Egy új fantasyben Perszephoné leugrik a pokolba, majd háborút hirdet a szexista istenek ellen

Egy új fantasyben Perszephoné leugrik a pokolba, majd háborút hirdet a szexista istenek ellen

Félkilós pink tégla, pokolbéli fantasy és görög mítoszba oltott feminista románc: ez mind Bea Fitzgerald új regénye, a Girl, goddess, queen.

Horányi Hanna Zelma | 2024. május 22. |

A görög mitológia- és fantasy-rajongók nyilván betéve tudják Perszephoné történetét: virágszedés közben magával ragadta és a pokolba hurcolta Hádész, az alvilág ura. Démétér, Perszephoné anyja és a termékenység istennője kétségbeesetten indult a lány keresésére, távollétében pedig a föld megszűnt teremni, szörnyű éhínséggel sújtva az emberiséget.

De mi van, ha ez a mítosz nem több, mint aljas hazugság? Mi van, ha Perszephoné nem volt tehetetlen áldozat és Hádész sem sötétlelkű zsarnok? Mi van, ha az ifjú istennő és nem az alvilági isten volt az események mozgatórugója?

Bea Fitzgerald debütáló regénye, a Girl, goddess, queen (Lány, istennő, királynő) lendületes, rendkívül szórakoztató olvasmány hatalomról, szerelemről és legfőképpen lányokról – az ő ambícióikról, félelmeikről és dühükről.

bea fitzgerald
Girl, goddess, queen - Pokolba a szerelemmel
Ford. Frei-Kovács Judit, Menő, 2024, 486 oldal

Káosz az Olümposzon

Bea Fitzgerald rajongását a görög mitológia iránt már évek óta hirdetik @chaosonolympos néven megosztott videói, amikben

többnyire az Olümposz isteneit figurázza ki – beöltözve és egyszemélyben.

 TikTok-követői a mulatságos videók mellett itt követhették végig a Girl, goddess, queen megjelenésének négyéves történetét is.

@chaosonolympus And my early twenties were indeed dangerous (also five years (birthday in august) is comparably very quick to many people, and though i had to shelve a few books i still just got lucky #booktok #girlgoddessqueen #publishingjourney #dejavu ♬ original sound - Little fox

A szerző elmondása szerint a könyv nem Perszephoné mítoszának átirata, hanem egy görög mitológia inspirálta szerelmi történet Hádész és Perszephoné között; egy igazi YA románc, olyan, a BookTok világában népszerű motívumokkal, mint az „enemies to lovers” (ellenségekből szeretők) és a „fake dating” (eljátszott kapcsolat).

A 2023-ban megjelent Girl, goddess, queen azonnali Sunday Times bestseller lett,

2024-ben pedig elnyerte az Év Romantikus Regénye Díjat. A könyv harsány rózsaszíne – amit a Menő Könyvek is átvett, élfestésestül, illusztrált belső borítóstul – amellett, hogy valószínűleg a pokol mélyéről is jól látszik, egy időre a szerző személyiségjegyévé vált: Fitzgerald mindenhol tetőtől talpig pinkben jelent meg. A könyv magyar kiadása idén májusra készült el, Frei-Kovács Judit nagyszerű fordításában.

@chaosonolympus 1) please buy GIRL, GODDESS, QUEEN to fund my ongoing pink wardrobe - plus all editions have pink sprayed edges! 2) this is why i dont show my legs in videos, they blind the camera GIRL, GODDESS, QUEEN is a fake dating, enemies to lovers Hades and Persephone reimagining that sees them uniting to conspire against Zeus and the Olympian gods. It’s available for pre-order now and publishes 20th July. #hibarbie #barbiemovie #booktok #girlgoddessqueen #prettybooks #dejavu ♬ Hi Barbie Hi Ken Barbie Movie Only In Theaters - Barbie Movie

A jó lányokra szenvedés vár

A Girl, goddess, queenben megtalálható minden, amit egy görög mitológia ihletésű romantikus regény ígér: aranyozott márványtermek, rakoncátlan istenek és lángoló szerelem. A főszereplőnk azonban egy nagyravágyó és öntörvényű fiatal istennő, aki számára mindez a legkevésbé sem vonzó – sőt, rendkívül veszélyes.

