5 regény a szabad egyetemi életről

5 regény a szabad egyetemi életről

Idén minden kicsit máshogy alakul, mint ahogy azt megszoktuk. A koronavírus-járvány egyik hozadéka például, hogy egy egész évfolyamnak kellett az első hullám közepette érettségiznie és felvételiznie. Az egyetemi évek ráadásul sokaknak most csak digitális formában kezdődtek el. Nekik, valamint az egyetemi autonómiáért küzdő színműs hallgatóknak ajánljuk a következő összeállítást, amelyben egyetmistákról szóló történetek szerepelnek. 

Könyves Magazin | 2020. szeptember 06. |

Sally Rooney: Normális emberek

Sally Rooney
Normális emberek
Ford.: Dudik Annamária Éva, 21. Század Kiadó, 2019, 301 oldal
Sally Rooney: Normális emberek

Sally Rooney regénye a mai huszonéves fiatalok két nagy keresztjét állítja elénk: az értelmes élet keresését és az intimitástól való félelmet.  A Normális emberek középpontjában két egyetemi éveit kezdő fiatal, Marianne és Connell bizonytalan, traumákkal terhelt kapcsolata áll, amely kamaszos kísérletezéssel indul, majd egy több évig tartó se veled, se nélküled szerelemmé fejlődik. Mintha a vonzás és taszítás valami egyedi keveréke létezne kettőjük között, ami nem engedi, hogy elszakadjanak egymástól, ugyanakkor az összetartozás érzését a menekülés vágyával vegyíti. Ahogy halad a regény, fokozatosan derül ki, hogy mik azok a dolgok a múltjukban, amelyek megakadályozzák őket abban, hogy őszintén, bizalommal forduljanak egymáshoz és felvállalják önmagukat, a döntéseiket és a kapcsolatukat. A könyvről szóló kritikánk ITT olvasható.  

Elif Batuman: A félkegyelmű

Elif Batuman
A félkegyelmű
Ford.: Ruff Orsolya, Magvető, 2019, 505 oldal
Elif Batuman: A félkegyelmű

A 90-es évek közepén a Harvardon játszódik Elif Batuman könyve, amely a soha be nem teljesült, mégis mély nyomot hagyó egyetemi szerelemről szól. A regény főhőse Selin, aki egyszerre ismerkedik meg a harvardi élettel, az emailezésel és a virtuális kapcsolatok jelenségével. A Harvardon megismer egy Ivan nevű magyar fiút, akivel félrekommunikálások sorozatát produkálják. Talán szeretik egymást, talán csak nem tudnak dűlőre jutni önmagukkal és egymással. A nyelvi és kulturális különbségek mindenesetre nem segítenek nekik abban, hogy egymásra találjanak. A furcsa viszonyuk végül egy magyarországi nyári kalandhoz vezet, sok-sok szürreális és humoros epizóddal.

Mucha Dorka: Puncs

Mucha Dorka
Puncs
21. Század Kiadó, 2019, 159 oldal
Mucha Dorka: Puncs

Mucha Dorka regényében is felbukkannak az egyetemi élet viszontagságai, bár kissé más kontextusban, mint a fenti könyvekben. A Puncsban vizsgára készül egy lány az ELTE-n, behívja a tanár, leülteti, tételt húz, felel, majd a vizsga végén a tanár egy cetlin becsúsztatja a telefonszámát a lány indexébe. A hét könyve volt nálunk, akkor azt írtuk, hogy „Mucha Dorka első regénye csak egyik rétegében mesél egy bonyolult kapcsolatról és az azt működtető hatalmi helyzetről, sokat elárul generációjáról is. A háttérben érdekesen épül a környezet a szinte már anakronisztikus D-209 graffitivel, illetve a generáció is elég jól érzékelhető a kocsiban bongozó sráccal, a teszetosza, de jómódú Bálinttal, aki nagyon szeretné a lányt, az Amarilla nevű albérlőtárssal."

Bret Easton Ellis: Nullánál is kevesebb

Bret Easton Ellis
Nullánál is kevesebb
Ford:  M. Nagy Miklós, Európa Könyvkiadó, 2010, 212 oldal
Bret Easton Ellis: Nullánál is kevesebb

Bret Easton Ellis első regénye volt a Nullánál is kevesebb, amit ráadásul alig húszévesen írt. Ehhez képest az egyetemi évekről, a fiatalok életérzéséről, az x-generációról pontosabb és izgalmasabb regény aligha született. Az egymást érő bulikról, a piáról, a szexről, a családtól való eltávolodásról szól ez a történet, és persze az önkeresésről is. A főszereplő a nihilista, életunt és passzív Clay, aki nem igazán találja magát a Los Angeles-i mindennapokban, de úgy általában a világban sem. De ez nem csak vele van így, az egész korosztályából árad a közöny és az érdektelenség, és persze senki sem tudja, mit is akar kezdeni magával.

