Bödőcs Tibor: Inkább tollaslabdázó vagyok, mint súlyemelő

Bödőcs Tibor: Inkább tollaslabdázó vagyok, mint súlyemelő

Ahogy az várható volt, teljesen megtelt a Nemzeti Táncszínház nagyterme Bödőcs Tibor legújabb könyvének bemutatóján a Margó utolsó napján. A szerző több részletet is felolvasott Prímszámok hóesésben című kötetéből, a közbeeső időben pedig Fehér Renátó kérdéseire válaszolt többek között a könyv szövegeinek műfajával, a kisprózai formákkal és a kulturális idegenséggel kapcsolatban.

Fotó: Kállai-Tóth Anett (MÜPA)

Kolozsi Orsolya | 2023. október 16. |
bödőcs tibor
Prímszámok hóesésben
Helikon, 2023, 178 oldal
Bödőcs Tibor: Prímszámok hóesésben könyv

A beszélgetés elején a Prímszámok hóesésben szövegeinek sokféleségét járták körül, hiszen a korábbi kötetekhez képest itt a kisformák, az ún. miniatűrök kerültek előtérbe. Bödőcs Tibor elmondta, hogy amikor nekilát egy könyvnek, általában hosszan készül rá, de mindig más lesz belőle, mint amit elsőre kitalált, és ez itt sem történt másképp. Ezúttal eredetileg egy novellafüzérben gondolkodott, az volt az elképzelés, hogy egy kisvárosi újságíró fog Zalában helyszínekre, rendezvényekre járni, riportokat készíteni. Közben kiderült, hogy túl sok minden gyűlt össze, ezért „felrobbant” az ötlet, és módosult a terv. A szerző elmondta, hogy ő alapvetően hajlamos a barokkos építkezésre, halmozásra, itt azonban „orkesztra helyett egy-egy hangszerre írt szólókat”, a cikluscímekből pedig látható, hogy a kisformán belül is sok műfajt megidéz, van a kötetben például anziksz, lexikonszócikk, bagatell is, széles a játéktér.  A szépírói életmű Fehér Renátó szerint nem a kis-, hanem a nagyformák felől indult, de Bödőcs ezt cáfolta,

„inkább tollaslabdázó vagyok, mint súlyemelő”,

fogalmazott. Véleménye szerint ugyanis a stand-up is egypercesek füzére tulajdonképpen. Bödőcs azt is elmondta, hogy ezúttal nem szerzőket, hanem elsősorban műfajokat parodizált, sokat olvasta a zaol.hu-t, "ami ugyanaz mint a vaol.hu, illetve ötszáz ugyanolyan újság", jegyezte meg nem kevés iróniával. Abszurd beszámolókat, járdaavatókról, borkóstolókról szóló kis színeseket olvasott ezekben a lapokban, és ez is fontos ötletforrása volt.

-

A vicc műfaja is szóba került, Fehér Renátó szerint mintha ehhez az ősformához térne vissza a kötetben, pedig alapvetően nem viccmesélős humorista. Bödőcs ezt megerősítette, elmondta, hogy nem szokott és nem is tud viccet mesélni. Szerinte a vicc „sztereotípiamúzeum”, és a stand-up épp szembemegy ezzel,  hiszen nem rögzíteni, hanem árnyalni szeretné az általánosításokat. Hofi alakját idézte fel, aki szerinte külön műfajt teremtett a viccből, ő jól adta elő, tökéletesen dramatizálta a vicceket. A kötetben olvasható példabeszédek is szinte viccek, Buddha példabeszédei eleve humorosak, Jézus példázatai meg bonyolultabbak, épp azért humorosak, mert nagyon komolyan vannak előadva.

A gyakori és rendkívül szórakoztató felolvasások között szó esett még a zalaiságról, a vidékiség fontosságáról a szerző identitásában. Fehér Renátó arra volt kíváncsi, hogy ezt a vidékiséget és a mellette húzódó hatalmas műveltséget hogyan lehet összeépíteni. Ennek kapcsán a kulturális idegenség fogalma merült fel, és a moderátor arra kérdezett rá,

milyen volt vidékiként felkerülni Budapestre.

