A horogkereszt árnyékában végnapjait éli a felszabadult, frivol Berlin

A horogkereszt árnyékában végnapjait éli a felszabadult, frivol Berlin

A német Volker Kutscher könyvsorozata nemcsak egy antihős detektív sorsát követi nyomon, de a háttérben megvillantja a weimari köztársaság bukásának és a náci Németország felemelkedésének mindennapjait is. A könyveket a Babilon Berlin című filmsorozat dolgozza fel. Magyarul most jelent meg az ötödik kötet, amelynek középpontjában egy sorozatgyilkosság és a nácik térnyerése áll. Enyhén spoileresen folytatjuk.

Ruff Orsolya | 2022. július 07. |
volker Kutscher
Elestek márciusban
Ford.: Csősz Róbert, General Press, 2022, 600 oldal
-

A Babilon Berlint a premier idején minden idők legdrágább német sorozataként hirdették, és nem is lehetett rá panasz, a színészi alakítások, a dramaturgia, a díszletek, a jelmezek, a képek, minden a helyén volt (enyhe szívfájdalom, hogy talán valami ilyesmi lehetett volna a Budapest noir is, ha annak idején nem esik kútba az HBO-féle adaptáció). A sorozat Volker Kutscher regényeit dolgozza fel, amelyek a húszas-harmincas évek Berlinjében követik végig a kölni detektív, Gereon Rath nyomozását és egyéni pokolra szállását. Németországban idén októberben jelenik meg a kilencedik kötet, a negyedik évad premierjét pedig (amely a Goldstein című könyvet dolgozza fel) 2022-re tervezik. A sorozatkészítők korábban azt mondták, hogy 1933-ig követik majd az eseményeket, azon az időszakon túl már nem kívánnak továbblépni: „Ha egy sorozatot Babilon Berlinnek hívnak, akkor az egy rendkívüli városról szól, rendkívüli időkben. És ez a rendkívüli korszak, a Babilon-időszak, egy szabad és felszabadult kor, 1933-ban véget ért”.

Magyarul nemrég jelent meg a könyvsorozat ötödik része, az Elestek márciusban, ami viszont már pont ebben az időszakban játszódik. Rath egy hajléktalan veterán halála miatt nyomoz, ami rutinfeladatnak tűnik; ebben az ügyben a gyilkosságiak amúgy sem törik magukat különösebben, főleg, mivel az új náci kapitány irányítása alatt egy csomó detektívet átirányítanak, és ráállítják őket a kommunistákra. A hullák száma ugyanakkor egyre szaporodik, és az is kiderül, hogy kapcsolat van az áldozatok között – az első világháború idején egy egységben harcoltak a franciák ellen. A szóban forgó időszakról egy Achim von Roddeck nevű hadnagy írt regényt (ennek a címe valójában az Elestek márciusban): ebben leleplezni vél egy zsidó származású századost, aki gyerekeket lőtt le, eldugott egy rakás aranyat, a háború végén pedig állítólag felrobbant és halottnak nyilvánították. Az egykori katonából lett regényíró viszont azt sejteti, hogy Engel százados visszatért, és bosszút áll a régi bajtársakon, így egykettőre rendőri védelmet sürget magának. Az állítólagos fenyegetés miatt persze óriási érdeklődés övezi a könyv megjelenését, és Roddecknek is gyorsan emelkedik a csillaga, a náciknak ugyanis kapóra jön az ellen-Remarque – utóbbi könyveit, sok más nem kívánatos íróéval együtt, pedig hamarosan máglyán égetik el.

