Nádasdy Ádám otthonként lakja be a nyelvet

Interjú, tárca, rádió- és netnapló, nyilvánosan elmondott beszéd leirata – ennyiből is látszik, hogy műfajilag mennyire heterogén Nádasdy Ádám legújabb kötete (olvass bele ITT), amely az elmúlt években itt-ott (folyóiratban, internetes oldalon, ünnepi kiadványban) megjelent írásai közül válogat. Bár történetei tűnhetnek szerteágazónak, valójában mégis arról mesélnek, milyen volt egy megváltozott, majd a változatlanságba (vagy változtathatatlanságba?) évtizedekre megdermedt, és megint később újból változni látszó országban felnőni.

Ruff Orsolya | 2023. június 16. |
Nádasdy Ádám
Hordtam az irhámat
Magvető, 2023, 193 oldal
-

Nádasdy jó mesélő. Nemcsak abban az értelemben, hogy jó hallgatni vagy éppen olvasni, hogy világosan fogalmaz, hogy beszéde (és persze leírt szövege) jól felépített, logikus és élvezetes, olyan, mint egy belátható, tiszta terep, ahol nem nagyon lehet eltévedni, hanem mindezek mellett megvan az a ritka tulajdonsága, hogy prózája műfajtól függetlenül nagyon hamar magához vonz, hatást gyakorol. Nincs ez másként a kötetkezdő interjúnál sem („Eine K.u.K. Familie”), amely rögtön kijelöli az origót, ami pedig nem más, mint a család. Ebből kiderül, hogy Nádasdy Ádám egy igazi zárványfamília tagja volt, amely úgy élte mindennapjait a rákosista-kádárista időkben is, mintha odakint nem is lett volna kommunista hatalomátvétel. A nagypolgári lakásban keményített kötényes alkalmazott fogadta a vendégeket, a gyerekeket zongorára járatták, otthon pedig franciául, olaszul és németül folyt a társalgás. Nádasdy maga mondja, hogy igazi K.u.K. család voltak, és ember legyen a talpán, aki első olvasásra vizualizálni tudja a rokoni ágakat és bogakat.

Várkonyi Benedek és Nádasdy Ádám 2004-es interjúját olvasva tényleg már csak az a kérdés motoszkálhat bennünk, hogy ebből a sokgyökerű, szerteágazó, színes kulturális háttérből táplálkozó családi és kortörténetből hogyhogy nem készült még minimum egy regény? Az ember komolyan sajnálja, hogy jó harminc oldal után véget ér a beszélgetés.

A család hatása és mintája mindenesetre rendszeresen elő-előjön a későbbi írásokban,

fontos viszonyítási pont marad

– például egy olyan egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolásában, hogy valójában mi is számít külföldnek. A Bécsben élő nagynéni már külföldi? Vagy mi a helyzet a Prágában élő nagymamával? (Külföld) Nádasdy családi mikrotörténeteken keresztül villantja fel, milyen képlékenyek is ezek a fogalmak: a Hajrá, Ausztria! című írásában felidéz egy ötvenes évekbeli történetet, amikor Bécsben élő rokonai egy fociverseny örvén látogathattak el végre Budapestre: „ (…) nem a Jenő bácsiék vándoroltak ki Bécsbe, hanem mi vándoroltunk ki Magyarországra, azaz a nagypapáék, még 1918-ban. Valójában nem ők voltak a bécsi rokonok, hanem mi voltunk a pesti rokonok, ami nagy különbség!”

A család mint téma amúgy is kimeríthetetlen forrásnak tűnik (Nádasdy is írja, milyen jól megértették egymást Esterházyval, a fentiek tükrében talán nem véletlenül), és lenyűgöző az a sokszínű, soknyelvű, mégis egységesnek ható rokoni háló, amit érezhető szeretettel és élccel felrajzol. Ott van például rögtön a nagypapa, aki első és második olvasásra is olyan, mint egy rejtői figura: egy osztrák-magyar tengerészről van szó, aki a századelőn megjárta Japánt és Kínát, a szingapúri lovaspóló klub tagja volt, tíz évig várt arra, hogy elvehesse feleségül a szerelmét, a Monarchia összeomlása után viszont az Adriáról kénytelen volt Pécelre költözni. Érdekes amúgy, hogy Rejtő, igaz, más összefüggésben, de egyszer ténylegesen előjön a kötetben: Nádasdy leír egy régi vonatutat, ahol azért kellett kimennie a folyosóra, mert hangosan röhögve olvasta végig a Vesztegzár a Grand Hotelbent. Jellemző ugyanakkor, hogy itt is az angolos szálat emeli ki: „ (…) akár tudott angolul, akár nem, neki köszönhetjük az angolos nyelvi humort, amelyet ma olyan természetesnek tartunk” (Kissé fáradt volt).

