5 regény a szabad egyetemi életről

5 regény a szabad egyetemi életről

Idén minden kicsit máshogy alakul, mint ahogy azt megszoktuk. A koronavírus-járvány egyik hozadéka például, hogy egy egész évfolyamnak kellett az első hullám közepette érettségiznie és felvételiznie. Az egyetemi évek ráadásul sokaknak most csak digitális formában kezdődtek el. Nekik, valamint az egyetemi autonómiáért küzdő színműs hallgatóknak ajánljuk a következő összeállítást, amelyben egyetmistákról szóló történetek szerepelnek. 

Könyves Magazin | 2020. szeptember 06. |

Sally Rooney: Normális emberek

Sally Rooney
Normális emberek
Ford.: Dudik Annamária Éva, 21. Század Kiadó, 2019, 301 oldal
Sally Rooney: Normális emberek

Sally Rooney regénye a mai huszonéves fiatalok két nagy keresztjét állítja elénk: az értelmes élet keresését és az intimitástól való félelmet.  A Normális emberek középpontjában két egyetemi éveit kezdő fiatal, Marianne és Connell bizonytalan, traumákkal terhelt kapcsolata áll, amely kamaszos kísérletezéssel indul, majd egy több évig tartó se veled, se nélküled szerelemmé fejlődik. Mintha a vonzás és taszítás valami egyedi keveréke létezne kettőjük között, ami nem engedi, hogy elszakadjanak egymástól, ugyanakkor az összetartozás érzését a menekülés vágyával vegyíti. Ahogy halad a regény, fokozatosan derül ki, hogy mik azok a dolgok a múltjukban, amelyek megakadályozzák őket abban, hogy őszintén, bizalommal forduljanak egymáshoz és felvállalják önmagukat, a döntéseiket és a kapcsolatukat. A könyvről szóló kritikánk ITT olvasható.  

Elif Batuman: A félkegyelmű

Elif Batuman
A félkegyelmű
Ford.: Ruff Orsolya, Magvető, 2019, 505 oldal
Elif Batuman: A félkegyelmű

A 90-es évek közepén a Harvardon játszódik Elif Batuman könyve, amely a soha be nem teljesült, mégis mély nyomot hagyó egyetemi szerelemről szól. A regény főhőse Selin, aki egyszerre ismerkedik meg a harvardi élettel, az emailezésel és a virtuális kapcsolatok jelenségével. A Harvardon megismer egy Ivan nevű magyar fiút, akivel félrekommunikálások sorozatát produkálják. Talán szeretik egymást, talán csak nem tudnak dűlőre jutni önmagukkal és egymással. A nyelvi és kulturális különbségek mindenesetre nem segítenek nekik abban, hogy egymásra találjanak. A furcsa viszonyuk végül egy magyarországi nyári kalandhoz vezet, sok-sok szürreális és humoros epizóddal.

Mucha Dorka: Puncs

Mucha Dorka
Puncs
21. Század Kiadó, 2019, 159 oldal
Mucha Dorka: Puncs

Mucha Dorka regényében is felbukkannak az egyetemi élet viszontagságai, bár kissé más kontextusban, mint a fenti könyvekben. A Puncsban vizsgára készül egy lány az ELTE-n, behívja a tanár, leülteti, tételt húz, felel, majd a vizsga végén a tanár egy cetlin becsúsztatja a telefonszámát a lány indexébe. A hét könyve volt nálunk, akkor azt írtuk, hogy „Mucha Dorka első regénye csak egyik rétegében mesél egy bonyolult kapcsolatról és az azt működtető hatalmi helyzetről, sokat elárul generációjáról is. A háttérben érdekesen épül a környezet a szinte már anakronisztikus D-209 graffitivel, illetve a generáció is elég jól érzékelhető a kocsiban bongozó sráccal, a teszetosza, de jómódú Bálinttal, aki nagyon szeretné a lányt, az Amarilla nevű albérlőtárssal."

Bret Easton Ellis: Nullánál is kevesebb

Bret Easton Ellis
Nullánál is kevesebb
Ford:  M. Nagy Miklós, Európa Könyvkiadó, 2010, 212 oldal
Bret Easton Ellis: Nullánál is kevesebb

Bret Easton Ellis első regénye volt a Nullánál is kevesebb, amit ráadásul alig húszévesen írt. Ehhez képest az egyetemi évekről, a fiatalok életérzéséről, az x-generációról pontosabb és izgalmasabb regény aligha született. Az egymást érő bulikról, a piáról, a szexről, a családtól való eltávolodásról szól ez a történet, és persze az önkeresésről is. A főszereplő a nihilista, életunt és passzív Clay, aki nem igazán találja magát a Los Angeles-i mindennapokban, de úgy általában a világban sem. De ez nem csak vele van így, az egész korosztályából árad a közöny és az érdektelenség, és persze senki sem tudja, mit is akar kezdeni magával.

