Aki béranya lesz Ukrajnában, többé nem rendelkezik a teste felett

Aki béranya lesz Ukrajnában, többé nem rendelkezik a teste felett

„Talán minden másként történt volna, ha egyből felismerem, és rájövök, hogy menekülnöm kell” – Sofi Oksanen új regénye már a felütésével feszültségteli, fordulatos történetet ígér, és rafinált cselekményvezetésével ezt a feszültséget mindvégig fenn is tartja. A kutyafuttató egy őrületes pszichothriller, amelyben két olyan nő történetét követhetjük végig, akik donorként részesévé váltak az ukrán meddőségi biznisznek. Oksanen egy valós problémából indult ki, amikor megalkotta ezt a történetet, és sikerült belőle egy nagyon sokrétű, a témát összetetten bemutató könyvet írnia, amely nemcsak a béranyaság és a petesejt donáció mögött rejlő etikai problémákról, de Ukrajna helyzetéről, valamint a Kelet- és Nyugat-Európa között húzódó gazdasági szakadékról is mesél. A kutyafuttató a hét könyve.

Forgách Kinga | 2020. november 09. |

Sofi Oksanen új regényének első oldalain Helsinkiben járunk, 2016-ban. Az elbeszélőnk a parkban ül és könyvekkel próbálja leplezni, hogy valójában azért van ott, hogy a kutyafuttatót figyelje, pontosabban egy családot, akik a kutyájukat sétáltatják. Mit sem sejt róla, hogy a padon mellette mindeközben ül valaki, aki fenyegetést jelent számára, aki személyével megtestesíti mindazt, ami elől megpróbált elszökni. Hogy kikről van szó, és mi a tét, az még nem derül ki, az viszont már körvonalazódik, hogy

A kutyafuttató nem más, mint egy véget nem érő meneküléstörténet.

Oksanen egy sok ismeretlenes egyenletet kínál nekünk a történet elején, majd ahogy halad a cselekmény, úgy tárja fel a múlt egyes fejezeteit és csöpögteti egymás után az információkat, amelyek végül megmagyarázzák, miért és hogyan került ez a két ukrán nő Helsinkibe, a kutyafuttatóhoz. 

SOFI OKSANEN
A kutyafuttató
Ford.: Bába Laura, Scolar, 2020, 398 oldal
Sofi Oksanen: A kutyafuttató

Oksanen regénye felépítését tekintve az analitikus drámákhoz hasonlít: a jelen felől tárul fel fokozatosan a múlt, és annak minden bűne, traumája, elhallgatott részlete. Az elbeszélő mindvégig ugyanaz, de időben és térben folyamatosan ugrálunk, míg végül a puzzledarabkák összeállnak egy nehéz, fordulatos élettörténetté. A narrátor egy nő, aki Ukrajnából származik és ott is nő fel, de aztán annak reményében, hogy kitörhessen a nehéz családi helyzetéből, Párizsba szökik, és a modellvilágban próbál szerencsét. A kísérlet kudarccal végződik, így üres kézzel, jövőkép nélkül tér haza az ukrán faluba, ahol aztán azzal szembesül, hogy az országban semmi sem változott. Amikor munkát kezd keresni, rá kell jönnie, hogy a lehetőségek még mindig nagyon szűkösek, főként egy nő számára: vagy egy menyasszonyügynökséghez megy el feleségjelöltnek, vagy mint szép arcú nő, a fizetett tüntetők egyike lesz, vagy „dolgozhat” petesejt donorként. Végül ez utóbbi lehetőséget választja, egy donációval és béranyasággal foglalkozó ügynökség szervezi be. Innentől kezdve gyökeresen és visszafordíthatatlanul megváltozik az élete.

„Bármire kész lettem volna, de azért örültem, hogy megtarthatom a májamat meg a vesémet, és a házasságközvetítő irodák ajtaján sem kell kopogtatnom. Ezekhez képest nevetségesen könnyű volt néhány petesejtet átadni.”

Sofi Oksanen: A disztópia már itt van és nagyon is valóságos - Könyves magazin

Sofi Oksanen új könyve a női test kihasználásának nagyregénye. A kutyafuttató egy thrillerszerűen megírt történet kizsigerelt modellekről, megvett feleségekről, végletekig dehumanizált ukrán petesejt donorokról és béranyákról. Az íróval az Ukrajnában zajló kutatómunkáról, a meddőségi iparról, valamint a Kelet- és Nyugat-Európa közti gazdasági szakadékról beszélgettünk.