A weimari köztársaság végnapjai ezek,

a baljós jelek egyre szaporodnak, de a társadalom egy része még mindig nem érzi, hogy éppen szétesőben van az addig jól ismert világuk. Köztük van Gereon Rath is, aki azt hiszi, hogy a nácik hőzöngésének hamarosan vége, és a közeledő választásokon majd visszaleng a politikai inga: „A nácik már úgyis leszálló ágban voltak, csak egy kicsit türelemmel kell lenni, és a bolondokházából, amellyé Németország az utóbbi két-három évben vált, többé-kevésbé ismét normális hely lesz majd”. A Reichstag felgyújtása viszont jó alkalmat ad a náciknak a mozgósításra és a leszámolásra, és az SA börtönei gyorsan megtelnek. Kutscher könyve, amellett, hogy fordulatos, és szépen építkezik és vezet végig a nyomozáson, elég részletes történelmi tablót fest a demokratikus végnapokról is. Ami persze azzal is jár, hogy átalakul, majd eltűnik a dekadens, frivol, a szabadságát megélő Berlin.

De nemcsak az éjszakai és művészi élet lesz más. A hivatalokban például egyre többen vállalják fel náci szimpátiájukat, az opportunisták számára új utak nyílnak („De valójában csak egyszerű átlagemberek voltak, akik még gyorsan fel akartak ugrani a megfelelő vonatra, mielőtt az felgyorsulna”), a zsidó származású vezetőket eltávolítják, a zsidó tulajdonban lévő üzletek ellen bojkottot hirdetnek. Rath ugyanakkor még mindig nem hiszi, hogy a nácik meg tudják szilárdítani a hatalmukat („A nácik már megint a szájukat tépik”), ellentétben menyasszonyával, az ugyancsak a rendőrségen dolgozó Charlyvel, aki

a legrosszabbra készül.

Az ötödik kötetben Kutscher nagy teret szentel kettőjük kapcsolatának is, ami egy krimihez képest talán túl nagy súlyt is kap időnként, de a karaktereket mindenképp építi. A történelmi noirok közül még mindig ez az egyik legjobb sorozat, a történelmi háttér és a krimiszál is nagyon rendben van, még ha az ötödik rész helyenként kicsit túlírtnak is tűnik. A filmsorozat apró részletekben eltér a könyvektől, és a nagy eldöntendő kérdésre (melyik legyen előbb: a könyv elolvasása vagy a sorozat megnézése?), elég egyértelműen a könyv áll az első helyen, viszont a Babilon Berlin annyira pazar kiállítású, hogy kár lenne lemondani róla.

Volker Kutscher
A hatvanéves Kutscher német irodalmat, filozófiát és történelmet tanult, majd napilapok szerkesztőjeként dolgozott. 1996-ban publikálta első krimijét, a Gereon Rath-sorozat első része pedig 2007-ben jelent meg Németországban. A széria megalkotásánál nagy hatással volt rá a Maffiózók-sorozat, és két mozifilm, amelyeket gyors egymásutánban látott még 2002-ben: A kárhozat útja című film Sam Mendestől, és a Fritz Lang rendezte M – Egy város keresi a gyilkost című 1931-es klasszikus.
Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

A Babilon Berlin még úgyis izgalmas, ha kivonjuk belőle Berlint

Magyarul már a negyedik részénél jár a német Volker Kutscher krimisorozata, amelyet legtöbben talán a Babilon Berlin című sorozat miatt ismernek. A Halál a mulatóban annyiban más az eddigiekhez képest, hogy Kutscher az egész krimiképletből kivonta az egyik legizgalmasabb összetevőt, magát a bűnös várost, Berlint. Szerencsére a sztori még így is nagyon jól működik.

...
Nagy

A Babilon Berlin bűnnel és piszkos alkukkal teli világában semmi sem csak fekete vagy fehér

...
Általános cikkek

Kondor Vilmos csalódott interjút adott a Budapest noirról

Még több olvasnivaló
...
Kritika

A majdnem-élet receptje: egyedülálló anya reménytelen szerelemmel

A siker fokmérője ma a karrier és a boldog - kétszülős - családi élet. De mi van azokkal, akiknek egyik sem adatik meg? Bendl Vera első felnőtteknek szóló regényében nekik ad hangot: a nagy büdös semmiben lebegés állapotának, amit szeretünk átmenetinek hinni, de van, hogy nem lesz jobb. És a semminél már egy reménytelen szerelem is jobb. A Majdnem negyven a hét könyve. 

