Hajós András: Bármit olvashattam. A szüleim azt mondták, úgyis leteszem, ami nem nekem való

Ki írja meg az életművéről szóló könyvet? Mit talált az íráshoz képest a standupban? És hogyan tudja átadni az olvasás szeretetét a gyerekeinek? Ezek a kérdések is szóba kerültek a Margó Extrában, ahol most Hajós András volt Ott Anna vendége.

sa | 2021. június 18. |

  • Nemcsak a szeme romlik, hanem ő maga is olvasóként. Hiába “okoskodott” a gyerekeinek, ha ő az ágyba viszi a mobiltelefont. A Dalfutár miatt figyelnie kell a trendeket, de a film is eltéríti, mert a streaming szolgáltatóknál nagyon színvonalas sorozatok, dokumentumfilmek vannak angolul, magyarul. Az idő és a nyugalom is hiányzik neki, az a fajta eszképizmus, amikor a kinti világ, a holnap nem számít, hanem ott maradhat például Thomas Mann munkáival kettesben. Forgatási időszakban feladja az olvasást.
  • A szülei olvasók voltak, látta is sokat olvasni őket, ami szerinte nagyon fontos. A könyveik egy része mára már nála van. 
  • Amikor megtanult olvasni egy egész mátrix, egy “tér-idő gép” nyílt meg előtte. Ebben a másik fantáziavalóságban kevesebbet szorong.
  • A szülei hatalmas műveltsége miatt elképesztő “kiképzést” kapott, szerinte ez könnyebb is volt abban a tablet és internet nélküli korban, amikor az az emberi fantázia szárnyalásának nem volt versenytársa.
  • Kevésbé a történet, mint inkább a stílus varázsolja el: Karinthy, Rejtő, P. G. Wodehouse, Woody Allen, Gábor Andor, korai Lúdas Matyi-szerzők. Szerinte Petőfit A helység kalapácsával kellene megszerettetni. Szerinte a ma élő egyik legnagyobb írónk Krasznahorkai László, akinél az óriásmondat a legfontosabb.
  • Úgy véli, érti, mit akarnak most a hittannal, hiszen az ő generációja “szocialista hittant” tanult a szovjet gyerekirodalomból és Karl Mayból. Ezek a leegyszerűsített, sematikus mesék arról, hogy a kicsi, a gyenge-de-jó, a tiszta lelkű indián győz, nagyon szép, egyszerű erkölcsiséget közvetítenek.
  • A szülei azt mondták neki, bármit olvashat, mert ami nem neki való, azt úgyis le fogja tenni. Ha pedig valami ijesztő vagy nem érti, akkor kérdezhet. Ezért koravén olvasó lett, hamar a kezébe került Freud Totem és tabuja, az Álomfejtés. 11-12 évesen olvasott Shakespeare-t, görög tragédiát, “olyasmit, aminek a nyelve vitt inkább, a dallamossága”.
  • Az első komoly olvasós korszaka egy színes gerincű sorozathoz kötődik, ami a szülei polcán állt, és Camus, Updike, Sartre, Philip Roth, Hrabal volt benne. Erre jött a metafizikus irodalom korszaka nála, ami máig tart: Dosztojevszkij, Thomas Mann. A nehéz irodalmat szereti, bár nemrég feltette magának a kérdést, hogy biztos az-e az olvasás, hogy hajnali 2-re öngyilkos akar lenni. “Nádas Pétert vagy Polcz Alaine-t nem úgy olvas az ember, hogy kávézgat, fürdőzget, a súlyos alap létkérdések sora az amúgy is tépelődő, depresszív alkatnak kicsit sok volt.” Ma már tud könnyedebb olvasnivalót is választani.
