A Sportzakó utáni véres-komikus hajszában feltárul a hatvanas évek Brooklynja

A Sportzakó utáni véres-komikus hajszában feltárul a hatvanas évek Brooklynja

Kézenfekvő a kérdés, hogy mit csinál a diakónus, és nem mondhatom, hogy James McBride regényében megkapjuk a minden igényt kielégítő választ, sőt. Annál többet tudhatunk meg arról, hogy milyen volt az élet a hatvanas évek végén Brooklynban egy olyan lakótelepen, ahol már nem olaszok, írek és zsidók, hanem afro- és latin-amerikaik voltak többségben. Mindezt egy olyan embertől, aki maga hasonló helyen nőtt föl. A hét könyve a többszörös díjnyertes, Barack Obama által is kitüntetett szerző regénye, a King Kong diakónus.

Benedek Márton | 2022. április 25. |
James McBride
King Kong diakónus
Ford.: Pék Zoltán, Magvető, 2022, 419 oldal
-

A King Kong diakónus James McBride első magyarul megjelent regénye, ami egyelőre az év egyik legizgalmasabb címe, de legalább ilyen izgalmas az a pálya, amit az 1957-es születésű szerző idáig befutott. Már első megjelenése sikersztori lett, A víz színe című memoárjában azt mesélte el, hogy milyen volt egy brooklyni lakótelepen felnőni egy fekete apa és egy zsidó anya fiaként.

McBride a későbbiekben is a valóságból merített inspirációt: a Miracle at St. Anna című regényében a második világháborús amerikai hadsereg egy csak feketékből álló egységének olaszországi történetéről ír; Song Yet Sung című regényét a rabszolgából rabszolgafelszabadítóvá lett 
Harriet Trubman ihlette; The Good Lord Bird című regényének egyik főhőse a rabszolgaság elleni küzdelem vezére, John Brown. Könyveivel a filmvilágba is megtalálta az utat: a Miracle at St. Annából Spike Lee csinált filmet, akivel azóta is dolgoztak már együtt, a The Good Lord Birdből pedig Ethan Hawke főszereplésével készült sorozat

A King Kong diakónus története 1969-ben játszódik, a helyszíne New York, pontosabban Dél-Brooklyn, annak is egy fikciós lakótelepe, a “Cause” - amit feltehetőleg arról a Red Hook-telepről mintázott a szerző, ahol ő maga is felnőtt. Egy “olyan gettó, ahol 3500 fekete és spanyol lakos zsúfolta 256 apró lakásba az álmait, a rémálmait, kutyáját, macskáját, teknősét, tengerimalacát, húsvéti csibéjét, gyerekét és szülőjét és tokás unokatestvérét Puerto Ricóból, Birminghamből vagy Barbadosról, és mind a mesésen korrupt New York City Lakhatási Hatóság kényének-kedvének kiszolgáltatva éltek, amely a havi 43 dolláros lakbérérért fütyült rá, hogy élnek, halnak, vért kakálnak vagy mezítláb járnak, amíg fel nem hívták a Brooklyn belvárosában működő irodát valami panasz miatt.” 

A hatvanas évek végén járunk, még nem tett mindent tönkre a drog, de a heroin által hozott pusztítás és erőszak fenyegető jövőképét már érzik az emberek:

a közösség kezd szétforgácsolódni,

a sportpályákon már nincsenek gyerekek. De nem ez, hanem egy pisztolylövés áll a történet középpontjában, amit sokan látnak ugyan, de annál kevesebbet tudnak róla. Az elkövetője a regény címszereplője, a King Kong diakónus, egy 71 éves alkoholista, özvegy férfi, akit mindenki csak úgy ismer, hogy Sportzakó. (Amúgy az eredetiben is “Sportcoat”.) Sportzakó korábban a helyi baseball-csapat edzője volt, illetve komikusan sok testi bajával sokáig az orvosi egyetemisták kedvenc statisztája, most ezermesterkedik, kertészkedik, és ő a helyi Öt Cél Baptista Gyülekezet diakónusa, bár hogy ez mit jelent pontosan, azt legalább annyira nem tudják, mint hogy Sportzakó miért húzta meg (rögtön az első oldalon) a ravaszt. Ezt amúgy ő maga sem tudja, sőt nem is emlékszik rá, és éli tovább a mindennapjait a felesége szellemével vitatkozva - hová tűnt a gyülekezet karácsonyi pénze? - , és persze kedvenc pancsolt piáját, a King Kongot szopogatva. 

