Mit keresett Szentkuthy könyve Nick Cave berlini szobájában?

Mit keresett Szentkuthy könyve Nick Cave berlini szobájában?

ro | 2023. január 11. |

Izgalmas fotót és történetet osztott meg Facebook-oldalán Pallag Zoltán: a fényképet a londoni születésű Bleddyn Butcher készítette 1985-ben, a felvételen az akkor 28 éves Nick Cave látható egy kreuzbergi szoba festői összevisszaságában. Önmagában már az sem érdektelen, hogy mit keresett az ausztrál zenész a nyolcvanas évek közepén Nyugat-Berlinben, ennél sokkal izgalmasabb viszont, hogy a szobában szanaszét heverő könyvek között felfedezhető Szentkuthy Miklós Prae-je. "Vajon hogyan került Gyuláról a Dürer Nyomdából Berlinbe Nick Cave ágyába? (A Prae angol fordítása akkor még nem létezett. Az első kötet 2014-ben jelent meg angolul, a második 2022-ben.)" - írja Pallag Zoltán.

Magyarázatként egy 2018-as interjút idéz, melyet Cantu Mari színésznő adott az artmagazinnak. Ebből kiderül, hogy a Nyugat-Berlinben élő magyar művészek zenész barátaikon keresztül ismerkedtek meg az akkor még Birthday Party (későbbi Bad Seeds) együttessel, amit Nick Cave és Mick Harvey alapított. Az ausztrál zenész-énekes egy ideig lakott a magyaroknál, valamint Uli Malik operatőrnél is egy Dresdener utcai lakásban: "Kijöttem a szobámból, hogy csináljak magamnak egy kávét, ők pedig vidáman whiskyztek a konyhában". Nick Cave tehát beköltözött, Bleddyn Butcher pedig egy szép napont lefotózta, mégpedig a magyar és német művészek mindennapi tárgyai között.

A fotós 2016-ban a Guardiannek mesélt kicsit a kép készítésének körülményeiről. Elmondta, hogy Cave ekkor már dolgozott - későbbi debütáló - regényén. Ez végül 1989-ben jelent meg angolul, magyarul pedig És ​meglátá a szamár az Úrnak angyalát címmel 1992-ben Széky János fordításában. A történet központi alakja a süketnéma Euchrid, aki megteremti a saját világát, Bleddyn Butcher a fotón pedig ezt akarta valamennyire tükrözni, és rávenni Cave-et, hogy tegyen úgy, mintha Euchrid lenne. A fotózáson Cave a kéziratlapok között ült, mellette egy 19. századi Biblia fénymásolata, amelyből a nyelvezetet vette, körülötte a Butcher által fétisnek nevezett tárgyak (ide sorolta az Elvist meg a három gráciát ábrázoló képeket), valamint megjegyezte azt is, hogy a falon lógó hajtincseket Cave olyan piacokon vette, ahová vasárnap délelőttönként szívesen kilátogatott. Akkoriban épp Ezra Pound Cantók című verseskötetét olvasta (ezen a fotón talán jobban látszik, jobboldalt), ami amúgy is jellemző volt rá, a fotós szerint ugyanis Cave abban az időben egyfolytában verseket olvasott, ami odáig fajult, hogy ha az ember kis ideig nem beszélt hozzá, egyszerűen csak elővett egy kötetet és nekiállt verseket olvasni.

Pallag a bejegyzésében még megjegyzi, hogy ugyanebben az időben pár kilométerrel arrébb egy kanadai írónő lázasan gépelte művét, amely később A Szolgálólány meséje címmel vált ismertté. Utóbbiről bővebben itt írtunk:

Margaret Atwood okosabb volt, mint bárki a Harvardon
Margaret Atwood okosabb volt, mint bárki a Harvardon

A kanadai Margaret Atwoodot a legtöbben A szolgálólány meséje című disztópikus történet szerzőjeként ismerik, pedig irodalmi munkássága ennél sokkal szerteágazóbb és figyelemreméltóbb. Az HBO GO-n debütált dokumentumfilm, A szavak ereje most bepillantást enged a szolgálólány főkötője alá: megismerhetjük a könyvek mögött az embert, és kicsit bekukucskálhatunk az ő szemén át a világba, ahol élünk.

Tovább olvasok

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Nick Cave könyvben mesél a fia halála utáni évekről

A Faith, Hope and Carnage (kábé ‘Hit, remény és vérontás’) című könyv arról szól majd, hogyan élte meg Cave a gyászt, miután a 15 éves fia hat éve meghalt, írta a Guardian.

...
Hírek

Nick Cave: Irgalom nélkül a társadalom elveszíti a lelkét

Az elnémítás kultúrájáról és a kegyelem erejéről írt Nick Cave a The Red Hand Files nevű oldalán, ahol rajongóinak kérdéseire szokott válaszolni. A posztjában többek között arról értekezett, hogy számára mit jelent az irgalom, és mit gondol a cancel culture jelenségről.

