Koncz Zsuzsa nagy olvasási élmények mentén nőtt fel

Koncz Zsuzsa nagy olvasási élmények mentén nőtt fel

Csütörtökön kezdődik az őszi Margó Irodalmi Fesztivál, a Margó Extra beszélgetéseit pedig ezúttal online követhetitek. Ma Koncz Zsuzsa volt a vendég, akivel Ott Anna gyerekkori olvasmányélményekről, iskolai verselemzésekről és adaptációkról is beszélgetett.

Ruff Orsolya | 2020. október 14. |

 

  • Az interjút megelőző napon Vámos Miklós születésnapi kötetét lapozta fel, az abban található limerickek pedig megihlették: amikor utána egy ismerősével emailezett, önkéntelenül is versben fogalmazott.
  • Az elmúlt időben ritkábban olvasott, mert szeret egyvégtében olvasni, viszont mivel folytak a legújabb lemezének a felvételei, az olvasás kiesett a látóköréből, pedig saját bevallása szerint nagy olvasási élmények mentén nőtt fel, és amióta megtanult olvasni, állandóan olvasott.
  • Gyerekként otthon falta a könyveket, és a nagynénjétől is rendszeresen kapott olvasnivalót, így ismerkedett meg például Jókaival. Mivel az édesanyja sokat dolgozott, a nagymamája vigyázott rájuk gyerekként, aki 9-kor már leoltotta a lámpát, ő viszont fogott egy elemlámpát és a takaró alatt olvasta A kőszívű ember fiait.
  • Az iskola először rászoktatta a versolvasásra, akkor szeretett bele például az Arany-balladákba, a gimnáziumi kötelező verselemzések miatt viszont leszokott a versekről. Később Bródy János volt az, aki már az első nagylemezére hozott egy megzenésített verset – ez egy rövid Milne-vers fordítása volt. Akkor kezdett újra verseket olvasni. Szerinte a verselemzés egyáltalán nem veszi figyelembe a vers emocionális aspektusait.
  • Azt mondja, talán nem tévedtek túl nagyot, amikor azt gondolták, hogy a megzenésített versekkel fel tudják hívni elsősorban a gyerekek figyelmét a versekre, amiket talán a zene révén könnyebben meg lehet tanulni.
  • A kötelező olvasmányokat szinte soha nem olvasta el, ám valahogy a kamaszkora kezdetén elkezdett érdeklődni a külföldi irodalom iránt, akkor került a kezébe először Hemingway, Kerouac, az orosz klasszikusok. Utóbbi kapcsán megjegyezte: akkor szokott hozzá ahhoz, hogy ne csak nyugat felé tekintsen. Személyisége alakulásában az orosz irodalom nagy szerepet játszott, azóta is vannak kedvencei, mint például Ulickaja.
  • Egy izraeli látogatás előtt nagy szerencséjére kezébe került Ámosz Oz önéletírása, amiből sokat tanult a megszálló angolok jelleméről és Izrael megalakulásáról – izgalmas, az emberben nyomokat hagyó olvasmánynak nevezte a könyvet, egyúttal kicsit értetlenül áll azelőtt, hogy Ámosz Oz nem kapott még Nobel-díjat.
  • Előfordul, hogy munka közben jut ideje olvasni: egyszer például üresjárat volt a stúdióban, és akkor került a kezébe Vámos Miklós Zenga zének című regénye. Szívesen olvas olyan könyveket, amelyek számára nem is teljesen idegen korban, de nagyon másmilyen helyen játszódnak – példaként Grecsó Krisztián Veráját említette.
  • Szerinte a jó művekben az ember megtalálhatja önmagát – és ha valaki hajlamos erre, nem baj, ha olyan könyvek kerülnek a kezébe, amelyek ezt a folyamatot elősegítik.
  • Szívesen néz adaptációkat is – az olvasás szerinte intimebb elfoglaltság, de el tudja fogadni a másfajta nézőpontot is.
  • Ha egy könyv nem adja magát elsőre, az piszkálja, ezért újra szokott próbálkozni, és próbálkozni szerinte érdemes.
  • Énekesként Tóth Krisztinától bármikor elfogad verset, de Karafiáth Orsolyát is szívesen énekelt.

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Ezeket a külföldi könyveket keresd a Margó Irodalmi Fesztiválon!

Összegyűjtöttük nektek, milyen külföldi könyvekkel és szerzőkkel találkozhattok a Margón október 15–18. közt. 

...

