Napoléon Bonaparte 1798-ban hadjáratot indított Egyiptomba, hogy az Indiába vezető kereskedelmi útvonalat biztosítsa, és csapást mérjen a brit gyarmatra. A kiterjedt katonai akció nemcsak politikai és gazdasági következményekkel járt, hanem rengeteg tudományos felfedezést is előrelendített. Köztük a könyvnyomtatás hatékonyságát és elterjedését is segítette.
A gép, amely hatékonyabbá tette a könyvnyomtatást
Napóleon több tucat tudóst vitt magával az egyiptomi hadjáratra, akiknek kutatásait és felfedezéseit végül egy enciklopédiában jelentették meg Description de l'Égypte [Egyiptom leírása] címen. A kiadás több kötetben jelent meg, és közel 7000 oldalt tartalmazott, az első kötet 1809-ben látott napvilágor, az utolsó pedig egy évtizeddel később, Napóleon halála után, 1829-ben.
Az enciklopédia több helyben készített rajzot is tartalmazott az ottani élővilágról, tájról és kultúráról. Ezeknek a rajzoknak a létrehozása nagy munkát igényelt, ugyanis akkoriban a nyomdászatban metszetekkel készítették ezeket a képeket. A metszetek fémlemezre, általában rézre vésett képek voltak, amellyel a tintát a lapra nyomták.
Nicolas-Jaques Conté tudós viszont feltalált egy gépet, amellyel a metszetek készítése is automatizálhatóvá vált, ezzel meggyorsítva a nyomtatást. Így az a feladat, ami általában 6-7 hónapba került, pár nap alatt el tudott készülni.
A tudomány terjedése
Az egyiptomi hadjárat alatt Napóleon több nyomdagépet is elhelyezett Alexandriában, Gizában és Kairóban, ezzel elindítva a helyi nyomdászatot, sőt az 1500-as évek óta valószínűleg ezek voltak az egyetlen működő nyomdai gépek az Afrikai kontinensen. Korábban már Marokkóban volt nyomda, 1516 és 1526 között.
Sok más tudományágat is fellendített a hadjárat, például ekkor fedezték fel, hogy a kémiai reakciók visszafordíthatóak, a régészet egy komolyabb tudománnyá vált, egy új krokodil fajt fedeztek fel, egy különös betegség miatt a szemészetben is áttörtést értek el, és természetesen a régiségek tanulmányozása is új lendületet kapott.