  • A saját gyerekeinek nem nagyon tudja átadni az olvasást, viszont ajánlott egy trükköt. Tabletet adott a fiának, hogy azon olvasson, és így az eszköz menősége még egy körben megtartotta. Az apjának is bele kellett nyugodnia, hogy ő már nem tud Vergiliust idézni latinul. A világ szerinte silányul, és egy “kánontalanodás” ment végbe, úgyhogy “ember legyen a talpán, aki azt meri mondani egy felnövekvő gyereknek, hogy ez a tudás, ettől eddig tart, és eddig tanuld meg, különben senki vagy, és onnantól, az már hülyeség”.
  • A dédszülei németajkúak voltak, a felmenői közül többen Németországban tanultak, és a polgári közeg szerinte örökíti tovább a német nyelvet a magyarban is. “A magyar alkalmas arra, hogy a német mellérendelést és mondatszerkezetet hozza. Bonyolult mondatokat tanultam és hallottam otthon, bonyolult mondatokban kezdtem beszélni, és ez megtanított az agyi türelemre, figyelésre.” Szerinte nem baj, hogy a gyerekei már máshogy beszélnek, mert mindig van egy kontextus, egy hordozó médium, amin keresztül emberek kommunikálnak egymással, és mindig van egy valóság, amit az emberek annak ismernek el. Ez lehet nagyon különböző, de benne az emberi viszonyaink ugyanazok: a szeretet, a harag, a magány, a segítség minden kontextusban felmerülhet. Ő azzal nyugtatja magát, hogy ezekre a relációkra meg lehet tanítani a gyerekeket akkor is, ha nem olvastak Thomas Mannt. Látta például a fia kezében a Maus képregényt, és akkor adott még neki hasonlókat. A lányának nemrég odaadta Spiró György Fogságját, és “befalta”. Hajós szerint próbálkozni kell, nem szabad senkiről sem lemondani, hogy nem olvas. 
  • Most van egy új találmánya. Az audioüzenet még nem tudta átvenni az írásjeleket, így szerinte hangokat kell hozzájelölni a felkiáltójelhez, kérdőjelhez, kettősponthoz, vesszőhöz. “Tehát szóltam, hogy ezt feltaláltam.”
  • Szóba került az is, hogy az Emil.RuleZ! dalszövegeinek 90 százalékát Hegyi György írta. “Ilyenkor öngyilkos szokott lenni, hogy már 11 éve feloszlottunk, és még mindig senki nem tudja, de mindig elmondom.”
  • A standupban talált rá a számára sokkal izgalmasabb viszonyára a nyelvhez. Az élőbeszédszerű helyzet izgalmasabb helyekre viszi, mint az írás, talán alkalmasabb is erre.
  • Írt egy sitcom sorozatot a karanténban, amit egy tévé megvett, majd csődbe ment, így nem lett belőle forgatás. Az álma, hogy párbeszédíró lehessen, kiskamasz kora óta paródiákat ír. A szöveges üzenet 144 karakterét sem utálja, hanem kihívásnak és érdekes nyelvnek tekinti. Könyvet viszont nem ír csak azért, hogy el lehessen adni. “Annyira tisztelem az igazi irodalmat, hogy nem mernék melléjük állni.”
  • Amikor az utolsó kérdésben feljött, hogy ki írja meg az életművét, zavarba jött, ilyet még nem kérdeztek tőle. Aztán azt mondta, hogy a vicces részét többeknek odaadná, a komoly részét viszont Krasznahorkai Lászlónak vagy Esterházy Péternek. Végül azzal zárta abeszélgetést, hogy szerinte Nádas Péter olyan kiválóság, mint egy keresztes lovag, aki belovagol az egyszerű kis csuhások közé.
Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Trokán Nóra: Azok táborát erősítem, akiket a Harry Potter vett rá az olvasásra [Margó Extra]

