Aki béranya lesz Ukrajnában, többé nem rendelkezik a teste felett

Aki béranya lesz Ukrajnában, többé nem rendelkezik a teste felett

„Talán minden másként történt volna, ha egyből felismerem, és rájövök, hogy menekülnöm kell” – Sofi Oksanen új regénye már a felütésével feszültségteli, fordulatos történetet ígér, és rafinált cselekményvezetésével ezt a feszültséget mindvégig fenn is tartja. A kutyafuttató egy őrületes pszichothriller, amelyben két olyan nő történetét követhetjük végig, akik donorként részesévé váltak az ukrán meddőségi biznisznek. Oksanen egy valós problémából indult ki, amikor megalkotta ezt a történetet, és sikerült belőle egy nagyon sokrétű, a témát összetetten bemutató könyvet írnia, amely nemcsak a béranyaság és a petesejt donáció mögött rejlő etikai problémákról, de Ukrajna helyzetéről, valamint a Kelet- és Nyugat-Európa között húzódó gazdasági szakadékról is mesél. A kutyafuttató a hét könyve.

Forgách Kinga | 2020. november 09. |

Sofi Oksanen új regényének első oldalain Helsinkiben járunk, 2016-ban. Az elbeszélőnk a parkban ül és könyvekkel próbálja leplezni, hogy valójában azért van ott, hogy a kutyafuttatót figyelje, pontosabban egy családot, akik a kutyájukat sétáltatják. Mit sem sejt róla, hogy a padon mellette mindeközben ül valaki, aki fenyegetést jelent számára, aki személyével megtestesíti mindazt, ami elől megpróbált elszökni. Hogy kikről van szó, és mi a tét, az még nem derül ki, az viszont már körvonalazódik, hogy

A kutyafuttató nem más, mint egy véget nem érő meneküléstörténet.

Oksanen egy sok ismeretlenes egyenletet kínál nekünk a történet elején, majd ahogy halad a cselekmény, úgy tárja fel a múlt egyes fejezeteit és csöpögteti egymás után az információkat, amelyek végül megmagyarázzák, miért és hogyan került ez a két ukrán nő Helsinkibe, a kutyafuttatóhoz. 

SOFI OKSANEN
A kutyafuttató
Ford.: Bába Laura, Scolar, 2020, 398 oldal
Sofi Oksanen: A kutyafuttató

Oksanen regénye felépítését tekintve az analitikus drámákhoz hasonlít: a jelen felől tárul fel fokozatosan a múlt, és annak minden bűne, traumája, elhallgatott részlete. Az elbeszélő mindvégig ugyanaz, de időben és térben folyamatosan ugrálunk, míg végül a puzzledarabkák összeállnak egy nehéz, fordulatos élettörténetté. A narrátor egy nő, aki Ukrajnából származik és ott is nő fel, de aztán annak reményében, hogy kitörhessen a nehéz családi helyzetéből, Párizsba szökik, és a modellvilágban próbál szerencsét. A kísérlet kudarccal végződik, így üres kézzel, jövőkép nélkül tér haza az ukrán faluba, ahol aztán azzal szembesül, hogy az országban semmi sem változott. Amikor munkát kezd keresni, rá kell jönnie, hogy a lehetőségek még mindig nagyon szűkösek, főként egy nő számára: vagy egy menyasszonyügynökséghez megy el feleségjelöltnek, vagy mint szép arcú nő, a fizetett tüntetők egyike lesz, vagy „dolgozhat” petesejt donorként. Végül ez utóbbi lehetőséget választja, egy donációval és béranyasággal foglalkozó ügynökség szervezi be. Innentől kezdve gyökeresen és visszafordíthatatlanul megváltozik az élete.

„Bármire kész lettem volna, de azért örültem, hogy megtarthatom a májamat meg a vesémet, és a házasságközvetítő irodák ajtaján sem kell kopogtatnom. Ezekhez képest nevetségesen könnyű volt néhány petesejtet átadni.”

