„Balatont álmodom, s melléje magamat” – Irodalmi románcok

„Balatont álmodom, s melléje magamat” – Irodalmi románcok

Szerelmekkel, románcokkal, röpke fellángolásokkal folytatódik irodalmi időutazásunk a Balaton körül. Gárdonyi Géza, Örkény István és Grecsó Krisztián szövegeihez ezúttal is a Fortepan gyűjteményéből válogattunk képeket.

Szeder Kata | 2020. július 27. |

„Mindenki ebédel.

Hanyatt fekve süttetem magam a napozóban, mely mélyen bele van építve a Balatonba. Nem messze tőlem, törökülésben, kisportolt, magasra nőtt fiú s egy nagyon barnára sült lány, fejét a fiú ölébe hajtva. Más senki. A lány behunyja szemét, mert a déli napfényt mint egy nagyító tükör veri vissza a víz.

A tó csöndes, csak alattunk, a napozó cölöpei közt szöszmötöl a víz. Más zaj nincs. Hogy meg ne halljam, fojtott hangon beszélget a fiú meg a lány." Örkény István: Vallomás

Balaton, 1940 – Fortepan

Tihany, 1965 – Fortepan

„A hivatalomban három hétre szabadságoltak. Azon a három héten még tartott a kánikula, és nem volt ott akkor se fasor, se erdő, se kút. A Balaton-vidékiek ma is azt tartják, hogy minek a kút, mikor ott a Balaton!

Ittuk hát azt a vizet, amelyikben Lőwné áztatta a háját, máját délutánonkint. A mészárszékben hetenkint csak egyszer vágtak, akkor is többnyire csak birkát. A forróságot azon a három héten egyszer se enyhítette eső, ellenben szél az fújt. A löllei homokot mind átfújta Siófokra. A siófoki szél meg visszafújta. Így mulattak a szelek a homokkal.

Mégis azt mondhatom, hogy az volt az életem legboldogabb három hete!

Mert hiszen a forróság elől behúzódtunk mink az árnyékos szobába. Birka helyett ettünk csirkét. A vizet meg átszűrtük asztalkendőn - betettük a pincébe, hogy hideg legyen.

És hát fürödtünk is délutánonkint. A boltosné átengedte egy órára a bódéját. A mama, akármilyen idő volt, belement a vízbe. Olyan volt a szegény a vörös-bodros, fekete fürdőruhájában, mint valami cirkuszi sovány-vén csimpánz, csak épp a kutya hiányzott, hogy ráültessük.

De nagy gyönyörűségünk volt a fürdés. Volt úgy, hogy messzecskén beúsztam.

Viki olyankor sikoltozott:

- Vissza! Vissza! Gyere vissza! Jaj, jaj, jaj!

S én le-lebuktam, rémítgettem, hogy elnyelt a Balaton.

Aztán, ha fasor nem is volt, sétálhattunk este a Balaton partján, holdvilágnál.

Mi szebb érzés a világon mint mikor a vőlegény a menyasszonyával a Balaton partján, holdvilágnál sétál!" Gárdonyi Géza: A harmadik agglegény elbeszélése  Egy korty víz (Hosszúhajú veszedelem)

1935 – Fortepan

Balatonföldvár, 1951 – Fortepan

Balatonföldvár, 1951 – Fortepan

Badacsony, 1954 – Fortepan

Balatonmáriafürdő, 1934 – Fortepan 

Badacsony, 1941 – Fortepan

„Juszti mama azt mondta, idén bejglit viszünk az útra, hogy már az első perctől finom legyen a balatoni nyaralás. És nekem is segítenem kell a sütésben, mert másképpen esik a falat, ha az ember saját keze munkája.

Füredre mentünk, ez volt a második nyár, hogy ketten szöktünk el nyaralni – a nagymamám és én.

Juszti mama fonott vesszőkosárban hozta a partra a föltétlenül szükséges ételt: a jegesre fagyott gyümölcslevest, a sárgadinnyét, a kenyeret és most a bejglit. Kosár lengett a karján akkor is, mikor a szövetkezeti üdülők mellett mentünk el, egy vékony patak partján, le a Kisfaludy strandra, és én megláttam.

Szűk volt rajta a nadrág. Vérforralóan szűk és rövid. Nem forrónaci, mert farmerből volt, de az én vérem habzott tőle. Olyan pillái voltak, hogy leszállhattak volna rá a bakonyi búbos cinegék, akkora édes pillák, hogy elnótázott volna rajta a félsziget legszebb sárgabegyű madara. Nem lépett a lábam, csak csodáltam.” Grecsó Krisztián: Édes, édes, édes (Harminc év napsütés)

Balatonfüred, 1951 – Fortepan

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

„Balatont álmodom, s melléje magamat” – Irodalmi csónakázások

Jókai Mór, Krúdy Gyula és Örkény István írásaival folytatódik irodalmi időutazásunk a Balaton körül.  

