Koncz Zsuzsa nagy olvasási élmények mentén nőtt fel

Koncz Zsuzsa nagy olvasási élmények mentén nőtt fel

Csütörtökön kezdődik az őszi Margó Irodalmi Fesztivál, a Margó Extra beszélgetéseit pedig ezúttal online követhetitek. Ma Koncz Zsuzsa volt a vendég, akivel Ott Anna gyerekkori olvasmányélményekről, iskolai verselemzésekről és adaptációkról is beszélgetett.

Ruff Orsolya | 2020. október 14. |

 

  • Az interjút megelőző napon Vámos Miklós születésnapi kötetét lapozta fel, az abban található limerickek pedig megihlették: amikor utána egy ismerősével emailezett, önkéntelenül is versben fogalmazott.
  • Az elmúlt időben ritkábban olvasott, mert szeret egyvégtében olvasni, viszont mivel folytak a legújabb lemezének a felvételei, az olvasás kiesett a látóköréből, pedig saját bevallása szerint nagy olvasási élmények mentén nőtt fel, és amióta megtanult olvasni, állandóan olvasott.
  • Gyerekként otthon falta a könyveket, és a nagynénjétől is rendszeresen kapott olvasnivalót, így ismerkedett meg például Jókaival. Mivel az édesanyja sokat dolgozott, a nagymamája vigyázott rájuk gyerekként, aki 9-kor már leoltotta a lámpát, ő viszont fogott egy elemlámpát és a takaró alatt olvasta A kőszívű ember fiait.
  • Az iskola először rászoktatta a versolvasásra, akkor szeretett bele például az Arany-balladákba, a gimnáziumi kötelező verselemzések miatt viszont leszokott a versekről. Később Bródy János volt az, aki már az első nagylemezére hozott egy megzenésített verset – ez egy rövid Milne-vers fordítása volt. Akkor kezdett újra verseket olvasni. Szerinte a verselemzés egyáltalán nem veszi figyelembe a vers emocionális aspektusait.
  • Azt mondja, talán nem tévedtek túl nagyot, amikor azt gondolták, hogy a megzenésített versekkel fel tudják hívni elsősorban a gyerekek figyelmét a versekre, amiket talán a zene révén könnyebben meg lehet tanulni.
  • A kötelező olvasmányokat szinte soha nem olvasta el, ám valahogy a kamaszkora kezdetén elkezdett érdeklődni a külföldi irodalom iránt, akkor került a kezébe először Hemingway, Kerouac, az orosz klasszikusok. Utóbbi kapcsán megjegyezte: akkor szokott hozzá ahhoz, hogy ne csak nyugat felé tekintsen. Személyisége alakulásában az orosz irodalom nagy szerepet játszott, azóta is vannak kedvencei, mint például Ulickaja.
  • Egy izraeli látogatás előtt nagy szerencséjére kezébe került Ámosz Oz önéletírása, amiből sokat tanult a megszálló angolok jelleméről és Izrael megalakulásáról – izgalmas, az emberben nyomokat hagyó olvasmánynak nevezte a könyvet, egyúttal kicsit értetlenül áll azelőtt, hogy Ámosz Oz nem kapott még Nobel-díjat.
  • Előfordul, hogy munka közben jut ideje olvasni: egyszer például üresjárat volt a stúdióban, és akkor került a kezébe Vámos Miklós Zenga zének című regénye. Szívesen olvas olyan könyveket, amelyek számára nem is teljesen idegen korban, de nagyon másmilyen helyen játszódnak – példaként Grecsó Krisztián Veráját említette.
  • Szerinte a jó művekben az ember megtalálhatja önmagát – és ha valaki hajlamos erre, nem baj, ha olyan könyvek kerülnek a kezébe, amelyek ezt a folyamatot elősegítik.
  • Szívesen néz adaptációkat is – az olvasás szerinte intimebb elfoglaltság, de el tudja fogadni a másfajta nézőpontot is.
  • Ha egy könyv nem adja magát elsőre, az piszkálja, ezért újra szokott próbálkozni, és próbálkozni szerinte érdemes.
  • Énekesként Tóth Krisztinától bármikor elfogad verset, de Karafiáth Orsolyát is szívesen énekelt.

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Ezeket a külföldi könyveket keresd a Margó Irodalmi Fesztiválon!

Összegyűjtöttük nektek, milyen külföldi könyvekkel és szerzőkkel találkozhattok a Margón október 15–18. közt. 

...

Margó Extra: Volt egy könyv, amitől Székely Kriszta szó szerint világgá ment

Hogyan élte meg a karantént Székely Kriszta rendező? Milyen klubot alapított könyvmániás kamaszként, és milyen olvasási tanácsot kapott a szüleitől? A Margó Extrában kiderül.

...

Fehér Boldizsár, a Margó-díj tavalyi nyertese a Müpa vendége lesz

Két generáció egy-egy meghatározó szerzője kerül reflektorfénybe a Müpa soron következő irodalmi estjein: a tragikusan korán elhunyt Borbély Szilárd, nemzedéke egyik legnagyobb költője és az 1992-es születésű Fehér Boldizsár, aki első regényével Margó-díjat nyert.

A hét könyve
Kritika
Jár-e megbocsátás a pedofiloknak? – Böszörményi Márton Fenevad című regényéről
Grecsó Krisztián 50: tíz érdekesség az íróról a „sztárcsináló gépezettől” a családregényig

Grecsó Krisztián 50: tíz érdekesség az íróról a „sztárcsináló gépezettől” a családregényig

Hogyan érkezett meg az irodalomba Grecsó Krisztián? És melyik a legjobb könyve?

Olvass!
...

A 19. század Lisszabon csillogása mögött egy hanyatló korszak bújik meg – Olvass bele a portugál irodalom klasszikusába!

A századforduló öröme és gazdagsága láthatatlanul teszi tönkre egy család életét. Olvass bele!

...

Mit kezdesz az életeddel, ha még 25 nyár van hátra belőle?

Irodai lét kontra egy gazda életbölcsessége.

...

Egy kiégett magyar értelmiségi Olaszországban – Olvass bele Péterfy Gergely új regényébe!

Péterfy Gergely új regénye Olaszország keserédes világát tárja fel egy kiégett értelmiségi szemén keresztül. Olvass bele! 

Hírek
...

Krasznahorkai Szentendre díszpolgára lett

...

Spiegel: Nádas- és Kertész-regény is a világ legjobbjai között

...

Nincs megállás: Visky András regénye fontos német díjra esélyes

...

Sally Rooney regénye mégis megjelenik egy izraeli kiadónál

...

Ők kapták 2026-ban a ferencvárosi József Attila Irodalmi Támogatást

...

Knausgård, Solvej Balle és mások – ismerkedj meg a skandináv irodalom legjavával!