Már csak egyet kell aludni, hogy kiderüljön, szigorúan szubjektív szempontjaink alapján (vagyis szerintünk) mi 2016 legjobb könyve. A tízesek között akad disztópikus szatíra, héjaszelidítési kiskáté és egy háromszáz oldalas vers, ami regénynek álcázza magát. A lista előző részei ITT, ITT és ITT.
20. Centauri: Jákob botja
Centauri: Jákob botja
Magvető Könyvkiadó, 2016, 564 oldal, 3990 HUF
Centauri akkora tisztelője Jack London életének és munkásságának, hogy 2016 elején még egy elképesztő emléktúrára is elindult, és bejárta az egész országot. Jákob botja című regényében leszámol a London-sztereotípiákkal (Jack Londonnak igenis volt lelke!), és bebizonyítja, hogy a vadon szavánál már csak az országúté hívogatóbb. Könyvében, ami a Jégvágóhoz hasonlóan egy sodró lendületű észak-amerikai nagyregényre emlékeztet, rekonstruálja London életét, amibe 19 év alatt rengeteg nehézség és izgalom jutott. Jack útja Friscótól a Távol-Keletig vezet, az iskolakerüléstől az első publikált cikkig, egy fókavadászhajótól egy gésa ártatlanságáig. Centauri csodálatos mesélő, regénye után úgy éreztük, itt az ideje előszedni a Jack London-összest. Vagy, ha az összest nem is, legalább a Martin Edent.
19. Németh Gábor: Egy mormota nyara
Németh Gábor: Egy mormota nyara
Pesti Kalligram, 2016, 203 oldal, 3490 HUF
Németh Gábor a legjobb író, aki sosem ír, bár ő valószínűleg vitatkozna ezzel, különösen a sosemírás részével. Új könyve egy szép és bölcs mondatokkal teli elbeszélés az intertextualitás és a Közöny (pardon, Az idegen) szerelmeseinek. És hogy mire kell számítani? Egy filmes helyvadásszal végigszáguldott Európa, amely fölött Albert Camus szelleme lengedez. Cigánykérdés, menekültügy, szélsőséges iszlám, elbeszélhetetlen, töredékes rögvaló Magyarországon, Hollandiában és Délnyugat-Franciaországban (Argentína kimarad, hiába állítja a fülszöveg.) A narrátor egy olyan melodráma fináléjának helyszínét keresi, amelyben Lord Byron vámpírként ég porrá a tengerparton, közben pedig a fiának címzett monológban (sőt, erkölcsi intelemben) meséli el, hogy milyen a hangulat a kortárs Európában.
18. Bill Clegg: Volt valaha családod
Bill Clegg: Volt valaha családod
Fordította: Elekes Dóra, Európa Könyvkiadó, 2016, 296 oldal, 2990 HUF
Egy felfoghatatlan családi tragédiával indít a volt irodalmi ügynök, Bill Clegg első regénye. June háza felrobban, a balesetben életét veszti négy ember, köztük az asszony lánya, volt férje, és jelenlegi szerelme. A tragédiához vezető eseménysorozatot, a főbb szereplők életútját folyamatos flashbackekben, több narrátor révén villantja fel a szerző. „A Clegg-szereplők életében a fő szervezőelem a hiány: szeretteik elvesztése egy olyan negatív, melyet már semmivel sem lehet kitölteni” – írtuk a kötetről annak idején. Kisvárosi szorongások, tragikus következményekkel járó hazugságok és erős női karakterek jellemzik Clegg regényét, amely „olyan belső utazásra invitál, melyen tulajdonképpen magától senki sem akarna elindulni”.
17. Susan Abulhawa: Hajnal a tiltott kertben
Susan Abulhawa: Hajnal a tiltott kertben
Fordította: Dobosi Beáta, Libri, 2016, 488 oldal, 3999 HUF
A hajnal a tiltott kertté változtatott dzseníni menekülttáborban is épp olyan drámai, mint a szabad Palesztina „napszítta hegyei” alatt. Ekkor olvas fel édesapja a táborban született Ámálnak, akinek minden reggele újabb katarzissal indul, al-Maarrinak, Rúminak, Abu-Hajjánnak köszönhetően. A palesztin-amerikai író és emberjogi aktivista, Susan Abulhawa a 2002-es dzseníni mészárlás után utazott a táborba, és egyik első külföldi szemtanúja volt annak, ami az izraeli csapatok támadása után maradt. Először csak a látottakkal kapcsolatos érzéseit, indulatait akarta kiírni magából, ám a feljegyzések regénnyé álltak össze. Abulhawa egy palesztin család négy generáción átívelő történetét meséli el három gyermekük, két fiú és Ámál életét bemutatva. A családnak 1947-ben kellett elhagynia otthonát az alakuló Izrael állam területfoglalása miatt. Legkisebb fiukat menekülés közben ragadta el anyja karjából egy izraeli katona, aki holokauszt-túlélő feleségével a sajátjaként nevelte fel. A fiú és bátyja 1967-ben, a hatnapos háború idején találkoztak újra, ám már nem állnak ugyanazon az oldalon. A borító senkinek ne szegje a kedvét, Abulhawa regénye a palesztin-izraeli konfliktus palesztin oldalának megrázó krónikája, csupa szívfájdalom, szenvedély és költészet.