Mi volt az első nagy olvasmányélménye, milyen szerepet játszottak életében a mesék, és milyen olvasónak tartja magát? Ezek a kérdések is szóba kerültek a Margó Extrában, ahol ezúttal Trokán Nóra volt Ott Anna vendége.

...
Nagy

Pelsőczy Réka: A női történetek kiemelt helyen vannak nálam (Margó Extra)

Mikor vált szenvedélyes olvasóvá? Melyek azok a szerzők, akiket annyira megszeretett, hogy több könyvüket is elovasta? Többek között ezekre a kérdésekre is választ kaptunk a Margó Extrában, ahol Pelsőczy Réka volt Ott Anna vendége

...
Nagy

Koncz Zsuzsa nagy olvasási élmények mentén nőtt fel

Gyerekként vajon mit olvasott a takaró alatt Koncz Zsuzsa? Mit gondol az iskolai verselemzésekről, és énekesként melyik kortárs költőtől fogadna el bármikor verset? Margó Extra.

SZÓRAKOZÁS
...
Nagy

Az utolsó párbaj didaktikus tanmesébe fojt egy középkori botrányt

Két francia nemes úr esett egymásnak a bosszú és a becsület nevében királyi külsőségek közepette az 1300-as évek végén, miközben lángokban állt az ország. Küzdelmük épp a lényeget takarta ki: egy nő becsületén esett foltot. Eric Jager történelmi könyvéből Ridley Scott készített nagyszabású mozifilmet.

...
Szórakozás

Daniel Craig lezárta az egyik legsikeresebb Bond-korszakot

A 25. James Bond-film egyben lezárása is az elmúlt 15 évnek. Daniel Craig búcsúzik a legendás filmszereptől, amely az utóbbi időben összenőtt vele. A most a mozikba került 007 Nincs idő meghalni vízválasztó a franchise történetében. Ennek megfelelően a filmesek kuriózummal készültek. Spoilermentesek leszünk!

...
Szórakozás

Pazar látvánnyal és elaprózott cselekménnyel indul Asimov Alapítványának adaptációja

Isaac Asimov örökérvényű sci-fi klasszikusából, az Alapítványból az Apple TV Plus jóvoltából végre sorozat készült. Hogy méltó-e az alapjául szolgáló könyvekhez, az még a jövő zenéje. A tévésorozat látványvilágára két epizód után nem lehet panasz.

...
Szórakozás

Störr kapitány megtanulja: a szerelem nem birtokviszony

A feleségem története nagyívű, pazar látványvilágú film, ami a féltékenység mellett a férfivilágról és az európaiságról is beszél.

...
Szórakozás

Szabó Magda történelmi drámájától nem idegen a humor sem

A Kelet és Nyugat határán élő népeknek mindig el kell dönteniük, melyik irányba húznak. Ennek a bizonytalanságnak a gyökereiről szól Szabó Magda Az a szép, fényes nap című drámája, amelyet a Vörösmarty Színház tűzött műsorára. A Vajk, azaz István király megkereszteléséről szóló darab most az eSzínház Fesztiválon látható.

...
Szórakozás

A Kiváló dolgozók szembesít minket a gondoskodás valódi arcával 

A gondoskodás szó hallatán csupa kellemes, szeretetteljes, melegséget árasztó érzés juthat eszünkbe és ennek talán így is kellene lennie, ha minden rendben volna. Boross Martin, az Örkény Színház színészei és tíz szociális szférában dolgozó szakember viszont nem hagyja, hogy homokba dugjuk a fejünket.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Mi van a férfiak álarca mögött?

Jakobovits Kitti Bethany Webster Anyaseb című könyve után az ausztrál Steve Biddulph Férfilét című könyvét tanulmányozta.

...
Nagy

Irene Solà: A történetmondás egyfajta DNS, ami korokon át öröklődik

Irene Solà balladisztikus szépségű Énekelek, s táncot jár a hegy című regényében megszólalnak a hegyek, az ott élő emberek, állatok, de a szellemek, vízitündérek és a viharfelhők is. A szerzőt a sokféle szereplőjéről, a történelem és történetmondás kapcsolatáról, a nők történeteiről és a néphagyományról is kérdeztük. Interjú.

...
Nagy

Kreatív Európa: Azért, mert egy gyerek beszél, ez a te történeted is

Folytatódik Kreatív Európa című sorozatunk, amelyben a kortárs európai irodalomból válogatunk. Most olyan hangsúlyozattan nem ifjúsági irodalomhoz tartozó könyveket ajánlunk, amik egy-egy gyermek vagy kamasz nézőpontjából mesélnek.

...
Kritika

A kisfiúk, akik páncélt öltöttek, hogy túléljék a gyerekkorukat

Alex Schulman megrázóan mutatja be a testvéri kapcsolatok bonyolult dinamikáját, a gyerekek sóvárgását a szülők szeretetéért és a túlélési stratégiákat, ha a gondoskodás kiszámíthatatlan, sőt, életveszélyes. A túlélők a hét könyve.