Az író-humorista elmondta, hogy a bátyja volt a „szellemi jégtörő”, ő járt előtte. Filmekkel kezdték, a Duna tévén látható művészfilmeket falták, Bödőcs állítása szerint először volt filmnéző, aztán könyvolvasó. Hrabal gyakorolt rá nagy hatást, aztán jött Tolsztoj és így tovább. Hrabalt idézte, aki egy helyen azt írta, hogy ha egy nemzetnek nincs tengere, akkor tengernyit kell olvasnia. Ez történt vele is, hiszen Búcsúszentlászlónak köztudottan nincs tengere. Aztán felkerült Pestre, ahol nem volt görcsös, csak a mozgólépcsővel akadt gondja, visszafelé akart felfutni rajta részegen. Egyetértett Fehér Renátóval abban, hogy a fővárosban ők kulturális migránsok voltak, és „tranzitzónák” voltak kijelölve számukra. Konrád György konzervet kaptak, jegyezte meg humorosan, majd így folytatta: „Haraszti Miklós megtanított nyakkendőt kötni, Presser Gábor fütyülni és a végén TGM (Tamás Gáspár Miklós – a szerk.) mindenkit valagba rúgott, hogyha nem tudott négy nyelven beszélni”. Arra a kérdésre, hogy változott-e a vidékisége, azt válaszolta, hogy mindig ide lyukad ki, a történeteit is általában Szentlászlón vagy Zalaegerszegen vagy Keszthelyen látja maga előtt, de amikor otthon volt és elvegyült, azt látta, hogy

a többezer milliárdból felépített propaganda sajnos működik, régen a kocsmában másféle dolgokról beszéltek,

nem Zelenszkijről készült mémeket nézegettek. De mindig ebből a gyerekkorból dolgozik, mondta, itt ismerte meg a világot, ezek az alapvető koordinátái.

-

Ezek után a kötetekben a humorral párhuzamosan megjelenő melankóliáról beszélgettek, Bödőcs pedig megemlítette, hogy hamarosan felkerül a Youtube-ra egy animációs filmje, ami ismét egy kísérlet a részéről. Szóba került, hogy az előző kötetét (Mulat a manézs) angolra fordították, de nem tudni, milyen lesz a fogadtatása, hiszen az angolszász területen a politikai korrektség miatt már azt sem szívesen adják ki, ami játszik a rasszizmussal és a homofóbiával és kigúnyolja azt. Az új kötet címe kapcsán a szerző elmondta, hogy tavaly, negyvenedik születésnapján játszottak a címekkel, egy kis japán viszki segítette az ötletelést, és ebből kerekedett ki ez a két szó, aminek eredetileg semmi köze nem volt a kötethez. Arról, hogy mit tervez a jövőben, csak annyit lát egyelőre, hogy valószínűleg egy olvasós időszak jön majd, rengeteg könyv tornyosul az asztalán, elmaradások és újraolvasandó könyvek, mert elfelejtette például, miről szól a Zabhegyező. Az utolsó kérdésre válaszolva elmondta, hogy ő maga nem szokott dedikáltatni, és nem is igazán érti, miért szeretnék az emberek az ő diszgráfiás írását a köteteikbe. Ez a humoros megjegyzés azonban nem szegte a népes közönség kedvét, akik tömött sorokban kígyóztak a dedikálópultnál az alapvetően felolvasásokból építkező könyvbemutató után.

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Bödőcs Tibor új kötete vitte a szeptembert [BooklineTop50]

A Bookline havonta megjelenő sikerlistáján több, a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon is bemutatott kötetet találunk, köztük a rendezvény szombati napjára ellátogató Valérie Perrin regényeit vagy a Hollandiát képviselő Charlotte Von Feyerabend alkotását.

...
Hírek

Bödőcs Tibor: A népi-urbánus vita itt zajlik, bennem

Új könyve apropóján készített nagyinterjút Bödőcs Tiborral a Válasz Online. Pontokba szedtük az érdekesebb állításokat.

...
Hírek

Angolul is megjelent Bödőcs Tibor regénye

Luigi the Last címmel angolul is megjelent Bödőcs Tibor Mulat a Manézs című regénye.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Neumann János szörny, angyal, félisten és Messi a tudósok között

A Neumann Jánosról szóló, MANIAC című életrajzi regény bemutatóján szó esett a tudós extrém zsenialitásáról, a matematika fogairól, a tudomány beépített, titkos kódjáról, és arról is, hogy a szerzőt nem érdekli az Oppenheimer.