...
Nagy

Írók a Balatonon: Karinthy siófoki drámái

A Balaton számos mítosz és sok-sok irodalmi alkotás ihletője volt, de a vízparti nyaralók, villák és alkotóházak rengeteg drámának is tanúi voltak. Nyári sorozatunkban azt mutatjuk meg, hogyan kötődtek a magyar írók a Balatonhoz, és mi minden történt ott velük. Elsőként Karinthy Frigyes és Siófok kapcsolatáról olvashattok.

...
Nagy

„Balatont álmodom, s melléje magamat” – Irodalmi fürdőzések

A Balaton mindenkinek mást jelent, de az biztos, hogy mindenkinek jelent valamit. A következő hetekben azt járjuk körbe, miként volt és van jelen a Balaton az irodalomban. Hétfőnként képes időutazással készülünk: az irodalmi szövegrészletek mellé a Fortepan gyűjteményéből válogatunk.

...
Kritika

A Tél Szokcsóban nem a beteljesülés regénye, hanem az áthidalhatatlan távolságoké

Emberek és kultúrák közötti távolságokról, a hiányról, a megszállottságot súroló vonzalomról és a mérgező szépségkultuszról is mesél a francia-dél-koreai Elisa Shua Dusapin 2016-os, első regénye. Ez a hét könyve.

Szerzőink

...
Borda Réka

Borda Réka: Hová lettek a tárgyak az irodalomból? [Tárgydilemmák]

...
Ruff Orsolya

A Dreherek sikertörténetét csak az államosítás tudta megakasztani

...
Kolozsi Orsolya

Az izlandi Dan Brownt keresték, ezért megírta első krimijét Lilja Sigurðardóttir

A hét könyve
Kritika
A Tél Szokcsóban nem a beteljesülés regénye, hanem az áthidalhatatlan távolságoké
...
Panodyssey

Borda Réka: Hová lettek a tárgyak az irodalomból? [Tárgydilemmák]

"A szépirodalom persze az ember, nem a környezet nagy kérdéseit taglalja – mindazonáltal környezetünk nemcsak hogy nem elhanyagolható, hanem sok esetben minket meghatározó dolgok összessége, amelyek funkcióval való megtöltése képes színesíteni, mélységgel megtölteni az irodalmi alkotásokat. Elvégre tárgyaink és tereink mi magunk vagyunk: nincs civilizáció, ha mi, emberek nem alakítjuk környezetünket." Borda Réka Tárgydilemmák című esszésorozatának következő részében azt vizsgálja, hogyan és miért hiányzik a materialitás irodalmunkból.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

A Dreherek sikertörténetét csak az államosítás tudta megakasztani

A Dreher bejáratott márkanév Magyarországon, a mögötte meghúzódó család- és cégtörténet pedig legalább annyira színes, szerteágazó és fordulatokkal teli, mint az elmúlt durván kétszáz év magyar történelme. Iglódi Csaba első regénye, a Dreher-szimfónia négy tételben meséli el az egymást követő generációk felemelkedését.

...
Nagy

Gurubi Ágnes: Kőr Dáma

Gurubi Ágnes a Szív utca című regényével 2021-ben a top3-ban végzett a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjért folyó versenyben. Volt értelme megőrülni című tárcasorozatának ez a harmadik része.

...
Kritika

Levélfolyamból bontakozik ki a Kner család megrázó és felemelő története

A magyar történelem egyik legtragikusabb korszaka elevenedik meg a Magvetőnél megjelent könyv lapjain, és a családregényszerű szövetet kirajzoló epizódok arról győznek meg, hogy kivételes szellemi és érzelmi kohézió fogta össze a Kner család egymást követő nemzedékeit.

...
Nagy

Pléh Csaba életútja a soha el nem fogyó kíváncsiság története

 A pszichológus-nyelvész a Magvető Kiadó Tények és tanúk sorozatában most megjelent Árnyak lapjain saját élettörténetét, tudományos pályafutását, és ezen keresztül a korszak pszichológiai és a nyelvészeti tudományos világát is bemutatja, miközben annak kiemelkedő alakjairól (munkatársairól, barátairól) is portrékat rajzol.

...
Nagy

Pam Jenoff a Covid alatt értette meg, hogyan változhat meg radikálisan az élet egy másodperc alatt

Pam Jenoff a kilencvenes évek közepén Krakkóban kezdett el dolgozni diplomataként, ahol többek között a holokauszttal kapcsolatos ügyeken, a zsidó tulajdon visszaállításán dolgozott. Szoros kapcsolat alakult ki közte és az idős túlélők között, történelmi fikciós regényeit a tőlük hallott történetek inspirálják. Interjú.

...
Nagy

Behrouz Boochani: Kurd vagyok. Az ellenállás az identitásom része

Behrouz Boochani iráni kurd újságíróként dolgozott, mikor menekülni kényszerült, majd illegális bevándorlóként éveket töltött embertelen körülmények között egy ausztrál börtöntáborban. A Margó előtt beszélgettünk a kurd ellenállásról, az iráni tüntetésekről, a börtöntábor rendszeréről, kontrollról és migrációról is. Interjú.