...
Nagy

A rómaiak is züllésről panaszkodtak, amikor a tekercseket felváltotta a lapozható könyv

A Papirusz számtalan ókori anekdotán és történelmi emléken keresztül elvezet az egyiptomi papiruszkészítő műhelyektől az alexandriai könyvtáron át a római rabszolgák másolóműhelyeiig. Hét érdekességet választottunk ízelítőül az ókori könyvek világából.

...
Nagy

Mohamed Mbougar Sarr az irodalom labirintusáról írt, és közben beleveszett a saját regényébe

Mohamed Mbougar Sarr szenegáli író akarata ellenére is szimbólummá vált: 31 évesen, első fekete-afrikai szerzőként nyerte el a legrangosabb francia irodalmi elismerést, a Goncourt-díjat. Paradox módon azzal, hogy neki ítélték a díjat, mintha belépett volna a saját regényének világába, amelyben az irodalmi elitet és intézményrendszert figurázta ki.

...
Nagy

Veres Attila: Igazából már csak a törvények és a pénz fog össze minket

A valóság helyreállítása és a The Black Maybe megjelenése apropójából beszélgettünk a humor szerepéről a feszültségépítésben, a kísérletező történetmesélő formákról, a sírkertszerű Magyarországról, reményről és reménytelenségről. Végül még olvasnivalót is ajánlott. Interjú.

...
Nagy

„Úgy képzeltem, az irodalom lesz a főfoglalkozásom” [Lator95]

A mesterség alapos ismerete elengedhetetlen - mondta egy régebbi interjújában Lator László, aki ma ünnepli 95. születésnapját. Költő, műfordító, tanár, aki szemináriumain egyetemi hallgatók nemzedékeit oktatta.

...
Nagy

Max Porter: Szeretem, amikor a semmiből előpattannak a múlt buborékjai

Max Porter angol író, A bánat egy tollas állattal szerzője. A gyászról és annak feldolgozásáról szóló nagy sikerű könyve után itthon is megjelent második regénye, a Lanny, amiben egy városi család, egy fal és az angol mitológia viszonyai szövődnek össze. A könyvei mellett a partraszálló rómaiakról, Daniel Craigről és a leereszkedő kritikusokkal is beszélgettünk vele.

Hírek
...
Hírek

Először jelenik meg egy nemrég megtalált Hemingway-novella magyarul

...
Hírek

Az irodalmi ügynökök felfüggeszthetik a munkát az egyik legnagyobb amerikai könyvkiadóval

...
Hírek

Jane Austent tartják a legjobb brit szerzőnek

...
Hírek

Volodimir Vakulenko ukrán író holttestét is megtalálták egy izjumi tömegsírban

...
Hírek

Máris megfilmesítik az amerikai Nemzeti Könyvdíjat elnyert regényt

...
Könyves Advent

5 verseskötet, amivel meglepheted a szeretteidet karácsonykor

...
Könyves Advent

Gerlóczy Márton aparegénye apa nélkül maradt

...
Könyves Advent

A szólásszabadságtól a génrégészeten át az immunrendszerig: ezeket a tényirodalmi köteteket ajánljuk karácsonyra

...
Podcast

Vajna Ádám: A kortársaimnak a Harry Potter volt az első olvasmányélménye, nekem Jókai Mór [Alkotótárs]

...
Promóció

Egy nélkülözhetetlen kiegészítő, ha sokat időzöl a gép előtt – Kékfény szűrő szemüveg

...
Promóció

A kulturális feltöltődéshez minőségi élelmiszerek járnak

...
Promóció

Hogyan válasszunk asztalt?

Polc

Donatella Di Pietrantonio: Meg akartam érteni a szeretethiány következményeit

...

Veres Attila Magyarországai nem jó helyek az életre

...

Negyven év után egy padláson bukkantak rá Czene Béla festményeire

...

Az igazi író élet-halál vitára készteti az igazi olvasókat

...