Márton László hőse az elhallgatás, titkolózás falaiba ütközik, majd radikális lépésre szánja el magát

Márton László hőse az elhallgatás, titkolózás falaiba ütközik, majd radikális lépésre szánja el magát

A kárpótlás egy többszörösen traumatizált család utólag felfejtett története, ezzel együtt pedig egy férfi önállósodásának, a családtól való eltávolodásának, érzelmi felszabadulásának krónikája is. A mozaikszerűen építkező, szikár szöveg a pandémiás jelenből indítva a negyvenes évekig nyúlik vissza, hőse pedig egy olyan férfi, aki sokáig mintha idegenként lézengene a saját családjában, majd miután folyamatosan a hallgatás falaiba ütközik, radikális lépre szánja el magát. A kárpótlás a hét könyve.

Ruff Orsolya | 2022. július 25. |
Márton László
A kárpótlás
Kalligram, 2022, 200 oldal
-

Márton László hőse, Por Zsolt elsőre nem túl szimpatikus, ez már pár oldal után kijelenthető. Adott egy férfi, foglalkozását tekintve gazdaságtörténész, aki mintha nem tudna mit kezdeni az életében elé tornyosuló akadályokkal. Rokonaival, ha nem muszáj, nem tartja a kapcsolatot, és ha valami ügy, dolog, probléma akad az életében, egyszerűen irtózik annak elintézésétől. Szépen-lassan érkezik ugyanakkor a felismerés, miközben megyünk előre, meg ugrálunk a régmúltba, a múltba, majd vissza a jelenbe, hogy

tulajdonképpen egyre észszerűbbnek tűnik Por Zsolt minden megnyilvánulása, eltartása, elzárkózása.

A regény végére Márton László hőse valójában marad, amilyen volt, és olvasóként mi leszünk azok, akik nagy utat járunk be, belső fejlődési ívet, ha úgy tetszik, miközben az optika, amelyen keresztül Por Zsolt történetét szemléltük addig, már-már észrevétlenül megváltozik.

Mindenesetre az indítás több mint ismerős: járvány tombol az országban, az emberek alig hagyják el otthonaikat, ha mégis, akkor maszkot húznak és távolságot tartanak. Így tesz a regény mindentudó narrátora is Por Zsolttal (eltávolítja magától), akit a történet kezdetén, valamikor a 2000-es évek elején, már erősen középkorúként ismerünk meg. Éppen egy közjegyzői értesítés miatt fáj a feje: „életvesztés miatt” kárpótlást ítéltek meg számára, az összegért egy akciós hegymászó bakancs vagy egy palack kézműves pezsgő vásárolható. Por Zsolt nem tart igényt a kárpótlásra, de ez a hivatalt a legkevésbé sem érdekli – ha nem jelenik meg, akkor elővezettetik.

A férfi tehát elmegy a közjegyzői irodába, ahol sok év után kénytelen találkozni a rokonaival: apja özvegyével, Klárival, unokatestvérével, Matilddal és a húgával, Verával. Kurta-furcsa ez a találkozás,

tele elhárító mozdulatokkal, nyílt ellenszenvvel vagy épp megjátszott örömmel.

Zsolt nem akar itt lenni, nem akar semmit – se a rokonaitól, se a közjegyzőtől. Neki nem kell a kártérítés, amely egy olyan kisfiú halála után jár neki, akit soha nem ismert. Hiszen nem ismerhetett. Porzsolt Zoltánt (az apa öccsét) 1944-ben a nagyváradi gettóban látták utoljára élve. Arról, hogy milyen gyerek volt, mit szeretett, minek örült, és aztán hogyan hurcolták el, vagy pontosan hogyan halt meg, szinte semmit sem tudni, a hozzá legközelebb állók is csak annyit jegyeztek meg vele kapcsolatban, hogy „szőke kisfiú volt”. A Porzsolt család története tele van fájó hiányokkal, amelyekről soha nem beszélnek, legfeljebb olyan szavakkal takarják ki, minthogy valakit „elvittek” vagy „nem jött vissza”.

