Sofi Oksanen: A következő generáció számára is fontos lesz, mi történt a meddőségi ipar beindulásakor

Sofi Oksanen: A következő generáció számára is fontos lesz, mi történt a meddőségi ipar beindulásakor

Elkezdődött a Margó Irodalmi Fesztivál, sőt mi több, az első vendég rögtön egy sztáríró, Sofi Oksanen volt. A világírű kortárs finn írónak most jelent meg az új regénye, A kutyafuttató, amelynek témája az üzletszerű béranyaság Ukrajnában. A könyvről Köves Gábor kérdezte a szerzőt, az online eseményen szó esett arról, miért érezte fontosnak Oksanen, hogy hangot adjon a petesejt donoroknak, és miért gondolja azt, hogy ez a téma még a következő generációkat is foglalkoztatni fogja.

Fotó: Valuska Gábor

Forgách Kinga | 2020. október 14. |

Ahogy azt Köves Gábor a beszélgetés elején megemlítette, az üzletszerű béranyaság témája már a Norma című regényben is előkerült, Oksanen azonban azt vallotta, akkor még csak épphogy érintette ezt a területet. Később azonban egyre inkább szöget ütött a fejébe a petesejt donorok ügye, és amikor jobban utánaolvasott a témának, rögtön tudta, hogy ez egy olyan történet, amit el akar mesélni. „Elsősorban a donorok szempontja érdekelt és azoknak a nőknek a szempontja, akik részt vesznek ebben az üzletben” – mondta.

Sofi Oksanen
A kutyafuttató
Ford.: Bába Laura, Scolar, 2020, 398 oldal
-

Azt is kifejtette, hogy Ukrajnában nagyon olajozottan működik a meddőségi biznisz, a törvények nagyon megengedők. Éppen ezért a külföldiek számára is könnyen elérhetők ezek a szolgáltatások, ráadásul olcsók is. A problémát az etikai kérdések, a morális szürkezónák jelentik. Például az olyan kérdések, minthogy előre megválaszthatod a baba nemét, ha Ukrajnában "rendelsz" gyereket. Mint mondta, éppen ezért gondolta azt, hogy ez olyan fontos téma, amiről írni kell.

A beszélgetésen szóba került, hogy a meddőségi biznisz leginkább a nyugati tehetős családokat szolgálja ki, ugyanakkor sok olyan ukrán nő is van, akinek nem lehet gyereke és ezért belevág. A háború előtt sok orosz megrendelőjük is volt az ilyen ügynökségeknek, aztán a politikai helyzet miatt sok helyen megtiltották az orosz ügyfelek kiszolgálását. 

„A nyugati emberek számára akkor válik érdekessé ez az ország, ha gyereket akarnak és egy kis segítségre van szükségük”

– fejtette ki az író, aki szerint a petesejt adományozás ára változó, például egy gyönyörű, tehetséges nőtől származó petesejt ára magasabb, nagyjából ötezer dollár körül mozog (persze vannak extra költségek is). A nyugati emberek számára ez az ár azonban még így sem drága.

Azt is megemlítette, hogy íróként őt a történelem és a közelmúlt is érdekli, de az mindig fontos számára, hogy megkeresse, a közelmúlt eseményei hogyan kapcsolódnak a mai világhoz. Mivel egy regényt megírni évekbe telik, biztosra kell mennie, hogy egy téma elég fontos, és gondolnia kell a következő generációkra is. 

Szerinte az, hogy mi is történt, amikor a meddőségipar beindult, a következő nemzedékek számára is érdekes lesz.

„Azok a gyerekek, akik ebben a rendszerben születtek, biztosan rá fognak kérdezni ennek a hátterére, ha egyáltalán tudni fognak az egészről” – mondta, de hozzátette, az orvostudomány szerinte fog annyit fejlődni, hogy az ilyesmi kimutatható legyen. Egy konkrét esetet is említett a közelmúltból. Egy gyerek, aki donáció útján született meg, felnőttkorában megtudta, hogy olyan betegségben szenved, amit nem örökölhetett azoktól a szülőktől, akikkel együtt élt. Amikor szembesült azzal, hogy biológiailag honnan származik, kiderült, hogy a betegsége valóban örökletes. Emellett az is kiderült, hogy a spermadonor, akitől ő származott, több száz szülő esetében volt adományozó, ezért elkezdte felkutatni azokat a gyerekeket, akik jó eséllyel ugyanazt a betegséget hordozták, mint ő.

