Szergej Lebegyev első regénye, a Pregyel zabvenyija (A felejtés határa) 2011-ben jelent meg, ami rögtön Szolzsenyicin és Salamov művei mellé került az orosz lágerirodalom remekművei sorában. Az orosz író, aki műveiben elsősorban a sztálini múlt titkait boncolgatja, a napokban közreadott egy írást a jelenlegi háborús helyzetről. A szöveg március 4-én az Élet és Irodalomban, majd másnap a Neue Zürcher Zeitungban jelent meg, aztán pedig a Nyugatitér blog közölte.
Lebegyev arról írt, hogy a mostani invázió történelmünk legfeketébb napjait hozta el, és bár a támadást több figyelmeztetés előzte meg, mégis váratlan volt, hogy Oroszország rátámadt Ukrajnára. Az írásban felteszi a kérdést, hogy miként vált ez a háború egyáltalán lehetségessé politikailag és pszichológiailag, és hogy mi táplálja az agresszív putyini kül- és belpolitikát. A válasza pedig a következő: „Az oroszországi föderáció: soknemzetiségű ország. Az oroszországi föderáció: rasszista ország. Ez egy tudatunkban és kultúránkban, nyelvünkben és köznapi világnézetünkben mélyen meggyökerezett, ki nem nőtt posztbirodalmi rasszizmus, amelynek nem egy, nem két, hanem több tucatnyi nemzetiség az objektuma, akik sokelemű, mozgékony soviniszta hierarchiát képeznek.”
Ljudmila Ulickaja világhírű orosz író interjút adott a HVG-nek, amiben beszélt a háborúról, Putyinról és Orbán Viktorról is. Azt is elmondta, hogy az oroszok és ukránok közötti viszony normalizálódásához szerinte a tárgyalás az egyetlen út.
Tovább olvasokAz író kitér ennek a nacionalizmusnak a gyökereire, felidézi a csecsenföldi háborúkor alkalmazott propagandát, és kifejti azt is, hogy mit jelent a „népek családja” szovjet étosz, és hogy miként tekintenek ennek fényében az oroszok az ukránokra és a fehéroroszokra: „ez a sokarcú rasszizmus egyenes következménye a birodalmi múltnak és a gyarmatosító politikának, ennek az erőszakra és ruszifikációra épülő történelemnek, azoknak a mai Oroszországban alig ismert háborúknak, amelyek a gyarmatosítás eszközei voltak”. Lebegyev azt hangsúlyozza a szövegben, hogy a világnak nem egyszerűen Putyin nélküli Oroszországra lenne szüksége, hanem egy birodalmi tudat nélküli Oroszországra, mert csak az hozhatja el a békét, ha az orosz nyelv „felsőbbségéről” és különleges jogairól vallott elgondolás megváltozik.
Lebegyev teljes írását ITT lehet elolvasni. Az író a publikációkból befolyó minden honoráriumát az ENSZ Ukrajnai Humanitárius Alapjának ajánlotta fel, mely segítséget nyújt a civil lakosságnak.
