Moskát Anita: Az AI egyelőre egy technikai látványpékség

Moskát Anita: Az AI egyelőre egy technikai látványpékség

Moskát Anita a Facebookon fejtette ki, hogy szerinte az AI képes imitálni érzelmeket, de ez nem jelent igazi kapcsolatot az alkotó és a befogadó között. 

chk | 2026. május 04. |

Moskát Anita nemrég nyerte el a British Science Fiction Association (Brit Sci-Fi Szövetség) díját A mesterhazugság (Liecraft) című novellájával, amelynek szövegét Austin Wagner fordította angolra. A díj kapcsán interjút is készítettünk a szerzővel. A kötet, amelyben a díjazott szöveg megtalálható, A hazugság tézisei címmel látott napvilágot 2022-ben a Gabo Kiadó gondozásában. A szerző nemrég a művészet és az AI viszonyáról osztotta meg gondolatait a Facebookon, az apropó a TEDxLiberty Bridge Women kerekasztalbeszélgetése volt.

Moskát Anita
A hazugság tézisei
Gabo, 2022, 392 oldal
-

„A művészetnek alkotó oldalról nézve az alkotás folyamata a lényegi része. A próbálkozások, a hibák, a flow élmény, az elakadás, a megvilágosodás, az öröm, amikor kitalálod a sztorit, a nyelvi játék, és az érzelmek, amiket beleraksz” – írja a posztban.

Akár terápiás, akár intellektuális írásról van szó, a  promptolás elveszi magát a folyamatot, és ezzel a művészetnek az egyik lényegét. Ezt Moskát Anita egy olyan maratonfutáshoz ahhoz hasonlította, ahol egy teleportáló repít oda a célhoz anélkül, hogy végig kellene futni a távot.

Se katarzis, se önmagunk legyőzése, se boldogság.”

Kimarad az, ami a művész és a befogadó között történik

Arról is írt, hogy a művészet másik fontos feladata az, hogy összekapcsolja az alkotót és a befogadót, akik így közös tapasztalatokon osztozhatnak: „Az AI képes imitálni érzelmeket, tapasztalatokat, amiket lemásol más művészek munkáiból (etikátlanul), de ez nem lesz igazi kapcsolat, csak »mintha«”. Hiába fülbemászó az AI által generált dallam, a hallgató azért fogja igazán szeretni azt a dalt, mert úgy érzi, hogy a dal ismeri őt, és létrejött valamiféle kapcsolódás közte és a művész között.

Az AI egyelőre egy technikai látványpékség, és valóban merészen fejlődik, ezt kár lenne letagadni. De ez akkor is imitáció, és pont az marad ki belőle, ami igazi művészek és igazi befogadók között történik.”

Hozzáteszi, hogy „történetmesélő emberek vagyunk, és az AI nem tudja helyettünk elmesélni a történetünket, mert a folyamat a lényeg.” Kitért arra is, hogy aggasztó, hogyan uniformizálja az AI a nyelvet, a vizuális kultúrát, hogyan húz mindent a középértékhez, kiirtja az egyéniséget.

A szerző a posztot azzal zárja, hogy mindez mégis jó változásokat fog elindítani bennünk, fel fog értékelődni minden, ami egyedi, személyes, vagy akár hibás.

Minden, ami egyéni, furcsa, stílusos, eredeti, személyes, vagy akár hibás...Az olyan lesz, mint egy korty friss víz.”

Nyitókép: Valuska Gábor

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

„Tét nélküli játéknak indult” – Moskát Anita a rangos brit díjjal jutalmazott novellájáról

A szerző szerint sok olyan magyar regény és sok olyan szerző van, aki megállná a helyét angolszász piacon is.

...

Moskát Anita szárnyas emberekért kapta az idei Hévíz-díjat

"Egy egész nagyregénnyi problémafelvetés kerül elő benne" – méltatta Vajna Ádám A röpképtelenek című novellát.

...

Moskát Anita: Mennyi láthatatlan munka van egy könyv mögött?

"Aztán úgy döntöttem, szóljon ez a bejegyzés másról, nem az írásról vagy az írókról, akik amúgy is a legtöbb figyelmet kapják – hanem a rengeteg láthatatlan munkáról, mennyien dolgoznak egy könyvön úgy, hogy aztán nem sok jut nekik az elismerésből. Kéziratot létrehozni magányos elfoglaltság. Könyvet csinálni belőle egy csapat érdeme." Utolsó műhelynaplójában Moskát Anita megmutatja, milyen összetett munka és mennyi ember együttműködése kell ahhoz, hogy egy kéziratból kiadott könyv váljon.

Hírek
...

Ali Smith sír a boldogságtól, ha elképzeli a mostani Magyarországot

...

Nick Hornby, a Fociláz írója Budapestre látogat a BL-döntőre

...

Krasznahorkai László ezt az üzenetet hagyta az MTA-n

...

Félreértették a Nobel-díjas Olga Tokarczuk AI-jal kapcsolatos kijelentését

...

Iratmegsemmisítő Gogol tragikomikus főszereplője egy új darabban

...

Krasznahorkai Szentendre díszpolgára lett

Kiemeltek
...

Ha Krasznahorkai László olvasni kezd, megdörren az ég és elered az eső

A Szegedi Tudományegyetem különleges programsorozatot szervezett Krasznahorkai László életművéhez. A szerző is fellépett az est folyamán. Beszámoló. 

...

„A sorsszerűségről beszél” – Biró Zsombor Aurél kedvenc regényéről mesél az Alkotótárs podcastben

Azt is elárulta, mi számára a „komfortkönyv”, amelyet szívesen újraolvas.

...

Hogyan mesélhető el Albert Camus klasszikusa a rasszizmus felől? – Az idegen című filmről

Melankolikus, fekete-fehér filmen tért vissza Camus klasszikusa: megnéztük Az idegent.

...

Életre szóló szerelem és igazságos világ csak a mesékben létezhet – Török Ábel a TBR podcastben

...

Harag Anita: Én mindig novellákat akartam írni // Alkotótárs podcast II.

...

Társadalmi tabu még, ha valaki szingli? És mennyire botrányos az Onlyfans? Kibeszélő!

Zoltán Gábor: A népirtásra fokozatosan készítették fel a lakosságot

Zoltán Gábor: A népirtásra fokozatosan készítették fel a lakosságot

Mennyi emléket őriz Budapest belvárosa az egykori nyilas terrorból? Zoltán Gáborral közösen bejártuk a 12. kerület részeit, hogy felidézzük az egykori múltat. Interjú.

Szerzőink

Könyves Magazin
Könyves Magazin

Mit olvas most a Könyves csapata? – autofikciós őrülettől a baszk mágikus realizmusig

Tóth Marcsi
Tóth Marcsi

Tóth Marcsi: Hangulati göndör