Köves Gábor kérdésére Oksanen elmondta, hogy egy béranya Ukrajnában olyan ötezer dollárt keres, de ez lehet több vagy kevesebb is, attól függően, hogy az anyát milyen kategóriába sorolják vagy, hogy hányszor vállalja a beavatkozást. Ez viszonylag sok pénznek számít egy Ukrajnában élő nő számára, ugyanakkor nincsenek ebbe belekalkulálva a lehetséges későbbi következmények (például, hogy neki nem lehet gyereke, vagy valamilyen betegség alakul ki). Ráadásul elég bonyolult etikai kérdések is felmerülnek. Például a szülők, akik megrendelik a babát, akár úgy is rendelkezhetnek később, hogy a béranya szakítsa meg a terhességet. 

Olyan esetekben, ha kiderül, hogy a baba nem egészséges, vagy ha a béranya ikreket, hármasikreket vár, akkor dönthetnek az abortuszról és a béranyának ebbe nincs beleszólása.

Ez pedig elég problémás etikai szempontból. 

Arról is szó esett, jelenleg mi a helyzet Ukrajnában a korrupcióval. A könyvben ugyanis feltűnik mint lehetséges jól fizető állás a tüntetésekre járkálás. Oksanen elmondta, ilyen valóban történt a forradalom előtt, a volt ukrán elnök pénzelte a tüntetéseket. „Ukrajnában a korrupciónak mélyre nyúló gyökerei vannak, a társadalom minden rétegét átszövi és ettől nagyon nehéz megszabadulni. Ez volt a másik dolog, amiről írni akartam, mert az északi országok szemében a korrupció valami homályos, távoli dolog.” Ezzel együtt azonban szerinte fontos az, hogy Ukrajnában a forradalom éppen emiatt tört ki. 

Az emberek változást akarnak és elegük van a korrupcióból.

A beszélgetés végén szóba került a koronavírus-járvány is. Sofi Oksanen szerint a finn kormány jól kezeli a járványhelyzetet, neki íróként azonban nehéz alkalmazkodni a változásokhoz, mivel sokat szokott utazni. Az eredeti tervek szerint egész évben turnézott volna A kutyafuttatóval, és az olvasóit még egy különleges túrára is elvitte volna Ukrajnába, hogy bemutassa a regény helyszíneit.

 

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Sofi Oksanen irodalmi koronakonyhát vezet

A karantén mindenkiből mást hoz ki - Sofi Oksanen például koronakonyhát nyitott, amelyben főzés közben könyvekről mesél.

...
Nagy

Sofi Oksanen - A nemek közti egyenlőségen mindig dolgozni kell

...
Beleolvasó

Családi titkok és rejtélyes gyilkosságok adják Sofi Oksanen új regényének a hátterét

KÉPALÁ 2020
...
Nagy

Elindult a KÉPALÁ pályázat - Neked mit mesél a fotó?

...
KÉPALÁ - Testőrök között

Győry Domonkos: Papamobil [Képalá]

...
KÉPALÁ - Apa

Papp Ágnes: Vízidő [Képalá]

Margó 2020
...
Nagy

Kiss Tibor Noé: Folyamatos űzöttségben él az emberek nagy része

Kiss Tibor Noé új regénye azt mutatja be, hogyan változik meg egy baleset miatt négy ember élete. Az idei év az írónak nemcsak a könyv megjelenése miatt jelentős, hanem azért is, mert elnyerte a Hazai Attila-díjat. A Beláthatatlan táj bemutatóját tegnap tartották a Margón, ahol a szerzővel Szegő János beszélgetett.

...
Nagy

Janikovszky Éva az utókorra kacsintva írta naplóját

Ki ne ismerné Janikovszky Éva munkásságát? Most azonban egy újdonságot mutatott be a Móra Kiadó, az író fiatalkori naplóját adták ki. A bemutatón kiderült, hogy a háború napjai alatt Janikovszky Évát jobban érdekelték a fiúk, mint a történelmi pillanatok, és hogy már gyerekként is humor és irónia szőtte át írásait.

