Sofi Oksanen: A következő generáció számára is fontos lesz, mi történt a meddőségi ipar beindulásakor

Sofi Oksanen: A következő generáció számára is fontos lesz, mi történt a meddőségi ipar beindulásakor

Elkezdődött a Margó Irodalmi Fesztivál, sőt mi több, az első vendég rögtön egy sztáríró, Sofi Oksanen volt. A világírű kortárs finn írónak most jelent meg az új regénye, A kutyafuttató, amelynek témája az üzletszerű béranyaság Ukrajnában. A könyvről Köves Gábor kérdezte a szerzőt, az online eseményen szó esett arról, miért érezte fontosnak Oksanen, hogy hangot adjon a petesejt donoroknak, és miért gondolja azt, hogy ez a téma még a következő generációkat is foglalkoztatni fogja.

Fotó: Valuska Gábor

Forgách Kinga | 2020. október 14. |

Ahogy azt Köves Gábor a beszélgetés elején megemlítette, az üzletszerű béranyaság témája már a Norma című regényben is előkerült, Oksanen azonban azt vallotta, akkor még csak épphogy érintette ezt a területet. Később azonban egyre inkább szöget ütött a fejébe a petesejt donorok ügye, és amikor jobban utánaolvasott a témának, rögtön tudta, hogy ez egy olyan történet, amit el akar mesélni. „Elsősorban a donorok szempontja érdekelt és azoknak a nőknek a szempontja, akik részt vesznek ebben az üzletben” – mondta.

Sofi Oksanen
A kutyafuttató
Ford.: Bába Laura, Scolar, 2020, 398 oldal

Azt is kifejtette, hogy Ukrajnában nagyon olajozottan működik a meddőségi biznisz, a törvények nagyon megengedők. Éppen ezért a külföldiek számára is könnyen elérhetők ezek a szolgáltatások, ráadásul olcsók is. A problémát az etikai kérdések, a morális szürkezónák jelentik. Például az olyan kérdések, minthogy előre megválaszthatod a baba nemét, ha Ukrajnában "rendelsz" gyereket. Mint mondta, éppen ezért gondolta azt, hogy ez olyan fontos téma, amiről írni kell.

A beszélgetésen szóba került, hogy a meddőségi biznisz leginkább a nyugati tehetős családokat szolgálja ki, ugyanakkor sok olyan ukrán nő is van, akinek nem lehet gyereke és ezért belevág. A háború előtt sok orosz megrendelőjük is volt az ilyen ügynökségeknek, aztán a politikai helyzet miatt sok helyen megtiltották az orosz ügyfelek kiszolgálását. 

„A nyugati emberek számára akkor válik érdekessé ez az ország, ha gyereket akarnak és egy kis segítségre van szükségük”

– fejtette ki az író, aki szerint a petesejt adományozás ára változó, például egy gyönyörű, tehetséges nőtől származó petesejt ára magasabb, nagyjából ötezer dollár körül mozog (persze vannak extra költségek is). A nyugati emberek számára ez az ár azonban még így sem drága.

Azt is megemlítette, hogy íróként őt a történelem és a közelmúlt is érdekli, de az mindig fontos számára, hogy megkeresse, a közelmúlt eseményei hogyan kapcsolódnak a mai világhoz. Mivel egy regényt megírni évekbe telik, biztosra kell mennie, hogy egy téma elég fontos, és gondolnia kell a következő generációkra is. 

Szerinte az, hogy mi is történt, amikor a meddőségipar beindult, a következő nemzedékek számára is érdekes lesz.

„Azok a gyerekek, akik ebben a rendszerben születtek, biztosan rá fognak kérdezni ennek a hátterére, ha egyáltalán tudni fognak az egészről” – mondta, de hozzátette, az orvostudomány szerinte fog annyit fejlődni, hogy az ilyesmi kimutatható legyen. Egy konkrét esetet is említett a közelmúltból. Egy gyerek, aki donáció útján született meg, felnőttkorában megtudta, hogy olyan betegségben szenved, amit nem örökölhetett azoktól a szülőktől, akikkel együtt élt. Amikor szembesült azzal, hogy biológiailag honnan származik, kiderült, hogy a betegsége valóban örökletes. Emellett az is kiderült, hogy a spermadonor, akitől ő származott, több száz szülő esetében volt adományozó, ezért elkezdte felkutatni azokat a gyerekeket, akik jó eséllyel ugyanazt a betegséget hordozták, mint ő.

Köves Gábor kérdésére Oksanen elmondta, hogy egy béranya Ukrajnában olyan ötezer dollárt keres, de ez lehet több vagy kevesebb is, attól függően, hogy az anyát milyen kategóriába sorolják vagy, hogy hányszor vállalja a beavatkozást. Ez viszonylag sok pénznek számít egy Ukrajnában élő nő számára, ugyanakkor nincsenek ebbe belekalkulálva a lehetséges későbbi következmények (például, hogy neki nem lehet gyereke, vagy valamilyen betegség alakul ki). Ráadásul elég bonyolult etikai kérdések is felmerülnek. Például a szülők, akik megrendelik a babát, akár úgy is rendelkezhetnek később, hogy a béranya szakítsa meg a terhességet. 

