Elhunyt Wittner Mária '56-os szabadságharcos

Wittner Máriát gyors lefolyású, súlyos betegség után érte a halál szerda hajnalban Budapesten, 85 évesen, tudatta a család az MTI-vel szerdán. Temetéséről később intézkednek.

sa | 2022. szeptember 14. |

Wittner Mária 1937. június 9-én született Budapesten. Kétéves korától a karmelitáknál nevelkedett, a rend intézményeinek államosításakor, 1950-ben került vissza az anyjához, aki hamarosan állami gondozásba adta. A gimnáziumot félbehagyta, gépíróként dolgozott Szolnokon. 1955-ben gyermeke született, akit egyedülálló anyaként nem tudott nevelni, állami gondozásba kellett adnia. 1956 elején Budapestre költözött.

Az 1956-os forradalomban aktívan részt vett, a rádió ostroma közben csatlakozott a harcoló felkelőkhöz,

a Corvin közben segédkezett a sebesültek ellátásában.

A Vajdahunyad utcai csoporthoz csatlakozva már a fegyveres összetűzésekben is részt vett. November 4-én a harcokban aknarepeszektől megsebesült, kórházba került. A forradalom leverése után néhány hetet Ausztriában töltött, de végül visszatért Magyarországra és segédmunkásként dolgozott.

1957. július 16-án letartóztatták, 1958. július 23-án, 21 éves korában "fegyveres szervezkedésben való részvétel, illetve az államrend megdöntésére irányuló fegyveres szervezkedés, többrendbeli meg nem állapítható gyilkossági kísérlet, fegyveres rablás, disszidálás" vádjával első fokon halálra ítélték.

Kétszáz napot töltött a börtönben halálraítéltként,

majd a másodfokú bíróság 1959. február 24-én ítéletét életfogytiglanra változtatta. Tizenhárom évnyi raboskodás után, 1970. március 25-én, az utolsó forradalmárok között szabadult, de amnesztiát nem kapott. Szabadulása után varrónőként, majd takarítóként dolgozott, 1980-ban rokkantnyugdíjas lett.

Az ország a rendszerváltozás után ismerte meg nevét, aktív szerepet vállalt számos 1956-os szervezet munkájában, 1989-től a Magyar Politikai Foglyok Szövetségének (POFOSZ) elnökhelyettese, 2002-től a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület elnökségi tagja, 2006-tól 2014-ig a Fidesz országgyűlési képviselője volt. A forradalomról, börtönéveiről több visszaemlékezést írt: Életre ítélve címmel jelent meg Koltay Gáborral jegyzett beszélgetéskötete, Ellenőrizve című kötetében visszaemlékezések, börtönlevelek, versek jelentek meg tőle. Életéről portréfilm készült Hóhér, vigyázz! címmel.

1991-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét, valamint az 1956-os Emlékérmet vehette át, 2006-ban Szent István-díjat, 2016-ban Emberi Méltóságért díjat kapott, Dunakeszi, Csepel és Józsefváros díszpolgára.

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Lehallgatásokról, házkutatásokról és az '56-os forradalomról is mesél Konrád György

...

Kondor Vilmos képregénye az 56-os Budapest utcáira vezet 

Az író nagyon szerette a képregényt, ami végül mégsem jelent meg.

...

Az egykori 56-os menekült a gazdasági csodát kóstolgató NSZK-ban nyomoz

Immár a negyedik regényben tér vissza Csabai László hőse: Szindbád ezúttal a Nyugat-Németországban nyomoz, a múlt azonban nemcsak az útjába vetődő németeket éri utol, hanem a főfelügyelőt is.

Olvass!
...

Semmiről nem fogsz lemaradni, ha megtanulsz helyesen élni - Olvass bele Tapasztó Orsi önismereti könyvében

Az önismeret nemcsak egy újabb feladat a teendőid között, hanem az út egy teljesebb, egészségesebb élethez. Olvass bele!

...

A megfojtott pap a kőbányai templom előtt ül: olvass bele N. Nagy Zoltán új krimijébe!

Egy kegyetlen elkövető, egy nyugdíjba készülő nyomozó és egy kőbányai templom. 

...

Hogy illik viselkedni túszejtés esetén? – Olvass bele Fredrik Backman regényébe!

A hisztiző túszok vagy a rendőrkézre kerülés a rosszabb?

Spiró György: Hungária és Magyarország nem azonos

Spiró György: Hungária és Magyarország nem azonos

Hallgassátok meg az íróval készített podcastünket!

Szerzőink

chk
chk

Így dolgozott kémregényein John le Carré, aki maga is kém volt

Szabolcsi Alexander
Szabolcsi Alexander

200 éve sokkal több női író volt, aztán jöttek a férfiak

A hét könyve
Kritika
"Istenről és Édesanyáról vagy jót vagy semmit" – Ongjerth Hanna: Fecskefészek
200 éve sokkal több női író volt, aztán jöttek a férfiak

200 éve sokkal több női író volt, aztán jöttek a férfiak

Igen nagy változások történtek az angolszász irodalomban, és talán sose lesz ugyanolyan, mint az 1800-as években.

Polc

Az év egyik legmegrázóbb disztópiájában egy anya küzd gyermekei túléléséért

...

Egy elfeledett költőnemzedék, akit tönkretett a diktatúra 

...

Miért ne végezz otthon székletátültetést? – minden, amit a belek működéséről tudni akartál

...

Lehet uralni a sakklépéseket, az emlékeket és a halált is?

...