Sofi Oksanen: A disztópia már itt van és nagyon is valóságos - Könyves magazin

Sofi Oksanen új könyve a női test kihasználásának nagyregénye. A kutyafuttató egy thrillerszerűen megírt történet kizsigerelt modellekről, megvett feleségekről, végletekig dehumanizált ukrán petesejt donorokról és béranyákról. Az íróval az Ukrajnában zajló kutatómunkáról, a meddőségi iparról, valamint a Kelet- és Nyugat-Európa közti gazdasági szakadékról beszélgettünk.

Ahogy interjúnkból is kiderül, Sofi Oksanent még a Norma című regénye írásakor kezdte el foglalkoztatni a meddőségi ipar témája, de akkor még nem tárta fel ilyen mélységben. Utólag zavarta, hogy nem szánt elég nagy szerepet a petesejt donációnak a könyvben, így kutatómunkába kezdett, hogy megnézze, Ukrajnában miért olyan laza a szabályozás, hogyan dolgoznak az ezzel foglalkozó ügynökségek, és milyen sorsra jutnak azok a nők, akik pénzért petesejteket adományoznak. 

A kutatásai során végül egészen döbbenetes dolgokat talált. 

A szabályozás terén például súlyos hiányosságokat és etikai problémákat (a megrendelő, azaz a leendő szülő például akár arra is kényszerítheti a béranyát, hogy abortálja a magzatot). De a lányok által kötelezően kitöltött kérdőívek, valamint az őket a vevőknek bemutató katalógusok is sokkolóak voltak sok szempontból.

A kutatások tapasztalata erősen megjelenik a regényben. Oksanen úgy oldotta meg, hogy egy nézőponton keresztül, mégis összetetten tudja bemutatni a meddőségi biznisz működését, hogy olyan főszereplőt választott, aki egyszerre áldozata és fenntartója a rendszernek. Rajta keresztül nemcsak annak lehetünk tanúi, hogy ő maga hogyan került a donorok közé és ez milyen anyagi lehetőségeket adott számára, de 

azt is megtudhatjuk, hogy milyen pszichológiai terrort alkalmaztak az ügynökségek a többnyire nehéz sorsú, rossz anyagi körülmények között élő lányokkal szemben, hogy rávegyék őket a donációra, a múltjuk meghamisítására, az egészségük kockáztatására és a testük munkaeszközzé tételére.

„Darja fotogenitása már a házi készítésű képein is a maga nemében egyedülálló volt, és az, ahogyan végigmentünk az előválogatási kérdőíven, valamint az első ügyféltalálkozója is bizonyította, hogy alkalmas a modellmunkára. Tornászmúltjának köszönhetően hozzászokott, hogy kellékként használja a testet, munkaeszközként, melynek állnia kell mások tekintetét, megszólalásait, a végtelen kritizálást. Profiként viszonyult saját testéhez.”

Egyre több szervezet tiltakozik a béranyaság ukrán szabályozása ellen - Könyves magazin

Egyre több szervezet tiltakozik az Ukrajnában elég szabad szabályok mentén működő meddőségi biznisz ellen. A kijevi parlamentet arra kérik, tiltsák be a béranyaságot az országban. Az ukrán béranyák és petesejt donorok sorsáról Sofi Oksanen írt regényt (interjúnk ITT). A kutyafuttatóból részletes képet kapunk az ipar működéséről, és az erkölcsi problémákról, amelyek elsikkadnak az üzletben rejlő pénz mellett.

A kutyafuttatóban a nők sorsát, boldogulását a testük értéke határozza meg.

A regényben szereplő nők legalábbis csak úgy tudnak megélni, ha valamilyen formában áruba bocsátják a testüket – modellként, egy gazdag külföldi feleségeként, vagy donorként. Oksanen döbbenetes jelenetekben tárja elénk, hogy a leendő szülők milyen brosúrákból válogathatnak a donorok közül, és később hogyan vizsgálhatják meg a testüket, amelyek fölött aztán jó ideig ők rendelkeznek. Korábban maximum disztópiákban olvashattunk olyan eljárásokról, amelyek ennyire dehumanizálják, egyszerű szülőgépekké, lelketlen testekké redukálják a nőket. Itt azonban a valóságról van szó, a 21. századról, Európáról. A könyvből ráadásul az is kiderül, hogy a test ilyen jellegű kihasználása (például a hormonkezelések) később nem várt egészségügyi problémákhoz vezethetnek, nem is beszélve a beavatkozások pszichés részéről: több gyerek biológiai édesanyjának lenni úgy, hogy mások nevelik fel őket, megterhelő, még ha üzletszerűen, a felek beleegyezésével történt is a dolog.

