Háy János megírta a legkeményebb karantént, az életet

Háy János megírta a legkeményebb karantént, az életet

Egy titokzatos elbeszélő megszólítja a könyv olvasóját és beolvas neki: szembesíti az életével. Ez az olvasó a regény címében megnevezett cégvezető, aki lelép a családjától, és ez a cégvezető lehetek én is, mert mindenkinek van egy cége, amit vezet, az élete. A pénz hatalmáról, az értékek hiányáról, a család széteséséről, egy társadalom kisiklásáról szól Háy János új, sodróan izgalmas regénye, A cégvezető, ami a hét könyve.

Valuska László | 2020. november 16. |

Háy János
A cégvezető
Európa Könyvkiadó, 2020, 370 oldal

Ezt az évet sokan nem szeretik, de a Háy-olvasók kiváltságos helyzetben vannak: idén két könyvet kaptak, amelyek bizonyos szempontból kapcsolódnak egymáshoz, mégis teljesen különbözőek. A tavasszal megjelent Ne haragudj, véletlen volt a karantén élethelyzetre adott válasz, szuperszemélyes szöveg, ami Háy belső karanténját mutatja meg. A naplóbejegyzések elsősorban nem a körülöttünk lévő új élethelyzetre reflektálnak, hanem arra, mi történik az emberrel, ha tényleg magára kell zárnia a világot, és ott marad az emlékeivel, a gyászával, az érzéseivel, miközben folyamatos harcban áll a felejtéssel. A cégvezető című új Háy-regény nemcsak bizonyos szöveghelyeken kapcsolódik a tavaszi naplóhoz, hanem felfogásában is, mert ennél szigorúbban zárt karantént, mint egy élet, nem tudok elképzelni:

“Mikor arra tettél utalást, hogy mennyire megbánta, hogy nem apaként működött eddig, hanem cégvezetőként, hogy olyan volt a gyerekeinek, és egyre olyanabb lett, 

mintha a család is egy vállalkozás volna, amiben ő csendestársként vagy épp kültagként működik, de valójában nem vesz részt”.

Háy János: Létvizsgálatban vagyok érdekelt - Könyves magazin

Rendhagyó módon zajlott Háy János A cégvezető című regényének margós bemutatója, hiszen beszélgetőtársa, Bojár Gábor interneten keresztül jelentkezett be, az író pedig közönség előtt, a Várkert Bazár színpadán mesélt a szembesülés fontosságáról és a léttel szembeni jóindulatáról.

A cégvezető egymondatban elmesélhető története egyszerű, és ahogy az elbeszélő is említi („Hát igen, olyan életúton indultál el, ami már a kabaré szintjén sem artikulálható, mert annyira unalmas és érdektelen”), talán olyan banális, hogy a haverok sem hiszik el: a sikeres cégvezető lelép a feleségétől és a gyerekeitől a titkárnővel, hogy új életet kezdjen. 

Háy János úgy beszéli el a fenti egyszerű történetet, hogy már közben teljesen egyértelmű, nincsenek egyszerű történetek:

a saját életünk is sok más élettel áll hálózatos kapcsolatban, döntéseink soha nemcsak rólunk szólnak, hanem hatással vannak másokra is,

és ami sokkal nagyobb baj, mások döntései is visszahatnak ránk, történetileg, kulturálisan is meghatározott az életünk, ahogy a politika és a társadalmi mozgások is hatnak ránk. 

A cégvezető 370 oldalon kapja a magáét ettől az elbeszélőtől, aki óriási lendülettel, kitartóan és sokszor könyörtelenül mutatja be a cégvezető életét, korábbi döntéseit (sőt felmutat lehetséges döntéseket is). Olvasás közben úgy éreztem magam, mintha valaki fölém hajolna és folyamatosan, megállás nélkül, hol megértőbben, hol ingerültebben vagy dühösen szembesítene engem, mint saját életem cégvezetőjét, a cégem működésével.   