Margó Extra: Volt egy könyv, amitől Székely Kriszta szó szerint világgá ment

Hogyan élte meg a karantént Székely Kriszta rendező? Milyen klubot alapított könyvmániás kamaszként, és milyen olvasási tanácsot kapott a szüleitől? A Margó Extrában kiderül.

...

Fehér Boldizsár, a Margó-díj tavalyi nyertese a Müpa vendége lesz

Két generáció egy-egy meghatározó szerzője kerül reflektorfénybe a Müpa soron következő irodalmi estjein: a tragikusan korán elhunyt Borbély Szilárd, nemzedéke egyik legnagyobb költője és az 1992-es születésű Fehér Boldizsár, aki első regényével Margó-díjat nyert.

MARGÓ
...

Egy állat, ami az ember hibájából pusztult ki – Sibylle Grimbert francia író elképzelte az utolsó egyed történetét

Az utolsó egyed című regényről, háziállatokról és klímaszorongásról beszélgettünk. Interjú. 

...

„Ahonnan én jövök, ott nem írnak könyveket” – Bruno Vieira Amaral portugál íróval beszélgettünk

Hogyan határoz meg minket a származásunk? És mit jelent újraírni a múltat? A portugál Bruno Vieira Amarallal beszélgettünk. 

...

Hol találkozik a foci és a gaming az irodalommal? Interjú Tonio Schachinger osztrák sztárszerzővel

Mi a közös a számítógépes játékokban, a fociban és a könyvekben? Tonio Schachinger elárulja.

...

Babarczy Eszter: Volt egy apám, aki nem volt, és volt egy apám, aki félelmetes volt

Babarczy Eszter mesélt betegségről, gyászról és őszinte szeretetről. Interjú.

...

Moa Herngren svéd író: Nem mi választjuk az anyósunkat

Mozaikcsaládok, hétköznapi drámák, párhuzamos igazságok és szembenézés a legnagyobb félelmekkel. Interjú a világhírű szerzővel.

...

Londoni zenész unokája írta meg a budapesti zongorista filmbe illő történetét

Egy mágikus erejű zongora és egy hihetetlen, de igaz történet: Roxanne de Bastion az Őszi Margón.

2025 november 15.
Budapest Music Center
Mátyás utca 8.

Első alkalommal rendezi meg nonfiction könyvfesztiválját, a Futurothecát a Könyves Magazin. 2025. november 15-én a Budapest Music Centerben fellép a brit szám- és nyelvzseni Daniel Tammet, az időtudatos norvég geológus, Reidar Müller, a dán klímapszichológus, Solveig Roepstorff és a spanyol sztár agysebész, Jesús Martín-Fernández, Orvos-Tóth Noémi és Meskó Bertalan. Az olvasás segít megérteni összetettebb kérdéseket, problémákat vagy folyamatokat, amelyek a jövőnket alakítják. A Futurotheca – A jövő könyvtára olyan témákat, szerzőket és könyveket emel a fesztivál középpontjába, amelyek megismerésével olvasóként alakíthatjuk a jövőnket.

Program

Támogatók
A hét könyve
Kritika
A világ végére is magadban cipelni a hazát: a rossz közérzet kultúrájáról Barnás Ferenc új regényében
Tóth Réka Ágnes és Simon Márton: Megtanultuk, hogyan legyünk igazi csapat [Ezt senki nem mondta!]

Tóth Réka Ágnes és Simon Márton: Megtanultuk, hogyan legyünk igazi csapat [Ezt senki nem mondta!]

Rendhagyó podcastadás. 

Olvass!
...

A gyötrő emlékek elől egy gondtalan szigetvilág sem nyújthat menedéket – Olvass bele Barnás Ferenc regényébe!

Te képes lennél magad mögött tudni a múltat, ha elutaznál Magyarországról? Olvass bele Barnás Ferenc kötetébe.

...

Ezt a cozy fantasy-t imádja a BookTok-közösség: Olvass bele Sarah Beth Durst regényébe!

Mutatunk egy részletet egy BookTok-kedvencből.

...

Amikor az országgyűlésben szörnyetegeknek nevezték azokat a nőket, akik nem az anyaságot választották

Olvass bele Koniorczyk Borbála Női szörnyetegek című kötetébe!

Hírek
...

Meghalt György Péter esztéta

...

Sally Rooney és még 300 aláíró bojkottálja a New York Times-t

...

Kitiltották Amerikából a Nobel-díjas szerzőt

...

Miért olyan nehéz érzésekről beszélni? Finy Petra a szeretet nyomába ered

...

Ki lesz az Év Erdélyi Magyar Szerzője?

...

Dua Lipát és vőlegényét egy Pulitzer-díjas regény hozta össze