Mert mit jelent egy lány számára az Olümposz?

Kéjéhes isteneket, akik rá vadásznak. Örökké tartó házasságot egy férfival, aki hetente szerelemre gyúl egy újabb halandó iránt. Egy kegyetlen főistent, akinek lételeme, hogy minden rivális hatalmat megtörjön – főleg, ha annak birtokosa egy lány.

Perszephonét éppen ezért az Olümposztól távol, Szicília szigetén neveli fel anyja, Démétér. Itt képes megvédeni a növekvő lányt, azonban csak ideig-óráig: a megfelelő életkorba lépve Perszephonénak vissza kell térnie az istenek közé. Démétér tehát eltökéli, hogy felvértezi őt mindennel, ami egy lánynak védelmet adhat: megtanítja, hogyan legyen szép, csendes, tehetséges, engedelmes – hogyan váljék azzá a nővé, akiért sorban állnak a kérők, és akinek így szülei jó társat választhatnak.

És Perszephoné – vagyis Koré, ahogy ekkor nevezik, ami „szép, szűzies lányt” jelent – megtanulja a leckét.

„Én jó vagyok. Tényleg jó. Valójában ez a legfőbb ismertetőjegyem – meséli.

– Miközben anyám a barátait szórakoztatta, én csendesen ültem, csinosan és kifinomultan ettem. (…) Mézzel dörzsöltem be a hajamat, hogy csillogjon, akkor is, ha vonzotta a rovarokat, homokot kevertem össze olívaolajjal, hogy ledörzsölhessem magamról a megkeményedett bőrt, akkor is, ha vérzett. Sokat véreztem: a szövőszéknél, a tűvel, a kertben, a két lábam között, miközben anyám mosolygott, és azt mondta, nővé váltam, majd elsírta magát, és újabb védő igézetet vont a sziget köré.”

Aztán elérkezik a nagy nap: Démétér visszatér az Olümposzra, hogy férjet találjon lányának. Koré pedig, aki nem vágyott semmi másra, csak hatalomra és szabadságra, a pokolba veti magát, hogy egy ismeretlen férfi segítségét kérje; az egyetlen istenét, akinek szerelmi hódításairól nem zengenek a múzsák.

Az alvilág úrnője

Hádész és Perszephoné között a fagyos bemutatkozást követően mély barátság, majd idővel szerelem születik, amely egyszerre játékos és szenvedélyes. Tulajdonképpen már ez megállná a helyét mint YA-románc: a lány, aki más, mint a többiek fellázad a szabályok ellen, saját utat választ, végül pedig megtalálja az igaz szerelmet és ezzel a békét. Fitzgerald – és főszereplője – azonban ennél többre vállalkozik.

A Girl, goddess, queen olyan női főszereplőt adott nekünk, aki hatalomra vágyik, és ezért nem fog bocsánatot kérni.

Rögtön az első oldalon megtudjuk, hogy beavatásán, mikor Zeusz megkérdezte tőle, mit szeretne, a nyolcéves lány a világot kérte. Büntetésül apja megtette a virágok istennőjének és neki adta a Koré nevet; világosan kijelölte, hogy meddig érhet a hatalma és egyáltalán ki lehet ő.

Perszephonéban azonban olyan éhség munkál, amit éveken át kénytelen volt magába fojtani; olyan düh, aminek menekülése után szabad teret enged. Úgyhogy ahelyett, hogy hálásan meghúzódna Hádész palotájában,

nekivág, hogy rést üssön az olümposzi istenek hatalmán.