Olyan esetekben, ha kiderül, hogy a baba nem egészséges, vagy ha a béranya ikreket, hármasikreket vár, akkor dönthetnek az abortuszról és a béranyának ebbe nincs beleszólása.

Ez pedig elég problémás etikai szempontból. 

Arról is szó esett, jelenleg mi a helyzet Ukrajnában a korrupcióval. A könyvben ugyanis feltűnik mint lehetséges jól fizető állás a tüntetésekre járkálás. Oksanen elmondta, ilyen valóban történt a forradalom előtt, a volt ukrán elnök pénzelte a tüntetéseket. „Ukrajnában a korrupciónak mélyre nyúló gyökerei vannak, a társadalom minden rétegét átszövi és ettől nagyon nehéz megszabadulni. Ez volt a másik dolog, amiről írni akartam, mert az északi országok szemében a korrupció valami homályos, távoli dolog.” Ezzel együtt azonban szerinte fontos az, hogy Ukrajnában a forradalom éppen emiatt tört ki. 

Az emberek változást akarnak és elegük van a korrupcióból.

A beszélgetés végén szóba került a koronavírus-járvány is. Sofi Oksanen szerint a finn kormány jól kezeli a járványhelyzetet, neki íróként azonban nehéz alkalmazkodni a változásokhoz, mivel sokat szokott utazni. Az eredeti tervek szerint egész évben turnézott volna A kutyafuttatóval, és az olvasóit még egy különleges túrára is elvitte volna Ukrajnába, hogy bemutassa a regény helyszíneit.

 

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Sofi Oksanen irodalmi koronakonyhát vezet

A karantén mindenkiből mást hoz ki - Sofi Oksanen például koronakonyhát nyitott, amelyben főzés közben könyvekről mesél.

...
Nagy

Sofi Oksanen - A nemek közti egyenlőségen mindig dolgozni kell

...
Beleolvasó

Családi titkok és rejtélyes gyilkosságok adják Sofi Oksanen új regényének a hátterét

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Ez a könyv minden kérdésre válaszol, amit feltettél sörivás előtt, közben vagy után

Mark Dredge Sör mesterkurzusa az erjesztett ital karakterjegyeinek felismerése terén segít magabiztosságot szerezni, és abban is a segítségünkre siet, hogy megértsük, hogy kerültek oda.

...
Zöld

Csányi Vilmos: Biológiailag meg lehetne hosszabbítani az életet, de nem biztos, hogy érdemes

Csányi Vilmos és Barát József Jövőpánik Beszélgetések a lehetséges határairól című kötetében a jövő bizonytalanságairól beszélget tudományos igénnyel, így szóba kerül robotosítás, a közösségek átalakulása, szülőség és szerelem, de a biológiai határaink is.

...
Zöld

Az írók jóval a tudósok előtt ráéreztek az agy működésére – interjú a világhírű agykutatóval

Dr. Scott A. Small Alzheimer-kutató érdekfeszítően írt arról, miért tesz jót nekünk az egészséges felejtés. Szóba került Salman Rushdie elmepalotája, a kreativitás és a MI, az alvás és a társadalmi felejtés szerepe, illetve a pszichopaták és a csimpánzok is. Interjú.

...
Zöld

Esther Perel: A modern magány felfalja az életünket

Mi az a mesterséges intimitás, és milyen hatással van az életünkre? Esther Perel belga-amerikai pszichoterapeuta tartotta az idei Brain Bar záró előadását.

Szerzőink

...
Vass Norbert

Andrei Dósa megírta a Dekameron spangliparázstól izzó spinoffját

...
Ruff Orsolya

Rébecca Dautremer: A jó képeskönyv olyan, mint egy színházi előadás

...
Vass Norbert

Ludmán Katalin: „A ködlovag alakja egyszerre megfoghatatlan és jelenvaló”

A hét könyve
Kritika
Andrei Dósa megírta a Dekameron spangliparázstól izzó spinoffját
...
Nagy

Bognár Péter: Az unokatestvérek bosszúja

„…egy pillanatra az őz jutott szembe, mert hiszen mégiscsak az őz okozta a galibát, az őz, amely az autó reflektorának fénycsóvájában hirtelenjében torzszülöttnek és vámpírnak látszott lenni, és amely hosszan nézett rám, egészen addig, míg félre nem kaptam a kormányt...” Bognár Péter Minél kevesebb karácsonyt címmel ír tárcasorozatot a Könyvesen. Ez a kilencedik rész.