...
Nagy

Rubik Ernő: A kudarc izgalmassá teszi az eredményhez vezető utat

A magyar kiadással egy időben a világ számos más országában is megjelent A mi kockánk. Rubik Ernő vasárnap online kapcsolódott a Margó programjába, és mesélt a kocka ősmodelljéről, a sci-fi iránti szeretetéről, és megosztotta gondolatait a kudarcról is.

...
Nagy

Tisza Kata az érzelmi bántalmazás témáját járja körbe új regényében

Miért tévesztjük össze a bántalmazást a szeretettel? Erről szól Tisza Kata új könyve, amelyet tegnap mutattak be a Margón az Anna and the Barbies közreműködésével. Nézzétek vissza a zenés felolvasást!

...
Nagy

Billy Collins: Olvasni kell, mielőtt leülsz írni

Az egyik legismertebb amerikai költő, Billy Collins volt a Margó vendége tegnap, ahol Závada Péter kérdezte az Az a baj a költészettel című kötetről. 

...
Nagy

Sofi Oksanen: A következő generáció számára is fontos lesz, mi történt a meddőségi ipar beindulásakor

Elkezdődött a Margó Irodalmi Fesztivál. Az első vendég Sofi Oksanen volt, aki A kutyafuttató című regényéről mesélt és arról, miért tartotta fontosnak, hogy az üzletszerű béranyaságról írjon könyvet. 

...
Nagy

Térey könyvein keresztül létrejön egy jelen idejű kötődés a városhoz

Boldogh-ház, Kétmalom utca című művében Térey János nemcsak saját felnövéstörténetét írta meg, hanem Debrecen és a családja egymásba folyó kapcsolatát is - írtuk korábban a kötetről. Az egyéni városképről, az írói hang megtalálásáról és a továbbadott mintákról Harmath Artemisz irodalomtörténésszel és Dömötör András rendezővel Valuska László beszélgetett vasárnap a Margón.

...
Nagy

Háy János: Létvizsgálatban vagyok érdekelt

Rendhagyó módon zajlott Háy János A cégvezető című regényének margós bemutatója, hiszen beszélgetőtársa, Bojár Gábor interneten keresztül jelentkezett be, az író pedig közönség előtt, a Várkert Bazár színpadán mesélt a szembesülés fontosságáról és a léttel szembeni jóindulatáról.

...
Nagy

Barabási Albert-László szerint idén márciusban kezdődött a 21. század

Melyik hálózatképből lett először műalkotás, mit jelent a vizualizáció a kutatásban, és milyen következményekkel járhat, ha egy globális hálózat túlontúl besűrűsödik? Ilyen és ehhez hasonló kérdések is szóba kerültek Barabási Albert-László és Valuska László beszélgetésén.

...
Nagy

Németh Róbert: Van egy fény, ami sosem alszik ki

"Valójában az élet csak úgy lopja a távolságot előre, mint egy jobbhátvéd bedobáskor, a partvonal mellett, amikor csalna még pár métert" - Németh Róbert és A táguló idő című tárcasorozat új részéből kiderül, milyen félelmetes egy katonai sorozás. Az aláfestő zenét az Editors adja.

Szerzőink

...
Valuska László

Hogyan kokainozik a magyar?

...
Bányász Attila

Mi az ára a művészetnek? - Itt járt Martin Eden

...
Ruff Orsolya

Nagy-Britannia legrosszabb évei, legrosszabb évei

A hét könyve
Kritika
Nagy-Britannia legrosszabb évei, legrosszabb évei
...
Nagy

Csillag Péter: Egy nap a mai futballviszonyok értékelése is biztosan érdemes lesz az utókor figyelmére

Az Ady stoplisban című kötetben magyar irodalmi alakok futballhoz való viszonya, a Kapufák és kényszerítők című könyvben a sport és a történelem kölcsönhatása került terítékre, a Hátsó füves című fotóalbum pedig a mai vidéki focira és a sport társadalmi vetületeire irányítja a reflektort. Interjú.