Sofi Oksanen regénye nőkről mesél, akik a testüket, a lelküket és az életüket is beáldozták azért, hogy mások szülővé válhassanak, és akik eközben - bár anyagilag ideiglenesen jól jártak - teljesen tönkrementek.

A kutyafuttató azonban ennél sokkal többről szól, az elbeszélő és a hozzá hasonló cipőben járó Darja sorsán keresztül ugyanis megjelenik egy szovjet utódállam, ahol még mindig csak ügyeskedésekkel, kisebb-nagyobb hazugságokkal, maffiamódszerekkel lehet boldogulni, és ahol az életszínvonal, a lehetőségek még mindig fényévekre vannak a nyugat-európaitól. Oksanen nagyon aktuális, politikai témákat sem félt behozni a regény terébe: a háború, az orosz befolyás, a Donyecki Népköztársaság és a lezuhant maláj gép is ott van a cselekmény hátterében. Az egész könyvön végighúzódik a motívum, hogy ezek a nők, ezek a donorok, ha nem Ukrajnába születnek, egész más életet élhettek volna: olyat, amelyben nem szorultak volna rá, hogy gazdag pároknak szüljenek gyerekeket ahelyett, hogy a saját családjukat terveznék. Végül maga a kutyafuttató is egy lehetséges élet jelképévé válik. Egy életé, amelyben a szülők békében, boldogan, jó körülmények között nevelhetik a gyerekeket, amelyek megadattak nekik. 

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Sofi Oksanen: A disztópia már itt van és nagyon is valóságos

Sofi Oksanen új könyve a női test kihasználásának nagyregénye. A kutyafuttató egy thrillerszerűen megírt történet kizsigerelt modellekről, megvett feleségekről, végletekig dehumanizált ukrán petesejt donorokról és béranyákról. Az íróval az Ukrajnában zajló kutatómunkáról, a meddőségi iparról, valamint a Kelet- és Nyugat-Európa közti gazdasági szakadékról beszélgettünk. 

...
Nagy

Sofi Oksanen: A következő generáció számára is fontos lesz, mi történt a meddőségi ipar beindulásakor

Elkezdődött a Margó Irodalmi Fesztivál. Az első vendég Sofi Oksanen volt, aki A kutyafuttató című regényéről mesélt és arról, miért tartotta fontosnak, hogy az üzletszerű béranyaságról írjon könyvet. 

...
Hírek

Egyre több szervezet tiltakozik a béranyaság ukrán szabályozása ellen

Egyre több szervezet tiltakozik az Ukrajnában elég szabad szabályok mentén működő meddőségi biznisz ellen. A kijevi parlamentet arra kérik, tiltsák be a béranyaságot az országban. Az ukrán béranyák és petesejt donorok sorsáról Sofi Oksanen írt regényt.

Olvass!
...
Beleolvasó

A videójátékok világa segít elmenekülni a valóság elől

Gabrielle Zevin regénye, a Világépítők egyrészt óda a videójátékok aranykorához; másrészt két ember története, akik introvertált személyiségük korlátait leküzdve igyekeznek felfedezni a szerelem és a szeretet különböző formáit. Olvass bele!

...
Beleolvasó

A Szürke Ember többé már nem számít hasznos eszköznek, így ki kell iktatni

Mark Greaney első regénye a megjelenését követően azonnal bestseller lett, és számos folytatás követte, melyekkel korunk egyik legnépszerűbb thrillerszerzőjévé vált. A Szürke Emberből készült a Netflix eddigi legdrágább, 200 millió dolláros költségvetéssel bíró filmje Ryan Gosling főszereplésével. Olvass bele!

...
Beleolvasó

"Látod? Látod? Látod? Bölcső. Macskabölcső!" [Vonnegut100]

Száz éve született Kurt Vonnegut, akinek könyveit kultikus rajongás övezi mind a mai napig. Nincs ez másként az eredetileg 1963-ban megjelent Macskabölcsővel sem, amely olvasók egész generációjában hagyott kitörölhetetlen nyomot. Olvass bele!