Ahogy interjúnkból is kiderül, Sofi Oksanent még a Norma című regénye írásakor kezdte el foglalkoztatni a meddőségi ipar témája, de akkor még nem tárta fel ilyen mélységben. Utólag zavarta, hogy nem szánt elég nagy szerepet a petesejt donációnak a könyvben, így kutatómunkába kezdett, hogy megnézze, Ukrajnában miért olyan laza a szabályozás, hogyan dolgoznak az ezzel foglalkozó ügynökségek, és milyen sorsra jutnak azok a nők, akik pénzért petesejteket adományoznak. 

A kutatásai során végül egészen döbbenetes dolgokat talált. 

A szabályozás terén például súlyos hiányosságokat és etikai problémákat (a megrendelő, azaz a leendő szülő például akár arra is kényszerítheti a béranyát, hogy abortálja a magzatot). De a lányok által kötelezően kitöltött kérdőívek, valamint az őket a vevőknek bemutató katalógusok is sokkolóak voltak sok szempontból.

A kutatások tapasztalata erősen megjelenik a regényben. Oksanen úgy oldotta meg, hogy egy nézőponton keresztül, mégis összetetten tudja bemutatni a meddőségi biznisz működését, hogy olyan főszereplőt választott, aki egyszerre áldozata és fenntartója a rendszernek. Rajta keresztül nemcsak annak lehetünk tanúi, hogy ő maga hogyan került a donorok közé és ez milyen anyagi lehetőségeket adott számára, de 

azt is megtudhatjuk, hogy milyen pszichológiai terrort alkalmaztak az ügynökségek a többnyire nehéz sorsú, rossz anyagi körülmények között élő lányokkal szemben, hogy rávegyék őket a donációra, a múltjuk meghamisítására, az egészségük kockáztatására és a testük munkaeszközzé tételére.

„Darja fotogenitása már a házi készítésű képein is a maga nemében egyedülálló volt, és az, ahogyan végigmentünk az előválogatási kérdőíven, valamint az első ügyféltalálkozója is bizonyította, hogy alkalmas a modellmunkára. Tornászmúltjának köszönhetően hozzászokott, hogy kellékként használja a testet, munkaeszközként, melynek állnia kell mások tekintetét, megszólalásait, a végtelen kritizálást. Profiként viszonyult saját testéhez.”

Egyre több szervezet tiltakozik a béranyaság ukrán szabályozása ellen - Könyves magazin

Egyre több szervezet tiltakozik az Ukrajnában elég szabad szabályok mentén működő meddőségi biznisz ellen. A kijevi parlamentet arra kérik, tiltsák be a béranyaságot az országban. Az ukrán béranyák és petesejt donorok sorsáról Sofi Oksanen írt regényt (interjúnk ITT). A kutyafuttatóból részletes képet kapunk az ipar működéséről, és az erkölcsi problémákról, amelyek elsikkadnak az üzletben rejlő pénz mellett.

A kutyafuttatóban a nők sorsát, boldogulását a testük értéke határozza meg.

A regényben szereplő nők legalábbis csak úgy tudnak megélni, ha valamilyen formában áruba bocsátják a testüket – modellként, egy gazdag külföldi feleségeként, vagy donorként. Oksanen döbbenetes jelenetekben tárja elénk, hogy a leendő szülők milyen brosúrákból válogathatnak a donorok közül, és később hogyan vizsgálhatják meg a testüket, amelyek fölött aztán jó ideig ők rendelkeznek. Korábban maximum disztópiákban olvashattunk olyan eljárásokról, amelyek ennyire dehumanizálják, egyszerű szülőgépekké, lelketlen testekké redukálják a nőket. Itt azonban a valóságról van szó, a 21. századról, Európáról. A könyvből ráadásul az is kiderül, hogy a test ilyen jellegű kihasználása (például a hormonkezelések) később nem várt egészségügyi problémákhoz vezethetnek, nem is beszélve a beavatkozások pszichés részéről: több gyerek biológiai édesanyjának lenni úgy, hogy mások nevelik fel őket, megterhelő, még ha üzletszerűen, a felek beleegyezésével történt is a dolog.

Sofi Oksanen regénye nőkről mesél, akik a testüket, a lelküket és az életüket is beáldozták azért, hogy mások szülővé válhassanak, és akik eközben - bár anyagilag ideiglenesen jól jártak - teljesen tönkrementek.

