Szombaton kitört a csendes-óceáni Tonga-szigetek vízalatti vulkánja, a Hunga Tonga-Hunga Ha'apai. Az intenzív robbanásos kitörés rövid idő alatt egy 20 kilométeres magasságig felnyúló és 5 kilométer szélességben szétterülő vulkanikus felhőt hozott létre, ami nagyon látványosan jelent meg a műholdfelvételeken is. A hatalmas felhőn belül körülbelül 190 ezer villámot detektáltak - írja az Időkép. A kitörés erős lökéshullámot indított útjára, amelyet hét órával a kitörést követően a több mint 9 ezer kilométerre fekvő Alaszkában is hallani lehetett, de a nyomáshullám azóta az egész bolygón végigfutott. Magyarországot 15 órával a kitörést követően érte el, a légnyomásmérők szombat este 8 és 9 között egy gyors, 1-1,5 hPa-os légnyomásnövekedést és -süllyedést, majd ezt követően még kisebb nyomásingadozásokat mutattak.
Nem példa nélküli, hogy a vulkánkitötések hatását szó szerint a világ másik felén is érzékelni lehet. Egyebek között erre a témára is kitér Marcus Rosenlund Az időjárás és a történelem című könyve. Cikkünkben ezt írtuk: „Abban, hogy Napóleon alulmaradt a waterlooi csatában, nem kizárt, hogy szintén egy vulkán volt a ludas. Az összecsapás előtti napon és éjjel rengeteg eső esett, a hajnali támadásról így le kellett tennie a hadvezérnek, de a sártenger így is megnehezítette a dolgukat. Wellington szerint nagyon kevésen múlt a győzelmük, így utólag talán nem túlzás kijelenteni, hogy minden kisebb-nagyobb tényező igenis szerepet játszott a csata kimenetelében, így az időjárás is. Egy friss tanulmány szerint a vacak időt vulkánkitörés okozhatta, az indonéziai Tamboráé két hónappal korábban. Rosenlund persze nem állítja tényként, hogy valóban így is történt, hiszen bizonyítéka nincs, mindenesetre megjegyzi, hogy nem ez volt az egyetlen eset, amikor Napóleon tervei dugába dőltek az időjárás miatt: elég csak az 1812-es kudarcos oroszországi hadjáratra gondolni.”
A vulkánkitörések hatása a művészetben is tetten érhető: Edvard Munch A sikoly című festményének narancsosan vöröslő háttere nem a festői fantázia terméke. Abban az időben a nem mindennapi naplementéket az indonéz Krakatau vulkán kitörése okozta, akkor ugyanis elképesztő mennyiségű hamu és vulkáni por került a sztratoszférába:
