Ahogy azt Köves Gábor a beszélgetés elején megemlítette, az üzletszerű béranyaság témája már a Norma című regényben is előkerült, Oksanen azonban azt vallotta, akkor még csak épphogy érintette ezt a területet. Később azonban egyre inkább szöget ütött a fejébe a petesejt donorok ügye, és amikor jobban utánaolvasott a témának, rögtön tudta, hogy ez egy olyan történet, amit el akar mesélni. „Elsősorban a donorok szempontja érdekelt és azoknak a nőknek a szempontja, akik részt vesznek ebben az üzletben” – mondta.
Azt is kifejtette, hogy Ukrajnában nagyon olajozottan működik a meddőségi biznisz, a törvények nagyon megengedők. Éppen ezért a külföldiek számára is könnyen elérhetők ezek a szolgáltatások, ráadásul olcsók is. A problémát az etikai kérdések, a morális szürkezónák jelentik. Például az olyan kérdések, minthogy előre megválaszthatod a baba nemét, ha Ukrajnában "rendelsz" gyereket. Mint mondta, éppen ezért gondolta azt, hogy ez olyan fontos téma, amiről írni kell.
A beszélgetésen szóba került, hogy a meddőségi biznisz leginkább a nyugati tehetős családokat szolgálja ki, ugyanakkor sok olyan ukrán nő is van, akinek nem lehet gyereke és ezért belevág. A háború előtt sok orosz megrendelőjük is volt az ilyen ügynökségeknek, aztán a politikai helyzet miatt sok helyen megtiltották az orosz ügyfelek kiszolgálását.
„A nyugati emberek számára akkor válik érdekessé ez az ország, ha gyereket akarnak és egy kis segítségre van szükségük”
– fejtette ki az író, aki szerint a petesejt adományozás ára változó, például egy gyönyörű, tehetséges nőtől származó petesejt ára magasabb, nagyjából ötezer dollár körül mozog (persze vannak extra költségek is). A nyugati emberek számára ez az ár azonban még így sem drága.
Azt is megemlítette, hogy íróként őt a történelem és a közelmúlt is érdekli, de az mindig fontos számára, hogy megkeresse, a közelmúlt eseményei hogyan kapcsolódnak a mai világhoz. Mivel egy regényt megírni évekbe telik, biztosra kell mennie, hogy egy téma elég fontos, és gondolnia kell a következő generációkra is.
Szerinte az, hogy mi is történt, amikor a meddőségipar beindult, a következő nemzedékek számára is érdekes lesz.
„Azok a gyerekek, akik ebben a rendszerben születtek, biztosan rá fognak kérdezni ennek a hátterére, ha egyáltalán tudni fognak az egészről” – mondta, de hozzátette, az orvostudomány szerinte fog annyit fejlődni, hogy az ilyesmi kimutatható legyen. Egy konkrét esetet is említett a közelmúltból. Egy gyerek, aki donáció útján született meg, felnőttkorában megtudta, hogy olyan betegségben szenved, amit nem örökölhetett azoktól a szülőktől, akikkel együtt élt. Amikor szembesült azzal, hogy biológiailag honnan származik, kiderült, hogy a betegsége valóban örökletes. Emellett az is kiderült, hogy a spermadonor, akitől ő származott, több száz szülő esetében volt adományozó, ezért elkezdte felkutatni azokat a gyerekeket, akik jó eséllyel ugyanazt a betegséget hordozták, mint ő.
Köves Gábor kérdésére Oksanen elmondta, hogy egy béranya Ukrajnában olyan ötezer dollárt keres, de ez lehet több vagy kevesebb is, attól függően, hogy az anyát milyen kategóriába sorolják vagy, hogy hányszor vállalja a beavatkozást. Ez viszonylag sok pénznek számít egy Ukrajnában élő nő számára, ugyanakkor nincsenek ebbe belekalkulálva a lehetséges későbbi következmények (például, hogy neki nem lehet gyereke, vagy valamilyen betegség alakul ki). Ráadásul elég bonyolult etikai kérdések is felmerülnek. Például a szülők, akik megrendelik a babát, akár úgy is rendelkezhetnek később, hogy a béranya szakítsa meg a terhességet.
Olyan esetekben, ha kiderül, hogy a baba nem egészséges, vagy ha a béranya ikreket, hármasikreket vár, akkor dönthetnek az abortuszról és a béranyának ebbe nincs beleszólása.
Ez pedig elég problémás etikai szempontból.
Arról is szó esett, jelenleg mi a helyzet Ukrajnában a korrupcióval. A könyvben ugyanis feltűnik mint lehetséges jól fizető állás a tüntetésekre járkálás. Oksanen elmondta, ilyen valóban történt a forradalom előtt, a volt ukrán elnök pénzelte a tüntetéseket. „Ukrajnában a korrupciónak mélyre nyúló gyökerei vannak, a társadalom minden rétegét átszövi és ettől nagyon nehéz megszabadulni. Ez volt a másik dolog, amiről írni akartam, mert az északi országok szemében a korrupció valami homályos, távoli dolog.” Ezzel együtt azonban szerinte fontos az, hogy Ukrajnában a forradalom éppen emiatt tört ki.
Az emberek változást akarnak és elegük van a korrupcióból.
A beszélgetés végén szóba került a koronavírus-járvány is. Sofi Oksanen szerint a finn kormány jól kezeli a járványhelyzetet, neki íróként azonban nehéz alkalmazkodni a változásokhoz, mivel sokat szokott utazni. Az eredeti tervek szerint egész évben turnézott volna A kutyafuttatóval, és az olvasóit még egy különleges túrára is elvitte volna Ukrajnába, hogy bemutassa a regény helyszíneit.
