagyszüleinknek, a barátainknak, később a partnerünknek.

Ez határozta meg a nélkülözésünk fokozatát: elég szegények voltunk ahhoz, hogy mindig telefonáljunk kelljen valakinek, de nem annyira szegények, hogy ne legyen kit felhívnunk. Pontosan hogy is hívják ezt a társadalmi osztályt? A bátyám azt mondta volna, „élősködők”, csak a poén kedvéért, de valószínűleg sokan így gondolták.”

A sajnálat ranglistája

Durastanti már gyerekként megtapasztalta, milyen az, amikor sajnálják, az ő esetében a siket szülei miatt, a tanárai például elnézőbbek vele emiatt. De egy másik hátrányos helyzetű kislány feltűnésével azzal is hamar szembesül, hogy szenvedés és szenvedés közt van különbség, a sajnálkozók szempontjából különösen. 

„(...) elsápadtam a gondolattól, hogy ezt is elvették tőlem: a páratlan szenvedés privilégiumát.

Mire jó a családom története, ha nem zsarolhatom a többieket a tragikumával?

(...) Még a szüleim fogyatékossága is középszerűnek tűnt a pisztolyok és a börtön epikájához képest; az enyém veszteseknek való trauma volt” – írja.

Dac a világgal szemben

Durastanti anyja és apja nemcsak a jelelés kerülésével, de sok más szempontból sem volt hajlandó úgy beszélni vagy viselkedni, ahogyan az az ép emberek elvárnák a fogyatékkal élőktől. A kötet utolsó fejezetében az író egy másik siket nő lányával beszélget erről. 

„Elmagyarázom, hogy ők soha nem akarták elfogadni a siketségüket és megadni magukat ennek a korlátnak. Mire azt kérdezi: „De miért is kellett volna?” Nem azért, mert siketek voltak, hanem mert fiatalok:

senkinek sem volna szabad korlátok közé szorítania a vágyát, hogy valaki más legyen.”

Olvass minket e-mailben is!

  • Személyes ajánló a legérdekesebb tartalmainkról!
  • Extra tartalom csak feliratkozóknak!
  • Így biztosan nem maradsz le a legfrissebb könyves hírekről!
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...
Kritika

Nehéz levetkőzni, ha valakire a családjában is idegenként tekintenek

Claudia Durastanti kötetének középpontjában két siket, labilis szülő és gyermekeik története áll, annak minden szokatlan, a „normálistól” eltérő velejárójával. Az Ismerős idegenekben a szerző górcső alá helyezi a családját – ez a hét könyve.

...
Kritika

Szerelmekben és idegen városokban keresi az otthont az emigrációt választó magyar

Görcsi Péter regényében egy olyan fiatal kap hangot, aki a kivándorlást választja, történetében pedig az elmúlt két évtized egy teljes nemzedékének sorsa ott van. A Várni a 29-esre a hét könyve.  

...
Beleolvasó

Otthonosság és idegenség Görcsi Péter debütáló regényében – Olvass bele!

Görcsi Péter első regénye Magyarországon, Angliában és Norvégiában játszódó autofikciós fejlődésregény, tele generációs tapasztalatokkal, közéleti és személyes sorsfordulókkal. Olvass bele a regénybe!

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Harari az AI-ról: Soha ne idézz meg olyan erőt, amit nem tudsz irányítani

Felejtsd el a hollywoodi képsorokat az utcákon randalírozó, fegyveres robotokról, az AI valósága sokkal veszélyesebb – figyelmeztet az izraeli történész és író Harari az új könyvében, amiből a Guardian közölt exkluzív részletet.

...
Zöld

A fantáziád segít a legtöbbet az ökológiai válság ellen - Olvass bele a Világelejébe!

Folyton reménytelen elemzésekkel találkozol? Olvasnál már végre valami lelkesítőt is az ökológiai válság kapcsán? Mutatunk egy részletet.

...
Zöld

Másképp kezeli a gyerekek agya a nyomtatott és a digitális szöveget

A digitális korban a hagyományos nyomtatott médiáról a képernyőre váltás általános tendencia, mely a gyerekeket is érinti. Egy tanulmány nemrégiben rámutatott arra, hogy az agyban zajló folyamatok nem pontosan ugyanazok, amikor a gyerekek digitális eszközről vagy nyomtatott kiadványból olvasnak. 

Listák&könyvek
...
Nagy

5 thriller kémekről, ha fordulatos könyvekre vágysz

...
Szórakozás

4 adaptáció, amit érdemes megnézned szeptemberben

...
Nagy

A vicces, a fásult és az önfeláldozó – 8 regény tanárokról

Kiemeltek
...
Szórakozás

Nemere István szerelmes, valamint macska- és munkamániás – megnéztük a róla szóló dokumentumfilmet

Az Addig írok, amíg élek állatbarát sztoikusként ábrázolja Nemere Istvánt. Szalma Sándor dokumentumfilmjének főszereplője az írásnak rendeli alá mindenapjait, közben egy kicsit mintha unná már a saját történeteit.

...
Nagy

Miért és mióta vannak fejezetek a könyvekben? 

Mára teljesen természetesnek tűnik, hogy a tagoltság és így az olvashatóság, a történetvezetés miatt fejezetekre tagolt könyveket olvasunk – de nem volt ez mindig így.

...
Szórakozás

Beképzelt Zeusz, Lenú és Lila, a Pingvin – szeptemberi streaming kedvencek

Ebben a hónapban is számos adaptáció érkezik a streaming platformokra: jön a Briliáns barátnőm utolsó évada, visszatérnek a lúzer kémek, Jeff Goldblumot pedig öntelt Zeuszként láthatjuk.

Olvass!
...
Beleolvasó

Oscar nem gondolta volna, hogy a lányokkal vigyáznia kell. Aztán jött a cancel culture - Olvass bele!

Virginie Despentes, a francia irodalom punk provokátora ezúttal a #MeToo mozgalom, az internetes zaklatás, a cancel culture és a francia társadalom viszonyát boncolgatja.

...
Beleolvasó

A tudatos olvasást érdemes megtanulni, mert olyan, mint a meditáció

Kiolvasni egy könyvet nem ugyanaz, mint elolvasni. A tudatos olvasás művészete című könyvében Ella Berthoud bilioterapeuta elmagyarázza, hogyan hat az olvasás az agyunkra, a testi és lelki egészségünkre, ha odafigyelünk rá. Mutatunk egy részletet.

...
Beleolvasó

A perc, amikor rájössz, hogy a férjed egy másik nőt ejtett teherbe – Olvass bele a Brooklyn folytatásába!

Colm Tóibín új regényében megírta, hogyan folytatódik hőse, Eilis Lacey története húsz évvel azután, hogy az amerikai élet mellett döntött. Mutatunk egy részletet a könyvből.