Háy János megírta a legkeményebb karantént, az életet

Háy János megírta a legkeményebb karantént, az életet

Egy titokzatos elbeszélő megszólítja a könyv olvasóját és beolvas neki: szembesíti az életével. Ez az olvasó a regény címében megnevezett cégvezető, aki lelép a családjától, és ez a cégvezető lehetek én is, mert mindenkinek van egy cége, amit vezet, az élete. A pénz hatalmáról, az értékek hiányáról, a család széteséséről, egy társadalom kisiklásáról szól Háy János új, sodróan izgalmas regénye, A cégvezető, ami a hét könyve.

Valuska László | 2020. november 16. |

Háy János
A cégvezető
Európa Könyvkiadó, 2020, 370 oldal

Ezt az évet sokan nem szeretik, de a Háy-olvasók kiváltságos helyzetben vannak: idén két könyvet kaptak, amelyek bizonyos szempontból kapcsolódnak egymáshoz, mégis teljesen különbözőek. A tavasszal megjelent Ne haragudj, véletlen volt a karantén élethelyzetre adott válasz, szuperszemélyes szöveg, ami Háy belső karanténját mutatja meg. A naplóbejegyzések elsősorban nem a körülöttünk lévő új élethelyzetre reflektálnak, hanem arra, mi történik az emberrel, ha tényleg magára kell zárnia a világot, és ott marad az emlékeivel, a gyászával, az érzéseivel, miközben folyamatos harcban áll a felejtéssel. A cégvezető című új Háy-regény nemcsak bizonyos szöveghelyeken kapcsolódik a tavaszi naplóhoz, hanem felfogásában is, mert ennél szigorúbban zárt karantént, mint egy élet, nem tudok elképzelni:

“Mikor arra tettél utalást, hogy mennyire megbánta, hogy nem apaként működött eddig, hanem cégvezetőként, hogy olyan volt a gyerekeinek, és egyre olyanabb lett, 

mintha a család is egy vállalkozás volna, amiben ő csendestársként vagy épp kültagként működik, de valójában nem vesz részt”.

Háy János: Létvizsgálatban vagyok érdekelt - Könyves magazin

Rendhagyó módon zajlott Háy János A cégvezető című regényének margós bemutatója, hiszen beszélgetőtársa, Bojár Gábor interneten keresztül jelentkezett be, az író pedig közönség előtt, a Várkert Bazár színpadán mesélt a szembesülés fontosságáról és a léttel szembeni jóindulatáról.

A cégvezető egymondatban elmesélhető története egyszerű, és ahogy az elbeszélő is említi („Hát igen, olyan életúton indultál el, ami már a kabaré szintjén sem artikulálható, mert annyira unalmas és érdektelen”), talán olyan banális, hogy a haverok sem hiszik el: a sikeres cégvezető lelép a feleségétől és a gyerekeitől a titkárnővel, hogy új életet kezdjen. 

Háy János úgy beszéli el a fenti egyszerű történetet, hogy már közben teljesen egyértelmű, nincsenek egyszerű történetek:

a saját életünk is sok más élettel áll hálózatos kapcsolatban, döntéseink soha nemcsak rólunk szólnak, hanem hatással vannak másokra is,

és ami sokkal nagyobb baj, mások döntései is visszahatnak ránk, történetileg, kulturálisan is meghatározott az életünk, ahogy a politika és a társadalmi mozgások is hatnak ránk. 

A cégvezető 370 oldalon kapja a magáét ettől az elbeszélőtől, aki óriási lendülettel, kitartóan és sokszor könyörtelenül mutatja be a cégvezető életét, korábbi döntéseit (sőt felmutat lehetséges döntéseket is). Olvasás közben úgy éreztem magam, mintha valaki fölém hajolna és folyamatosan, megállás nélkül, hol megértőbben, hol ingerültebben vagy dühösen szembesítene engem, mint saját életem cégvezetőjét, a cégem működésével.   