A kutyafuttató azonban ennél sokkal többről szól, az elbeszélő és a hozzá hasonló cipőben járó Darja sorsán keresztül ugyanis megjelenik egy szovjet utódállam, ahol még mindig csak ügyeskedésekkel, kisebb-nagyobb hazugságokkal, maffiamódszerekkel lehet boldogulni, és ahol az életszínvonal, a lehetőségek még mindig fényévekre vannak a nyugat-európaitól. Oksanen nagyon aktuális, politikai témákat sem félt behozni a regény terébe: a háború, az orosz befolyás, a Donyecki Népköztársaság és a lezuhant maláj gép is ott van a cselekmény hátterében. Az egész könyvön végighúzódik a motívum, hogy ezek a nők, ezek a donorok, ha nem Ukrajnába születnek, egész más életet élhettek volna: olyat, amelyben nem szorultak volna rá, hogy gazdag pároknak szüljenek gyerekeket ahelyett, hogy a saját családjukat terveznék. Végül maga a kutyafuttató is egy lehetséges élet jelképévé válik. Egy életé, amelyben a szülők békében, boldogan, jó körülmények között nevelhetik a gyerekeket, amelyek megadattak nekik. 

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Sofi Oksanen: A disztópia már itt van és nagyon is valóságos

Sofi Oksanen új könyve a női test kihasználásának nagyregénye. A kutyafuttató egy thrillerszerűen megírt történet kizsigerelt modellekről, megvett feleségekről, végletekig dehumanizált ukrán petesejt donorokról és béranyákról. Az íróval az Ukrajnában zajló kutatómunkáról, a meddőségi iparról, valamint a Kelet- és Nyugat-Európa közti gazdasági szakadékról beszélgettünk. 

...
Nagy

Sofi Oksanen: A következő generáció számára is fontos lesz, mi történt a meddőségi ipar beindulásakor

Elkezdődött a Margó Irodalmi Fesztivál. Az első vendég Sofi Oksanen volt, aki A kutyafuttató című regényéről mesélt és arról, miért tartotta fontosnak, hogy az üzletszerű béranyaságról írjon könyvet. 

...
Hírek

Egyre több szervezet tiltakozik a béranyaság ukrán szabályozása ellen

Egyre több szervezet tiltakozik az Ukrajnában elég szabad szabályok mentén működő meddőségi biznisz ellen. A kijevi parlamentet arra kérik, tiltsák be a béranyaságot az országban. Az ukrán béranyák és petesejt donorok sorsáról Sofi Oksanen írt regényt.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Ez a könyv minden kérdésre válaszol, amit feltettél sörivás előtt, közben vagy után

Mark Dredge Sör mesterkurzusa az erjesztett ital karakterjegyeinek felismerése terén segít magabiztosságot szerezni, és abban is a segítségünkre siet, hogy megértsük, hogy kerültek oda.

...
Zöld

Csányi Vilmos: Biológiailag meg lehetne hosszabbítani az életet, de nem biztos, hogy érdemes

Csányi Vilmos és Barát József Jövőpánik Beszélgetések a lehetséges határairól című kötetében a jövő bizonytalanságairól beszélget tudományos igénnyel, így szóba kerül robotosítás, a közösségek átalakulása, szülőség és szerelem, de a biológiai határaink is.

...
Zöld

Az írók jóval a tudósok előtt ráéreztek az agy működésére – interjú a világhírű agykutatóval

Dr. Scott A. Small Alzheimer-kutató érdekfeszítően írt arról, miért tesz jót nekünk az egészséges felejtés. Szóba került Salman Rushdie elmepalotája, a kreativitás és a MI, az alvás és a társadalmi felejtés szerepe, illetve a pszichopaták és a csimpánzok is. Interjú.

Olvass!
...
Beleolvasó

A gazdag kisvárosban a barátság látszata mögött gyilkos indulatok fortyognak

Jeneva Rose regénye egy amerikai kisvárosba vezet: Buckhead a drága autók, hatalmas házak és álságos barátságok helye. Az itt élő nők közül vajon ki lesz elég okos ahhoz, hogy túlélje Buckheadet - és ki végzi holtan? Olvass bele!

...
Beleolvasó

Egy sorsszerű találkozás kellett ahhoz, hogy létrejöjjön az első magyar jógaiskola

Az első magyar jógaiskola története az indiai Madrászból és a Haich család balatonvilágosi villájából indul. A jómódú családból származó Erzsébet és az indiai Yesudian történetét Kertész Edina írta meg. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Ha a tudás meghajol a hatalom előtt, erőszak nélkül nem lehet megújulni?