A regény elbeszélője egy mondaton belül olyan kanyarokat tud venni, hogy szóba kerülnek a kommunisták, Trianon, a vidék, a politika, az EU-pénzekből felhizlalt új elit vagy a holokauszt. A cégvezetőt olvasóként a meglepetésszerű alá-fölérendelt mondatokért szerettem a legjobban, mert látszólag az elbeszélő mondja a magáét sokszor töredezetten, dühösen, cinikusan, ismételve vagy fecsegve, de minden egy irányba tartva, hogy újra és újra megerősítse, nincs egyszerű történet. (Egyébként hasonlóan oldotta meg az egyik kedvenc magyar regényemben, a 2007-ben megjelent, A gyerekben. A cégvezető ennek lehet a párja, hiszen a gyerek fő karaktere is korunk hőse, ahogy a cégvezető is, aki egy olyan kor hőse, aminek nincsenek hősei: előbbit és utóbbit is hasonló társadalmi folyamatok termelték ki, de amíg előbbi megragadt a gyerekstátuszban, utóbbi elhitte, hogy lehet mindenható.)

“Egy életre megpecsételted magad az új nővel” - így kezdődik a regény, aminek a megszólítottja lehet a később folyamatosan alakuló cégvezető, akit Háy nem nevez meg, így elég általánosan lehet érteni, és az E/2. rögtön úgy is működésbe lép, hogy a regény olvasóját szólítja meg. A regénybeli analógiák és a fülszöveg is segíti azt az értelmezést, hogy

a saját életünk cégvezetői mi magunk vagyunk.

Egyébként lehet úgy olvasni, mintha egy belső hang szólítaná meg a cégvezetőt, de lehet profétikusabb hangütést érzékelni. Ehhez hozzáteszem, hogy nekem többször beugrott Faust és Mefisztó kettőse, vagyis az irodalom talán első kapitalista dealje. 

A cégvezetőhöz azon a ponton kezd el beszélni az elbeszélő, amikor már mindene megvan, és ezt a mindent sokféle szempontból definiálja és körbejárja Háy, mégis el kell azt veszítenie, és mintha ez a regény lenne az a szembesítés, ami emlékeztetné arra, hogy a boldogságát hogyan áldozta fel a meggazdagodás során. Mert ugye Mefisztó azt adta Faustnak, amit a cégvezető a saját alkui hosszas során megkapott: pénzt, hatalmat, nőket. 

Az elbeszélő szembesíti a megszólított cégvezetőt minden hibájával, és azért is mefisztós a tudása, mert egészben rálát a cégvezető életére, ahogy mások életére, a történelmi, gazdasági vagy politikai párhuzamokra is. Ettől válik az elbeszélői hang számomra időtlenné és általánossá. Háynak nincs szüksége Mefisztóra, mert ez az ördög, akivel nap mint nap alkut kell kötni, és aki egészében, hazugságoktól mentesen látja a cégvezető életét, valószínűleg a cégvezető belső hangja is lehet. 

A Mefisztó mindig mi magunk vagyunk, mi hozzuk létre és zárjuk magunkat össze vele, és csak egészen ritkán engedjük megszólalni, mert a szembesítés szar és fájdalmas. 

Goethe történetének középpontjában egy tudós, doktor Faust Mefisztóval bizniszel, hogy az ördög elviheti a lelkét, amennyiben boldognak érzi magát. “Vagyok, aki vagyok, akkor is, ha nem tudod, hogy vagyok, holott én vagyok a világ nagyrésze, én vagyok a sötét anyag” - ezt már A cégvezető elbeszélője mondja, ami arra utalhat, hogy a cégvezetőnél is többet tud, rálát az egész életére, egyetemes nagy kérdésekkel foglalkozik: “Nem tudod, ki vagyok, hogy netán alkalmazásban állok-e valamelyik cégednél, s úgy lesem ki az életedet, hát nem, inkább lehetne téged nevezni alkalmazottnak, akinek egy regénye van, és azt a regényt én írom le”

Háy regényének középpontjában egy cégvezető áll, akinek nem kell alkut kötnie az ördöggel, hiszen sikeres, omnipotens, megkérdőjelezhetetlen cégvezetőként erre neki nincs szüksége, a számok törvényeire, a racionalitásra építette karrierjét. Ahogy a regény több helyen megszólítja ezt a cégvezetőt, akkor ez a hang akár Mefisztóé is lehet. Mert A cégvezető is arról szól, hogy mi értelme az életünknek, ezért egy ponton túl kifejezetten azért szurkoltam, hogy a cégvezetőnk találjon legalább egy boldog pillanatot az életében. A barátaiból kiindulva erre sincsen sok esélye: “És meséltek azokról az emberekről, akik elérték, ami a céljuk volt, gazdagok vagy sikeresek lettek, s utána tényleg végig taccsra ment az életük, mert már abban sem reménykedhettek, ha gazdagok vagy híresek lesznek, akkor tényleg valami megváltozik”.