Por Zsolt családjában nem ez az egyetlen trauma, hiszen egészen fiatal még, amikor elveszíti az édesanyját. A veszteség mintha generációról generációra öröklődne, és mindenki másként igyekszik megbirkózni vele. A mozaikszerűen építkező regényben sorra ismerjük meg a családtagokat, és minél többet villant fel belőlük a narrátor, annál nagyobb szimpátiával tekintünk Por Zsoltra. Akinek életében egyértelműen a nők játszották a domináns szerepet. Apját, Árpádot jelentéktelen epizodistává fokozza le a család, és az, hogy szinte teljesen hiányzik belőle az ambíció szikrája is. Anyósa semmibe veszi, egy senkinek tartja, és ezt lépten-nyomon hangoztatja is. A családban a nagynéni, Magda az elintéző (ő kérvényezte annak idején az életvesztés miatti kárpótlást is), az igazi energiavámpír ugyanakkor a nagymama, aki jogot formál arra, hogy még a felnőtt unokája életébe is beleavatkozzon. És miközben felvillannak a Kádár-kori évek, vissza-visszatérünk a régmúltba, a háborús évekbe, melyeket mindenki úgy élt túl (ha túlélt), ahogyan tudott:

„Ernő, amíg beszélő viszonyban volt vele, időnként faggatta a nagyanyját: hogyhogy őt és a lányát nem vitték el a többiekkel együtt? Özvegy Frank Tivadarné pedig ebben a tekintetben is kitartóan és leleményesen hazudozott.”

Az idézetben szereplő Ernő nem más, mint Por Zsolt, akinek az eredeti és hivatalos neve Porzsolt Ernő. Mindig utálta ugyanakkor a keresztnevét (amit anyja Hemingway iránti rajongásának köszönhet), és bár megváltoztatná, de gyűlöli az ügyintézést, így csak a hétköznapokban használja a családnevéből kreált új, rövidebb, testhezállóbbnak tekintett nevet. Ezzel a gesztussal Por Zsolt nemcsak az utált utónevét hagyja el, de

eltartja magától a komplett családját is.

Szelíd apját, aki évente pár napra őrjöngő vadállattá változik, és üti-vágja a fiát. Mostohaanyját, aki kamaszkorában ellopta a leveleit. Vagy a nagyanyját, aki követelőzéseivel pokollá teszi a mindennapjait. Por Zsolt eljut arra a pontra, amikor saját mentális egészsége és túlélése érdekében meg kell szakítania minden kapcsolatot a rokonaival. A rengeteg kibeszéletlenség, sérelem, frusztráció miatt nem lenne meglepő, ha ő maga is egy sebzett felnőtté vált volna, de ennek épp az ellenkezője történik: Por Zsolt tulajdonképpen boldog családos ember, ez a tény pedig igazolni látszik a családdal való radikális szakítást – ahogy azt is, hogy nem veszítette el az érzelmi kötődés képességét.

A kárpótlás rövid fejezetei, gördülékeny mondatai, időről időre megvillanó iróniája szinte észrevétlenül sodorja végig az olvasót az ország és egy család huszadik századi történetén. Nincsenek nagy tanulságok, csak döntések, melyeknek súlyát akkor is cipeli magával több generáció, ha azokat elődeik hozták. Márton László hőse a saját családjában mindenhol az elhallgatás, titkolózás falaiba ütközik. Dönthetne úgy is, hogy megmarad ezek között a falak között, hogy beletörődik abba, hogy örökké visszapattan, alkalmazkodik, hasonul. A saját választása ugyanakkor ennél sokkal radikálisabb, hiszen saját kezűleg bontja le ezt a mentális falat, kilép az addigi kötelékből, és amíg nem kényszerítik, vissza sem néz. Válaszokat persze így sem feltétlenül kap a kérdéseire, a saját döntése súlyát viszont fenntartások nélkül viseli, igaz, mást nem is nagyon tehet.

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Kemény István, Király László, Márton László, Végel László lett a DIA új tagja

A Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) online megtartott 2021. évi tagválasztásának eredményeként négy fővel bővül a testület, áll a DIA csütörtöki közleményében.