Meg lehet változtatni egy nagyhatalmú intézményt belülről, vagy elkerülhetetlen az erőszak, ha forradalomról van szó? Olvass bele R.F. Kuang új könyvébe!

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Ludmán Katalin: „A ködlovag alakja egyszerre megfoghatatlan és jelenvaló”

Kik, mikor, kikre és miért mondták azt, hogy ködlovag? Ludmán Katalinnal, „A rejtelem volt az írósága…” szerkesztőjével beszélgettünk. Szóba kerültek Schöpflin, Márai vagy Mészöly Miklós „ködlovagozásai”, Hazai Attila prózája és Hajnóczy szöveguniverzuma, továbbá kiderült, hogy hungarikum-e a ködlovagság.

...
Kritika

„A világ egy hidegvizes medence” – Felnőtté válás gyásszal, öngyilkossággal, szerelemmel

Elena Ferrante Nápolyi regényeit idéző atmoszféra és történetvezetés jellemzi A tó vize sohasem édes című könyvet, bár ezúttal egy Róma környéki kisváros a helyszín, ahol a fiatal főhős-elbeszélő története zajlik. Az olasz író harmadik, díjnyertes regényét több mint húsz nyelvre fordították le. 

...
Nagy

Ma már világirodalmi klasszikusok, de ki sem akarták adni őket

A kilencedik alkalommal meghirdetett Margó-díj támogatója, az Erste idén először különdíjjal jutalmazza azt a rövidlistás szerzőt, aki saját történetével vagy prózájával példaként szolgál a #higgymagadban faktorra. Cikkünkben négy híres, mára klasszikussá vált szerzőt mutatunk be, akik hittek magukban annyira, hogy ne futamodjanak meg a visszautasítások miatt.

...
Nagy

Bognár Péter: Az erőszakról, a félelemről és a szavak jelentéséről

„A Haraszti-csemete által tollbamondott jegyzőkönyv alapján így beszélt tehát a fiú, így vagy valahogy ilyesformán, de hogy mindabból, amit összehordott, és amit a fiú őszerinte a fülébe sugdosott az autóban, mindabból mennyi és mi volt igaz, azt már sose fogjuk megtudni.” Bognár Péter Minél kevesebb karácsonyt címmel ír tárcasorozatot a Könyvesre - ez a nyolcadik rész.

...
Nagy

Karinthy a Micimackót akkora szenzációnak érezte, mint „Mikimauz” megjelenését

Magyarországon a Micimackó Karinthy Frigyes fordításában lett borzasztóan népszerű. De hogyan bukkant az író Milne gyerekkönyvére, ő maga mit gondolt a kötetről, és milyenek voltak a korabeli kritikák? Cikkünkben ennek járunk utána.

...
Nagy

Nem kell mindent megbocsátani, de ha képesek vagyunk rá, az egyfajta szupererő

Carley Fortune a pandémia alatt írta meg első, Minden elmúlt nyár című regényét, amiben arra a kérdésre keresi a választ, hogy meddig tart a kamaszkori szerelem varázsa. A szerzővel a kanadai tájról, a kamaszkori naplóírásról is beszélgettünk. Interjú.

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Rébecca Dautremer: A jó képeskönyv olyan, mint egy színházi előadás

A francia Rébecca Dautremer gyerekeknek szóló könyveket és olyan klasszikusokat is illusztrál, mint az Egerek és emberek vagy a Cyrano. A Pestext Fesztivál vendégeként járt Budapesten, mi pedig családi indíttatásról, egy elrontott gyerekkori rajzról, a vizuális utalások elrejtéséről, és az illusztráció meg a szöveg kapcsolatáról beszélgettünk vele.

...
Gyerekirodalom

A titokzatos gombáktól a krillekig [Könyvesblokk]

Szeptemberi Könyvesblokkunkban ezúttal a gyerekeknek (és szüleiknek) kedvezünk: válogatásunkban ismeretterjesztő kötetet, akciódús meseregényt és zseblámpás könyvet ajánlunk.

...
Gyerekirodalom

Réz András regényében egy ördögi figura mozgatja a háttérből a szálakat

A Lukrécia papucsai című ifjúsági regényben épp a legjobbak buknak meg természettudományból, a pótvizsgára készülő csapat ráadásul furcsábbnál furcsább kalandokba keveredik. És ezekben valahogy mindig a helyettesítő tanár keze van. Olvass bele!