Márton László hőse az elhallgatás, titkolózás falaiba ütközik, majd radikális lépésre szánja el magát

Márton László hőse az elhallgatás, titkolózás falaiba ütközik, majd radikális lépésre szánja el magát

A kárpótlás egy többszörösen traumatizált család utólag felfejtett története, ezzel együtt pedig egy férfi önállósodásának, a családtól való eltávolodásának, érzelmi felszabadulásának krónikája is. A mozaikszerűen építkező, szikár szöveg a pandémiás jelenből indítva a negyvenes évekig nyúlik vissza, hőse pedig egy olyan férfi, aki sokáig mintha idegenként lézengene a saját családjában, majd miután folyamatosan a hallgatás falaiba ütközik, radikális lépre szánja el magát. A kárpótlás a hét könyve.

Ruff Orsolya | 2022. július 25. |
Márton László
A kárpótlás
Kalligram, 2022, 200 oldal
-

Márton László hőse, Por Zsolt elsőre nem túl szimpatikus, ez már pár oldal után kijelenthető. Adott egy férfi, foglalkozását tekintve gazdaságtörténész, aki mintha nem tudna mit kezdeni az életében elé tornyosuló akadályokkal. Rokonaival, ha nem muszáj, nem tartja a kapcsolatot, és ha valami ügy, dolog, probléma akad az életében, egyszerűen irtózik annak elintézésétől. Szépen-lassan érkezik ugyanakkor a felismerés, miközben megyünk előre, meg ugrálunk a régmúltba, a múltba, majd vissza a jelenbe, hogy

tulajdonképpen egyre észszerűbbnek tűnik Por Zsolt minden megnyilvánulása, eltartása, elzárkózása.

A regény végére Márton László hőse valójában marad, amilyen volt, és olvasóként mi leszünk azok, akik nagy utat járunk be, belső fejlődési ívet, ha úgy tetszik, miközben az optika, amelyen keresztül Por Zsolt történetét szemléltük addig, már-már észrevétlenül megváltozik.

Mindenesetre az indítás több mint ismerős: járvány tombol az országban, az emberek alig hagyják el otthonaikat, ha mégis, akkor maszkot húznak és távolságot tartanak. Így tesz a regény mindentudó narrátora is Por Zsolttal (eltávolítja magától), akit a történet kezdetén, valamikor a 2000-es évek elején, már erősen középkorúként ismerünk meg. Éppen egy közjegyzői értesítés miatt fáj a feje: „életvesztés miatt” kárpótlást ítéltek meg számára, az összegért egy akciós hegymászó bakancs vagy egy palack kézműves pezsgő vásárolható. Por Zsolt nem tart igényt a kárpótlásra, de ez a hivatalt a legkevésbé sem érdekli – ha nem jelenik meg, akkor elővezettetik.

A férfi tehát elmegy a közjegyzői irodába, ahol sok év után kénytelen találkozni a rokonaival: apja özvegyével, Klárival, unokatestvérével, Matilddal és a húgával, Verával. Kurta-furcsa ez a találkozás,

tele elhárító mozdulatokkal, nyílt ellenszenvvel vagy épp megjátszott örömmel.

Zsolt nem akar itt lenni, nem akar semmit – se a rokonaitól, se a közjegyzőtől. Neki nem kell a kártérítés, amely egy olyan kisfiú halála után jár neki, akit soha nem ismert. Hiszen nem ismerhetett. Porzsolt Zoltánt (az apa öccsét) 1944-ben a nagyváradi gettóban látták utoljára élve. Arról, hogy milyen gyerek volt, mit szeretett, minek örült, és aztán hogyan hurcolták el, vagy pontosan hogyan halt meg, szinte semmit sem tudni, a hozzá legközelebb állók is csak annyit jegyeztek meg vele kapcsolatban, hogy „szőke kisfiú volt”. A Porzsolt család története tele van fájó hiányokkal, amelyekről soha nem beszélnek, legfeljebb olyan szavakkal takarják ki, minthogy valakit „elvittek” vagy „nem jött vissza”.

Por Zsolt családjában nem ez az egyetlen trauma, hiszen egészen fiatal még, amikor elveszíti az édesanyját. A veszteség mintha generációról generációra öröklődne, és mindenki másként igyekszik megbirkózni vele. A mozaikszerűen építkező regényben sorra ismerjük meg a családtagokat, és minél többet villant fel belőlük a narrátor, annál nagyobb szimpátiával tekintünk Por Zsoltra. Akinek életében egyértelműen a nők játszották a domináns szerepet. Apját, Árpádot jelentéktelen epizodistává fokozza le a család, és az, hogy szinte teljesen hiányzik belőle az ambíció szikrája is. Anyósa semmibe veszi, egy senkinek tartja, és ezt lépten-nyomon hangoztatja is. A családban a nagynéni, Magda az elintéző (ő kérvényezte annak idején az életvesztés miatti kárpótlást is), az igazi energiavámpír ugyanakkor a nagymama, aki jogot formál arra, hogy még a felnőtt unokája életébe is beleavatkozzon. És miközben felvillannak a Kádár-kori évek, vissza-visszatérünk a régmúltba, a háborús évekbe, melyeket mindenki úgy élt túl (ha túlélt), ahogyan tudott:

„Ernő, amíg beszélő viszonyban volt vele, időnként faggatta a nagyanyját: hogyhogy őt és a lányát nem vitték el a többiekkel együtt? Özvegy Frank Tivadarné pedig ebben a tekintetben is kitartóan és leleményesen hazudozott.”

