- Nemcsak a szeme romlik, hanem ő maga is olvasóként. Hiába “okoskodott” a gyerekeinek, ha ő az ágyba viszi a mobiltelefont. A Dalfutár miatt figyelnie kell a trendeket, de a film is eltéríti, mert a streaming szolgáltatóknál nagyon színvonalas sorozatok, dokumentumfilmek vannak angolul, magyarul. Az idő és a nyugalom is hiányzik neki, az a fajta eszképizmus, amikor a kinti világ, a holnap nem számít, hanem ott maradhat például Thomas Mann munkáival kettesben. Forgatási időszakban feladja az olvasást.
- A szülei olvasók voltak, látta is sokat olvasni őket, ami szerinte nagyon fontos. A könyveik egy része mára már nála van.
- Amikor megtanult olvasni egy egész mátrix, egy “tér-idő gép” nyílt meg előtte. Ebben a másik fantáziavalóságban kevesebbet szorong.
- A szülei hatalmas műveltsége miatt elképesztő “kiképzést” kapott, szerinte ez könnyebb is volt abban a tablet és internet nélküli korban, amikor az az emberi fantázia szárnyalásának nem volt versenytársa.
- Kevésbé a történet, mint inkább a stílus varázsolja el: Karinthy, Rejtő, P. G. Wodehouse, Woody Allen, Gábor Andor, korai Lúdas Matyi-szerzők. Szerinte Petőfit A helység kalapácsával kellene megszerettetni. Szerinte a ma élő egyik legnagyobb írónk Krasznahorkai László, akinél az óriásmondat a legfontosabb.
- Úgy véli, érti, mit akarnak most a hittannal, hiszen az ő generációja “szocialista hittant” tanult a szovjet gyerekirodalomból és Karl Mayból. Ezek a leegyszerűsített, sematikus mesék arról, hogy a kicsi, a gyenge-de-jó, a tiszta lelkű indián győz, nagyon szép, egyszerű erkölcsiséget közvetítenek.
- A szülei azt mondták neki, bármit olvashat, mert ami nem neki való, azt úgyis le fogja tenni. Ha pedig valami ijesztő vagy nem érti, akkor kérdezhet. Ezért koravén olvasó lett, hamar a kezébe került Freud Totem és tabuja, az Álomfejtés. 11-12 évesen olvasott Shakespeare-t, görög tragédiát, “olyasmit, aminek a nyelve vitt inkább, a dallamossága”.
- Az első komoly olvasós korszaka egy színes gerincű sorozathoz kötődik, ami a szülei polcán állt, és Camus, Updike, Sartre, Philip Roth, Hrabal volt benne. Erre jött a metafizikus irodalom korszaka nála, ami máig tart: Dosztojevszkij, Thomas Mann. A nehéz irodalmat szereti, bár nemrég feltette magának a kérdést, hogy biztos az-e az olvasás, hogy hajnali 2-re öngyilkos akar lenni. “Nádas Pétert vagy Polcz Alaine-t nem úgy olvas az ember, hogy kávézgat, fürdőzget, a súlyos alap létkérdések sora az amúgy is tépelődő, depresszív alkatnak kicsit sok volt.” Ma már tud könnyedebb olvasnivalót is választani.
- A saját gyerekeinek nem nagyon tudja átadni az olvasást, viszont ajánlott egy trükköt. Tabletet adott a fiának, hogy azon olvasson, és így az eszköz menősége még egy körben megtartotta. Az apjának is bele kellett nyugodnia, hogy ő már nem tud Vergiliust idézni latinul. A világ szerinte silányul, és egy “kánontalanodás” ment végbe, úgyhogy “ember legyen a talpán, aki azt meri mondani egy felnövekvő gyereknek, hogy ez a tudás, ettől eddig tart, és eddig tanuld meg, különben senki vagy, és onnantól, az már hülyeség”.
- A dédszülei németajkúak voltak, a felmenői közül többen Németországban tanultak, és a polgári közeg szerinte örökíti tovább a német nyelvet a magyarban is. “A magyar alkalmas arra, hogy a német mellérendelést és mondatszerkezetet hozza. Bonyolult mondatokat tanultam és hallottam otthon, bonyolult mondatokban kezdtem beszélni, és ez megtanított az agyi türelemre, figyelésre.” Szerinte nem baj, hogy a gyerekei már máshogy beszélnek, mert mindig van egy kontextus, egy hordozó médium, amin keresztül emberek kommunikálnak egymással, és mindig van egy valóság, amit az emberek annak ismernek el. Ez lehet nagyon különböző, de benne az emberi viszonyaink ugyanazok: a szeretet, a harag, a magány, a segítség minden kontextusban felmerülhet. Ő azzal nyugtatja magát, hogy ezekre a relációkra meg lehet tanítani a gyerekeket akkor is, ha nem olvastak Thomas Mannt. Látta például a fia kezében a Maus képregényt, és akkor adott még neki hasonlókat. A lányának nemrég odaadta Spiró György Fogságját, és “befalta”. Hajós szerint próbálkozni kell, nem szabad senkiről sem lemondani, hogy nem olvas.
- Most van egy új találmánya. Az audioüzenet még nem tudta átvenni az írásjeleket, így szerinte hangokat kell hozzájelölni a felkiáltójelhez, kérdőjelhez, kettősponthoz, vesszőhöz. “Tehát szóltam, hogy ezt feltaláltam.”
- Szóba került az is, hogy az Emil.RuleZ! dalszövegeinek 90 százalékát Hegyi György írta. “Ilyenkor öngyilkos szokott lenni, hogy már 11 éve feloszlottunk, és még mindig senki nem tudja, de mindig elmondom.”
- A standupban talált rá a számára sokkal izgalmasabb viszonyára a nyelvhez. Az élőbeszédszerű helyzet izgalmasabb helyekre viszi, mint az írás, talán alkalmasabb is erre.
- Írt egy sitcom sorozatot a karanténban, amit egy tévé megvett, majd csődbe ment, így nem lett belőle forgatás. Az álma, hogy párbeszédíró lehessen, kiskamasz kora óta paródiákat ír. A szöveges üzenet 144 karakterét sem utálja, hanem kihívásnak és érdekes nyelvnek tekinti. Könyvet viszont nem ír csak azért, hogy el lehessen adni. “Annyira tisztelem az igazi irodalmat, hogy nem mernék melléjük állni.”
- Amikor az utolsó kérdésben feljött, hogy ki írja meg az életművét, zavarba jött, ilyet még nem kérdeztek tőle. Aztán azt mondta, hogy a vicces részét többeknek odaadná, a komoly részét viszont Krasznahorkai Lászlónak vagy Esterházy Péternek. Végül azzal zárta abeszélgetést, hogy szerinte Nádas Péter olyan kiválóság, mint egy keresztes lovag, aki belovagol az egyszerű kis csuhások közé.
Hírek
Hajós András: Bármit olvashattam. A szüleim azt mondták, úgyis leteszem, ami nem nekem való
Ki írja meg az életművéről szóló könyvet? Mit talált az íráshoz képest a standupban? És hogyan tudja átadni az olvasás szeretetét a gyerekeinek? Ezek a kérdések is szóba kerültek a Margó Extrában, ahol most Hajós András volt Ott Anna vendége.
sa
| 2021. június 18.
|
