Márton László hőse az elhallgatás, titkolózás falaiba ütközik, majd radikális lépésre szánja el magát

Márton László hőse az elhallgatás, titkolózás falaiba ütközik, majd radikális lépésre szánja el magát

A kárpótlás egy többszörösen traumatizált család utólag felfejtett története, ezzel együtt pedig egy férfi önállósodásának, a családtól való eltávolodásának, érzelmi felszabadulásának krónikája is. A mozaikszerűen építkező, szikár szöveg a pandémiás jelenből indítva a negyvenes évekig nyúlik vissza, hőse pedig egy olyan férfi, aki sokáig mintha idegenként lézengene a saját családjában, majd miután folyamatosan a hallgatás falaiba ütközik, radikális lépre szánja el magát. A kárpótlás a hét könyve.

Ruff Orsolya | 2022. július 25. |
Márton László
A kárpótlás
Kalligram, 2022, 200 oldal
-

Márton László hőse, Por Zsolt elsőre nem túl szimpatikus, ez már pár oldal után kijelenthető. Adott egy férfi, foglalkozását tekintve gazdaságtörténész, aki mintha nem tudna mit kezdeni az életében elé tornyosuló akadályokkal. Rokonaival, ha nem muszáj, nem tartja a kapcsolatot, és ha valami ügy, dolog, probléma akad az életében, egyszerűen irtózik annak elintézésétől. Szépen-lassan érkezik ugyanakkor a felismerés, miközben megyünk előre, meg ugrálunk a régmúltba, a múltba, majd vissza a jelenbe, hogy

tulajdonképpen egyre észszerűbbnek tűnik Por Zsolt minden megnyilvánulása, eltartása, elzárkózása.

A regény végére Márton László hőse valójában marad, amilyen volt, és olvasóként mi leszünk azok, akik nagy utat járunk be, belső fejlődési ívet, ha úgy tetszik, miközben az optika, amelyen keresztül Por Zsolt történetét szemléltük addig, már-már észrevétlenül megváltozik.

Mindenesetre az indítás több mint ismerős: járvány tombol az országban, az emberek alig hagyják el otthonaikat, ha mégis, akkor maszkot húznak és távolságot tartanak. Így tesz a regény mindentudó narrátora is Por Zsolttal (eltávolítja magától), akit a történet kezdetén, valamikor a 2000-es évek elején, már erősen középkorúként ismerünk meg. Éppen egy közjegyzői értesítés miatt fáj a feje: „életvesztés miatt” kárpótlást ítéltek meg számára, az összegért egy akciós hegymászó bakancs vagy egy palack kézműves pezsgő vásárolható. Por Zsolt nem tart igényt a kárpótlásra, de ez a hivatalt a legkevésbé sem érdekli – ha nem jelenik meg, akkor elővezettetik.

A férfi tehát elmegy a közjegyzői irodába, ahol sok év után kénytelen találkozni a rokonaival: apja özvegyével, Klárival, unokatestvérével, Matilddal és a húgával, Verával. Kurta-furcsa ez a találkozás,

tele elhárító mozdulatokkal, nyílt ellenszenvvel vagy épp megjátszott örömmel.

Zsolt nem akar itt lenni, nem akar semmit – se a rokonaitól, se a közjegyzőtől. Neki nem kell a kártérítés, amely egy olyan kisfiú halála után jár neki, akit soha nem ismert. Hiszen nem ismerhetett. Porzsolt Zoltánt (az apa öccsét) 1944-ben a nagyváradi gettóban látták utoljára élve. Arról, hogy milyen gyerek volt, mit szeretett, minek örült, és aztán hogyan hurcolták el, vagy pontosan hogyan halt meg, szinte semmit sem tudni, a hozzá legközelebb állók is csak annyit jegyeztek meg vele kapcsolatban, hogy „szőke kisfiú volt”. A Porzsolt család története tele van fájó hiányokkal, amelyekről soha nem beszélnek, legfeljebb olyan szavakkal takarják ki, minthogy valakit „elvittek” vagy „nem jött vissza”.