Hajlamos voltam Háy regényét úgy olvasni, mint ami lezárt egy korszakot: a cégvezető a szocializmusból a demokráciába történő átmenetben kezdett gazdagodni, így az elmúlt harminc év tőkefelhalmozásának, rendszerváltással és mesterségesen létrehozott új gazdasági elitjének történetét meséli el. Vagyis: történeteit. A többes szám azért fontos ebben az esetben, mert Háy bravúros hosszú mondataiban sorslehetőségeket mutat meg, és egy ember életének sem egy története van, hanem annyi, ahányszor és ahányféleképpen elmesélik (Háy tételmondatát, hogy mindenkinek egy élete van, amit él, ez talán nem változtatja meg, mert kifejezetten fontos, mit láttatunk az életünkről). És itt érkezik meg Háy narrációs trükkje: az elbeszélője a szembesítést úgy szétbeszéli, hogy a határozott állításokkal szemben a teljes elbizonytalanítás lesz a végeredmény. 

Kováts Adél átvezet egy kapcsolaton [FILMPREMIER] - Könyves magazin

Kováts Adél főszereplésével Háy János Egy férfi című novelláját felhasználva Grosan Cristina rendezésében készített kisfilmet az október 15-18. között megrendezésre kerülő Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásár. A történet a Kortárs Felbeszélések podcast részeként jelenik meg: 18 kortárs magyar író 27 novellája elevenedik meg a Volvo és a Radnóti Színház jóvoltából, a Magvető Kiadóval együttműködésben, hogy az utazás sokszor holtidőként megélt perceit, óráit inspiráló és feltöltődést hozó irodalmi élményekkel töltsék meg.

Az élet ebből a szempontból is fikció, amit fokozatosan alakítunk, a cégvezető például úgy, hogy felépíti a cégvezető nagy mítoszát, a sikeres vállalkozóét, aki ért az üzlethez, a pénzhez.

Viszont ezek a nagy mítoszok törékenyek, és ezeket Háy elbeszélője könyörtelenül lerombolja. Megalkuvások, hazugságok, kicsinyességek, mániák, titkok, alkuk - minden lehet a háttérben. Lehet, hogy a cégvezető, ahogy nagyjából mindenki, egy ún. normális életet akart felépíteni, de arra pont ez a szöveg hívja fel a figyelmét, hogy egyáltalán nem az a normális, amit évtizedekig elképzelt. 

Háy János A cégvezetőben egy személyes történetbe csomagolta kapitalizmus- és társadalomkritikáját, közben a csomagban elrejtette az elmúlt harminc év kiábrándító történetét is, miközben a regény egyik nagy kérdése minden bizonnyal az, hogy mi a célja az életnek, ha az életet a pénz működteti. Itt megint összeér a tavaszi napló és a regény: a koronavírusjárvány azért tudott így végigzúzni a világon, mert nem az egyén igényei a fontosak, hanem egy rendszeré, amit a pénz működtet. Túlpörgettük az igényeinket,  azt éreztük, hogy pénzzel minden megvehető a boldogságtól az egészségig, és miközben fapadosokon utazva látszólag felfedezzük és megismerjük a világot, valójában azt el is pusztítjuk. A cégvezető pénzt tud csinálni, erre nagyon büszke, de pont a pénzzel leplezi azt az ürességét és boldogtalanságát, amit egyébként szintén a pénz hajszolásával hozott létre. 

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Háy János: Létvizsgálatban vagyok érdekelt

Rendhagyó módon zajlott Háy János A cégvezető című regényének margós bemutatója, hiszen beszélgetőtársa, Bojár Gábor interneten keresztül jelentkezett be, az író pedig közönség előtt, a Várkert Bazár színpadán mesélt a szembesülés fontosságáról és a léttel szembeni jóindulatáról.

