Az amerikai polgárháború már öt éve véget ért. A konföderációs hadsereg egykori tisztje, Jefferson Kyle Kidd kapitány településről településre járva olvassa fel a híreket. Kedvelt esti szórakozás ez az amerikai Délen: az emberek a napi robot után összegyűlve meghallgatják a közeli és távoli vidékek híreit, gondolatban kicsit kiszabadulva a napi mókuskerék egyhangúságából. Kidd kapitány pedig a rendelkezésükre áll: újságos paksamétáját hóna alá csapva űzi-hajtja valami városról városra, messzire elkerülve otthonát, San Antoniót.
Tom Hanks újságot olvas és gyereket kísér az amerikai polgárháború dúlta Délen - Könyves magazin
Tom Hanks a News of the World című westernben Délen bolyong, közben újságot olvas a helyieknek. Elvállal egy különös megbízatást: elkísér egy indiánoknál nevelkedett leánygyermeket a rokonaihoz. Paulette Jiles regényéből a Bourne-filmek rendezője, Paul Greengrass készített filmet.
Egy nap egy kislányba botlik az úton, akit kajova indiánok raboltak el és neveltek, amíg a hadsereg ki nem szabadította az őslakosok fogságából. Johanna árva, de rokonai élnek San Antonio közelében. A kapitány szíve megesik a magára maradt, hallgatag gyermeken, és nekivág a veszélyekkel teli, négyszáz mérföldes útnak, hogy hazavigye Johannát az övéihez.
Paul Greengrass filmje klasszikus westernbe oltott road movie, amelytől a néző fogai közt megcsikordul az út pora.
Történelmi hátterét egy elvesztett háború adja. Átitatja a képkockákat azoknak a csalódottsága és keserűsége, akiket cserben hagyott a történelem. A déli szívekben magasba csapnak az elégedetlenség lángjai az északiak elutasító hozzáállása miatt. Ez a passzivitás nyilvánul meg abban is, ahogy a harcokba belefáradt katonák elnéznek egy árva gyermek feje felett. A háború megöli a lelket.
Itt kap jelentőséget a média, amely nem csupán szórakoztat és tájékoztat, hanem összekapcsolja egymással az embereket. Kidd kapitány nem pusztán felolvassa a híreket, hanem elő is adja azokat; így válhat egy kisvárosi bányaszerencsétlenségről szóló, apróbetűs hírből forradalmi kiáltvány, amely lelkesít és erőt ad. Ami fellázít, és visszaadja az önbecsülést. Amitől a méltóságától megfosztott egyén újra embernek érezheti magát.
A kapitány küldetése ebből a szempontból rendkívül aktuális: a média felelősségéről mesél, amelynek pénzérmékkel töltött sörétes puskával ad nagyobb nyomatékot.
A kapitány és Johanna texasi vesszőfutásuk során számos veszélybe keverednek. Az indiánok csak közvetve veszélyeztetik őket. Johanna családjának brutális legyilkolására és a lány elrablására csupán utalás történik. A kapitány keserűen oldozza föl az őslakosokat: „a telepesek a földjükért megölik az indiánokat, és az indiánok megölik a telepeseket, mert elfoglalják a földjeiket.” A 22-es csapdája, vadnyugati módra. Johanna már nem emlékszik a szüleire, az indián közösségbe vágyódik vissza. A fehér emberek világa idegen és érthetetlen a számára. A kapitány oldalán mégis elkezd beilleszkedni a társadalomba, Kidd számára azonban csak a film végén tudatosul, hogy mekkora felelősséget is jelent ez. Főleg, hogy kis kirándulásuk alatt a kislány leginkább azzal szembesül, hogy a fehér ember minden embernek a farkasa.
A 12 éves, német származású Helena Zengel ötévesen kezdte a színész szakmát, és már a két évvel ezelőtti Kontroll nélkül traumatizált kis hőseként képes volt megfagyasztani a mozik levegőjét. Első tengerentúli szerepe rögtön Golden Globe-jelölést hozott számára.
Tom Hanks könyvében régen minden jobb volt - Könyves magazin
Tom Hanks bolondul a régi írógépekért, rajongásáról pedig korábban a California Typewriter című dokumentumfilmben és a New York Times hasábjain is vallott. Állítása szerint több, mint 250 darab írógéppel rendelkezik, szenvedélyét pedig annyira megszeretné osztani a világgal, hogy 2014-ben mobil applikációt publikált Hanx Writer néven, amellyel érintőképernyőn szimulálható a gépírás élménye. Ezek után nem meglepő, hogy az írógépeknek központi szerep jutott első szépirodalmi próbálkozásában, a Különleges karakterek című novelláskötetben is.
Tom Hanks vállát szinte a földig húzza a bűntudat és a háború értelmetlensége, amely mindent elvett tőle. Az ebből táplálkozó magányát oldja fel a képernyőn kibontakozó, rendhagyó apa-lánya kapcsolat, amire neki talán még nagyobb szüksége van, mint Johannának.
Egyetlen nagy hátulütője van Greengrass filmjének: a rendező hadilábon áll az érzelmekkel.
Csak megmutatni képes őket, átéreztetni nem. Így a kapitány és Johanna egymásra találása, bár a western poros realizmusában jól mutat, az érzelmi katarzistól megfosztja nézőjét.
A média és az ember felelősségét boncolgató A kapitány küldetése mondanivalójában és megvalósításában is megnyerő, csupán az érzelmek frontján veszít csatát. Greengrassnek jól állnak a markáns, szinte maszkulin produkciók (így a western is), azonban e történet gyerekszálának szívet kellene lopnia a vadnyugat karámjába, és megdobogtatnia azt. Ez nem igazán sikerül. De szökkenjen szárba bárhol, egy másik bolygón, az emberi szív kérges talajában vagy épp a Vadnyugat porában, egy a fontos: mindenki felelős a maga rózsájáért.
