5 regény a szabad egyetemi életről

5 regény a szabad egyetemi életről

Idén minden kicsit máshogy alakul, mint ahogy azt megszoktuk. A koronavírus-járvány egyik hozadéka például, hogy egy egész évfolyamnak kellett az első hullám közepette érettségiznie és felvételiznie. Az egyetemi évek ráadásul sokaknak most csak digitális formában kezdődtek el. Nekik, valamint az egyetemi autonómiáért küzdő színműs hallgatóknak ajánljuk a következő összeállítást, amelyben egyetmistákról szóló történetek szerepelnek. 

Könyves Magazin | 2020. szeptember 06. |

Sally Rooney: Normális emberek

Sally Rooney
Normális emberek
Ford.: Dudik Annamária Éva, 21. Század Kiadó, 2019, 301 oldal
Sally Rooney: Normális emberek

Sally Rooney regénye a mai huszonéves fiatalok két nagy keresztjét állítja elénk: az értelmes élet keresését és az intimitástól való félelmet.  A Normális emberek középpontjában két egyetemi éveit kezdő fiatal, Marianne és Connell bizonytalan, traumákkal terhelt kapcsolata áll, amely kamaszos kísérletezéssel indul, majd egy több évig tartó se veled, se nélküled szerelemmé fejlődik. Mintha a vonzás és taszítás valami egyedi keveréke létezne kettőjük között, ami nem engedi, hogy elszakadjanak egymástól, ugyanakkor az összetartozás érzését a menekülés vágyával vegyíti. Ahogy halad a regény, fokozatosan derül ki, hogy mik azok a dolgok a múltjukban, amelyek megakadályozzák őket abban, hogy őszintén, bizalommal forduljanak egymáshoz és felvállalják önmagukat, a döntéseiket és a kapcsolatukat. A könyvről szóló kritikánk ITT olvasható.  

Elif Batuman: A félkegyelmű

Elif Batuman
A félkegyelmű
Ford.: Ruff Orsolya, Magvető, 2019, 505 oldal
Elif Batuman: A félkegyelmű

A 90-es évek közepén a Harvardon játszódik Elif Batuman könyve, amely a soha be nem teljesült, mégis mély nyomot hagyó egyetemi szerelemről szól. A regény főhőse Selin, aki egyszerre ismerkedik meg a harvardi élettel, az emailezésel és a virtuális kapcsolatok jelenségével. A Harvardon megismer egy Ivan nevű magyar fiút, akivel félrekommunikálások sorozatát produkálják. Talán szeretik egymást, talán csak nem tudnak dűlőre jutni önmagukkal és egymással. A nyelvi és kulturális különbségek mindenesetre nem segítenek nekik abban, hogy egymásra találjanak. A furcsa viszonyuk végül egy magyarországi nyári kalandhoz vezet, sok-sok szürreális és humoros epizóddal.

Mucha Dorka: Puncs

Mucha Dorka
Puncs
21. Század Kiadó, 2019, 159 oldal
Mucha Dorka: Puncs

Mucha Dorka regényében is felbukkannak az egyetemi élet viszontagságai, bár kissé más kontextusban, mint a fenti könyvekben. A Puncsban vizsgára készül egy lány az ELTE-n, behívja a tanár, leülteti, tételt húz, felel, majd a vizsga végén a tanár egy cetlin becsúsztatja a telefonszámát a lány indexébe. A hét könyve volt nálunk, akkor azt írtuk, hogy „Mucha Dorka első regénye csak egyik rétegében mesél egy bonyolult kapcsolatról és az azt működtető hatalmi helyzetről, sokat elárul generációjáról is. A háttérben érdekesen épül a környezet a szinte már anakronisztikus D-209 graffitivel, illetve a generáció is elég jól érzékelhető a kocsiban bongozó sráccal, a teszetosza, de jómódú Bálinttal, aki nagyon szeretné a lányt, az Amarilla nevű albérlőtárssal."

Bret Easton Ellis: Nullánál is kevesebb

Bret Easton Ellis
Nullánál is kevesebb
Ford:  M. Nagy Miklós, Európa Könyvkiadó, 2010, 212 oldal
Bret Easton Ellis: Nullánál is kevesebb

Bret Easton Ellis első regénye volt a Nullánál is kevesebb, amit ráadásul alig húszévesen írt. Ehhez képest az egyetemi évekről, a fiatalok életérzéséről, az x-generációról pontosabb és izgalmasabb regény aligha született. Az egymást érő bulikról, a piáról, a szexről, a családtól való eltávolodásról szól ez a történet, és persze az önkeresésről is. A főszereplő a nihilista, életunt és passzív Clay, aki nem igazán találja magát a Los Angeles-i mindennapokban, de úgy általában a világban sem. De ez nem csak vele van így, az egész korosztályából árad a közöny és az érdektelenség, és persze senki sem tudja, mit is akar kezdeni magával.

