A Sportzakó utáni véres-komikus hajszában feltárul a hatvanas évek Brooklynja

A Sportzakó utáni véres-komikus hajszában feltárul a hatvanas évek Brooklynja

Kézenfekvő a kérdés, hogy mit csinál a diakónus, és nem mondhatom, hogy James McBride regényében megkapjuk a minden igényt kielégítő választ, sőt. Annál többet tudhatunk meg arról, hogy milyen volt az élet a hatvanas évek végén Brooklynban egy olyan lakótelepen, ahol már nem olaszok, írek és zsidók, hanem afro- és latin-amerikaik voltak többségben. Mindezt egy olyan embertől, aki maga hasonló helyen nőtt föl. A hét könyve a többszörös díjnyertes, Barack Obama által is kitüntetett szerző regénye, a King Kong diakónus.

Benedek Márton | 2022. április 25. |
James McBride
King Kong diakónus
Ford.: Pék Zoltán, Magvető, 2022, 419 oldal
-

A King Kong diakónus James McBride első magyarul megjelent regénye, ami egyelőre az év egyik legizgalmasabb címe, de legalább ilyen izgalmas az a pálya, amit az 1957-es születésű szerző idáig befutott. Már első megjelenése sikersztori lett, A víz színe című memoárjában azt mesélte el, hogy milyen volt egy brooklyni lakótelepen felnőni egy fekete apa és egy zsidó anya fiaként.

McBride a későbbiekben is a valóságból merített inspirációt: a Miracle at St. Anna című regényében a második világháborús amerikai hadsereg egy csak feketékből álló egységének olaszországi történetéről ír; Song Yet Sung című regényét a rabszolgából rabszolgafelszabadítóvá lett 
Harriet Trubman ihlette; The Good Lord Bird című regényének egyik főhőse a rabszolgaság elleni küzdelem vezére, John Brown. Könyveivel a filmvilágba is megtalálta az utat: a Miracle at St. Annából Spike Lee csinált filmet, akivel azóta is dolgoztak már együtt, a The Good Lord Birdből pedig Ethan Hawke főszereplésével készült sorozat

A King Kong diakónus története 1969-ben játszódik, a helyszíne New York, pontosabban Dél-Brooklyn, annak is egy fikciós lakótelepe, a “Cause” - amit feltehetőleg arról a Red Hook-telepről mintázott a szerző, ahol ő maga is felnőtt. Egy “olyan gettó, ahol 3500 fekete és spanyol lakos zsúfolta 256 apró lakásba az álmait, a rémálmait, kutyáját, macskáját, teknősét, tengerimalacát, húsvéti csibéjét, gyerekét és szülőjét és tokás unokatestvérét Puerto Ricóból, Birminghamből vagy Barbadosról, és mind a mesésen korrupt New York City Lakhatási Hatóság kényének-kedvének kiszolgáltatva éltek, amely a havi 43 dolláros lakbérérért fütyült rá, hogy élnek, halnak, vért kakálnak vagy mezítláb járnak, amíg fel nem hívták a Brooklyn belvárosában működő irodát valami panasz miatt.” 

A hatvanas évek végén járunk, még nem tett mindent tönkre a drog, de a heroin által hozott pusztítás és erőszak fenyegető jövőképét már érzik az emberek:

a közösség kezd szétforgácsolódni,

a sportpályákon már nincsenek gyerekek. De nem ez, hanem egy pisztolylövés áll a történet középpontjában, amit sokan látnak ugyan, de annál kevesebbet tudnak róla. Az elkövetője a regény címszereplője, a King Kong diakónus, egy 71 éves alkoholista, özvegy férfi, akit mindenki csak úgy ismer, hogy Sportzakó. (Amúgy az eredetiben is “Sportcoat”.) Sportzakó korábban a helyi baseball-csapat edzője volt, illetve komikusan sok testi bajával sokáig az orvosi egyetemisták kedvenc statisztája, most ezermesterkedik, kertészkedik, és ő a helyi Öt Cél Baptista Gyülekezet diakónusa, bár hogy ez mit jelent pontosan, azt legalább annyira nem tudják, mint hogy Sportzakó miért húzta meg (rögtön az első oldalon) a ravaszt. Ezt amúgy ő maga sem tudja, sőt nem is emlékszik rá, és éli tovább a mindennapjait a felesége szellemével vitatkozva - hová tűnt a gyülekezet karácsonyi pénze? - , és persze kedvenc pancsolt piáját, a King Kongot szopogatva. 