...
Zöld

Ódor Lajos: Az lenne a fontos, hogy megtanuljunk jó kérdéseket föltenni

Ódor Lajos közgazdásszal, Szlovákia volt miniszterelnökével a Mindentudók kézikönyve című kötete budapesti bemutatója előtt beszélgettünk általános műveltségről, oktatásról és a lányának tett ígéretről. Interjú.

...
Zöld

Pogátsa Zoltán: Rá kell jönnünk, hogyan haladjuk meg a kapitalizmust

Litkai Gergely podcastsorozatának novemberi témája a Fenntartható gazdaság vagy társadalmi összeomlás című kötet, amiről a szerzővel, Pogátsa Zoltán közgazdász-szociológussal beszélgettek.

ADVENT
...
Könyves Advent

A propaganda és a dezinformáció a demokrácia legnagyobb ellenségei

A demokrácia az egyetlen olyan államforma, amelynek sorsa rajtunk múlik. Ebben rejlik ereje, de egyben sebezhetősége is. Olvass bele az Ezért demokrácia! című kötetbe!

...
Könyves Advent

Ki hozza el a királylány kezéért a Nap aranyát és a Hold ezüstjét?

Mészöly Ágnes felnőtteknek szóló "gonosz" meséit nemcsak sajátos hangulatuk teszi különlegessé, hanem az is, hogy a tizenhárom történet mindegyikét Viive Noor észt illusztrátor egyedi világú képei ihlették. Olvass bele!

...
Könyves Advent

Középkorból kiírt nők és irodai mágikus realizmus – 13 angol könyv a fa alá

Új regények és nonfiction könyvek külföldi barátoknak, nyelvgyakorlóknak, anglofileknek.

...
Könyves Advent

Mekkorára nő a délnémet hidegvérű és hol él az exmoor póni?

A gyerekek a lovak és pónik végtelenül gazdag világát ismerhetik meg a Mi Micsoda gazdagon illusztrált lólexikonából. Nézz bele a könyvbe!

...
Könyves Advent

A téli álomból ébredő mackócsalád vidáman készülődik a karácsonyra

Olvass bele Vadadi Adrienn mesekönyvébe, melyben egy mackócsalád tagjai már nagyon várják a karácsonyt. 

...
Könyves Advent

Francia és skandináv receptek, magyar írók kedvencei, fenntartható konyha – 10 gasztrokönyv karácsonyra

Kevesebb mint egy hónappal karácsony előtt olyan, most megjelent gasztrokönyveket ajánlunk, melyek színt vihetnek a készülődésbe, de ajándéknak is tökéletesek.

...
Nagy

Roderik Six: Ha nagy rajtunk a nyomás, előtör belőlünk a szörnyeteg

A flamand író Özönvíz című disztópiája egy napról-napra begyűrűző ökológiai katasztrófa közepette játszódik, melyet azonban a tinédzserkort épp elhagyó szereplői sokáig nem vesznek komolyan. A Sixszel készített interjúnkban szóba került a természet kíméletlen ereje, hogy miért ijesztő, ha nincsenek hangok, és az is, hogy az ember alapvetően jó-e vagy rossz. 

Szerzőink

...
Vass Norbert

A bluessámán, akinek a fejébe halott indián költözött – 80 éve született Jim Morrison

...
Vass Norbert

A Scott Pilgrim rákapcsol játszva számolja fel az időt

...
Sándor Anna

Ódor Lajos: Az lenne a fontos, hogy megtanuljunk jó kérdéseket föltenni

Olvass!
...
Zöld

Az MI úttörő fejlesztője szerint a kordában tartás a kiút a technológiai cunami alól

Mustafa Suleyman egy úttörő MI-fejlesztő vállalkozás, az immár a Google alá tartozó DeepMind egyik alapítójaként közvetlen közelről láthatja a mesterséges intelligencia forradalmát. Olvass bele a könyvébe! 

...
Beleolvasó

Cserna-Szabó: Összebékülhetnek egy emberen belül ennyire különböző múltak és kultúrák?

A dán Hassan Preisler A barna ember terhe című könyvéhez Cserna-Szabó András írt utószót. Olvasd el!

...
Beleolvasó

Borda Réka: Vesna Lemaic történeteiben nincs olyan, hogy mi és ők, csak mi, emberek

A Szívélyes fogadtatás novelláiból kirajzolódik az idegenségérzet, az akadozó kommunikáció, és a vágy arra, hogy valahogy megtaláljuk a helyünket a világban. Olvasd el az utószót, melyet Borda Réka írt a kötethez.