Elhunyt Wittner Mária '56-os szabadságharcos

Wittner Máriát gyors lefolyású, súlyos betegség után érte a halál szerda hajnalban Budapesten, 85 évesen, tudatta a család az MTI-vel szerdán. Temetéséről később intézkednek.

sa | 2022. szeptember 14. |

Wittner Mária 1937. június 9-én született Budapesten. Kétéves korától a karmelitáknál nevelkedett, a rend intézményeinek államosításakor, 1950-ben került vissza az anyjához, aki hamarosan állami gondozásba adta. A gimnáziumot félbehagyta, gépíróként dolgozott Szolnokon. 1955-ben gyermeke született, akit egyedülálló anyaként nem tudott nevelni, állami gondozásba kellett adnia. 1956 elején Budapestre költözött.

Az 1956-os forradalomban aktívan részt vett, a rádió ostroma közben csatlakozott a harcoló felkelőkhöz,

a Corvin közben segédkezett a sebesültek ellátásában.

A Vajdahunyad utcai csoporthoz csatlakozva már a fegyveres összetűzésekben is részt vett. November 4-én a harcokban aknarepeszektől megsebesült, kórházba került. A forradalom leverése után néhány hetet Ausztriában töltött, de végül visszatért Magyarországra és segédmunkásként dolgozott.

1957. július 16-án letartóztatták, 1958. július 23-án, 21 éves korában "fegyveres szervezkedésben való részvétel, illetve az államrend megdöntésére irányuló fegyveres szervezkedés, többrendbeli meg nem állapítható gyilkossági kísérlet, fegyveres rablás, disszidálás" vádjával első fokon halálra ítélték.

Kétszáz napot töltött a börtönben halálraítéltként,

majd a másodfokú bíróság 1959. február 24-én ítéletét életfogytiglanra változtatta. Tizenhárom évnyi raboskodás után, 1970. március 25-én, az utolsó forradalmárok között szabadult, de amnesztiát nem kapott. Szabadulása után varrónőként, majd takarítóként dolgozott, 1980-ban rokkantnyugdíjas lett.

Az ország a rendszerváltozás után ismerte meg nevét, aktív szerepet vállalt számos 1956-os szervezet munkájában, 1989-től a Magyar Politikai Foglyok Szövetségének (POFOSZ) elnökhelyettese, 2002-től a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület elnökségi tagja, 2006-tól 2014-ig a Fidesz országgyűlési képviselője volt. A forradalomról, börtönéveiről több visszaemlékezést írt: Életre ítélve címmel jelent meg Koltay Gáborral jegyzett beszélgetéskötete, Ellenőrizve című kötetében visszaemlékezések, börtönlevelek, versek jelentek meg tőle. Életéről portréfilm készült Hóhér, vigyázz! címmel.

1991-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét, valamint az 1956-os Emlékérmet vehette át, 2006-ban Szent István-díjat, 2016-ban Emberi Méltóságért díjat kapott, Dunakeszi, Csepel és Józsefváros díszpolgára.

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Lehallgatásokról, házkutatásokról és az '56-os forradalomról is mesél Konrád György

...

Kondor Vilmos képregénye az 56-os Budapest utcáira vezet 

Az író nagyon szerette a képregényt, ami végül mégsem jelent meg.

...

Az egykori 56-os menekült a gazdasági csodát kóstolgató NSZK-ban nyomoz

Immár a negyedik regényben tér vissza Csabai László hőse: Szindbád ezúttal a Nyugat-Németországban nyomoz, a múlt azonban nemcsak az útjába vetődő németeket éri utol, hanem a főfelügyelőt is.

Olvass!
...

Egy idő múltán belenyugszol, hogy magányos vagy – Részlet az Önmagam árnyéka című regényből

Egy világutazó, aki a belső világ rejtelmeiben igyekszik eligazodni. Olvass bele!

...

Ha lány, tegyék ki a hegyre: Olvass bele az Atalanta című fantasy regénybe!

Atalanta igazi túlélő: a hegyoldalon hagyják, egy anyamedve neveli, majd Artemisz istennő veszi pártfogásába.

...

Milyen élet vár rád, ha Joseph Goebbels a férjed? – Olvass bele Nora Bossong regényébe!

Van visszaút, ha beleszerettél Hitler propagandaminiszterébe? Olvass bele!

Prieger Zsolt: József Attila életműve egy anarchisztikus csoda

Prieger Zsolt: József Attila életműve egy anarchisztikus csoda

Prieger Zsolt a Nyári Margóról, József Attiláról és a DJ Palotairól készülő kötetről mesélt.

Szerzőink

Könyves Magazin
Könyves Magazin

Cserna-Szabó András: Láttam a saját szememmel EP-t önfeledten macskapöcsét burkolni

Schillinger Gyöngyvér
Schillinger Gyöngyvér

Schillinger Gyöngyvér: Jobb napok (4. rész)

A hét könyve
Kritika
Érdemel megértést, aki megöli három fiát?
Cserna-Szabó András: Láttam a saját szememmel EP-t önfeledten macskapöcsét burkolni

Cserna-Szabó András: Láttam a saját szememmel EP-t önfeledten macskapöcsét burkolni

Esterházy Péter ínyenc volt az írásban és a gasztronómiában is.

Polc

Most tényleg azt magyarázzam meg, miért nem kell sajnálni? – Fekete Ádám regényéről

...

Magány, szex, szorongás, avagy így éld túl a fiatal éveid – Adorjáni Panna első regényéről

...

Miért fáj ennyire nőnek lenni? – A Nacu nyara című bestseller regényről

...

Tompa Andrea dühvel és reménnyel: Kolozsvárról, hatalomról és homoszexualitásról

...