Másokat viszont jobban izgat az eset, Sportzakót

egyszerre keresik a rendőrök és a gengszterek.

A közösség azonban összezár, mindenki teszi a dolgát, mintha semmi sem történt volna, meg hát a környék eleve olyan, hogy a nevek, személyazonosságok, iratok kézről-kézre járnak, ember legyen a talpán, aki itt meg akar találni valakit. 

A Sportzakó utáni helyenként esetlenül komikus, helyenként véresen komoly hajsza közben megismerjük a telep többi lakóját, a házi piát kotyvasztó Forró Kolbászt, a börtönből frissen szabadult Leves Lopezt, a gyülekezetről szinte mindent tudó Gee nővért, az ígéretes baseball-játékosból drogdílerré lett Deemst, a nyugdíjazására váró, becsületességével magára maradt ír rendőr Kumpit, vagy a legérdekesebb mellékszálat kapó olasz csempész, Elefántot. A mellékszereplők közül nem mindenki egyformán kidolgozott és nem is mindenki a legeredetibb, de a közösséget összetartó és széthúzó látható és láthatalan erők ábrázolása kárpótol ezért, na meg az olyan történetek, mint a minden évben menetrendszerűen érkező sajtszállítmány rejtélye, vagy a minden évben menetrendszerűen érkező hangyainvázió eredete. 

McBride az egyértelmű társadalmi, anyagi és nemi egyenlőtlenségeket, feszültségeket nem a manapság kézenfekvő felháborodás hangján, hanem szeretetteljes humorral és az emberiségbe vetett optimista hittel övezve mutatja be. Persze ez nem azt jelenti, hogy megszépítené a múltat, sőt, elég egyértelművé teszi, hogy hiába járunk a hatvanas évek végén New Yorkban, és hiába nem bánják a fehérek, ha egy fekete előre ül a buszban, “de ha ugyanakkora fizetséget kérsz vagy a szomszédban akarsz lakni, vagy annyira ki vagy készülve, hogy nem akarsz felállni és arról énekelni, milyen nagyszerű is Amerika, akkor úgy eltaposnak, hogy kijön a genny a füleden”.

Egyszerre krimi, társadalmi tabló, és igazságszolgáltatás a King Kong diakónus,

igazságszolgáltatás a feketéknek és a latinoknak, “akik a lakásokat takarították és kivitték a szemetet és csinálták a zenét és megtöltötték a börtönöket szomorúsággal”, akik a “láthatatlanok álmát aludták és helyi érdekességként szuperáltak”, miközben a róluk szóló “kamu” színdarabok uralták a Broadwayt, a fehér ember pedig megteremtette annak a városnak a mítoszát, Ami Sosem Alszik.

Kapcsolódó cikkek
...
Kritika

Vakmerőbb kísérlet A behajtó, mint öt csíkot felszívni Konrád Györgyről

Konrád György fia, Konrád József építész megírta első regényét, A behajtót, amiben a valóság elmosódik a kábítószertől, a bipoláris állapottól és a gyógyszerektől.

...
Kritika

A Hogyan történt? a magyar holokauszt egyik legkorábbi és legrészletesebb dokumentációja

Hetvenöt évvel az első megjelenése után idén új kiadásban vehetjük kézbe Munkácsi Ernő Hogyan történt? Adatok és okmányok a magyar zsidóság tragédiájához című holokausztkönyvét, amely a magyarországi zsidók ellen elkövetett népirtás egyik legkorábbi dokumentációja és értelmezése volt.

