Sally Rooney: Normális emberek
Sally Rooney regénye a mai huszonéves fiatalok két nagy keresztjét állítja elénk: az értelmes élet keresését és az intimitástól való félelmet. A Normális emberek középpontjában két egyetemi éveit kezdő fiatal, Marianne és Connell bizonytalan, traumákkal terhelt kapcsolata áll, amely kamaszos kísérletezéssel indul, majd egy több évig tartó se veled, se nélküled szerelemmé fejlődik. Mintha a vonzás és taszítás valami egyedi keveréke létezne kettőjük között, ami nem engedi, hogy elszakadjanak egymástól, ugyanakkor az összetartozás érzését a menekülés vágyával vegyíti. Ahogy halad a regény, fokozatosan derül ki, hogy mik azok a dolgok a múltjukban, amelyek megakadályozzák őket abban, hogy őszintén, bizalommal forduljanak egymáshoz és felvállalják önmagukat, a döntéseiket és a kapcsolatukat. A könyvről szóló kritikánk ITT olvasható.
Elif Batuman: A félkegyelmű
A 90-es évek közepén a Harvardon játszódik Elif Batuman könyve, amely a soha be nem teljesült, mégis mély nyomot hagyó egyetemi szerelemről szól. A regény főhőse Selin, aki egyszerre ismerkedik meg a harvardi élettel, az emailezésel és a virtuális kapcsolatok jelenségével. A Harvardon megismer egy Ivan nevű magyar fiút, akivel félrekommunikálások sorozatát produkálják. Talán szeretik egymást, talán csak nem tudnak dűlőre jutni önmagukkal és egymással. A nyelvi és kulturális különbségek mindenesetre nem segítenek nekik abban, hogy egymásra találjanak. A furcsa viszonyuk végül egy magyarországi nyári kalandhoz vezet, sok-sok szürreális és humoros epizóddal.
Mucha Dorka: Puncs
Mucha Dorka regényében is felbukkannak az egyetemi élet viszontagságai, bár kissé más kontextusban, mint a fenti könyvekben. A Puncsban vizsgára készül egy lány az ELTE-n, behívja a tanár, leülteti, tételt húz, felel, majd a vizsga végén a tanár egy cetlin becsúsztatja a telefonszámát a lány indexébe. A hét könyve volt nálunk, akkor azt írtuk, hogy „Mucha Dorka első regénye csak egyik rétegében mesél egy bonyolult kapcsolatról és az azt működtető hatalmi helyzetről, sokat elárul generációjáról is. A háttérben érdekesen épül a környezet a szinte már anakronisztikus D-209 graffitivel, illetve a generáció is elég jól érzékelhető a kocsiban bongozó sráccal, a teszetosza, de jómódú Bálinttal, aki nagyon szeretné a lányt, az Amarilla nevű albérlőtárssal."
Bret Easton Ellis: Nullánál is kevesebb
Bret Easton Ellis első regénye volt a Nullánál is kevesebb, amit ráadásul alig húszévesen írt. Ehhez képest az egyetemi évekről, a fiatalok életérzéséről, az x-generációról pontosabb és izgalmasabb regény aligha született. Az egymást érő bulikról, a piáról, a szexről, a családtól való eltávolodásról szól ez a történet, és persze az önkeresésről is. A főszereplő a nihilista, életunt és passzív Clay, aki nem igazán találja magát a Los Angeles-i mindennapokban, de úgy általában a világban sem. De ez nem csak vele van így, az egész korosztályából árad a közöny és az érdektelenség, és persze senki sem tudja, mit is akar kezdeni magával.
André Aciman: Harvard tér
Idén ősszel érkezik André Aciman regénye, a Harvard tér, amelynek története a hetvenes évek végén játszódik, az amerikai Cambridge-ben, ahol egy fiatal egyiptomi zsidó egyetemista az irodalom professzoraként képzeli el az életét, de mindennél jobban szeretne asszimilált amerikaivá válni. Élete ugyanakkor fenekestül felfordul, amikor megismerkedik egy pimasz, karizmatikus arab taxisofőrrel - utóbbi mélységesen elítéli az amerikaiak megszállottságát a kommersz dolgok iránt, miközben botrányos kijelentéseket tesz a szerelemről és a csábítás művészetéről. A diák nem tud ellenállni újdonsült barátja delejes vonzerejének, és hanyagolni kezdi a tanulmányait. Két élete van: egy a Harvard elvont világában, egy száműzetésben a taxisofőrrel Cambridge utcáin.Bárokat és a kávézókat látogatnak sorra a Harvard téren, szerelmi kapcsolataik intim pillanatairól számolnak be egymásnak, vitatkoznak az amerikai álomról, és meztelenül fürdenek a Walden-tóban. De közelednek a vizsgák, a taxist pedig kiutasítás fenyegeti. A diáknak meg kell hoznia élete legfontosabb döntését: ragaszkodik az álmához és asszimilálódik az Újvilágba, vagy mindent kockára tesz, hogy megvédje barátját az Óvilágtól.