Az idézetben szereplő Ernő nem más, mint Por Zsolt, akinek az eredeti és hivatalos neve Porzsolt Ernő. Mindig utálta ugyanakkor a keresztnevét (amit anyja Hemingway iránti rajongásának köszönhet), és bár megváltoztatná, de gyűlöli az ügyintézést, így csak a hétköznapokban használja a családnevéből kreált új, rövidebb, testhezállóbbnak tekintett nevet. Ezzel a gesztussal Por Zsolt nemcsak az utált utónevét hagyja el, de

eltartja magától a komplett családját is.

Szelíd apját, aki évente pár napra őrjöngő vadállattá változik, és üti-vágja a fiát. Mostohaanyját, aki kamaszkorában ellopta a leveleit. Vagy a nagyanyját, aki követelőzéseivel pokollá teszi a mindennapjait. Por Zsolt eljut arra a pontra, amikor saját mentális egészsége és túlélése érdekében meg kell szakítania minden kapcsolatot a rokonaival. A rengeteg kibeszéletlenség, sérelem, frusztráció miatt nem lenne meglepő, ha ő maga is egy sebzett felnőtté vált volna, de ennek épp az ellenkezője történik: Por Zsolt tulajdonképpen boldog családos ember, ez a tény pedig igazolni látszik a családdal való radikális szakítást – ahogy azt is, hogy nem veszítette el az érzelmi kötődés képességét.

A kárpótlás rövid fejezetei, gördülékeny mondatai, időről időre megvillanó iróniája szinte észrevétlenül sodorja végig az olvasót az ország és egy család huszadik századi történetén. Nincsenek nagy tanulságok, csak döntések, melyeknek súlyát akkor is cipeli magával több generáció, ha azokat elődeik hozták. Márton László hőse a saját családjában mindenhol az elhallgatás, titkolózás falaiba ütközik. Dönthetne úgy is, hogy megmarad ezek között a falak között, hogy beletörődik abba, hogy örökké visszapattan, alkalmazkodik, hasonul. A saját választása ugyanakkor ennél sokkal radikálisabb, hiszen saját kezűleg bontja le ezt a mentális falat, kilép az addigi kötelékből, és amíg nem kényszerítik, vissza sem néz. Válaszokat persze így sem feltétlenül kap a kérdéseire, a saját döntése súlyát viszont fenntartások nélkül viseli, igaz, mást nem is nagyon tehet.

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Kemény István, Király László, Márton László, Végel László lett a DIA új tagja

A Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) online megtartott 2021. évi tagválasztásának eredményeként négy fővel bővül a testület, áll a DIA csütörtöki közleményében.

...
Hírek

Márton László kapta az Artisjus Irodalmi Nagydíjat

A Nibelung-ének című irodalmi mű fordításáért, valamint teljes írói életművéért Márton László kapja az idei Artisjus Irodalmi Nagydíjat. A fődíjas mellett Wirth Imre, Kiss Tibor Noé, Szolláth Dávid és Bódi Katalin vehetnek át elismerést egy-egy kötetükért, négy kategóriában.

...
Nagy

Úgy hasalj, hogy ne férjen hozzá kétség - Márton László a Literáriumban

Hírek
...
Hírek

Először jelenik meg egy nemrég megtalált Hemingway-novella magyarul

...
Hírek

Az irodalmi ügynökök felfüggeszthetik a munkát az egyik legnagyobb amerikai könyvkiadóval

...
Hírek

Jane Austent tartják a legjobb brit szerzőnek

...
Hírek

Volodimir Vakulenko ukrán író holttestét is megtalálták egy izjumi tömegsírban

...
Hírek

Máris megfilmesítik az amerikai Nemzeti Könyvdíjat elnyert regényt

...
Könyves Advent

5 verseskötet, amivel meglepheted a szeretteidet karácsonykor

...
Könyves Advent

Gerlóczy Márton aparegénye apa nélkül maradt

...
Könyves Advent

A szólásszabadságtól a génrégészeten át az immunrendszerig: ezeket a tényirodalmi köteteket ajánljuk karácsonyra

...
Podcast

Vajna Ádám: A kortársaimnak a Harry Potter volt az első olvasmányélménye, nekem Jókai Mór [Alkotótárs]

...
Promóció

Egy nélkülözhetetlen kiegészítő, ha sokat időzöl a gép előtt – Kékfény szűrő szemüveg

...
Promóció

A kulturális feltöltődéshez minőségi élelmiszerek járnak

...
Promóció

Hogyan válasszunk asztalt?

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Karády Katalin ezeregy titkát apránként fejti fel egy mai kamasz

A vidéki rokonoknál vendégeskedő kiskamasz Lotti kilátástalannak látja a helyzetét, de idővel megismeri rég elhunyt édesanyja – és rajta keresztül Karády Katalin – történetét.

...
Gyerekirodalom

Az Altamira-barlangrajzoktól Banksyig - A művészettörténet legizgalmasabb műtermeibe kalauzol egy új könyv

Révész Emese és Grela Alexandra a Hol készül a művészet? című kötettel képzeletbeli utazásra hívja az olvasókat, melynek során a gyerekek betekinthetnek a leghíresebb alkotók műtermeibe.

...
Gyerekirodalom

Margit Auer: A gyerekek szeretik a valóság és mágia közötti finom határvonalat

A Mágikus állatok iskolája című sorozatból eddig 12 kötet jelent meg magyarul, a szerző, Margit Auer pedig novemberben Budapestre látogat. Interjúnkban gyerekkori olvasásélményeiről és gyerekeknek szóló írástippekről kérdeztük, közben pedig kiderül az is, ő maga milyen mágikus állat bőrébe bújna a legszívesebben.

Polc

Donatella Di Pietrantonio: Meg akartam érteni a szeretethiány következményeit

...

Veres Attila Magyarországai nem jó helyek az életre

...

Negyven év után egy padláson bukkantak rá Czene Béla festményeire

...

Az igazi író élet-halál vitára készteti az igazi olvasókat

...