...
Kritika

Az a kenetteljes cinizmus, amivel elveszed a másik ember életét és földjét

Ki és miért érzi feljogosítva magát az agresszor politikára, katonai fellépésre, a szerződésszegésekre? Dee Brown könyve a megjelenésekor szembement az uralkodó narratívával, és az őslakosok nézőpontjából mesélte el a vadnyugat három évtizedét. A Wounded Knee-nél temessétek el a szívem ma nagyon aktuális - ez a hét könyve.

Hírek
...
Gyerekirodalom

Kiss Judit Ágnes meséjében egy mentett kutya és egy kóbor cica emelkedik felül az ellentéteken

...
Zöld

Alig mozognak a magyarok, pedig tovább szeretnének élni

...
Hírek

Benedek Elek születésnapjára Király kis Miklós is emlékérmére kerül

...
Beleolvasó

Az Arizona mulató bemutatására még Örkény sem találta a szavakat

...
Hírek

Ezeréves keresztény kéziratot kapott vissza Görögország Amerikától

...
Hírek

Hét csapás sújtja jelenleg a könyvszakmát

...
Hírek

Négynapos munkahetet vezet be a Libri-Bookline

...
Hírek

A könyvtárak adnak menedéket Angliában a megélhetési válsággal küszködőknek

...
Hírek

Sally Rooney idén is felkerült a TIME legbefolyásosabb embereit összegyűjtő listájára

...
Hírek

Judith Schalansky új könyvét csak száz év múlva lehet elolvasni

...
Beleolvasó

Pető Andrea az utókorral ellentétben nem a férjek fontosságában méri a nők életét - Rajk Júliáét sem

...
Hírek

Hogyan látja egy brit történész a Habsburgokat?

Olvass!
...
Beleolvasó

Az Arizona mulató bemutatására még Örkény sem találta a szavakat

Óbudától a Várig, az Andrássy úttól a Palotanegyedig 45 különböző helyszínt és a hozzájuk tartozó igaz meséket mutatja be legújabb könyve oldalain Kordos Szabolcs. Olvasd el az Arizona mulató történetét!

...
Beleolvasó

Pető Andrea az utókorral ellentétben nem a férjek fontosságában méri a nők életét - Rajk Júliáét sem

A Delonghival közös Túl a plafonon podcastunk utolsó vendége Pető Andrea történész, egyetemi tanár, az MTA doktora, a 20. századi társadalomtörténet nemzetközileg ismert kutatója. Olvass bele Árnyékban című könyvébe!

...
Beleolvasó

A magányos élet váratlan örömeiről, kikerülhetetlen buktatóiról és hétköznapi csodáiról szól a Tó

Az utóbbi évek egyik legerősebb brit debütálásában Claire-Louise Bennett húsz összefüggő történetben keres nyelvet a magánytapasztalatnak.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Malcolm Gladwell: Nem tudsz változást hozni egy társadalomban, ha a tanárt fizeted a legrosszabbul

A csapatunk pont annyira erős, mint a leggyengébb csapattagunk, hangsúlyozta a népszerű ismeretterjesztő író, Malcolm Gladwell, a Brain Bar sztárvendége. De mi köze van a sikernek a focihoz és a kosárlabdához? És mindennek az online oktatáshoz? Gladwell a változó világról és a Z generációról beszélt - meghallgattuk.

...
Nagy

Szvetlana Alekszijevics: Az emberek akkor tudnak igazán élesen fogalmazni, amikor érzik az elmúlás közeledtét

Tóth Krisztina nyitotta meg a 27. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált, amelynek díszvendége idén Szvetlana Alekszijevics. A Nobel-díjas belarusz író a pódiumbeszélgetésen a nők történeteiről, az emlékezés természetéről és a hátrahagyott kéziratairól mesélt, de azt is elárulta,  miért nem tud jelenleg kellő harciassággal írni.

...
Nagy

Mircea Cărtărescu: A diktatúra mindig rossz ötlet

Az évek óta Nobel-díj esélyesként emlegetett román íróval, Mircea Cartarescuval beszélgettünk szabadságról és diktátorokról, a naplójáról és az álmairól, fantasztikusról és valóságosról az irodalomban és az emberi léttapasztalatban. Interjú.