Milyen lenne ma magyarnak lenni, ha máshogy alakul Trianon? – tettük fel a kérdést a Nézzünk bizakodva a múltba! című kötetről szóló kritikánkban. A Trianon 100. évordulójára megjelent antológiában kortárs írók mesélték el, hogy milyen válaszokat képzelnek el a Magyarország múltjával kapcsolatos „mi lett volna, ha…?” kérdésekre.
Ahogy korábban írtuk, a kötet egyik legerősebb és legszórakoztatóbb novellája Kácsor Zsolt írása, a III. Péter király szövegírója, amely egy egészen izgalmas és humoros ötlettel játszik el:
A III. Péter király szövegírójában minden megvan, ami egy jó novellához kell: képzelet, humor, kifordított valóság és konfliktus. A szöveg levélformában, hivatalos stílusban íródott, a kiindulási alapja pedig egy hatalmas, nemzetközi botrány, amelynek az irodalmi élethez is van némi köze. „A Nyugat nevű, igen tekintélyes és nagy múltú irodalmi folyóirat a királyi család 1918-as trónra lépésének hatvanadik évfordulója alkalmából antológiát jelentetett meg, amelynek szerzői azt a játékos kérdést járták körül, hogy vajon mi lett volna, ha másként alakul a magyar és európai történelem. Mi lett volna, ha 1918-ban nem fosztják meg a tróntól a Habsburg-házat? Mi lett volna, ha az európai nagyhatalmak meghatározó szereplője, a francia köztársaság azokban a zivataros hónapokban a helyzet megoldásának kulcsaként nem hivatkozik Napóleon császár 1809-ben megfogalmazott kiáltványára, amelyben a magyarok számára egy Esterházy herceget javasolt nemzeti királynak?” Hogy ki pontosan az uralkodó, aki ebbe az antológiába a botrányos szöveget írta, azt a kötet borítóját nézegetve lehet kinyomozni, de talán anélkül is sokan kitalálják.
A kötet alkotói még azt is elképzelték, hogyan nézett volna ki az a bizonyos botrányos Nyugat-címlap:
Hallgassátok meg Kácsor Zsolt novelláját Friedenthal Zoltán előadásában:
A kötetet a Margó Irodalmi Fesztiválon mutatták be, ahol Kácsor Zsolt szerzővel és Fehér Renátó szerkesztővel Vörös András beszélgetett. A bemutatót teljes egészében vissza lehet nézni ITT.