Másokat viszont jobban izgat az eset, Sportzakót

egyszerre keresik a rendőrök és a gengszterek.

A közösség azonban összezár, mindenki teszi a dolgát, mintha semmi sem történt volna, meg hát a környék eleve olyan, hogy a nevek, személyazonosságok, iratok kézről-kézre járnak, ember legyen a talpán, aki itt meg akar találni valakit. 

A Sportzakó utáni helyenként esetlenül komikus, helyenként véresen komoly hajsza közben megismerjük a telep többi lakóját, a házi piát kotyvasztó Forró Kolbászt, a börtönből frissen szabadult Leves Lopezt, a gyülekezetről szinte mindent tudó Gee nővért, az ígéretes baseball-játékosból drogdílerré lett Deemst, a nyugdíjazására váró, becsületességével magára maradt ír rendőr Kumpit, vagy a legérdekesebb mellékszálat kapó olasz csempész, Elefántot. A mellékszereplők közül nem mindenki egyformán kidolgozott és nem is mindenki a legeredetibb, de a közösséget összetartó és széthúzó látható és láthatalan erők ábrázolása kárpótol ezért, na meg az olyan történetek, mint a minden évben menetrendszerűen érkező sajtszállítmány rejtélye, vagy a minden évben menetrendszerűen érkező hangyainvázió eredete. 

McBride az egyértelmű társadalmi, anyagi és nemi egyenlőtlenségeket, feszültségeket nem a manapság kézenfekvő felháborodás hangján, hanem szeretetteljes humorral és az emberiségbe vetett optimista hittel övezve mutatja be. Persze ez nem azt jelenti, hogy megszépítené a múltat, sőt, elég egyértelművé teszi, hogy hiába járunk a hatvanas évek végén New Yorkban, és hiába nem bánják a fehérek, ha egy fekete előre ül a buszban, “de ha ugyanakkora fizetséget kérsz vagy a szomszédban akarsz lakni, vagy annyira ki vagy készülve, hogy nem akarsz felállni és arról énekelni, milyen nagyszerű is Amerika, akkor úgy eltaposnak, hogy kijön a genny a füleden”.

Egyszerre krimi, társadalmi tabló, és igazságszolgáltatás a King Kong diakónus,

igazságszolgáltatás a feketéknek és a latinoknak, “akik a lakásokat takarították és kivitték a szemetet és csinálták a zenét és megtöltötték a börtönöket szomorúsággal”, akik a “láthatatlanok álmát aludták és helyi érdekességként szuperáltak”, miközben a róluk szóló “kamu” színdarabok uralták a Broadwayt, a fehér ember pedig megteremtette annak a városnak a mítoszát, Ami Sosem Alszik.

Kapcsolódó cikkek
...
Kritika

Vakmerőbb kísérlet A behajtó, mint öt csíkot felszívni Konrád Györgyről

Konrád György fia, Konrád József építész megírta első regényét, A behajtót, amiben a valóság elmosódik a kábítószertől, a bipoláris állapottól és a gyógyszerektől.

...
Kritika

A Hogyan történt? a magyar holokauszt egyik legkorábbi és legrészletesebb dokumentációja

Hetvenöt évvel az első megjelenése után idén új kiadásban vehetjük kézbe Munkácsi Ernő Hogyan történt? Adatok és okmányok a magyar zsidóság tragédiájához című holokausztkönyvét, amely a magyarországi zsidók ellen elkövetett népirtás egyik legkorábbi dokumentációja és értelmezése volt.

...
Kritika

Az a kenetteljes cinizmus, amivel elveszed a másik ember életét és földjét

Ki és miért érzi feljogosítva magát az agresszor politikára, katonai fellépésre, a szerződésszegésekre? Dee Brown könyve a megjelenésekor szembement az uralkodó narratívával, és az őslakosok nézőpontjából mesélte el a vadnyugat három évtizedét. A Wounded Knee-nél temessétek el a szívem ma nagyon aktuális - ez a hét könyve.

