Moskát Anita: Az AI egyelőre egy technikai látványpékség

Moskát Anita: Az AI egyelőre egy technikai látványpékség

Moskát Anita a Facebookon fejtette ki, hogy szerinte az AI képes imitálni érzelmeket, de ez nem jelent igazi kapcsolatot az alkotó és a befogadó között. 

chk | 2026. május 04. |

Moskát Anita nemrég nyerte el a British Science Fiction Association (Brit Sci-Fi Szövetség) díját A mesterhazugság (Liecraft) című novellájával, amelynek szövegét Austin Wagner fordította angolra. A díj kapcsán interjút is készítettünk a szerzővel. A kötet, amelyben a díjazott szöveg megtalálható, A hazugság tézisei címmel látott napvilágot 2022-ben a Gabo Kiadó gondozásában. A szerző nemrég a művészet és az AI viszonyáról osztotta meg gondolatait a Facebookon, az apropó a TEDxLiberty Bridge Women kerekasztalbeszélgetése volt.

Moskát Anita
A hazugság tézisei
Gabo, 2022, 392 oldal
-

„A művészetnek alkotó oldalról nézve az alkotás folyamata a lényegi része. A próbálkozások, a hibák, a flow élmény, az elakadás, a megvilágosodás, az öröm, amikor kitalálod a sztorit, a nyelvi játék, és az érzelmek, amiket beleraksz” – írja a posztban.

Akár terápiás, akár intellektuális írásról van szó, a  promptolás elveszi magát a folyamatot, és ezzel a művészetnek az egyik lényegét. Ezt Moskát Anita egy olyan maratonfutáshoz ahhoz hasonlította, ahol egy teleportáló repít oda a célhoz anélkül, hogy végig kellene futni a távot.

Se katarzis, se önmagunk legyőzése, se boldogság.”

Kimarad az, ami a művész és a befogadó között történik

Arról is írt, hogy a művészet másik fontos feladata az, hogy összekapcsolja az alkotót és a befogadót, akik így közös tapasztalatokon osztozhatnak: „Az AI képes imitálni érzelmeket, tapasztalatokat, amiket lemásol más művészek munkáiból (etikátlanul), de ez nem lesz igazi kapcsolat, csak »mintha«”. Hiába fülbemászó az AI által generált dallam, a hallgató azért fogja igazán szeretni azt a dalt, mert úgy érzi, hogy a dal ismeri őt, és létrejött valamiféle kapcsolódás közte és a művész között.

Az AI egyelőre egy technikai látványpékség, és valóban merészen fejlődik, ezt kár lenne letagadni. De ez akkor is imitáció, és pont az marad ki belőle, ami igazi művészek és igazi befogadók között történik.”

Hozzáteszi, hogy „történetmesélő emberek vagyunk, és az AI nem tudja helyettünk elmesélni a történetünket, mert a folyamat a lényeg.” Kitért arra is, hogy aggasztó, hogyan uniformizálja az AI a nyelvet, a vizuális kultúrát, hogyan húz mindent a középértékhez, kiirtja az egyéniséget.

A szerző a posztot azzal zárja, hogy mindez mégis jó változásokat fog elindítani bennünk, fel fog értékelődni minden, ami egyedi, személyes, vagy akár hibás.

Minden, ami egyéni, furcsa, stílusos, eredeti, személyes, vagy akár hibás...Az olyan lesz, mint egy korty friss víz.”

Nyitókép: Valuska Gábor

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

„Tét nélküli játéknak indult” – Moskát Anita a rangos brit díjjal jutalmazott novellájáról

A szerző szerint sok olyan magyar regény és sok olyan szerző van, aki megállná a helyét angolszász piacon is.

...

Moskát Anita szárnyas emberekért kapta az idei Hévíz-díjat

"Egy egész nagyregénnyi problémafelvetés kerül elő benne" – méltatta Vajna Ádám A röpképtelenek című novellát.

...

Moskát Anita: Mennyi láthatatlan munka van egy könyv mögött?

