Fotó: Valuska Gábor
Jonathan Franzen nem az a típus, aki visszafogná magát, ha véleményt kell nyilvánítani bármiről, legyen szó akár az írásról vagy az értelmiség szerepéről. A nagy amerikai regényíró skatulyájába tuszkolt író híresen nagy madárbarát, ennélfogva pedig szívén viseli a klímavédelmet is. A legutóbbi New Yorker-cikkének is ez utóbbi volt a témája, melyben kiemelte, hogy bár nem tudós, de lemodellezte az emberiség jövőbeni kilátásait és – spoiler! – azok bizony nem túl fényesek. Franzen egészen pontosan úgy fogalmazott, hogy lefuttatta az agyában azokat a forgatókönyveket, melyek azt vizsgálnák, hogy kollektív összefogás esetén elkerülhető lenne-e a katasztrófa. A franzeni eredmény: a klímaválság elleni küzdelem tulajdonképpen reménytelen. Szerinte az emberi természet egyhamar nem változik meg, így pedig nem látja reálisnak, hogy a globális felmelegedés ne haladja meg a 2 Celsius fokot.
Több klímavédelmi szakember ugyanakkor nem osztja Franzen pesszimizmusát – Jess Phoenix vulkanológus egyenesen úgy fogalmazott, hogy Franzen eszmefuttatása nem tudományos modellezés, pusztán merengés. Genevieve Guenther, az End Climate Silence nevű szervezet alapítója pedig úgy vélte, hogy Franzennek egyszerűen lövése sincs a klímatudomány működéséről. A cikk nagyot ment a Twitteren is – volt olyan felhasználó, aki – visszautalva az író egyik könyvére – azt írta, hogy a cikknek nem ártana a Javítások.
Franzentől legutóbb A világ végének vége című esszékötete jelent meg magyarul, ami a hét könyve is volt nálunk. Akkor azt írtuk a kötetről:
Morális, gazdasági és társadalomlélektani kérdéseket jár körbe Franzen az esszéiben. Amíg nincs mindenki részéről elkötelezettség, csak látszatkommunikáció és látszatintézkedések, addig csökkenteni sem lehet a globális felmelegedést - visszafordítani pedig lehetetlen. Ami most globális felmelegedésnek tűnik nekünk Európa közepén, pár fok ide vagy oda, addig máshol emberek életét veszi el, háborúkat indít el, sőt valódi migrációs krízis is következik majd belőle. Azt írja, hogy teljesen mindegy, hogy valaki autóval vagy biciklivel jár munkába, mert az üvegházi gázok kibocsátása olyan hatalmas, a rendszer olyan bonyolult, hogy tök mindegy, hogy mekkora az ökolábnyoma az egyes embernek.
A teljes cikkért kattintsatok IDE!
Forrás: Guardian
