Tandori egyik kedvenc kortárs verseskötete a pátosszal folytat különös játékot

Tandori egyik kedvenc kortárs verseskötete a pátosszal folytat különös játékot

Mesterházy Balázs 2006-ban megjelent első kötetét tavaly nyáron szárnyára kapta a hírnév, ugyanis a monumentális Tandori-hagyaték feldolgozása során kiderült, hogy a 2019-ben elhunyt költő nagyra értékelte a benne található verseket. Többek között ez is oka lehetett annak, hogy a Kalligram Kiadó idén újra közreadta (némileg kibővítve, új versekkel is kiegészítve Szélen balzsam 2.0 címen) a 17 éve megjelent könyvet, melyet most mi is elolvastunk. 

Fotó: Tihanyi Anna

Kolozsi Orsolya | 2023. július 19. |
mesterházy balázs
Szélen balzsam 2.0
Kalligram, 2023, 96 oldal
Mesterházy Balázs: Szélen balzsam 2.0 könyv

Tandori Dezső hagyatékából tavaly nyáron került elő a Korántsem farsangi tőrmellékek című, hat versből álló ciklus, amelynek különlegessége, hogy annak egy részét pályatársához, Mesterházy Balázshoz írta. Tandori életművében más kortárs verses kritika ezen kívül nem ismert. A négy évvel ezelőtt elhunyt szerző életművének terjedelme legendás, így a hagyaték feldolgozása is folyamatosan zajlik, és egyáltalán nem egyszerű feladat. Bár Tandori állítólag 2004-ben elhatározta, hogy élő szerzőről többé nem ír kritikát, Mesterházy Balázs debütáló kötete, a 2006-ban megjelent Szélen balzsam kivétel lett, és a nyelv és az érzelmek viszonya kapcsán Tandori Szép Ernőt és Pilinszky Jánost („Pilinszky is ő mollban”) említette lehetséges irodalmi párhuzamokként. 

Az időközben további versesköteteket (Soha nem látott bálnák hangja, Random), novellaregényt (Gesztenye placc), verses regényt (Penészes isten) is megjelentető Mesterházy Balázs akkor a következőképpen kommentálta a felfedezést: „Szavakat nehezen talál az ember! Eddig publikálatlan Tandori-versciklus került elő a hagyatékból! Ez már önmagában szenzációs, na de… TD a ciklust nekem címezte, sőt, nekem és részben rólam írta! Jesszasz! Most kiderül(t) feketén-fehéren az is, hogy mit gondolt első kötetemről, a Szélen balzsamról! A vers 5 oldal, rajzok is benne, talán a Jelenkor elnézi, hogy az első pár sort és egy rajzot befényképeztem. A Jelenkor a verset Tóth Ákos kiváló tanulmányával kísérve adta most közre, a 2022. nyári dupla-számban. Nem nagyon tudok mit mondani…”

A nemrégiben újra kiadott kötet négy ciklust tartalmaz, az első a sokatmondó Patetika címet viseli, és ebben a költő a pátosz hangnemével játszik úgy, hogy ötvözi azt a bizonyos szempontból ellentétének is tekinthető iróniával. A versek itt olyan kulcsmotívumokra épülnek, mint a szív, a szerelem, a magány, a sírás és a mulandóság. Terhelt irodalmi toposzokat vesz elő (a szív a középponti elem, nincs a ciklusnak olyan verse, melyben ne kerülne elő) és ezeket értelmezi újra töredezett, kiegészítésekkel és kommentárokkal párhuzamosan futó verseiben. Ez a nagyon patetikusnak ható, az emelkedettséget mégis folyamatosan visszavonó (a központozás hiányával, a szintaktika megbontásával, a különös szójátékokkal) versnyelv a klasszikus alanyi költészet nagy témáihoz nyúl, az elhagyott szerelmesről, az összetört szívről énekel:

„iróniát ha felfedezni vélek/a hangban patetika van ott/jaj zűrzavar van, a szívnek ez az űr a bája” (Patetika zűrzavarban)

A pátosszal való merész játék és a szív folyamatos középpontba állítása valamiért Charles Bukowski híres sorait juttatta eszembe az olvasás során („Van egy hely a szívben, ami betöltetlen/egy űr/Még legjobb pillanatokban/és a legjobb időkben is/tudni fogjuk,/Tudni fogjuk/jobban, mint valaha,/hogy az a űr a szívünkben/sosem lesz betöltve.”), mert a szív tér jellegét hangsúlyozza, és a szív mint hely jelenik meg a szövegekben. Ezen a helyen aztán lakozhat sok minden: éjszakák, szerelmek, álmok, magány és üresség is. Hogy mi a szív pontosan, nem derül ki, nyilván örök metafora, szimbólum és „3 hang meg 4 betű” (Szívezet).