...
Nagy

Enyedi Ildikó: Női rendezőként szerettem volna megengedni magamnak a lovagiasság luxusát

Füst Milán 1942-ben megjelent regényéből, A feleségem történetéből készített Enyedi Ildikó nagyjátékfilmet. Férfiképről, Európáról és Füst-olvasatáról is beszélgettünk vele.

...
Nagy

Alex Schulman: A fájdalmat használtam fel az íráshoz

Alex Schulman A túlélők című családregénye újabb színt ad a skandináv irodalom magyar nyelvű kínálatához, bizonyítva, hogy nem csak a bűnügyi regényekhez értenek az északiak. Schulman a nemzetközi könyvpiacon ezzel a könyvével debütált, nem is akármilyen sikerrel: több mint harminc országban adták ki a könyvét. Interjú.

A hét könyve
Kritika
A hírszerzés világa csodálatos, csak emberek mennek benne tönkre
...
Nagy

Lily Ebert: A holokauszt nem tettekkel kezdődött, hanem a gyűlölet szavaival

A 97 éves, magyar származású Lily Ebert az egyik utolsó holokauszt-túlélő, akinek a történetét még személyesen tőle hallgathatjuk meg. A dédunokájával, Dov Formannal közösen írt Lily fogadalma nemcsak Auschwitz borzalmairól, hanem az újrakezdésről is szól. Lily Eberttel, Dov Formannal és Lily lányával, a pszichoterapeuta Bilhával beszélgettünk. 

Olvass!
...
Beleolvasó

Bíró Szabolcs új regényében egy régi ismerős is színre lép Anjou Lajos király mellett

1342. Anjou Károly a halálos ágyán fekszik. A visegrádi udvar temetésre készül - és az új király, a mindössze tizenhat esztendős Anjou Lajos megkoronázására. Lajos ugyan sokat tanult az apja uralkodásából, ám ő alighogy trónra ül, azon nyomban háborút hirdet - legfőbb példaképei, Szent László és Nagy Sándor nyomdokain járva. Olvass bele Bíró Szabolcs új könyvébe!

...
Beleolvasó

Ali Smith könyvében karácsonykor régi családi konfliktusok kerülnek a felszínre

Tavaly az év legjobb könyvének választottuk Ali Smith Ősz című regényét, amelyet az első poszt-Brexit regényként szoktak jellemezni. (ITT írtunk róla, interjúnk az íróval pedig ITT olvasható). Most megérkezett az Évszak-kvartet következő része, a Tél. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Amikor a vírusvadász mondja el, mit gondol a járványról, vakcináról, összefogásról és annak hiányáról

Barát József és Kemenesi Gábor tizenhárom héten át beszélgetett, arról, hogy 2020 egyes hónapjaiban hogyan alakultak a járvány eseményei, a tudósok milyen válaszokat dolgoztak ki, és hogy mire számíthatunk 2021 őszén. A beszélgetéseket a könyvben megelőzi Barát József egy-egy írása arról, mi zajlott a társadalmi kulisszák mögött, hogyan változott meg az élet azokban az országokban, ahová éppen megérkezett a járvány. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Rubin Eszter új regényében váratlanul ismét felüti fejét a mindent felemésztő szorongás

A 21. századi olvasó saját belső kérdéseit, vívódásait, generációkkal korábbi, valójában a mai napig ható szorongásait mutatja be Rubin Eszter új regénye, amelynek olvasása közben számtalanszor magunkra ismerünk. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Jonathan Franzen új családregényében mindenki szabadulni próbál valamitől

Jonathan Franzen nagyszabású regénytrilógiájának első részében a chicagói Hildebrandt család keresztúthoz érkezett, tagjai pedig olyan döntések előtt állnak, amelyek hatása alól senki nem tud kibújni. Olvass bele a Keresztutakba!

, a Keres

...
Beleolvasó

Karafiáth Orsolya hősei a halál árnyékában is egymás mellett maradnak

Az Egymás könyve felkavaró hullámvasút, amely az elmúlásról, a barátságról és a bátorságról szól. Olvass bele!