Hírek
...
Hírek

Tintin 35 év után visszatér a képregényes standokra

...
Hírek

Kölcsey eddig ismeretlen versét találták meg: áthúzta, hogy más ne olvashassa

...
Podcast

Börtönélmények és álmok is formálták egy sodródó kamasz sorsát Budapesten

...
Hírek

Habsburg Ottó csak Magyarországról hatezer emberrel levelezett, most online olvashatod a sorait

...
Gyerekirodalom

Ötven könyv, amelyet minden gyereknek el kellene olvasnia

...
Hírek

Cseh Tamás és Csengey Dénes közös estjéről 1985-ben még részletes jelentés készült

Olvass!
...
Beleolvasó

Szabó Magda a Régimódi történetben egyetlen arcképet akart kirakni: az édesanyjáét

A Szabó Magda-titok című podcastsorozatunkban négy olvasmányon keresztül kutatjuk, mitől működnek még ma is Szabó Magda könyvei. A következő adásban a Régimódi történetet tárgyaljuk ki, amelyben az író édesanyjának, Jablonczay Lenkének állít emléket. Addig is olvass bele a könyvbe!

...
Beleolvasó

Ki volt Mary Shelley? Frankenstein "anyjának" története elevenedik meg egy gótikus regény lapjain

A romantika irodalmának egyik legkülönlegesebb könyve a Frankenstein, a horror egyik megalapozója, amit egy tizenkilenc éves lány írt. A holland Anne Eekhout Mary című regénye ennek a különleges, érzékeny és merész nőnek állít emléket. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Az amerikaiak a focit akarták propagandaeszközként használni Afganisztánban, de csúnyán elrontották

Craig Whitlock könyve döbbenetes tényfeltáró munka, új megvilágításba helyezi mindazt, amit eddig az afganisztáni háborúról tudtunk és gondoltunk. Olvass bele!

Még több olvasnivaló
...
Panodyssey

Ahol az író és az olvasó közvetlenül találkozik: ismerd meg a Panodysseyt!

Ebben a cikkben azt magyarázzuk el, hogyan működik a Panodyssey oldal, és miért érdemes csatlakoznod hozzá olvasóként vagy íróként. 

...
Panodyssey

Moskát Anita: "Az Írói Munkám Elrablása: Hogyan Lopta El Az Artificial Intelligence Az Álmomat"

"Mielőtt elítéljük az MI-t: ezekért a közhelyekért mi felelünk. Mi tanítottuk meg neki a „zöld oázist”, a „sötétzöld szőnyeget”, amit „hívogat”, vagy az „élet táncát” járó ludakat meg a „szentély” hasonlatot a „világ káosza” ellenében. Az MI abból dolgozik, amiből tanul, és mi közhelyekkel etetjük." Moskát Anita műhelynaplójában arra keresi a választ, mit is tud vaójában ma a mesterséges intelligencia.

...
Nagy

Kölcsey még nem tartotta fontos versének a Hymnust, de később már büntettek érte

200 éves Kölcsey Hymnusa, ami egészen sokáig nem vált a magyarok hivatalos himnuszává. Mit énekeltünk előtte? Hogyan használták a Hymnust politikai célokra? És mi a közös a cseh, a lengyel és a magyar himnuszban? Érdekességeket gyűjtöttünk össze az évfordulóra.

...
Nagy

Visky András: Istennel ültem le kártyázni a regényt írva

Szerdán Margó Olvasókör lesz: Visky András a regény kezdeteiről, “révült írás-lelkigyakorlatról” és a bibliapókerről is mesélt előzetesen.

...
Panodyssey

Moskát Anita: Írói félelmek kalendáriuma, az év minden napjára

"Félek, hogy önmagamat fogom ismételni, ugyanazokat a témákat, ugyanazokat a témákat, ugyanazokat a témákat, és észre sem veszem." Moskát Anita műhelynaplóját olvashatjátok az írói hivatáshoz kapcsolódó félelmekről.

...
Nagy

Szvoren Edina sokáig hanyagolta a magyar kortárs irodalmat, aztán jött Esterházy, aki áttörte a falat

Az talán nem meglepő, hogy a Mondatok a csodálkozásról szerzőjét elemi szinten izgatják a mondatok. Szvoren Edina a Müpa Literárium-estjén arról mesélt, hogy miben különbözik az a nyelv, amelyen zsemlét kér, attól, amelyen ír, de az is szóba került, hogyan hagyta maga mögött a tulajdonnevektől való félelmét.