Milyen volt Virginia Woolf gyerekkorában?

.konyvesblog. | 2019. január 30. |

gyerekvirginia1.jpg

Kép forrása

Virginia Woolfot ismerjük mint a modern angol irodalom meghatározó alakját és mint érzékeny, depresszióval küzdő írót. Azt is tudjuk róla, hogy nem volt felhőtlen a gyerekkora, mindössze 13 éves volt, amikor váratlanul elveszítette édesanyját: ekkor volt első idegösszeomlása. De hogy a tragédia előtt milyen volt a család, amelyben nevelkedett, és hogy milyen volt ő gyerekként, arról kevés szó esik. Többnyire csak annyit említenek erről az időszakról, hogy irodalmi légkörben nőtt fel, és hogy nem járt iskolába, hanem nevelői, illetve szülei tanították. Most mutatunk pár érdekességet a kisgyerek Virginiáról.

  •  Elég későn tanult meg beszélni. Hároméves koráig nem is nagyon tudott egész mondatokat mondani. Viszont amikor végre beszélni kezdett, kiderült, hogy neki van a legélesebb nyelve a családban, és átvette a mesemondó szerepét is.
  • Quentin Bell azt írja az életrajzában (Virginia Woolf: A Biography), hogy Virginia gyerekként kiszámíthatatlan volt és kissé különc, ráadásul eléggé hajlamos volt baleseteket okozni. A felnőttek sokszor kinevették azokért a dolgokért, amiket mondott vagy csinált. Volt például egy incidens a Kensington Gardenben, amit előszeretettel emlegettek: elvesztette a bugyiját, és ezért bevonult egy bokorba, majd, hogy felhívja magára a figyelmet, elkezdte énekelni a The Last Rose of Summer című dalt.
  • Az ilyen és ehhez hasonló balszerencsés esetek miatt kecskének kezdték gúnyolni. A becenév aztán évekig rajta ragadt. Később a testvéreinek írt leveleket gyakran írta alá úgy mint Billy vagy Billy Goat. De voltak más becenevei is, például ezek: Goat, Goatus Esq, Il Giotto, Sparroy és Wallaby. Néha pedig egyszerűen Janetnek hívta magát.
  • Nem volt átlagos gyerek más szempontból sem. Kiabálás és verekedés helyett inkább úgy idegesítette a testvérét, Vanessát, hogy végighúzta a körmeit a falon. De később, amikor megtanulta használni a nyelvét is, nővére még rosszabbul járt: „szentnek” csúfolta, ami aztán szegényen rajta is ragadt. De nem csak szavakkal fejezte ki a neheztelését, a hangulata valahogy kihatott az egész környezetére.
  • Az életrajzában Hermione Lee úgy jellemzi őt, hogy nagyon versengő és játékos alkat volt.  Emellett rendkívül gyors, ingerlékeny és ravasz is. Hatéves korában például már nagyon jó krikettjátékos volt.
  • Már egészen kiskorától kezdve ideges és nyugtalan volt a természete, de nagyon fogékony volt mindenre. Éjszakánként sokszor félt és a külvilágtól is eléggé tartott. Például nem mert átkelni az úttesten és az is frusztrálta, ha valaki ránézett.
  • Bár elég erős gyerek volt, amikor 1888-ban elkapta a szamárköhögést, nagyon nehezen gyógyult meg. A betegség eléggé megváltoztatta, ezután gyakran merült a gondolataiba, sokkal elmélázóbb lett. Testvére, Vanessa azt írta, hogy ezután soha többé nem volt már az a kövérkés és rózsás arcú gyerek, aki korábban volt.

Forrás: Lithub

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

KÖNYVHÉT
...

Ezt hallgasd a foci-vb után: Tíz meccs, száz év politika – Podcast Kele Jánossal

A foci-vb véget ért, de a Flair még mindig tartogat újabb részeket: Kele János futballszakíró is a vendégünk volt.

...

Kömlődi Ferenc jövőkutató: Az evolúció nem áll meg az embernél

Kömlődi Ferenccel az evolúció, a mesterséges intelligencia és a sci-fi kérdéseit jártuk körül.

...

Menekülés Újlipótból Manhattenbe – Köves Gábor és a New York-i viszketés

Megjelent Köves Gábor első regénye, az Apropó, New York – erről is beszélgettünk a Flair podcastben.

...

Test, hatalom és Kolozsvár – így épül fel a Tompa Andrea-univerzum

Valuska László Visy Beatrixszel beszélgetett frissen megjelent Tompa Andrea-monográfiájáról.

...

Függőség, traumák, eszképizmus: Tolvaj Zoltán harminc év szövegdzsungelét formálta regénnyé

Újabb elsőregényes a Flairben: hallgasd meg az epizódot!

...

Identitáskeresés Manhattan és a Lipótváros között – Garaczi László és Nagy Ildikó Noémi közös regényt írtak!

A szerzőpárossal könyvheti podcastünkben, a Flairben beszélgettünk.