A nagyravágyás, amit Perszephoné tanúsít, sokszor bizony zavarba ejtő. Olyan eltökéltséggel vág bele tervei megvalósításába, hogy az ember szívesen intené nagyobb óvatosságra. És maga a könyv sem állítja, hogy mindez erény. Mikor Hádész háborús traumáiról beszél, Perszephoné azzal vigasztalja, hogy az őt kínzó bűntudat a jóságának legvilágosabb jele, majd hozzáteszi, hogy ő maga talán túlságosan eltökélt – túlságosan kegyetlen – ahhoz, hogy bűntudatot érezzen hatalmi játszmáinak következménye miatt.

Éppen ez teszi Fitzgerald könyvét olyan üdítővé: a hajlandósága, hogy feltegye a kérdés, és mi van, ha egy lány önfejű? Nagyravágyó? Hataloméhes? Perszephoné nem tökéletes, sőt. De amikor elérkezik a koronázás napja, senkiben sem merülhet fel a vád, hogy nem méltó a pokol trónjára.

Minden nagy nő mögött…

De kicsoda Hádész, ha nem egy sötét lelkű isten, aki elrabolt és a feleségévé tett egy fiatal lányt? Kicsoda ő, ha Perszephoné a történet főszereplője és irányítója?

Hát művész, természetesen, aki palotája rejtekén tájképet fest és szőnyeget sző.

Karakterében Fitzgerald megalkotta Timothée Chalamet korának (mert mégis melyik másik korban élnénk?) görög istenét:

egy kedves, érzékeny és tisztelettudó fiút. („Kérlek, mondd meg, mit tegyek, és én megteszem! Csak ne tedd tönkre a könyveimet!” – esdekel egy ponton Perszephonénak.)

Ami nem azt jelenti, hogy Hádész jelentéktelen lenne. Az ősöreg Hekaté, aki elsők között ismeri fel a Perszephonéban rejlő erőt, puszta kiegészítőnek nevezi a fiút, Perszephoné azonban ennél bölcsebbnek bizonyul. Igen, teljes lelkével arra vágyik, hogy a pokol úrnője lehessen, és igen, a hatalomért folytatott küzdelem sokszor fontosabb számára, mint zavaros érzései Hádész iránt. De a szíve mélyén tudja, hogy a kettejük szeretete csak erősebbé teheti őt.

A műfajhoz híven persze nagyon sok mindennek kell megtörténnie, mielőtt Perszephoné és Hádész képesek bevallani egymás iránt érzett szerelmüket: összevesznek, kibékülnek, megcsókolják egymást, visszakoznak, összeházasodnak (csak a látszat kedvéért!), majd megint összevesznek. Ez talán a könyv legnagyobb gyengesége, hiszen a huzavona egy ponton túl olyan unalmassá válik, hogy mikor elérkezik a nagy vallomás, az olvasó leginkább fáradtságot érez.

Ugyanakkor a végeláthatatlan szerencsétlenkedés nem vesz el a szerelmi szál erejéből – épp ellenkezőleg. A Perszephonét és Hádészt összekötő szeretet olyan hamar világossá válik, hogy mélységét és megingathatatlanságát a kettejük vaksága sem képes megkérdőjelezni. A főhősöknek így csupán arra van szüksége, hogy tisztázzák: az ógörögök által megkülönböztetett hét szeretet közül vajon melyiket érzik egymás iránt.

Bea Fitzgerald bebizonyította, hogy képes sziporkázó párbeszédeket és a szórakoztató karaktereket írni – azonban ennél is fontosabb, hogy könyve mindvégig szégyentelenül ünnepli a lányokat. Ahogy Hádész mondja Perszephonénak esküvőjük napján: „Semmi baj nincs azzal, ha valaki kislány, édesem. A kislányok rettenthetetlenek.”

@chaosonolympus Basically the vibe of Girl, Goddess, Queen #hades #persephone #greekmythology #comedy #greekgodcosplay #hadesandpersephone ♬ original sound - vienna ❤️‍🔥

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

#BookTok: Megmentheti a TikTok az olvasást?

A TikTokon létrejött könyves közösségek világszerte határozzák meg a fiatalok olvasási szokásait. A #BookTok címkével ellátott videókban elsősorban lányok és fiatal nők osztják meg olvasmányélményeiket, és mostanra már a könyvpiacra is kimutatható hatással vannak.