"Aztán úgy döntöttem, szóljon ez a bejegyzés másról, nem az írásról vagy az írókról, akik amúgy is a legtöbb figyelmet kapják – hanem a rengeteg láthatatlan munkáról, mennyien dolgoznak egy könyvön úgy, hogy aztán nem sok jut nekik az elismerésből. Kéziratot létrehozni magányos elfoglaltság. Könyvet csinálni belőle egy csapat érdeme." Utolsó műhelynaplójában Moskát Anita megmutatja, milyen összetett munka és mennyi ember együttműködése kell ahhoz, hogy egy kéziratból kiadott könyv váljon.

KÖNYVHÉT
...

Lehet-e örökölni a honvágyat? – Purosz Leonidasz mesél görög hátteréről / Flair #18

A Könyvhét utolsó, esős napján Purosz Leonidasz mesél legújabb, Honvágy című kötetéről. Hallgassátok a Flairt!

...

Babonák, titkok, kétfejű bárányok és Partium – Bemutatkozik Horváth Adél első regénye / Flair #17

Milyen furcsa lények és hiedelmek élnek egy kis faluban? A Vigadó tér 18-as standnál Bakó Sári vendége Horváth Adél.

...

Visszaszerzett nyelv: Csepelyi Adrienn a népi-urbánus lét békéjéről / Flair #15

A Vigadó téri stúdióban, Zámbó Jimmyvel a háttérben Csepelyi Adrienn mesél új tájszólásról, stigmákról, hazatérésről. Flair podcast, hallgassátok!

...

Skandináv krimik, királyi „fun factek” és klasszikusok – Tekla könyvei / Flair #14

Milyen út vezet a skandináv krimiktől a klasszikusok szeretetéig? Ez itt újra a Flair!

...

Értelmiségi pokoljárás Péterfy Gergellyel – Dante, a digó és a pesti svihák / Flair #12

Péterfy Gergely megírta Digó című regényét egy kiégett értelmiségiről, aki megjárja a poklot. Podcast.

...

Magány, szorongás és a „mindent kipróbálni” frusztrációja – Adorjáni Panna első regényéről / Flair #11

Mihez kezd egy generáció, ha a szülőktől örökölt értékeket nem érzik magukénak? Hallgasd a Flairt!

Hírek
...

Írói rezidenciaprogramot indítottunk Marokkóban – a Margó-díjas Tóth Marcsi az első vendég!

...

56-an jelentkeztek az idei Mastercard-Alkotótárs ösztöndíjra

...

„Megtalálta a tökéletes formát: a töredéket” – Visky András Kitelepítése Nemzetközi Irodalmi Díjat nyert Berlinben

...

Már éjfélkor lázasan várták Murakami legújabb regényét Tokióban

...

Lezárult a jelentkezés a 2026-os Margó-díjra: dupla annyi nevezés érkezett!

...

Fredrik Backman felemelő regénye és Szentesi Éva küzdelme – a Bookline júniusi toplistája

Kiemeltek
...

Kicsoda Berg Judit, a kormány irodalomért és közművelődésért felelős helyettes államtitkára?

Portrénk a Rumini és a Lengemesék szerzőjéről.

...

Hogyan talál haza az, aki otthontalannak született? – Garaczi László és Nagy Ildikó Noémi regényéről

Kiss Villő magyar-amerikai és amerikai-magyar, legyen Liptóvárosban vagy Manhettenben, mindenhol idegen. Felnövéstörténet az otthontalanságról.

...

Krasznahorkai László: Az egész életem egy kísérlet a jóvátételre

Krasznahorkai a The New Yorkernek mesélt hosszú mondatokról, kudarcról, angyalokról és a modern világ problémáiról.

...

„Kicsit gusztustalan, kicsit szürreális és nagyon vicces” – Harag Anita mesél olvasmányairól

...

Rebecca: modern nő vagy önző manipulátor?

...

Így ír történelmi regényt a Z generáció – Kibeszéltük a Lázár című bestsellert!

Tompa Andrea: Az emberek nem jók, nem rosszak, legfeljebb megúszósak

Tompa Andrea: Az emberek nem jók, nem rosszak, legfeljebb megúszósak

Rendhagyó interjú Tompa Andreával az író szülővárosából, Kolozsvárról.

Szerzőink

Bakó Sára
Bakó Sára

Miért megosztó David Szalay regénye? – a Testről és könyvklubokról a TBR podcastben

bs
bs

Ezt az 5 könyvet olvasd a Nyári Margó előtt!