A regény elbeszélője egy mondaton belül olyan kanyarokat tud venni, hogy szóba kerülnek a kommunisták, Trianon, a vidék, a politika, az EU-pénzekből felhizlalt új elit vagy a holokauszt. A cégvezetőt olvasóként a meglepetésszerű alá-fölérendelt mondatokért szerettem a legjobban, mert látszólag az elbeszélő mondja a magáét sokszor töredezetten, dühösen, cinikusan, ismételve vagy fecsegve, de minden egy irányba tartva, hogy újra és újra megerősítse, nincs egyszerű történet. (Egyébként hasonlóan oldotta meg az egyik kedvenc magyar regényemben, a 2007-ben megjelent, A gyerekben. A cégvezető ennek lehet a párja, hiszen a gyerek fő karaktere is korunk hőse, ahogy a cégvezető is, aki egy olyan kor hőse, aminek nincsenek hősei: előbbit és utóbbit is hasonló társadalmi folyamatok termelték ki, de amíg előbbi megragadt a gyerekstátuszban, utóbbi elhitte, hogy lehet mindenható.)

“Egy életre megpecsételted magad az új nővel” - így kezdődik a regény, aminek a megszólítottja lehet a később folyamatosan alakuló cégvezető, akit Háy nem nevez meg, így elég általánosan lehet érteni, és az E/2. rögtön úgy is működésbe lép, hogy a regény olvasóját szólítja meg. A regénybeli analógiák és a fülszöveg is segíti azt az értelmezést, hogy

a saját életünk cégvezetői mi magunk vagyunk.

Egyébként lehet úgy olvasni, mintha egy belső hang szólítaná meg a cégvezetőt, de lehet profétikusabb hangütést érzékelni. Ehhez hozzáteszem, hogy nekem többször beugrott Faust és Mefisztó kettőse, vagyis az irodalom talán első kapitalista dealje. 

A cégvezetőhöz azon a ponton kezd el beszélni az elbeszélő, amikor már mindene megvan, és ezt a mindent sokféle szempontból definiálja és körbejárja Háy, mégis el kell azt veszítenie, és mintha ez a regény lenne az a szembesítés, ami emlékeztetné arra, hogy a boldogságát hogyan áldozta fel a meggazdagodás során. Mert ugye Mefisztó azt adta Faustnak, amit a cégvezető a saját alkui hosszas során megkapott: pénzt, hatalmat, nőket. 

Az elbeszélő szembesíti a megszólított cégvezetőt minden hibájával, és azért is mefisztós a tudása, mert egészben rálát a cégvezető életére, ahogy mások életére, a történelmi, gazdasági vagy politikai párhuzamokra is. Ettől válik az elbeszélői hang számomra időtlenné és általánossá. Háynak nincs szüksége Mefisztóra, mert ez az ördög, akivel nap mint nap alkut kell kötni, és aki egészében, hazugságoktól mentesen látja a cégvezető életét, valószínűleg a cégvezető belső hangja is lehet. 

A Mefisztó mindig mi magunk vagyunk, mi hozzuk létre és zárjuk magunkat össze vele, és csak egészen ritkán engedjük megszólalni, mert a szembesítés szar és fájdalmas. 

Goethe történetének középpontjában egy tudós, doktor Faust Mefisztóval bizniszel, hogy az ördög elviheti a lelkét, amennyiben boldognak érzi magát. “Vagyok, aki vagyok, akkor is, ha nem tudod, hogy vagyok, holott én vagyok a világ nagyrésze, én vagyok a sötét anyag” - ezt már A cégvezető elbeszélője mondja, ami arra utalhat, hogy a cégvezetőnél is többet tud, rálát az egész életére, egyetemes nagy kérdésekkel foglalkozik: “Nem tudod, ki vagyok, hogy netán alkalmazásban állok-e valamelyik cégednél, s úgy lesem ki az életedet, hát nem, inkább lehetne téged nevezni alkalmazottnak, akinek egy regénye van, és azt a regényt én írom le”