...
Kritika

Atwood varázstalanítja Odüsszeusz mítoszát

Margaret Atwood a Pénelopeia című kisregényében Odüsszeusz otthon hagyott feleségének szemszögéből meséli újra a jól ismert ókori történetet. A korabeli fake newstől, meg persze vértől és árulástól tocsogó kisregény alapjaiban nem változtat a jól rögzült Odüsszeusz-képen, de izgalmasan árnyalja azt. Ez a hét könyve.

...
Gyerekirodalom

Könyvesblokk: A TikTok-sikertől a görög istennőkig

A Könyvesblokkba mindig a legújabb megjelenések közül válogatunk, és ezúttal a friss ifjúsági kötetek közül hoztunk hármat.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Jordán Ferenc: Nem az a lényeg, hogy megjósoljuk a Föld jövőjét, hanem hogy alkalmazkodjunk [Podcast]

Litkai Gergely zöld podcastjének vendége Jordán Ferenc ökológus, akivel tavalyi nagy sikerű, Az ember vége a természet esélye című könyve apropóján beszélgettek.

...
Zöld

Túlélés vagy tanulás? John Holt könyve az iskolai kudarcok meglepő okait mutatja be – Olvass bele!

Miért jelent kudarcélményt sok gyerek számára az iskola? Olvass bele John Holt könyvébe!

...
Zöld

UFO-invázió nem lesz, de arrogáns azt gondolni, hogy egyedül vagyunk – Podcast Rab Árpád jövőkutatóval

Litkai Gergely a Bookline Zöld új podcastjében Rab Árpád jövőkutatóval beszélget Jane McGonigal Elképzelhető című könyvéről. 

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

Hogyan lett egy beteg fiúból megalomán rendezőzseni? – Itt a teljes Coppola-életrajz

Amíg te is a Megalopolisra vársz, olvasd el a friss Coppola-életrajzot.

...
Szórakozás

Veres Attila új filmje akár a sikerkönyve világában is játszódhatna

A nemzetközileg is elismert horrorszerző, Veres Attila legutóbbi kötete kiegészítésének látja a filmet, aminek a forgatókönyvírója volt.

...
Szórakozás

A Salman Rushdie elleni merényletről Oscar-díjas rendező forgat dokumentumfilmet

Salman Rushide Kés című memoárját veszik alapul a filmhez.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

„Az élet abszurditása az idő” – Bemutatták Kertész Imre Lét és írás című művét

A kötetet Kertész Imre állította össze a Sorstalanság 1973-as visszautasítását követően, a mű születéséhez kapcsolódó dokumentumokból.

...
Nagy

Darvasi László alázatos szörnyetegként írta meg monumentális regényét

A 20. század első felét elbeszélő, nagyformában megírt Neandervölgyiek azt bizonyítja, hogy Darvasi László nagy formában van. És a kötetbemutatón úgy fogalmazott, a közel kézezer oldalas trilógia folytatásából is elkészített már néhány részletet.

...
Nagy

Szvoren Edina: Bugyogtak fel belőlem a Nádas-mondatok

Az alkotáshoz elengedhetetlen távolítás, az irodalmi alkat és a rövidpróza írásához szükséges szemlélet is szóba került Szvoren Edina most megjelent kötetének bemutatóján szerda délután a Magvető Caféban. A szerző a Kérődző Kronoszról pályatársával, Tompa Andreával beszélgetett, a könyvből pedig hosszabb részletet olvasott fel Bognár Péter író.

A hét könyve
Kritika
Háy János legyőzné az apátiát: nem az országban, az egyénben
...
Szórakozás

Az amerikai motorosok többet érdemeltek volna egy steril, mozgó képeskönyvnél

Jeff Nichols rendező Danny Lyon fotóriporter híres könyve, a Motorosok alapján készített filmet a '60-as évek bőrdzsekis lázadóiról. Kritika.