André Aciman: Harvard tér

André Aciman
Harvard tér
Ford.: Neset Adrienn, Athenaeum, 2020, 330 oldal

Idén ősszel érkezik André Aciman regénye, a Harvard tér, amelynek története a hetvenes évek végén játszódik, az amerikai Cambridge-ben, ahol egy fiatal egyiptomi zsidó egyetemista az irodalom professzoraként képzeli el az életét, de mindennél jobban szeretne asszimilált amerikaivá válni. Élete ugyanakkor fenekestül felfordul, amikor megismerkedik egy pimasz, karizmatikus arab taxisofőrrel - utóbbi mélységesen elítéli az amerikaiak megszállottságát a kommersz dolgok iránt, miközben botrányos kijelentéseket tesz a szerelemről és a csábítás művészetéről. A diák nem tud ellenállni újdonsült barátja delejes vonzerejének, és hanyagolni kezdi a tanulmányait. Két élete van: egy a Harvard elvont világában, egy száműzetésben a taxisofőrrel Cambridge utcáin.Bárokat és a kávézókat látogatnak sorra a Harvard téren, szerelmi kapcsolataik intim pillanatairól számolnak be egymásnak, vitatkoznak az amerikai álomról, és meztelenül fürdenek a Walden-tóban. De közelednek a vizsgák, a taxist pedig kiutasítás fenyegeti. A diáknak meg kell hoznia élete legfontosabb döntését: ragaszkodik az álmához és asszimilálódik az Újvilágba, vagy mindent kockára tesz, hogy megvédje barátját az Óvilágtól.

 

...
Podcast

A mansfieldi kastélyban Austen nem félt egy unortodox hősnőt a középpontba tenni [Az Austen-projekt]

A mansfieldi kastély Jane Austen harmadik nyomtatásban megjelent regénye, amely a maga idejében közönségsikert aratott, a kritikusok viszont fanyalogva fogadták. Az Austen-projekt keretében most mi is felütöttük a regényt.

Szerzőink

...
Jakobovits Kitti

Dühös nők transzgenerációs sérüléseket gyógyítanak – Bethany Webster Anyaseb című könyvéről

...
Ruff Orsolya

A Tojáséjtől indul az utazás a versek világába

...
Sándor Anna

H. G. Wells marslakói a holdra szállásunkat is inspirálták

A hét könyve
Kritika
Sally Rooney hősei nem találják a szépséget a műanyag világban
...
Kritika

Dühös nők transzgenerációs sérüléseket gyógyítanak – Bethany Webster Anyaseb című könyvéről

A transzgenerációs pszichológia virágkorát éli, az azzal foglalkozó önsegítő könyvek még inkább. Bethany Webster könyve, az Anyaseb egyelőre megkerülhetetlen azok számára, akik a témában szeretnének olvasni, különös fókusszal az anya-lánya kapcsolatokra. 

Még több olvasnivaló
...
Kritika

Az Afázia rendhagyó sci-fi az emberiség és a magyarok jövőjéről

Baráth Katalin a Dávid Veron-sorozat sikerei után 2016-ban thrillerrel jelentkezett, majd öt évvel később nyelvészeti sci-fit írt Afázia címmel. A lakhatatlan Földet elhagyó űrmagyarok (moyerek) legfőbb kincse a megőrzött beszédképesség a hálón függő, valamint a csak képekben kommunikáló népek között. Ez a nyelv azonban fegyver és drog is, mellyel vissza is élnek az űrháborúban. 

...
Kritika

Az egykori 56-os menekült a gazdasági csodát kóstolgató NSZK-ban nyomoz

Immár a negyedik regényben tér vissza Csabai László hőse: Szindbád ezúttal a Nyugat-Németországban nyomoz, a múlt azonban nemcsak az útjába vetődő németeket éri utol, hanem a főfelügyelőt is.

...
Kritika

Kőhalmi élvezi a klímakatasztrófát

Egy maciméz a főszereplője Kőhalmi Zoltán második regényének, Az utolsó 450 évnek. A vad, sőt bátor ötletből egy nagyon szórakoztató sci-fi bontakozik ki, ami csak azért nem nevezhető disztópiának, mert simán alakulhat így a klímakatasztrófa. Szekunder szégyenérzet: azon nevetünk, hogy tönkretesszük a bolygónkat. A hét könyve okos és vicces sci-fi, ami hibái ellenére óriási vállalás volt.

...
Nagy

Anyák és felnőtt gyermekek a közelmúlt legizgalmasabb európai regényeiben

Kreatív Európa című új sorozatunkban az európai kortárs irodalom remekeiből válogatunk, hogy bemutassuk, hányféle értékes hang szólalt meg könyvről könyvre az elmúlt években.

...
Nagy

Háy János: Az ábrázolt sorsok igazságát kell képviselni

Háy János új regénye, a Mamikám egy magányos, idős néni és egy fiatal cigány nő barátságának történetén keresztül beszél a mai magyar vidékről, az előítéletekről és a kitörési pontok hiányáról. Háy Jánossal a könyv szellemi és érzelmi tétjeiről, szociográfiai hátteréről és nyelvezetéről beszélgettünk. Interjú.

...
Nagy

Lem imádta az édességet, de az internetről megvolt a véleménye

Születésének 100. évfordulója alkalmából összegyűjtöttünk Stanislaw Lemről olyan érdekességeket, amelyek mentén az életútja és a munkássága előtt is tiszteleghetünk.