Háy regényének középpontjában egy cégvezető áll, akinek nem kell alkut kötnie az ördöggel, hiszen sikeres, omnipotens, megkérdőjelezhetetlen cégvezetőként erre neki nincs szüksége, a számok törvényeire, a racionalitásra építette karrierjét. Ahogy a regény több helyen megszólítja ezt a cégvezetőt, akkor ez a hang akár Mefisztóé is lehet. Mert A cégvezető is arról szól, hogy mi értelme az életünknek, ezért egy ponton túl kifejezetten azért szurkoltam, hogy a cégvezetőnk találjon legalább egy boldog pillanatot az életében. A barátaiból kiindulva erre sincsen sok esélye: “És meséltek azokról az emberekről, akik elérték, ami a céljuk volt, gazdagok vagy sikeresek lettek, s utána tényleg végig taccsra ment az életük, mert már abban sem reménykedhettek, ha gazdagok vagy híresek lesznek, akkor tényleg valami megváltozik”.

Hajlamos voltam Háy regényét úgy olvasni, mint ami lezárt egy korszakot: a cégvezető a szocializmusból a demokráciába történő átmenetben kezdett gazdagodni, így az elmúlt harminc év tőkefelhalmozásának, rendszerváltással és mesterségesen létrehozott új gazdasági elitjének történetét meséli el. Vagyis: történeteit. A többes szám azért fontos ebben az esetben, mert Háy bravúros hosszú mondataiban sorslehetőségeket mutat meg, és egy ember életének sem egy története van, hanem annyi, ahányszor és ahányféleképpen elmesélik (Háy tételmondatát, hogy mindenkinek egy élete van, amit él, ez talán nem változtatja meg, mert kifejezetten fontos, mit láttatunk az életünkről). És itt érkezik meg Háy narrációs trükkje: az elbeszélője a szembesítést úgy szétbeszéli, hogy a határozott állításokkal szemben a teljes elbizonytalanítás lesz a végeredmény. 

Kováts Adél átvezet egy kapcsolaton [FILMPREMIER] - Könyves magazin

Kováts Adél főszereplésével Háy János Egy férfi című novelláját felhasználva Grosan Cristina rendezésében készített kisfilmet az október 15-18. között megrendezésre kerülő Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásár. A történet a Kortárs Felbeszélések podcast részeként jelenik meg: 18 kortárs magyar író 27 novellája elevenedik meg a Volvo és a Radnóti Színház jóvoltából, a Magvető Kiadóval együttműködésben, hogy az utazás sokszor holtidőként megélt perceit, óráit inspiráló és feltöltődést hozó irodalmi élményekkel töltsék meg.

Az élet ebből a szempontból is fikció, amit fokozatosan alakítunk, a cégvezető például úgy, hogy felépíti a cégvezető nagy mítoszát, a sikeres vállalkozóét, aki ért az üzlethez, a pénzhez.

Viszont ezek a nagy mítoszok törékenyek, és ezeket Háy elbeszélője könyörtelenül lerombolja. Megalkuvások, hazugságok, kicsinyességek, mániák, titkok, alkuk - minden lehet a háttérben. Lehet, hogy a cégvezető, ahogy nagyjából mindenki, egy ún. normális életet akart felépíteni, de arra pont ez a szöveg hívja fel a figyelmét, hogy egyáltalán nem az a normális, amit évtizedekig elképzelt. 

Háy János A cégvezetőben egy személyes történetbe csomagolta kapitalizmus- és társadalomkritikáját, közben a csomagban elrejtette az elmúlt harminc év kiábrándító történetét is, miközben a regény egyik nagy kérdése minden bizonnyal az, hogy mi a célja az életnek, ha az életet a pénz működteti. Itt megint összeér a tavaszi napló és a regény: a koronavírusjárvány azért tudott így végigzúzni a világon, mert nem az egyén igényei a fontosak, hanem egy rendszeré, amit a pénz működtet. Túlpörgettük az igényeinket,  azt éreztük, hogy pénzzel minden megvehető a boldogságtól az egészségig, és miközben fapadosokon utazva látszólag felfedezzük és megismerjük a világot, valójában azt el is pusztítjuk. A cégvezető pénzt tud csinálni, erre nagyon büszke, de pont a pénzzel leplezi azt az ürességét és boldogtalanságát, amit egyébként szintén a pénz hajszolásával hozott létre. 