Az angol nyelv iránti elköteleződés a kötet egyik kulcseleme;

Nádasdy romantikus szerelemként írja le az angol nyelvvel való ismerkedését (a tanárok sora a „gyalázatosan kontár” Bella nénitől a Közgázon tanító, mellesleg párttag Jenőig terjedt), kitér a németül-olaszul-franciául kommunikáló családtagok froclizására is („A bátyáim egy ideig ’dabljú’-nak neveztek, annyira viccesnek találták a betű nevét”), és szót ejt arról is, hogyan hasznosította gyarapodó angoltudását az általa koppintósnak nevezett zenekarában (Egy romantikus szerelem). A kötet második részében ugyanakkor már túlsúlyba kerülnek a közéleti témák, és mintha jobban előtérbe kerülne Nádasdy tanári énje (ennek megfelelően a hang is változik). Miért törekedett a pártállami rendszer az egészséges kritikai szellem kiiktatására (Rendpárti vagyok), mit gondol a felsőoktatás tandíjkötelessé tételéről, és szerinte miért lesznek ritkábban munkanélküliek a bölcsészek? Utóbbi két témát a Mire való a bölcsész? című írásában taglalja, amit nem lenne rossz, ha a politikai döntéshozók közül is többen elolvasnának.

Viszont akármiről is mesél, valahogy mindig a szűkebb és tágabb értelemben vett közegről beszél, legyen az egy családi otthon, az egyetem, egy város (ahol hordhatja az irháját) vagy

éppen a nyelv, amelyet olyan meghitten belakni kevesen tudnak, mint Nádasdy Ádám.

Kapcsolódó cikkek
...
Beleolvasó

Nádasdy Ádám sokat hordta az irháját keresztül-kasul a városon, sosem telt be vele

Nádasdy Ádám visszaemlékezéseiben feltárul egy határokon átívelő, szerteágazó családtörténet, és az, hogy milyen volt felnőni egy soknyelvű, többkultúrájú családban a szürke ötvenes években. Olvass bele!

...
Hírek

Nádasdy Ádám kötete a PEN Presents rövidlistáján

A PEN Presents célja, hogy pénzügyileg segítse irodalmi mintafordítások elkészülését, támogatva ezzel nemcsak a fordítókat, de a kiadókat is abban, hogy az úgynevezett alulreprezentált nyelvek és régiók irodalmát eljuttassák az angol nyelvű olvasóközönséghez.

...
Hírek

Nádasdy Ádám magyarázó jegyzeteivel jelenik meg a Csongor és Tünde

Ősszel megjelenik Vörösmarty Csongor és Tündéjének teljes eredeti szövege, amelyet most Nádasdy Ádám jegyzetei és prózai átiratai tesznek számunkra könnyebben értelmezhetővé.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Jordán Ferenc: Nem az a lényeg, hogy megjósoljuk a Föld jövőjét, hanem hogy alkalmazkodjunk [Podcast]

Litkai Gergely zöld podcastjének vendége Jordán Ferenc ökológus, akivel tavalyi nagy sikerű, Az ember vége a természet esélye című könyve apropóján beszélgettek.

...
Zöld

Túlélés vagy tanulás? John Holt könyve az iskolai kudarcok meglepő okait mutatja be – Olvass bele!

Miért jelent kudarcélményt sok gyerek számára az iskola? Olvass bele John Holt könyvébe!

...
Zöld

UFO-invázió nem lesz, de arrogáns azt gondolni, hogy egyedül vagyunk – Podcast Rab Árpád jövőkutatóval

Litkai Gergely a Bookline Zöld új podcastjében Rab Árpád jövőkutatóval beszélget Jane McGonigal Elképzelhető című könyvéről. 

Hírek
...
Szórakozás

Nézd meg az első fotót a Hét Királyság lovagjáról a Trónok harca spin-offban

...
Szórakozás

Nézd meg az 1901-es, legkeményebb Dickens-adaptációt az utcaseprővel

...
Beleolvasó

A terápián ülők nem is sejtik, hogy valaki mindent tud a titkaikról – Olvass bele Jen Beagin vicces regényébe!

...
Hírek

Tényleg börtönbe zárhatnak egy indiai írót politikai kijelentése miatt?

...
Nagy

6 botrányos dolog, amit egy új életrajz állít Beckhamékről

...
Szórakozás

Anthony Bourdain képregényének szusiséfje animációs sorozatot kap

Olvass!
...
Beleolvasó

Nick Hornby a futball miatt maradt vissza a fejlődésben – Olvass bele a Focilázba!

Az angol író, Nick Hornby gyerekkora óta az Arsenal szurkolója, és a döntő pillanat még azt is felülírja, ha mellette elájul valaki a focimeccsen. Most elolvashatsz egy részletet a könyvből.

...
Beleolvasó

Marco Rossi egy mániákus őrülttől tanulta az edzősködést

Rossi elmondja, milyen edzői habitusok, gondolkodások határozták meg saját kapitányi koncepcióját, illetve kiderült, mit lesett el a legendás Marcelo Bielsától és a vízilabdás Farago Tamás olimpiai bajnoktól?  

...
Beleolvasó

Jó volt a szex, de mégsem akkora buli a szívtiprónál ébredni - Olvass bele Kollár Betti új könyvébe!

Két laza ismerős: az egyik épp szakított, a másik nem tud elköteleződni. Hirtelen ötlettől vezérelve összeköltöznek, amikor szembesülniük kell az elkerülhetetlennel. Olvass bele Kollár Betti új könyvébe! 

...

A töltött káposztától a nemzeti szuverenitásig: hová tűnt a magyar konyha?

...

Péterfi Judit: Kőkemény önismereti tréning kellett a túléléshez [Podcast]

...

drMáriás: Lehet 20 éves az ember, de 100 év történetét hordozza