A második, címadó ciklus versei mellett már nem szerepelnek az állandósult kommentárok, és mintha a versek is feszesebbé válnának itt, de a legfontosabb témák megmaradnak, bár a halál egyre nagyobb teret nyer. A könnyedség alapvető téma lesz, mintha a versek azt a célt tűzték volna ki, hogy megpróbáljanak fesztelenül, torkot szorító gombóc nélkül beszélni olyan dolgokról, mint a mulandóság:

„hogy hogyan lehet immáron majd mindig/sohasemlenni? a kérdést kéretik törölni/vagy leginkább csak könnyedén venni.” (És még csak nem is hangzik I.)

Itt felmerül a Mediterráneum is, az, hogy a mediterrán emberek „nem olvasnak Brechtet”, „nem nézik az órát”, és mindezek mellett nagyon szépen beszélnek a dolgok végességéről (Mediterránokba). Ezeknek a verseknek már központi témája lesz az írás, a megszólalás maga: hogyan lehet ezekről a nagy, komoly és nehéz dolgokról írni, vagy egyáltalán beszélni. A lírai én pedig kísérleteket folytat, miközben nagyon széles irodalmi (és nem irodalmi) regiszterben mozog, megidézi Adyt, Szép Ernőt, Hölderlint, egy verscímmel Kosztolányit is. „Amiről nem lehet írni, arról csak írni lehet” (És még csak nem is hangzik I.) mondja ki a paradoxont, mely Wittgenstein-parafrázis is egyben, és éppen arról beszél, hogy nem lehet, mégis muszáj keresni a megszólalás lehetőségeit.

Az Eminem-átiratok címet viseli a kötet harmadik része, ezt nem is kell magyarázni, és ennek kapcsán azt sem igazán, sok egyéb mellett miért kedvelte a kötetet Tandori, aki maga is Eminem-rajongó volt, a hagyatékot gondozó Tóth Ákos a következőket írta ennek kapcsán: „A két költészeti felfogás közötti szimpátia további jeleként olvasható a Mesterházy-kötet harmadik ciklusában bemutatott Eminem-átiratok sora is, hiszen tudható, nem sokkal korábban Tandori maga is több műben próbálkozott az amerikai rapművész megszólalásmódjának, illetve a neki tulajdonított előadói magatartás bizonyos elemeinek hagyományos költészeti formákhoz való hasonlításával”.  Az utolsó ciklus, a Magamat ölben versei láthatóan rövidebbek a korábbiaknál, gyakran mindössze 5-6 soros, tömör versek, melyekben az irónia egyre inkább háttérbe szorul és a klasszikus alanyi költészet megszólalásmódja jelenik meg, megfosztva a nyelvi rontottságtól, a szándékos szintaktikai hibáktól és ütemváltásoktól, melyek az előző részekben annyira jellemzőek voltak. Olyan ez a rövid kis ciklus, mintha itt érkeznénk meg Pilinszkyhez, elsősorban a Szálkák véglegesen redukált sűrűségéhez. A fény és az árnyék új, hangsúlyos motívumként bukkannak fel, a természet, az égbolt és a szél motívuma szintén ismétlődik több versben. A korábbiakhoz képest változás a nagyon intenzív képek megjelenése, a színekkel, a látványelemekkel való gazdagodás. Az olyan sorok, mint az

„És most a szomszéd ház/ cserepeiről csorog a fény” (Sol Invictus hava)

egyrészt a klasszikus modernség impresszionizmusát, másrészt a már említett Pilinszkyt is nagyon erősen felidézik. A fény a világ, az árnyék, az ember ezekben a verstöredékekben, melyek mindegyikéből kiszól a világ szépsége iránti fogékonyság és ezzel együtt (és épp ezért) valami őrületes halálfélelem. Reménytelenség, lemondás, a választás lehetőségének hiánya jelenik meg a záró ciklusban, mely szerint, ha van is Isten, nem figyel, az ember kénytelen magát menteni a leomló ég alatt:

Ölben

Halvány szívem mondaná, ha van

másik út, de nincsen.

Centiken múlik, hogy nem

zuhanok, közben az isten magában

beszél és morzsolja saját fülét.

Magamat hozom le ölben,

a leomló ég követ, centiméterenként.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Mesterházy Balázs: Meg akartam alkotni egy saját nyelvi világot

...
Hírek

Megvásárolta Tandori Dezső hagyatékát a PIM

A Petőfi Irodalmi Múzeum megvásárolta december 20-án Tandori Dezső hagyatékát. 

...
Hírek

Megjelent Tandori Dezső új, egyben utolsó kötete

A szegedi Tiszatáj Kiadó gondozásában megjelent Tandori Dezső Felplusztulás, leplusztulás című könyve, mely a szerző 2018-ban és 2019-ben létrehozott műveiből készített bő válogatás - írta az MTI.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Esther Perel: A modern magány felfalja az életünket

Mi az a mesterséges intimitás, és milyen hatással van az életünkre? Esther Perel belga-amerikai pszichoterapeuta tartotta az idei Brain Bar záró előadását.