...
Hírek

Márton László kapta az Artisjus Irodalmi Nagydíjat

A Nibelung-ének című irodalmi mű fordításáért, valamint teljes írói életművéért Márton László kapja az idei Artisjus Irodalmi Nagydíjat. A fődíjas mellett Wirth Imre, Kiss Tibor Noé, Szolláth Dávid és Bódi Katalin vehetnek át elismerést egy-egy kötetükért, négy kategóriában.

...
Nagy

Úgy hasalj, hogy ne férjen hozzá kétség - Márton László a Literáriumban

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Ez a könyv minden kérdésre válaszol, amit feltettél sörivás előtt, közben vagy után

Mark Dredge Sör mesterkurzusa az erjesztett ital karakterjegyeinek felismerése terén segít magabiztosságot szerezni, és abban is a segítségünkre siet, hogy megértsük, hogy kerültek oda.

...
Zöld

Csányi Vilmos: Biológiailag meg lehetne hosszabbítani az életet, de nem biztos, hogy érdemes

Csányi Vilmos és Barát József Jövőpánik Beszélgetések a lehetséges határairól című kötetében a jövő bizonytalanságairól beszélget tudományos igénnyel, így szóba kerül robotosítás, a közösségek átalakulása, szülőség és szerelem, de a biológiai határaink is.

...
Zöld

Az írók jóval a tudósok előtt ráéreztek az agy működésére – interjú a világhírű agykutatóval

Dr. Scott A. Small Alzheimer-kutató érdekfeszítően írt arról, miért tesz jót nekünk az egészséges felejtés. Szóba került Salman Rushdie elmepalotája, a kreativitás és a MI, az alvás és a társadalmi felejtés szerepe, illetve a pszichopaták és a csimpánzok is. Interjú.

Hírek
...
Hírek

Rendkívüli kötelékek és kihűlő kapcsolatok – tíz izgalmas világirodalmi megjelenés a Könyvfesztiválon

...
Hírek

Tízezer Borbély Szilárd-kötetet kapnak ajándékba a diákok

...
Beleolvasó

A Kádár-kor és a rendszerváltás évei elevenednek meg Jánossy Lajos új regényében

...
Hírek

Jo Nesbø: Hemingway elavult írónak tűnik

...
Hírek

Ingyenesen böngészhető az Arcanum a Könyvfesztivál ideje alatt

...
Beleolvasó

Ali Smith-nél két testvér próbálja túlélni a legrosszabb időket

...
Nagy

Kollár Árpád: Remekül elférünk egymásban és egymás mellett

...
Hírek

Krasznahorkai regénye francia irodalmi díjra esélyes

...
Hírek

Az Amazon végleg kivezeti a MOBI-t

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Rébecca Dautremer: A jó képeskönyv olyan, mint egy színházi előadás

A francia Rébecca Dautremer gyerekeknek szóló könyveket és olyan klasszikusokat is illusztrál, mint az Egerek és emberek vagy a Cyrano. A Pestext Fesztivál vendégeként járt Budapesten, mi pedig családi indíttatásról, egy elrontott gyerekkori rajzról, a vizuális utalások elrejtéséről, és az illusztráció meg a szöveg kapcsolatáról beszélgettünk vele.

...
Gyerekirodalom

A titokzatos gombáktól a krillekig [Könyvesblokk]

Szeptemberi Könyvesblokkunkban ezúttal a gyerekeknek (és szüleiknek) kedvezünk: válogatásunkban ismeretterjesztő kötetet, akciódús meseregényt és zseblámpás könyvet ajánlunk.

...
Gyerekirodalom

Réz András regényében egy ördögi figura mozgatja a háttérből a szálakat

A Lukrécia papucsai című ifjúsági regényben épp a legjobbak buknak meg természettudományból, a pótvizsgára készülő csapat ráadásul furcsábbnál furcsább kalandokba keveredik. És ezekben valahogy mindig a helyettesítő tanár keze van. Olvass bele!

Polc

Nem a nagy háború, hanem a barátod halála avat felnőtté

...

Az árulást a legnehezebben saját magának bocsátja meg az ember

...

Ménes Attila regényében egy ír úr meséli el a romlásnak indult magyarság történetét

...

McCarthy sötét világában a szerelem és a zsenialitás sem képes világot gyújtani

...