16. Louise O’Neill: Örökké a tiéd
Louise O’Neill: Örökké a tiéd
Fordította: Farkas Krisztina, Tilos az Á Könyvek, 2016, 439 oldal, 3490 HUF
Ha választanunk kellene, hogy a listáról mely könyveket tegyék kötelezővé a középiskolában, biztos, hogy ez lenne az egyik favoritunk. Az Örökké a tiéd csak azért nem érdemelte ki az év legnyomasztóbb regénye címet, mert Zoltán Gábor megírta az Orgiát. Az idén a legmagasabb helyezésig jutott ifjúsági regény egy olyan világról mesél, ahol egy nő, pontosabban a genetikuscsapat által kifejlesztett éva előtt három lehetséges életpályamodell áll. Vagy tenyészállat lesz, vagy kurva, vagy vénkisasszony. Amikor az egyik éva úgy dönt, kezébe veszi a sorsa irányítását, működésbe lép A szolgálólány meséjét idéző gépezet, mert egy rendes lánynak mindig azt kell tennie, amit mondanak neki.
Louise O’Neill nem fél elmenni a határokig, mindent kifacsar a disztópikus szatíra műfajából, és ezáltal az olvasóiból is. Első regényével magasra tette a lécet minden olyan YA-szerző előtt, aki az Örökké a tiéd után nyúlna könyékig a feminizmus darázsfészkébe, hogy megpróbálja elmagyarázni a tizenéveseknek, mennyit ér egy nő. Vagy mennyit kéne érnie.
15. Darvasi László: Taligás
Darvasi László: Taligás
Magvető Könyvkiadó, 2016, 336 oldal, 3490 HUF
„A boszorkányság nem női princípium” – hangsúlyozta interjúnkban Darvasi László, aki arra utalt ezzel, hogy a szegedi boszorkányperekben nemcsak nőket, hanem férfiakat is megkínoztak és megöltek. Legújabb regénye kiindulópontja valóban a hírhedt boszorkányper volt, a Taligás viszont sokkal többről szól: szerelemről, árulásról, és persze irodalomról. Főhőse „a könyv, az irodalom, a költészet embereként áll szemben egy végtelenül profán és aljas eljárással, melyet babonás félelem igazgat, no és persze az anyagi haszonszerzés." A Taligás egyszerre nyomozás, múltidézés, és a korábbi Darvasi-nagyregények testvérkötete, ami még akkor is igaz, ha maga szerző versként kezeli.
14. Jonathan Franzen: Tisztaság
Jonathan Franzen: Tisztaság
Európa, Budapest, 2016, 558 oldal, 4590 Ft
2016 nagy év a Franzen-rajongóknak, mert az Európa kihozta az amerikai író első és legutóbbi regényét is. A huszonhetedik városról majd írunk, de a listánkra a Tisztaság került fel, amit alig egy évvel az amerikai megjelenése után adtak ki. Három főszálon pörögnek az események: 1. Purity a 130 ezer dolláros diákhitel-tartozásából menekülne, és kiszedné anyjából azt is, hogy ki az apja; 2. egy Wikileaks-szerű szervezet feje, Andreas Wolf küzd a hatalom titkai ellen, miközben a kelet-német múltat is megismerhetjük; 3. Tom Aberrant egy online oknyomozó újság főszerkesztője, neki se könnyű! Franzen kiélheti magát írhat internet, hackerkedésről, médiáról, diszfunkcionális családokról és borzasztó anyákról. Bart István remek fordításában.
"a Tisztaság valódi tétje egy fiatal lány felnőtté válása, kiegészítve saját élettörténete megkonstruálásával. A családok rengeteg hazugságot és titkot nyelnek el, ami a megfelelő, hagyományból következő működtetése miatt elkerülhetetlen. Franzen könyvről-könyvre rombolja a család fogalmának társadalmilag megkonstruált jelentését, ami iszonyú teherként és elvárásként nehezedik rá az emberekre, egyben felszámolja az egyént. A Tisztaság a családot számolja fel az egyénekért."
" A család a legveszélyesebb hadszíntere a terrornak, mi meg mindannyian terroristák vagyunk, az érzelmeinkkel, játszmáinkkal teljesen meglepetésszerűen támadunk" - írtuk a könyvről.
