83 éves korában, augusztus 26-án meghalt Nádas Péter Kossuth- és József Attila-díjas író, a magyar irodalom egyik legkiválóbb alkotója. Ebben a cikkben bemutattuk röviden az életútját, itt összegyűjtöttük, hogyan reagáltak a szerző halálhírére írók, alkotók, irodalmárok, pályatársak, itt pedig összefoglaltuk, hogyan emlékezik meg róla a világsajtó.
„A kortárs irodalom egyik legjelentősebb alakja volt”
A Berlini Művészeti Akadémia (AdK) is megemlékezett Nádas Péterről, aki 2006 óta volt az intézmény irodalmi szakosztályának tagja. Közleményük szerint, amit Manos Tsangaris zeneszerző, a Művészeti Akadémia elnöke írt alá, Nádas Péter „a kortárs irodalom egyik legjelentősebb alakja” volt.
Az író életrajzából kiemelik, hogy az író zsidó-kommunista családból származott, amely hamis papírokkal élte túl a holokausztot. Az 1965-ben debütált A Biblia című művével az állami cenzúra célkeresztjébe került. 1968-ban, a prágai tavasz leverése után felmondta fotóriporteri állását, és attól kezdve szabadúszó íróként dolgozott.
Első nagy regényét, az Egy családregény vége című kötetet Magyarországon kiadási tilalom alá helyezték, és csak 1977-ben jelenhetett meg.
„Műveiben Nádas kritikus szemmel vizsgálta Magyarország történelmét, amelyet finoman összekapcsolt saját családtörténetével” – írják.
A Németországban 1991-ben megjelent monumentális, Emlékiratok könyve című művével ért el áttörést, ezt követték további olyan korszakalkotó művek, mint a Párhuzamos történetek (2012) és a Világló részletek (2017).
A közleményben megemlítik, hogy Nádas tagja volt a párizsi Európai Művészeti és Tudományos Akadémiának, valamint a budapesti Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának is. Számos nemzetközi díjjal tüntették ki az írót, többek között a Lipcsei Könyvdíj az Európai Megértésért elismeréssel (1995) és a Brücke-Berlin irodalmi és fordítói díjjal (2012), illetve a német Pour le Mérite tudományos és művészeti rend is a tagjává választotta.
Sosem kérkedett
Ingo Schulze író, a Művészeti Akadémia tagja így búcsúzott: „Nádas Péter visszafogott és határozott, barátságos és önkritikus volt, egyedi megfigyelő. Számomra ő testesítette meg a kortárs regényírót, akinek képzelő- és asszociációs ereje páratlan volt, de sosem kérkedett vele. Olyan világokat és életpályákat alkotott, amelyek hatalmas íveket rajzoltak, ugyanakkor minden részletükben világítottak.
Hogy újra és újra Németország volt az, ami foglalkoztatta, és amelynek prózájában átláthatóságot adott, számunkra különösen nagy szerencse marad.”
Arról is írnak, hogy Nádas Péter a Berlini Művészeti Akadémiának adta át kiterjedt irodalmi archívumát, amely kéziratokat, korabeli dokumentumokat és levelezéseket tartalmaz, valamint családi archívumát. Az archívumot 2022-ben, az író jelenlétében nyitották meg.
Fotó: Valuska Gábor
