Különleges dokumentumok Virginia Woolf halálának körülményeiről

.:Benedek:. | 2010. március 30. |

A Bloomsbury-kör egykori tagjainak levelezését hozta nyilvánosságra a napokban a cambridge-i King’s College. Az archívumban egy olyan levél is megtalálható, ami Virginia Woolf öngyilkosságának körülményeiről árul el új részleteket.


Virginia és Leonard Woolf

Az anyag részben a regényíró Rosamond Lehmantól, részben a naplóiról ismert Frances Partridge-től származik, mindkét nő tagja volt a Bloomsbury-körnek. A Cambridge Egyetemen szerveződött csoport írókat, gondolkodókat, művészeket, kritikusokat és közgazdászokat tömörített, a XX. század egyik legjelentősebb angol értelmiségi társulása volt. Leghíresebb tagjai közé sorolják Virginia Woolfot, E.M. Fostert vagy a közgazdász John Maynard Keynes-t.

Az archívum egyik legérdekesebb levelét a művészetkritikus Clive Bell írta Partridge-nak, 1941. április 3-i címzéssel, azaz már pár nappal Virginia Woolf eltűnése után. „Nem vagyok benne biztos, hogy a Times már bejelentette, hogy Virginia eltűnt. Attól félek, nincs kétség, múlt pénteken, dél körül vízbe ölte magát. Leveleket hagyott Leonardnak (Woolf) és Vanessának (Bell), a sétapálcáját és lábnyomait pedig megtalálták a folyóparton. Néhány napig természetesen reménykedtünk, hogy csak elkódorgott valahová, és hamarosan megtalálják egy szénapajtában vagy egy falusi közértben. Mostanra viszont már az összes reményünk elszállt, de a halál ténye csak akkor lesz hivatalos, amikor megtalálják a holttestet.”

Virginia Woolf 1941. március 28-án kövekkel megrakott zsebekkel ölte bele magát sussexi birtokuk közelében lévő Ouse folyóba. A holttestet végül április 18-án találták meg.

A levélben Bell arról is ír, hogy Woolfnak öngyilkossága előtt újból olyan, hosszan elnyúló idegösszeroppanása volt, ami már korábban is többször előfordult a Mrs. Dalloway írójának életében. A visszatérő depressziós periódusokat és idegösszeroppanásokat az életrajzkutatók azzal magyarázzák, hogy Woolfot gyerekkorában a féltestvérei többször is molesztálták Az is köztudott, hogy az író sosem jött ki jól az apjával, és ez is tartósan megviselte az idegrendszerét, míg az első idegösszeroppanást már tizenhárom évesen elszenvedte, amikor meghalt az Indiában született és preraffaelita festők modelljeként ismert édesanyja.

1940-ben, Anglia bombázása során a Woolf házaspár londoni lakását és rodmelli (Kelet-Sussex) házát is bombatalálat érte. A második világháború borzalmait a mentálisan sosem teljesen egészséges író már nem bírta tovább, ez vezetett végül az öngyilkossághoz.

A most nyilvánosságra hozott anyag több ezer oldalnyi levelet tartalmaz, köztük olyanokat is, amiket maga Virginia Woolf írt. Cambridge-ben a levelek mellett harminc fényképalbumot is bemutattak, amik a Bloomsbury-kör mindennapjait dokumentálják.

A King’s College levéltárosa, Patricia McGuire a Guardiannak azt is elmondta, hogy a dokumentumokból az is kiderül, hogy Lehman és Partridge milyen zenét szerettek, milyen könyveket olvastak, milyen kiállításokra jártak, és, hogy milyen véleménnyel voltak pl. a spanyol polgárháborúról. McGuire szerint a két nő élete csak a két világháború között valósulhatott meg hiszen komoly oktatásban részesültek, és sok szabadidejük volt, de nem kellett szükségszerűen háztartást vezetniük. Határozott véleményük volt mindenről, az érzelmek nagyon meghatározták az életüket és egyben komoly küzdelmet jelentett számukra, hogy bohém életstílusukat nehezen fogadta el a konzervatív, idősebb generáció.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Jordán Ferenc: Az ember találmánya a szaporodáshoz való jog - Olvass bele a biológus könyvébe!

Litkai Gergely a Bookline Zöld podcastjének következő adásában Jordán Ferenc hálózatkutatóbiológussal beszélget Az ember vége a természet esélye című könyvéről. Olvass bele a kötetbe!

...
Zöld

Túlélés vagy tanulás? John Holt könyve az iskolai kudarcok meglepő okait mutatja be – Olvass bele!

Miért jelent kudarcélményt sok gyerek számára az iskola? Mi az oka, hogy rengeteg gyerek unatkozik, feszeng, retteg az órákon, és alig tanul valamit? Mi történik valójában az osz­tályteremben? Hogy lesz az egyik gyerekből „jó”, a másikból pedig „rossz tanuló”? Olvass bele John Holt könyvébe!

...
Zöld

UFO-invázió nem lesz, de arrogáns azt gondolni, hogy egyedül vagyunk – Podcast Rab Árpád jövőkutatóval

Litkai Gergely a Bookline Zöld új podcastjében Rab Árpád jövőkutatóval beszélget Jane McGonigal Elképzelhető című könyvéről.