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Háy János: Létvizsgálatban vagyok érdekelt

Rendhagyó módon zajlott Háy János A cégvezető című regényének margós bemutatója, hiszen beszélgetőtársa, Bojár Gábor interneten keresztül jelentkezett be, az író pedig közönség előtt, a Várkert Bazár színpadán mesélt a szembesülés fontosságáról és a léttel szembeni jóindulatáról.

...
Egy kiállítás képe

Háy János: Ablak [Egy kiállítás képe]

Egy kép, egy befogadó, aki történetesen író. A műalkotás hat, inspirál, beindít vagyis nem hagy nyugodni. A Ludwig Múzeum és a Könyves Magazin folytatja Egy kiállítás képe című sorozatát, amelyben az írók és költők egy-egy műalkotást kapnak meglepetésszerűen, mert kíváncsiak vagyunk, mit hoznak ki belőlük a képek. Milyen kapcsolat alakul ki kép és nyelv között? El lehet mesélni, mit látnak a befogadók a műveken? Háy János írása David Hockney Ellenfény francia stílusban című műve alapján készült. A sorozat a Ludwig Múzeum Időgép című kiállításához kapcsolódik.

...
Nagy

Háy János számára a napló izgalmas játéktér volt

Háy János új könyve, a Ne haragudj, véletlen volt látszólag ugyan naplónak mutatja magát, de mégis sokkal több annál. A kötetet a Margó Irodalmi Fesztiválon mutatták be tegnap, ahol szó esett a személyességről, a napló műfajával való játékról, és az írói megújulásról is.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Ez a könyv minden kérdésre válaszol, amit feltettél sörivás előtt, közben vagy után

Mark Dredge Sör mesterkurzusa az erjesztett ital karakterjegyeinek felismerése terén segít magabiztosságot szerezni, és abban is a segítségünkre siet, hogy megértsük, hogy kerültek oda.

...
Zöld

Csányi Vilmos: Biológiailag meg lehetne hosszabbítani az életet, de nem biztos, hogy érdemes

Csányi Vilmos és Barát József Jövőpánik Beszélgetések a lehetséges határairól című kötetében a jövő bizonytalanságairól beszélget tudományos igénnyel, így szóba kerül robotosítás, a közösségek átalakulása, szülőség és szerelem, de a biológiai határaink is.

...
Zöld

Az írók jóval a tudósok előtt ráéreztek az agy működésére – interjú a világhírű agykutatóval

Dr. Scott A. Small Alzheimer-kutató érdekfeszítően írt arról, miért tesz jót nekünk az egészséges felejtés. Szóba került Salman Rushdie elmepalotája, a kreativitás és a MI, az alvás és a társadalmi felejtés szerepe, illetve a pszichopaták és a csimpánzok is. Interjú.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Ludmán Katalin: „A ködlovag alakja egyszerre megfoghatatlan és jelenvaló”

Kik, mikor, kikre és miért mondták azt, hogy ködlovag? Ludmán Katalinnal, „A rejtelem volt az írósága…” szerkesztőjével beszélgettünk. Szóba kerültek Schöpflin, Márai vagy Mészöly Miklós „ködlovagozásai”, Hazai Attila prózája és Hajnóczy szöveguniverzuma, továbbá kiderült, hogy hungarikum-e a ködlovagság.

...
Kritika

„A világ egy hidegvizes medence” – Felnőtté válás gyásszal, öngyilkossággal, szerelemmel

Elena Ferrante Nápolyi regényeit idéző atmoszféra és történetvezetés jellemzi A tó vize sohasem édes című könyvet, bár ezúttal egy Róma környéki kisváros a helyszín, ahol a fiatal főhős-elbeszélő története zajlik. Az olasz író harmadik, díjnyertes regényét több mint húsz nyelvre fordították le. 

