„Sütött a nap. Fátylasan bár, de felhőtlenül ragyogott a Balaton, melynek vizén – ma reggeltől kezdve – a menetrendszerű gőzösökön kívül, ki tudjá, hány kirándulóhajó, vitorlás és motoros volt Badacsonyba indulandó, sok száz kirándulóval a fedélzetén! Szép, meleg nap ígérkezett. A tavalyi gyenge bortermés miatt már júniusban huszonnyolc forintért mérték a badacsonyi bort. – Édes, jó istenkém - sóhajtotta özvegy vozárné –, tedd, hogy ma ne legyen eső…
Leporolta a vincellérház előtt álló lócákat és a zöldre mázolt, iksz-lábú asztalokat, aztán hátrament, s a pincében sorba állított, potrohos üvegekbe kezdte lefejteni a bort.” Örkény István: Badacsony
Badacsony, 1955 – Fortepan
Balaton, 1939 – Fortepan
Badacsony, 1959 – Fortepan
„...Ismételjük át: kis fröccs: 1 dl bor és 1 dl szóda, nagy fröccs: 2+1, hosszúlépés, más nevén fordított: 1+2, házmester: 3+2, viceházmester: 2+3, háziúr vagy nagyházmester vagy (Csongrád megyében) bivalycsók: 4+1, lakófröccs vagy kisházmester vagy tömbházmester: 1+4, polgármester: 6+4, mafla: 5+5. Vannak a kevésbé ismertek, pl. az Újházy-fröccs, amikor szóda helyett uborkalét használunk; és ha nagy a baj, akkor kell a színész-fröccs: 2 dl szóda, az is langyosan. És így tovább. Van nyelv, amelynek a létezésre van sok szava, van, amelyiknek a fröccsre. Nem látom a különbséget." Esterházy Péter: Utazás a tizenhatos mélyére
Badacsony, 1941 – Fortepan
Balaton, 1938 – Fortepan
Badacsonytomaj, 1954 – Fortepan
Badacsony, 1936 – Fortepan
Badacsony, 1942 – Fortepan
„...Ilyenek a papok. Csodát tudnak csinálni még a szőlővel is.
Ugyanezt bizonyítja Ranolder püspök úr is, aki a badacsonyi hegyen azt a nagy kőkeresztet emeltette, mégpedig két okból – először azért, mert a veszprémi püspökségnek gondjai közé tartozik, hogy a kőbányászok el ne hordják az egész hegyvidéket erről a tájról, mert maholnap nem lesz Badacsonyunk. A kereszt állítja meg leginkább a kőbányászokat. Másodszor azért építkezett a püspök, hogy mindig teremjen elegendő kéknyelű bor, habár én magam részéről (és titkon tán a boldogult püspök úr is) a badacsonyi rajnai rizlingnek párját nemigen tudnám megmondani.
A badacsonyi rajnai rizling az illatáról nevezetes.
Sokszor megpróbálkoztam utazásaimban eltenni magamban a borok „bukéját”, amelyből meglátni a régen elhagyott tájakat, elfelejtett embereket, lelkünk mélyébe vonult emlékeket. Még tán azokat a nőket is, akik a szőlőt taposták, mikor ez divatban volt. De manapság úgyse hinne el senki ilyen mendemondákat.
A borok „bukéját” nem lehet eltenni, elillannak ők az élettel együtt, de mikor ott ültünk a Ranolder püspök tölgyfa ebédlőjében, mint állami kiküldöttekhez illik, és a pipafüstmentes ebédlőben felnyitottuk az első palack badacsonyi rajnai rizlinget, akkor tudtuk meg, hogy mi az, püspöknek lenni Magyarországon. Se a miniszternek, se másnak nem tudtam soha elmondani, hogy mi van ebben a szőlővirágszagú borban, csak ültem, üldögéltem, és arra gondoltam, hogy hány évig élhetnék, ha mindig ilyen borillatot és borízt élvezhetnék?
Száz esztendeig. Mint akár a papok.” Krúdy Gyula: Mit tudnak a papok? (Az úriember, akinek szőlővirágszaga volt)
Badacsony, 1961 – Fortepan
Badacsony, 1957 – Fortepan
Badacsony, 1959 – Fortepan
