Egyre több szervezet tiltakozik a béranyaság ukrán szabályozása ellen

Egyre több szervezet tiltakozik az Ukrajnában elég szabad szabályok mentén működő meddőségi biznisz ellen. A kijevi parlamentet arra kérik, tiltsák be a béranyaságot az országban. Az ukrán béranyák és petesejt donorok sorsáról Sofi Oksanen írt regényt (interjúnk ITT). A kutyafuttatóból részletes képet kapunk az ipar működéséről, és az erkölcsi problémákról, amelyek elsikkadnak az üzletben rejlő pénz mellett. Könyvek hírek mellé. 

Könyves Magazin | 2020. október 28. |

„Most lett balhé abból, hogy nyugati családoknak szülnek gyereket az ukrán nők” – írta a napokban a hvg.hu. A cikk felhívta a figyelmet arra, hogy a béranyaságért 11 ezer eurót, azaz mai árfolyamon mintegy négymillió forintot kapnak a nők, és hogy az Ukrajnában legális béranyaság sokaknak biztosít megélhetést.

SOFI OKSANEN
A kutyafuttató
Ford.: Bába Laura, Scolar, 2020, 398 oldal
Sofi Oksanen: A kutyafuttató

A hír azért is érdekes, mert éppen a napokban jelent meg Sofi Oksanen új regénye, A kutyafuttató, amely pontosan ezt a témát dolgozza fel. Az író egy béranyasággal és petesejt donációval foglalkozó ügynökség nyomába eredt a könyvben, és megpróbált utána járni, hogy mi veszi rá a fiatal nőket, hogy donorokká váljanak, és milyen mentális, illetve egészségügyi következményei lehetnek, az ukrán viszonylatban egyébként valamelyest jól fizető „munkának”. A könyvben két nő történetét követhetjük végig. A kilátástalan anyagi helyzetük és szépségük miatt mindkettőjüket könnyen beszippantja a meddőségi ipar. Csakhogy idővel kiderül, súlyos árat kell fizetniük az egészért.

Könyvek hírek mellé 

Rengeteg rövid hírt olvasunk, a könyvek viszont segítenek más-más nézőpontból értelmezni a hírek mögötti világot. A post-truth korszakában mi a könyvekhez fordulunk, hogy jobban értsük a körülöttünk lévő világot. Ha még több könyv érdekel a hírekhez kapcsolódva, kattints ide>>

Sofi Oksanen a Margó Irodalmi Fesztivál vendégeként beszélt a meddőségi ipar működéséről. Akkor elmondta, már a Norma című regénye írásakor felkeltette a figyelmét az üzletszerű béranyaság témája. Később azonban egyre inkább szöget ütött a fejébe a petesejt donorok ügye, és amikor jobban utánaolvasott a témának, rögtön tudta, hogy ez egy olyan történet, amit el akar mesélni. „Elsősorban a donorok szempontja érdekelt és azoknak a nőknek a szempontja, akik részt vesznek ebben az üzletben” – mondta. A beszélgetésen szóba került, hogy a meddőségi biznisz leginkább a nyugati tehetős családokat szolgálja ki, ugyanakkor sok olyan ukrán nő is van, akinek nem lehet gyereke és ezért belevág.

Az íróval nemrég interjút is készítettünk a témában, akkor mesélt az Ukrajnában zajló kutatómunkáról, a meddőségi iparról, valamint a Kelet- és Nyugat-Európa közti gazdasági szakadékról is, amely megágyaz ennek az üzletágnak:

„A probléma az, hogy nincsenek nemzetközi játékszabályok ebben az üzletágban és nincsenek nemzetközi független ellenőrök, akik gyűjtenék az információkat a statisztikákhoz. Ez az üzlet túlmegy a határokon, abban az értelemben, hogy sok donort utaztatnak: átviszik őket egy másik országba a donációhoz, ez pedig nehézzé teszi, hogy Ukrajnából nyomon lehessen követni a folyamatokat, mert ez egy nemzetközi ipar. Ráadásul nincs elég információnk arról, hogy hosszú távon milyen hatással lehet ez a nők egészségére. Már csak azért sincs, mert ez az egész üzlet anonim módon működik. És amikor a béranyák és a petesejt donorok túl vannak a folyamaton, senki sem érdeklődik felőlük, sem pedig az egészségük felől, magukra vannak hagyva. Emellett ez a biznisz ügyfélközpontú: az ügynökségek érdekeltsége a kliensek, nem pedig a petesejt donorok és a béranyák jólléte.”

