Koncz Zsuzsa nagy olvasási élmények mentén nőtt fel

Koncz Zsuzsa nagy olvasási élmények mentén nőtt fel

Csütörtökön kezdődik az őszi Margó Irodalmi Fesztivál, a Margó Extra beszélgetéseit pedig ezúttal online követhetitek. Ma Koncz Zsuzsa volt a vendég, akivel Ott Anna gyerekkori olvasmányélményekről, iskolai verselemzésekről és adaptációkról is beszélgetett.

Ruff Orsolya | 2020. október 14. |

 

  • Az interjút megelőző napon Vámos Miklós születésnapi kötetét lapozta fel, az abban található limerickek pedig megihlették: amikor utána egy ismerősével emailezett, önkéntelenül is versben fogalmazott.
  • Az elmúlt időben ritkábban olvasott, mert szeret egyvégtében olvasni, viszont mivel folytak a legújabb lemezének a felvételei, az olvasás kiesett a látóköréből, pedig saját bevallása szerint nagy olvasási élmények mentén nőtt fel, és amióta megtanult olvasni, állandóan olvasott.
  • Gyerekként otthon falta a könyveket, és a nagynénjétől is rendszeresen kapott olvasnivalót, így ismerkedett meg például Jókaival. Mivel az édesanyja sokat dolgozott, a nagymamája vigyázott rájuk gyerekként, aki 9-kor már leoltotta a lámpát, ő viszont fogott egy elemlámpát és a takaró alatt olvasta A kőszívű ember fiait.
  • Az iskola először rászoktatta a versolvasásra, akkor szeretett bele például az Arany-balladákba, a gimnáziumi kötelező verselemzések miatt viszont leszokott a versekről. Később Bródy János volt az, aki már az első nagylemezére hozott egy megzenésített verset – ez egy rövid Milne-vers fordítása volt. Akkor kezdett újra verseket olvasni. Szerinte a verselemzés egyáltalán nem veszi figyelembe a vers emocionális aspektusait.
  • Azt mondja, talán nem tévedtek túl nagyot, amikor azt gondolták, hogy a megzenésített versekkel fel tudják hívni elsősorban a gyerekek figyelmét a versekre, amiket talán a zene révén könnyebben meg lehet tanulni.
  • A kötelező olvasmányokat szinte soha nem olvasta el, ám valahogy a kamaszkora kezdetén elkezdett érdeklődni a külföldi irodalom iránt, akkor került a kezébe először Hemingway, Kerouac, az orosz klasszikusok. Utóbbi kapcsán megjegyezte: akkor szokott hozzá ahhoz, hogy ne csak nyugat felé tekintsen. Személyisége alakulásában az orosz irodalom nagy szerepet játszott, azóta is vannak kedvencei, mint például Ulickaja.
  • Egy izraeli látogatás előtt nagy szerencséjére kezébe került Ámosz Oz önéletírása, amiből sokat tanult a megszálló angolok jelleméről és Izrael megalakulásáról – izgalmas, az emberben nyomokat hagyó olvasmánynak nevezte a könyvet, egyúttal kicsit értetlenül áll azelőtt, hogy Ámosz Oz nem kapott még Nobel-díjat.
  • Előfordul, hogy munka közben jut ideje olvasni: egyszer például üresjárat volt a stúdióban, és akkor került a kezébe Vámos Miklós Zenga zének című regénye. Szívesen olvas olyan könyveket, amelyek számára nem is teljesen idegen korban, de nagyon másmilyen helyen játszódnak – példaként Grecsó Krisztián Veráját említette.
  • Szerinte a jó művekben az ember megtalálhatja önmagát – és ha valaki hajlamos erre, nem baj, ha olyan könyvek kerülnek a kezébe, amelyek ezt a folyamatot elősegítik.
  • Szívesen néz adaptációkat is – az olvasás szerinte intimebb elfoglaltság, de el tudja fogadni a másfajta nézőpontot is.
  • Ha egy könyv nem adja magát elsőre, az piszkálja, ezért újra szokott próbálkozni, és próbálkozni szerinte érdemes.
  • Énekesként Tóth Krisztinától bármikor elfogad verset, de Karafiáth Orsolyát is szívesen énekelt.

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Ezeket a külföldi könyveket keresd a Margó Irodalmi Fesztiválon!

Összegyűjtöttük nektek, milyen külföldi könyvekkel és szerzőkkel találkozhattok a Margón október 15–18. közt. 

...

Margó Extra: Volt egy könyv, amitől Székely Kriszta szó szerint világgá ment

Hogyan élte meg a karantént Székely Kriszta rendező? Milyen klubot alapított könyvmániás kamaszként, és milyen olvasási tanácsot kapott a szüleitől? A Margó Extrában kiderül.

...

Fehér Boldizsár, a Margó-díj tavalyi nyertese a Müpa vendége lesz

Két generáció egy-egy meghatározó szerzője kerül reflektorfénybe a Müpa soron következő irodalmi estjein: a tragikusan korán elhunyt Borbély Szilárd, nemzedéke egyik legnagyobb költője és az 1992-es születésű Fehér Boldizsár, aki első regényével Margó-díjat nyert.

A hét könyve
Kritika
Pottyondy Edina megtalálta a szabadságot az első könyvében
„Ahogy elkezdek írni, megszáll valami öröm” – a 90 éves Bodor Ádámot köszöntötték

„Ahogy elkezdek írni, megszáll valami öröm” – a 90 éves Bodor Ádámot köszöntötték

Dragomán György, Kiss Tibor Noé, Dávid Anna és a külföldi fordítói is köszöntötték az írót születésnapján.

Olvass!
...

Miért veszélyes, ha egy idegen lány jógázik a házadban? – Olvass bele Nicholas Sparks és Shyamalan közös könyvébe!

Olvass bele Sparks és Shyamalan közös könyvébe! 

...

Egy szabadságért küzdő szobrász, aki váratlanul belehalt a bánatába – Olvass bele Juan Gabriel Vásquez regényébe!

„A francia száműzetésben élő kolumbiai szobrászművész, Feliza Bursztyn múlt pénteken, január 8-án este negyed 11-kor, egy párizsi étteremben belehalt a bánatba”

...

Meg lehet-e bocsátani a ruandai népirtást? – Olvass bele a rapperből lett író díjnyertes regényébe!

Részlet a Zsakaranda című regényből.

Hírek
...

Meghalt Dan Simmons, a Hyperion írója

...

Christina Applegate először ír arról, hogy ötévesen molesztálták

...

A Nobel-díjas Olga Tokarczuk odavan ezért a magyar regényért

...

Egy szakadék szélén álló könyvtárból mentik a könyveket az olasz tűzoltók

...

Magyarul is érkezik az Ízek, imák, szerelmek írójának gondolatébresztő memoárja

...

Kihátrált a német kiadója Noam Chomsky mögül az Epstein-ügy miatt