Még több olvasnivaló
...
Kritika

A majdnem-élet receptje: egyedülálló anya reménytelen szerelemmel

A siker fokmérője ma a karrier és a boldog - kétszülős - családi élet. De mi van azokkal, akiknek egyik sem adatik meg? Bendl Vera első felnőtteknek szóló regényében nekik ad hangot: a nagy büdös semmiben lebegés állapotának, amit szeretünk átmenetinek hinni, de van, hogy nem lesz jobb. És a semminél már egy reménytelen szerelem is jobb. A Majdnem negyven a hét könyve. 

...
Nagy

A rómaiak is züllésről panaszkodtak, amikor a tekercseket felváltotta a lapozható könyv

A Papirusz számtalan ókori anekdotán és történelmi emléken keresztül elvezet az egyiptomi papiruszkészítő műhelyektől az alexandriai könyvtáron át a római rabszolgák másolóműhelyeiig. Hét érdekességet választottunk ízelítőül az ókori könyvek világából.

...
Nagy

Mohamed Mbougar Sarr az irodalom labirintusáról írt, és közben beleveszett a saját regényébe

Mohamed Mbougar Sarr szenegáli író akarata ellenére is szimbólummá vált: 31 évesen, első fekete-afrikai szerzőként nyerte el a legrangosabb francia irodalmi elismerést, a Goncourt-díjat. Paradox módon azzal, hogy neki ítélték a díjat, mintha belépett volna a saját regényének világába, amelyben az irodalmi elitet és intézményrendszert figurázta ki.

...
Nagy

Veres Attila: Igazából már csak a törvények és a pénz fog össze minket

A valóság helyreállítása és a The Black Maybe megjelenése apropójából beszélgettünk a humor szerepéről a feszültségépítésben, a kísérletező történetmesélő formákról, a sírkertszerű Magyarországról, reményről és reménytelenségről. Végül még olvasnivalót is ajánlott. Interjú.

...
Nagy

„Úgy képzeltem, az irodalom lesz a főfoglalkozásom” [Lator95]

A mesterség alapos ismerete elengedhetetlen - mondta egy régebbi interjújában Lator László, aki ma ünnepli 95. születésnapját. Költő, műfordító, tanár, aki szemináriumain egyetemi hallgatók nemzedékeit oktatta.

...
Nagy

Max Porter: Szeretem, amikor a semmiből előpattannak a múlt buborékjai

Max Porter angol író, A bánat egy tollas állattal szerzője. A gyászról és annak feldolgozásáról szóló nagy sikerű könyve után itthon is megjelent második regénye, a Lanny, amiben egy városi család, egy fal és az angol mitológia viszonyai szövődnek össze. A könyvei mellett a partraszálló rómaiakról, Daniel Craigről és a leereszkedő kritikusokkal is beszélgettünk vele.

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Karády Katalin ezeregy titkát apránként fejti fel egy mai kamasz

A vidéki rokonoknál vendégeskedő kiskamasz Lotti kilátástalannak látja a helyzetét, de idővel megismeri rég elhunyt édesanyja – és rajta keresztül Karády Katalin – történetét.

...
Gyerekirodalom

Az Altamira-barlangrajzoktól Banksyig - A művészettörténet legizgalmasabb műtermeibe kalauzol egy új könyv

Révész Emese és Grela Alexandra a Hol készül a művészet? című kötettel képzeletbeli utazásra hívja az olvasókat, melynek során a gyerekek betekinthetnek a leghíresebb alkotók műtermeibe.

...
Gyerekirodalom

Margit Auer: A gyerekek szeretik a valóság és mágia közötti finom határvonalat

A Mágikus állatok iskolája című sorozatból eddig 12 kötet jelent meg magyarul, a szerző, Margit Auer pedig novemberben Budapestre látogat. Interjúnkban gyerekkori olvasásélményeiről és gyerekeknek szóló írástippekről kérdeztük, közben pedig kiderül az is, ő maga milyen mágikus állat bőrébe bújna a legszívesebben.