...
Zöld

Ez a könyv minden kérdésre válaszol, amit feltettél sörivás előtt, közben vagy után

Mark Dredge Sör mesterkurzusa az erjesztett ital karakterjegyeinek felismerése terén segít magabiztosságot szerezni, és abban is a segítségünkre siet, hogy megértsük, hogy kerültek oda.

...
Zöld

Csányi Vilmos: Biológiailag meg lehetne hosszabbítani az életet, de nem biztos, hogy érdemes

Csányi Vilmos és Barát József Jövőpánik Beszélgetések a lehetséges határairól című kötetében a jövő bizonytalanságairól beszélget tudományos igénnyel, így szóba kerül robotosítás, a közösségek átalakulása, szülőség és szerelem, de a biológiai határaink is.

...
Zöld

Ürge-Vorsatz Diána: Tévút, ahogy a nagy cégek áttolják a felelősséget a fogyasztókra / Mi van, ha megmentjük a világot?

A Bookline Zöld ehavi adásában Frank Schätzing Mi van, ha megmentjük a világot? című könyve apropóján beszélget Litkai Gergely Ürge-Vorsatz Diána asztrofizikussal, a környezettudomány doktorával.

Szerzőink

...
Valuska László

Benedek Ágota felboncolt teste és az irodalmi striciskedés

...
Sándor Anna

Esther Perel: A modern magány felfalja az életünket

...
Vass Norbert

Andrei Dósa megírta a Dekameron spangliparázstól izzó spinoffját

Még több olvasnivaló
...
Kritika

Miért gyilkolnak a gazdagok, ha a pénz és a hatalom már nem elég motiváció?

Jeneva Rose thrillerjében a város leggazdagabb feleségei olyan döntésre szánják el magukat, ami örökre összeköti őket.

...
Nagy

Bognár Péter: Az unokatestvérek bosszúja

„…egy pillanatra az őz jutott szembe, mert hiszen mégiscsak az őz okozta a galibát, az őz, amely az autó reflektorának fénycsóvájában hirtelenjében torzszülöttnek és vámpírnak látszott lenni, és amely hosszan nézett rám, egészen addig, míg félre nem kaptam a kormányt...” Bognár Péter Minél kevesebb karácsonyt címmel ír tárcasorozatot a Könyvesen. Ez a kilencedik rész.

...
Nagy

Ludmán Katalin: „A ködlovag alakja egyszerre megfoghatatlan és jelenvaló”

Kik, mikor, kikre és miért mondták azt, hogy ködlovag? Ludmán Katalinnal, „A rejtelem volt az írósága…” szerkesztőjével beszélgettünk. Szóba kerültek Schöpflin, Márai vagy Mészöly Miklós „ködlovagozásai”, Hazai Attila prózája és Hajnóczy szöveguniverzuma, továbbá kiderült, hogy hungarikum-e a ködlovagság.

...
Kritika

„A világ egy hidegvizes medence” – Felnőtté válás gyásszal, öngyilkossággal, szerelemmel

Elena Ferrante Nápolyi regényeit idéző atmoszféra és történetvezetés jellemzi A tó vize sohasem édes című könyvet, bár ezúttal egy Róma környéki kisváros a helyszín, ahol a fiatal főhős-elbeszélő története zajlik. Az olasz író harmadik, díjnyertes regényét több mint húsz nyelvre fordították le. 

...
Nagy

Ma már világirodalmi klasszikusok, de ki sem akarták adni őket

A kilencedik alkalommal meghirdetett Margó-díj támogatója, az Erste idén először különdíjjal jutalmazza azt a rövidlistás szerzőt, aki saját történetével vagy prózájával példaként szolgál a #higgymagadban faktorra. Cikkünkben négy híres, mára klasszikussá vált szerzőt mutatunk be, akik hittek magukban annyira, hogy ne futamodjanak meg a visszautasítások miatt.

...
Nagy

Karinthy a Micimackót akkora szenzációnak érezte, mint „Mikimauz” megjelenését

Magyarországon a Micimackó Karinthy Frigyes fordításában lett borzasztóan népszerű. De hogyan bukkant az író Milne gyerekkönyvére, ő maga mit gondolt a kötetről, és milyenek voltak a korabeli kritikák? Cikkünkben ennek járunk utána.

A hét könyve
Kritika
Andrei Dósa megírta a Dekameron spangliparázstól izzó spinoffját
...
Nagy

John Scalzi alázatával és a jövőbe mutató hüvelykujjal nyitott az idei Könyvfesztivál

Mi köze lehet a hüvelykujjunknak a sci-fihez és a fiatal generációhoz, milyen a rém kellemetlen laudáció, és mit jelent spekulatív irodalmi nagykövetnek lenni? A Könyvfesztivál megnyitóján jártunk.