Por Zsolt családjában nem ez az egyetlen trauma, hiszen egészen fiatal még, amikor elveszíti az édesanyját. A veszteség mintha generációról generációra öröklődne, és mindenki másként igyekszik megbirkózni vele. A mozaikszerűen építkező regényben sorra ismerjük meg a családtagokat, és minél többet villant fel belőlük a narrátor, annál nagyobb szimpátiával tekintünk Por Zsoltra. Akinek életében egyértelműen a nők játszották a domináns szerepet. Apját, Árpádot jelentéktelen epizodistává fokozza le a család, és az, hogy szinte teljesen hiányzik belőle az ambíció szikrája is. Anyósa semmibe veszi, egy senkinek tartja, és ezt lépten-nyomon hangoztatja is. A családban a nagynéni, Magda az elintéző (ő kérvényezte annak idején az életvesztés miatti kárpótlást is), az igazi energiavámpír ugyanakkor a nagymama, aki jogot formál arra, hogy még a felnőtt unokája életébe is beleavatkozzon. És miközben felvillannak a Kádár-kori évek, vissza-visszatérünk a régmúltba, a háborús évekbe, melyeket mindenki úgy élt túl (ha túlélt), ahogyan tudott:

„Ernő, amíg beszélő viszonyban volt vele, időnként faggatta a nagyanyját: hogyhogy őt és a lányát nem vitték el a többiekkel együtt? Özvegy Frank Tivadarné pedig ebben a tekintetben is kitartóan és leleményesen hazudozott.”

Az idézetben szereplő Ernő nem más, mint Por Zsolt, akinek az eredeti és hivatalos neve Porzsolt Ernő. Mindig utálta ugyanakkor a keresztnevét (amit anyja Hemingway iránti rajongásának köszönhet), és bár megváltoztatná, de gyűlöli az ügyintézést, így csak a hétköznapokban használja a családnevéből kreált új, rövidebb, testhezállóbbnak tekintett nevet. Ezzel a gesztussal Por Zsolt nemcsak az utált utónevét hagyja el, de

eltartja magától a komplett családját is.

Szelíd apját, aki évente pár napra őrjöngő vadállattá változik, és üti-vágja a fiát. Mostohaanyját, aki kamaszkorában ellopta a leveleit. Vagy a nagyanyját, aki követelőzéseivel pokollá teszi a mindennapjait. Por Zsolt eljut arra a pontra, amikor saját mentális egészsége és túlélése érdekében meg kell szakítania minden kapcsolatot a rokonaival. A rengeteg kibeszéletlenség, sérelem, frusztráció miatt nem lenne meglepő, ha ő maga is egy sebzett felnőtté vált volna, de ennek épp az ellenkezője történik: Por Zsolt tulajdonképpen boldog családos ember, ez a tény pedig igazolni látszik a családdal való radikális szakítást – ahogy azt is, hogy nem veszítette el az érzelmi kötődés képességét.

A kárpótlás rövid fejezetei, gördülékeny mondatai, időről időre megvillanó iróniája szinte észrevétlenül sodorja végig az olvasót az ország és egy család huszadik századi történetén. Nincsenek nagy tanulságok, csak döntések, melyeknek súlyát akkor is cipeli magával több generáció, ha azokat elődeik hozták. Márton László hőse a saját családjában mindenhol az elhallgatás, titkolózás falaiba ütközik. Dönthetne úgy is, hogy megmarad ezek között a falak között, hogy beletörődik abba, hogy örökké visszapattan, alkalmazkodik, hasonul. A saját választása ugyanakkor ennél sokkal radikálisabb, hiszen saját kezűleg bontja le ezt a mentális falat, kilép az addigi kötelékből, és amíg nem kényszerítik, vissza sem néz. Válaszokat persze így sem feltétlenül kap a kérdéseire, a saját döntése súlyát viszont fenntartások nélkül viseli, igaz, mást nem is nagyon tehet.

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Kemény István, Király László, Márton László, Végel László lett a DIA új tagja

A Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) online megtartott 2021. évi tagválasztásának eredményeként négy fővel bővül a testület, áll a DIA csütörtöki közleményében.

...
Hírek

Márton László kapta az Artisjus Irodalmi Nagydíjat

A Nibelung-ének című irodalmi mű fordításáért, valamint teljes írói életművéért Márton László kapja az idei Artisjus Irodalmi Nagydíjat. A fődíjas mellett Wirth Imre, Kiss Tibor Noé, Szolláth Dávid és Bódi Katalin vehetnek át elismerést egy-egy kötetükért, négy kategóriában.