Sofi Oksanen: A disztópia már itt van és nagyon is valóságos - Könyves magazin

Sofi Oksanen új könyve a női test kihasználásának nagyregénye. A kutyafuttató egy thrillerszerűen megírt történet kizsigerelt modellekről, megvett feleségekről, végletekig dehumanizált ukrán petesejt donorokról és béranyákról. Az íróval az Ukrajnában zajló kutatómunkáról, a meddőségi iparról, valamint a Kelet- és Nyugat-Európa közti gazdasági szakadékról beszélgettünk.

Az ukrán helyzet és béranyaság szabályozása egyre gyakrabban kerül be a hírekbe. Mostanában egyre több szervezet ítéli el a gyakorlatot és kérik a kijevi parlamentet, hogy tiltsa be a béranyaságot. Érveik között szerepel, hogy az elmúlt 30 évben közel 10 millióval csökkent Ukrajna lakossága, de az is a tiltás mellett szól, hogy az üzletmenet nagy részben a helyi maffia kezében van, amely 40-60 ezer eurót kér a nyugati szülőktől – ennek pedig csak töredéke jut el a helyi nőkhöz.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Sofi Oksanen: A disztópia már itt van és nagyon is valóságos

Sofi Oksanen új könyve a női test kihasználásának nagyregénye. A kutyafuttató egy thrillerszerűen megírt történet kizsigerelt modellekről, megvett feleségekről, végletekig dehumanizált ukrán petesejt donorokról és béranyákról. Az íróval az Ukrajnában zajló kutatómunkáról, a meddőségi iparról, valamint a Kelet- és Nyugat-Európa közti gazdasági szakadékról beszélgettünk. 

...
Nagy

Sofi Oksanen: A következő generáció számára is fontos lesz, mi történt a meddőségi ipar beindulásakor

Elkezdődött a Margó Irodalmi Fesztivál. Az első vendég Sofi Oksanen volt, aki A kutyafuttató című regényéről mesélt és arról, miért tartotta fontosnak, hogy az üzletszerű béranyaságról írjon könyvet. 

...
Kritika

A Szolgálólány már nem mese

Bármilyen egyértelműnek tűnik, annyira kockázatos is volt, amikor Margaret Atwood úgy döntött, hogy könyvben is folytatja A Szolgálólány meséjét. Vajon mit tett hozzá az eredeti történethez a folytatás?

A hét könyve
Kritika
A Tél Szokcsóban nem a beteljesülés regénye, hanem az áthidalhatatlan távolságoké
...
Panodyssey

Borda Réka: Hová lettek a tárgyak az irodalomból? [Tárgydilemmák]

"A szépirodalom persze az ember, nem a környezet nagy kérdéseit taglalja – mindazonáltal környezetünk nemcsak hogy nem elhanyagolható, hanem sok esetben minket meghatározó dolgok összessége, amelyek funkcióval való megtöltése képes színesíteni, mélységgel megtölteni az irodalmi alkotásokat. Elvégre tárgyaink és tereink mi magunk vagyunk: nincs civilizáció, ha mi, emberek nem alakítjuk környezetünket." Borda Réka Tárgydilemmák című esszésorozatának következő részében azt vizsgálja, hogyan és miért hiányzik a materialitás irodalmunkból.

Polc

Csak a dzsungel van Závada Péter új verseskötetében

...

Alice Munro novelláiban a takaros előkertek mögött mindig ott a titok, a temetetlen múlt

...

Elveszve, mégis megtartva – Tompa Andrea új regényében a történelem fehér foltokkal büntet

...

Az embermentő labdarúgó ‒ dédunokája írt könyvet a válogatott első gólszerzőjéről

...