...
Nagy

Ma már világirodalmi klasszikusok, de ki sem akarták adni őket

A kilencedik alkalommal meghirdetett Margó-díj támogatója, az Erste idén először különdíjjal jutalmazza azt a rövidlistás szerzőt, aki saját történetével vagy prózájával példaként szolgál a #higgymagadban faktorra. Cikkünkben négy híres, mára klasszikussá vált szerzőt mutatunk be, akik hittek magukban annyira, hogy ne futamodjanak meg a visszautasítások miatt.

...
Nagy

Bognár Péter: Az erőszakról, a félelemről és a szavak jelentéséről

„A Haraszti-csemete által tollbamondott jegyzőkönyv alapján így beszélt tehát a fiú, így vagy valahogy ilyesformán, de hogy mindabból, amit összehordott, és amit a fiú őszerinte a fülébe sugdosott az autóban, mindabból mennyi és mi volt igaz, azt már sose fogjuk megtudni.” Bognár Péter Minél kevesebb karácsonyt címmel ír tárcasorozatot a Könyvesre - ez a nyolcadik rész.

...
Nagy

Karinthy a Micimackót akkora szenzációnak érezte, mint „Mikimauz” megjelenését

Magyarországon a Micimackó Karinthy Frigyes fordításában lett borzasztóan népszerű. De hogyan bukkant az író Milne gyerekkönyvére, ő maga mit gondolt a kötetről, és milyenek voltak a korabeli kritikák? Cikkünkben ennek járunk utána.

...
Nagy

Nem kell mindent megbocsátani, de ha képesek vagyunk rá, az egyfajta szupererő

Carley Fortune a pandémia alatt írta meg első, Minden elmúlt nyár című regényét, amiben arra a kérdésre keresi a választ, hogy meddig tart a kamaszkori szerelem varázsa. A szerzővel a kanadai tájról, a kamaszkori naplóírásról is beszélgettünk. Interjú.

Hírek
...
Beleolvasó

A gazdag kisvárosban a barátság látszata mögött gyilkos indulatok fortyognak

...
Beleolvasó

Egy sorsszerű találkozás kellett ahhoz, hogy létrejöjjön az első magyar jógaiskola

...
Nagy

A vágyak és a félelmek műfajában érzem magam otthon

...
Hírek

Bödőcs Tibor és Parti Nagy Lajos is az őszi Margó vendégei között

...
Hírek

Szeptember 28-án nyitja kapuit a 28. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál

...
Hírek

Az Anne Frank képregény miatt rúgtak ki egy texasi tanárt

...
Hírek

Különös nyomozás hét költő és hét illusztrátor munkái között

...
Hírek

Családi krízisek, identitásproblémák az idei Booker-díj rövidlistás köteteiben

...
Hírek

A „3 könyv”-szabállyal küzd az Amazon az MI generálta könyvek ellen

Olvass!
...
Beleolvasó

A gazdag kisvárosban a barátság látszata mögött gyilkos indulatok fortyognak

Jeneva Rose regénye egy amerikai kisvárosba vezet: Buckhead a drága autók, hatalmas házak és álságos barátságok helye. Az itt élő nők közül vajon ki lesz elég okos ahhoz, hogy túlélje Buckheadet - és ki végzi holtan? Olvass bele!

...
Beleolvasó

Egy sorsszerű találkozás kellett ahhoz, hogy létrejöjjön az első magyar jógaiskola

Az első magyar jógaiskola története az indiai Madrászból és a Haich család balatonvilágosi villájából indul. A jómódú családból származó Erzsébet és az indiai Yesudian történetét Kertész Edina írta meg. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Ha a tudás meghajol a hatalom előtt, erőszak nélkül nem lehet megújulni?

Meg lehet változtatni egy nagyhatalmú intézményt belülről, vagy elkerülhetetlen az erőszak, ha forradalomról van szó? Olvass bele R.F. Kuang új könyvébe!