...
Hírek

Nick Cave agya zsúfolt, és tele van könyvekkel

Az ausztrál dalszerző, énekes és író, Nick Cave összeállt a koppenhágai királyi könyvtárral, hogy létrehozzák a Stranger Than Kindness című kiállítást. A kiállítás azt ígéri, hogy Cave egyedi bepillantást enged az életművébe és kreatív folyamataiba. 

A hét könyve
Kritika
A háború bennünk lakik, és túl fog élni mindannyiunkat
...
Nagy

Milbacher Róbert jobb sorsot ír nagymamájának az új regénye lapjain

Milbacher Róbert negyedik prózakötetének, a Keserű víznek az emlékezés a mestermotívuma, és a Magvető Caféban megtudhattuk, kit neveztek cseláknak a nagybajomiak, de az is kiderült, hogyan tárult fel a szerző számára a felmenői mindennapjainak Atlantisza.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Picasso átka nem fogott: Francoise Gilot a kortárs festészet nagyasszonyaként halt meg

Százegy évesen elhunyt Francoise Gilot francia művész, akit egy magyartól tanult festeni, túlélte Picassót és a saját jogán emelkedett a 20. századi festők legnagyobbjai közé.

...
Nagy

Tóth Krisztina: A mesterséges intelligencia soha nem helyettesítheti az emberi alkotást

Bemutatták Tóth Krisztina új, Ahonnan látni az eget című kötetét. A novellák az elmúlt öt év lenyomatai, olyan aktualitásokra reflektálnak, mint hogy milyen helyzetben vannak a melegek, hogyan írnak majd az írók a jövőben, vagy elveheti-e a művészek munkáját a mesterséges intelligencia. 

...
Nagy

Kafkánál a valóság az igazi rémálom, az élet pedig maga a reménytelenség

Franz Kafka az idegenség írója, aki a létezésben nem talál semmiféle otthonosságot – az ember létét a világban kiúttalan, elidegenedett, szorongással és félelemmel teli állapotként jeleníti meg, elsősorban a groteszk és az irónia segítségével, egy szürreális, mégis ismerős világ megteremtésével. Újraolvasó rovatunk májusi könyve Kafka talán leghíresebb műve, A per

...
Nagy

Az izlandi Dan Brownt keresték, ezért megírta első krimijét Lilja Sigurðardóttir

Lilja Sigurðardóttir az izlandi krimi fontos szerzője, Csapda című regényét most fordították magyarra. Az éppen Budapesten tartózkodó szerzőt a regény kapcsán kérdeztük többek között a skandináv krimiről, írói rutinjáról, az izlandi társadalomról, kokaincsempészetről és homoszexualitásról. 

...
Panodyssey

Borda Réka: Hová lettek a tárgyak az irodalomból? [Tárgydilemmák]

"A szépirodalom persze az ember, nem a környezet nagy kérdéseit taglalja – mindazonáltal környezetünk nemcsak hogy nem elhanyagolható, hanem sok esetben minket meghatározó dolgok összessége, amelyek funkcióval való megtöltése képes színesíteni, mélységgel megtölteni az irodalmi alkotásokat. Elvégre tárgyaink és tereink mi magunk vagyunk: nincs civilizáció, ha mi, emberek nem alakítjuk környezetünket." Borda Réka Tárgydilemmák című esszésorozatának következő részében azt vizsgálja, hogyan és miért hiányzik a materialitás irodalmunkból.

...
Nagy

A Dreherek sikertörténetét csak az államosítás tudta megakasztani

A Dreher bejáratott márkanév Magyarországon, a mögötte meghúzódó család- és cégtörténet pedig legalább annyira színes, szerteágazó és fordulatokkal teli, mint az elmúlt durván kétszáz év magyar történelme. Iglódi Csaba első regénye, a Dreher-szimfónia négy tételben meséli el az egymást követő generációk felemelkedését.

Hírek
...
Hírek

Margócsy: Petőfi nem különleges, hanem normál jelenség a nagy magyar költők sorában

...
Hírek

Rangos elismerésben részesült Tolnai Ottó

...
Hírek

Amerikai költészeti díjat kapott Pál Dániel Levente

...
Szórakozás

Könyvhét, Wes Anderson, Hamlet és Édes Anna [PROGRAMAJÁNLÓ]

...
Hírek

Spanyolul is megjelenik Gurubi Ágnes Szív utcája

...
Gyerekirodalom

Különös alakok jönnek-mennek Dániel András meg persze az olvasók fejében

...
Hírek

Melyik lesz 2023 legjobb első könyve? Már lehet nevezni a Margó-díjra

...
Hírek

Napi 20 perc olvasásért indít 30 napos programot a Libri

...
Könyvtavasz

Miri olyan óvodás kislány, akinek hétköznapjaiban mindig ott a varázslat