13. Grecsó Krisztián: Jelmezbál
Grecsó Krisztián: Jelmezbál
Magvető, 2016, 296 oldal, 3490 Ft
Két lányt holtan találnak egy faluban az 1960-as években. Az Újlipótvárosból induló Jelmezbál izgalmas családi detektívtörténet, ami tizenhét fejezetében komoly témákat dob fel a gyilkosságtól a rákon át a homoszexualitásig, hogy megmutassa a családok és kis közösségek működését. Grecsó kockáztatott a témaválasztásban, a regény szerkezetében és a nem-lineáris elbeszélői szerkezettel, de jól tette, erős, sűrű és izgalmas könyvet írt. A Jelmezbál fejezetei folyamatosan egészítik ki és írják újra egymást, a karakterek változnak, fejlődnek, elbuknak, állandóan mozgásban vannak. Grecsó sok szereplőt mozgat, ezért az egyik olvasó, Gombos Péter szociometriát rajzolt olvasás közben.
"A Jelmezbállal Grecsó Krisztián bátran elmozdult eddigi prózájától, sokkal többet vállal, a lineáris történetmesélést teljesen felborította, hogy így nagyobb teret adjon az egyes karaktertörténetek mélységének is. A Jelmezbál ráadásul az a könyv, amit az elolvasás után rögtön újra kell olvasni, hogy az egyes motívumokat, jelzéseket még jobban felfejthessük, mert másodjára új hangsúlyok alakulnak ki, és erre csak kevés könyv képes."
Kortárs regénytől ritka, hogy ekkora sikereket érjen el, de a Bookline havi eladási listáját áprilisban a Jelmezbál vezette.
12. Tóth Krisztina: Világadapter
Tóth Krisztina: Világadapter
Magvető, 2016, 88 oldal, 2990 HUF
A költészetből nem lehet kispórolni az időt, mondja Tóth Krisztina. Új verseskötetéhez is kell idő, aminek legnagyobb részét újraolvasással fogjuk tölteni, mert a Világadapter tele van olyan fontos versekkel, mint a kötetnyitó Hogy vagytok?, a kulcsversnek számító Háromnegyed, vagy a saját apa haláláról beszélő miniciklus a Hosszúalvó-cikluson belül (Magnak jó lesz, Szobák, Dió, Fügefa,Hideg idő, Homokóra). "Az elmúlt 5-6 évben keletkezett szövegekben a költő álmokon és mozgólépcsőn utazik a közös jövővé eufemizált halál felé, emlékművet állít a nagy elődöknek, és tőle szokatlan alanyisággal próbálja feldolgozni a gyászt" – írtuk a kötetről, ami egyszerre áttekintés, belső rendcsinálás és egy lélegzetvételnyi játék a hagyománnyal, porcicákkal.
Szorzódtam, osztódtam, míg a nulla/formájú száj ki nem jött életem/végén. Valami el lett szúrva,/gondoltam. Újra meg: nem kezdhetem.
11. Helen Macdonald: H, mint héja
Helen MacDonald: H, mint héja
Fordította: Makovecz Benjamin, Park Könyvkiadó, 2016, 340 oldal, 3490 HUF
Édesapja halála után Helen Macdonald impulzusvásárolt egy héját az interneten, és úgy döntött, ahelyett, hogy belebolondul a gyászba, megszelídíti.
A gyász vagy bármilyen erős érzelmi sokk után a döntéseid nem logikusak, tudattalan motivációk vezérlik őket. Apám halála után árva gyereknek éreztem magam, aki vissza akar térni ahhoz a megszokott, otthonos, de rég elveszett módhoz, ahogyan a világot szemlélte. Sosem solymászkodtam az apámmal, ez mindig az én személyes megszállottságom volt, de így utólag azt hiszem, számos különböző oka volt annak, hogy megvettem a héját. Tudtam, hogy a megszelídítése elterelné a figyelmemet a gyászról.
- nyilatkozta nekünk a szerző, ami pedig a héjavásárlás pillanatától történt, az nélkülöz minden Saint-Exupéry-féle romantikát. Miközben Mabel, a madár egyre szelídebb lett (vagyis egyre egyenrangúbb társként kezdte kezelni Macdonaldot), gazdája úgy kattant be egyre jobban, és vált hasonlatossá egy ragadozóhoz. A H, mint Héja, amivel „a kritikusok szerint Macdonald megújította a természetírás műfaját, egyszerre az apa halálával küzdő gyerek gyászmunkája, a héjanevelés kiskátéja, és egy keserű, öreg kolléga, TH White életrajza”, tele csodaszép mondatokkal, haraggal, fájdalommal.