...
Nagy

Úgy hasalj, hogy ne férjen hozzá kétség - Márton László a Literáriumban

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Jordán Ferenc: Az ember találmánya a szaporodáshoz való jog - Olvass bele a biológus könyvébe!

Litkai Gergely a Bookline Zöld podcastjének következő adásában Jordán Ferenc hálózatkutatóbiológussal beszélget Az ember vége a természet esélye című könyvéről. Olvass bele a kötetbe!

...
Zöld

Túlélés vagy tanulás? John Holt könyve az iskolai kudarcok meglepő okait mutatja be – Olvass bele!

Miért jelent kudarcélményt sok gyerek számára az iskola? Mi az oka, hogy rengeteg gyerek unatkozik, feszeng, retteg az órákon, és alig tanul valamit? Mi történik valójában az osz­tályteremben? Hogy lesz az egyik gyerekből „jó”, a másikból pedig „rossz tanuló”? Olvass bele John Holt könyvébe!

...
Zöld

UFO-invázió nem lesz, de arrogáns azt gondolni, hogy egyedül vagyunk – Podcast Rab Árpád jövőkutatóval

Litkai Gergely a Bookline Zöld új podcastjében Rab Árpád jövőkutatóval beszélget Jane McGonigal Elképzelhető című könyvéről. 

Hírek
...
Alkotótárs

Mohácsi Balázs és Puskás Panni a Mastercard – Alkotótárs irodalmi ösztöndíj győztesei

...
Hírek

Egy nő gyerekkönyvet írt a gyászról, miután a gyanú szerint megmérgezte a férjét

...
Hírek

Stephen Kingnek 45 évébe telt megírni a legújabb történetét

...
Hírek

Robert Fico támadója saját könyvét is magával vitte ajándékba a merénylet napján

...
Gyerekirodalom

Szabó T. Anna új gyerekversei segítenek megpihenni a nagy pörgésben

...
Zöld

3 könyv, ami segít megelőzni a kiégést, ami kisgyerekes szülőként rád leselkedik

...
Szórakozás

Halálos titok a varázskönyvtár mélyén? Emma Törzs sikerfantasyjét dolgozza fel az Outlander producere

...
Zöld

A Facebook az adataiddal tanítaná az AI-t, ezt teheted ellene

...
Szórakozás

Harry Potter-kritikájával bántotta meg a rajongókat Gary Oldman, most menteni próbálja a helyzetet

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Egy fantasy, melyben az emberek parancsolni tudnak a szélnek és az esőnek – Olvass bele!

Bökös Borbála, a Szmirkó szerzőjének új ifjúsági fantasyregénye páratlan kalandra hív egy mágikus Erdélyben, ahol a garabonciások az általunk ismert történelmet is megváltoztatják, és a varázslat mindent átsző. Olvass bele!

...
Gyerekirodalom

Lantos Péter gyerekkönyvének hőse érzi: ha a koncentrációs tábort túléli, mindent túlél

Az önéletrajzi vonatkozású ifjúsági regény, A fiú, aki nem akart meghalni a nonfiction gyerekkönyvek kategóriájában került a legjobbak közé. Cikkünkben annak jártunk utána, mit kell tudni a könyvről és Lantos Péterről.

...
Gyerekirodalom

Ez a 9 legjobb gyerekkönyv idén Magyarországon – innen válogass gyereknapra!

Kilencedik alkalommal osztotta ki a HUBBY – Magyar Gyerekkönyv Fórum az Év Gyerekkönyve Díj elismerést, a független szakmai zsűri döntése alapján. Mutatjuk a 2023-as év legjobb gyerekkönyveit.

Polc

Otthonosság és idegenség Görcsi Péter debütáló regényében – Olvass bele!

...

Jesmyn Ward rabszolgalányról szóló története a test nyelvén mesél pokoljárásról és felemelkedésről

...

Stephen King 50 éves horrorja egy menstruáló kamaszlány miatt vált klasszikussá

...

Mindig van lejjebb: a trópusi pokolban a hős legjobb barátja egy háromlábú kutya

...