...
Egy kiállítás képe

Háy János: Ablak [Egy kiállítás képe]

Egy kép, egy befogadó, aki történetesen író. A műalkotás hat, inspirál, beindít vagyis nem hagy nyugodni. A Ludwig Múzeum és a Könyves Magazin folytatja Egy kiállítás képe című sorozatát, amelyben az írók és költők egy-egy műalkotást kapnak meglepetésszerűen, mert kíváncsiak vagyunk, mit hoznak ki belőlük a képek. Milyen kapcsolat alakul ki kép és nyelv között? El lehet mesélni, mit látnak a befogadók a műveken? Háy János írása David Hockney Ellenfény francia stílusban című műve alapján készült. A sorozat a Ludwig Múzeum Időgép című kiállításához kapcsolódik.

...
Nagy

Háy János számára a napló izgalmas játéktér volt

Háy János új könyve, a Ne haragudj, véletlen volt látszólag ugyan naplónak mutatja magát, de mégis sokkal több annál. A kötetet a Margó Irodalmi Fesztiválon mutatták be tegnap, ahol szó esett a személyességről, a napló műfajával való játékról, és az írói megújulásról is.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

10 női szerző, akiről utcát nevezhetnének el Budapesten – kire szavazol?

Van, akinek kráter őrzi a nevét a Vénuszon, itt az idő, hogy Budapest is felfedezze őket. Szavazz te is!

...
Nagy

Mérő Vera úgy hozta közel az olvasóhoz a lúgos támadást, hogy irodalmat csinált belőle

Renner Erika történetét Mérő Vera dolgozta fel a Lúg című kötetében. Interjúnkban a szerző az írás folyamatáról, bátorságról és közönyről mesélt, valamint arról, hogyan válhat valaki bántalmazóvá, és miért nehéz kiszakadni egy bántalmazó kapcsolatból.

...
Zöld

Mulder ügynök logikája a sarlatánok korának uralkodó tünete

A Krekó Péter és Falyuna Nóra szerkesztésében megjelent Sarlatánok kora 19 fejezetben, átfogóan és látványos esettanulmányokon keresztül járja körül az áltudományosság gyakran bizarr és hírhedt, de még gyakrabban hétköznapi megjelenési formáit. Ez a hét könyve. 

Hírek
...
Zöld

Szavazz az év madarára!

...
Hírek

Meghalt Böszörményi Gyula

...
Hírek

Oslóban épül egy könyvtár, amelynek még senki nem olvashatja a könyveit

...
Nagy

3 írás Böszörményi Gyulától, amit online is olvashatsz

...
Szórakozás

Nemes Nagy Ágnest és Esterházy Pétert is megidézik Szigligeten

...
Könyvtavasz

A sárkányok titkát kutatja Mirkó, amikor egy térképpel megszökik otthonról

...
Hírek

Augusztusban Zalában, a Rájátszással folytatódik a Margó fesztiválsorozata

...
Beleolvasó

Kérjük, töröljék gyermekeiket

...
Hírek

Dakota Johnson eléggé kiborult A szürke ötven árnyalata forgatásán

...
Gyerekirodalom

A Balatontól a Bodrogközig – 5 gyerekkönyv a legmelegebb nyári napokra

...
Promóció

Hogyan fokozhatod igazán az olvasás élményét?

...
Promóció

Melyik az az ital, ami írók és költők ezreinél a múzsa csókja?

Olvass!
...
Könyvtavasz

Az Óriásalka ugyan messziről boszorkányra hasonlít, de megtanít repülni

A tizenkét éves Lóri rajong a biológiáért. Álmában időnként kihalt állatok jelennek meg: a fiú a Holdkarmúval, Gyomorköltővel, Óriásalkával, Kardfogúval és Bozótpatkánnyal folytatott párbeszédek segítségével próbálja értelmezni élete eseményeit. Olvass bele!

...
Könyvtavasz

Vajon kit illet meg a megtalált kincs?

Nógrádi Gábor gyerekszereplői kincskeresési lázban égnek, és hamarosan felkerekednek, hogy személyesen járjanak utána, vajon tényleg van-e alattuk kincs. Olvass bele!

...
Könyvtavasz

Mán-Várhegyi novellájában nyomtalanul eltűnik egy férj a Miss Pula fedélzetéről