André Aciman: Harvard tér

André Aciman
Harvard tér
Ford.: Neset Adrienn, Athenaeum, 2020, 330 oldal
-

Idén ősszel érkezik André Aciman regénye, a Harvard tér, amelynek története a hetvenes évek végén játszódik, az amerikai Cambridge-ben, ahol egy fiatal egyiptomi zsidó egyetemista az irodalom professzoraként képzeli el az életét, de mindennél jobban szeretne asszimilált amerikaivá válni. Élete ugyanakkor fenekestül felfordul, amikor megismerkedik egy pimasz, karizmatikus arab taxisofőrrel - utóbbi mélységesen elítéli az amerikaiak megszállottságát a kommersz dolgok iránt, miközben botrányos kijelentéseket tesz a szerelemről és a csábítás művészetéről. A diák nem tud ellenállni újdonsült barátja delejes vonzerejének, és hanyagolni kezdi a tanulmányait. Két élete van: egy a Harvard elvont világában, egy száműzetésben a taxisofőrrel Cambridge utcáin.Bárokat és a kávézókat látogatnak sorra a Harvard téren, szerelmi kapcsolataik intim pillanatairól számolnak be egymásnak, vitatkoznak az amerikai álomról, és meztelenül fürdenek a Walden-tóban. De közelednek a vizsgák, a taxist pedig kiutasítás fenyegeti. A diáknak meg kell hoznia élete legfontosabb döntését: ragaszkodik az álmához és asszimilálódik az Újvilágba, vagy mindent kockára tesz, hogy megvédje barátját az Óvilágtól.

 

...
Kritika

Nick Hornby Brexit-regényben írta meg, hogyan szakadt szét Anglia

Vajon mi a közös a Brexitben és egy olyan párkapcsolatban, amiben a felek közt sok a különbség? Látszólag talán semmi, Nick Hornby új regényében azonban a kettő mégis párhuzamba kerül, méghozzá nem is akárhogy. Az Olyan, mint te a hét könyve. 

Szerzőink

...
Kolozsi Orsolya

Az életünket akkor tudjuk helyre tenni, ha ismerjük a családi múltunkat

...
Ruff Orsolya

Szöllősi még sosem írt annyira filmszerűen, mint az Illegálban

...
Forgách Kinga

Az élet egy kártyavár, és nem te osztod a lapokat

A hét könyve
Kritika
Nick Hornby Brexit-regényben írta meg, hogyan szakadt szét Anglia
...
Nagy

Ezeket a könyveket jelölték idén a Margó-díjra (1.rész)

Idén immáron hatodik alkalommal dől el, hogy ki kapja a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjat. A jelölt könyvek befutottak, mi pedig bemutatjuk, kik közül kerülhet ki 2020 Margó-díjasa.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

„Itt nincs történelmi igazságtétel” - Anna Politkovszkaja: Orosz napló

A 2010-es évek szerte a világon a demokratikus berendezkedések, ezzel együtt a szabad sajtó gyengüléséről, illetve a mindent elárasztó propagandáról is szóltak. Magyarországon különösen. Többek között erről beszélgettünk az orosz újságírót, Anna Politkovszkaját alakító Fullajtár Andrea színésznővel és az Orosz napló szerkesztőjével, Filippov Gábor politológussal. A darabot február végén mutatták be a Katonában, a pandémia miatti szünet után pedig jövő héttől ismét színre kerül.

...
Nagy

„A fennmaradó házasságokat boldognak tekintjük, még ha nem is boldogok” – Taffy Brodesser-Akner: Fleishman bajban van

Taffy Brodesser-Akner Fleishman bajban van című regényével több cikkben is foglalkoztunk már. Ezúttal a könyvből vett kedvenc idézeteinket gyűjtöttük össze.

...
Nagy

Rubik Ernő nem akarta megírni a kocka történetét, mégis megmutatta, hogyan gondolkodik

Rubik Ernő szórakoztató és szerény megtaláló, aki a feltaláló szót nem szereti. A világon egymilliárdan játszottak már a kockájával, ami kulturális jelenséggé vált. 1983-ban már majdnem írt egy könyvet, de az végül nem jelent meg. Megjelent A mi kockánk.