André Aciman: Harvard tér

André Aciman
Harvard tér
Ford.: Neset Adrienn, Athenaeum, 2020, 330 oldal

Idén ősszel érkezik André Aciman regénye, a Harvard tér, amelynek története a hetvenes évek végén játszódik, az amerikai Cambridge-ben, ahol egy fiatal egyiptomi zsidó egyetemista az irodalom professzoraként képzeli el az életét, de mindennél jobban szeretne asszimilált amerikaivá válni. Élete ugyanakkor fenekestül felfordul, amikor megismerkedik egy pimasz, karizmatikus arab taxisofőrrel - utóbbi mélységesen elítéli az amerikaiak megszállottságát a kommersz dolgok iránt, miközben botrányos kijelentéseket tesz a szerelemről és a csábítás művészetéről. A diák nem tud ellenállni újdonsült barátja delejes vonzerejének, és hanyagolni kezdi a tanulmányait. Két élete van: egy a Harvard elvont világában, egy száműzetésben a taxisofőrrel Cambridge utcáin.Bárokat és a kávézókat látogatnak sorra a Harvard téren, szerelmi kapcsolataik intim pillanatairól számolnak be egymásnak, vitatkoznak az amerikai álomról, és meztelenül fürdenek a Walden-tóban. De közelednek a vizsgák, a taxist pedig kiutasítás fenyegeti. A diáknak meg kell hoznia élete legfontosabb döntését: ragaszkodik az álmához és asszimilálódik az Újvilágba, vagy mindent kockára tesz, hogy megvédje barátját az Óvilágtól.

 

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

...
Podcast

Ne a borító alapján ítéld meg a könyvet! Podcastunkban mi megtesszük!

Ha már akadtál ki könyvborítón, ha csomagoltad már újságba a regényedet, akkor hallgasd meg ezt a podcastot, amiben bemutatjuk, mennyi szempontot kell figyelembe venni a tervezéskor. 

Szerzőink

...
Vass Norbert

„Miért kéne egy írónak apolitikusnak lennie?” – színészek és rendezők Csurka István drámáiról

...
Könyves Magazin

Ezt senki nem mondta – Oltai Kata: Úristen, örökre itt lesz

...
Sándor Anna

Kitakarja a politikus a szépírót? Elővettük Csurka István drámáit [Csurka 90]

A hét könyve
Kritika
Ujgur költőnek lenni önmagában politikai tett Kínában, és akkor még nem írtál memoárt
...
Podcast

Ezt senki nem mondta – Oltai Kata: Úristen, örökre itt lesz

Új podcastunk címe Ezt senki nem mondta!, a meghívott írókkal Ott Anna beszélget a gyereknevelés és az alkotás kapcsolatáról. A negyedik rész vendége Oltai Kata.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Kitakarja a politikus a szépírót? Elővettük Csurka István drámáit [Csurka 90]

Csurka István ma lenne 90 éves, így arra voltunk kíváncsiak, mit lehet tudni a drámáiról. Mik a fő témái, és milyenek a hősei? Felfedezhető-e bennük a későbbi politikus? Milyen út vezetett a bemutatásukig? És vajon aktuálisak-e még? 

...
Kritika

Ujgur költőnek lenni önmagában politikai tett Kínában, és akkor még nem írtál memoárt

Tahir Hamut Izgil ujgur költő és filmes a családjával együtt 2017-ben sikeresen elmenekült Kínából a tömeges letartóztatások elől. Memoárjában bemutatja, hogyan számol fel a totalitárius állam egy kultúrát és egy népet. A Ha értem jönnek éjjel a hét könyve.

...
Nagy

„halálomat türelmesen begombolom” – ma lenne 70 éves Sziveri János

Kifejezetten rövid élet jutott neki, ma ünnepelné hetvenedik születésnapját, de már 34 éve halott. Sziveri János vajdasági születésű költőre emlékezünk.

...
Kritika

Hogyan lesz egy anyából kiapadt, halálszagú folyó?

Az Anyám, a folyó című olasz regény lírai hangon előadott, töredékekből építkező történetének egy anya-lánya kapcsolat az alapja: a negyvenes éveiben járó lány az emlékezetét, így identitását is egyre inkább elveszítő anyjának meséli el – mintegy a felejtés ellen dolgozva – családjuk szerteágazó históriáját.

...
Nagy

Márquez regénye a végakarata ellenére jelent meg – Kafka, Nabokov is hasonlóan járt

Gabriel García Márquez posztumusz kisregényének megjelenése hatalmas irodalmi szenzáció, de van egy kis üröm az örömben, hiszen nem titok, az író meg akarta semmisíteni utolsó írását. 

...
Kritika

Jon Fosse a banalitáson át talál utat a természetfelettihez

A Nobel-díjas norvég szerző egymásba írja a hófödte tájat és a koromsötét éjszakát, egymásba játszatja hősét és annak környezetét. A Fehérség az egzakttól a transzcendens felé vezet, így egyszerre szolgál a kivonulás és a bevezetés könyveként.