Koncz Zsuzsa nagy olvasási élmények mentén nőtt fel

Koncz Zsuzsa nagy olvasási élmények mentén nőtt fel

Csütörtökön kezdődik az őszi Margó Irodalmi Fesztivál, a Margó Extra beszélgetéseit pedig ezúttal online követhetitek. Ma Koncz Zsuzsa volt a vendég, akivel Ott Anna gyerekkori olvasmányélményekről, iskolai verselemzésekről és adaptációkról is beszélgetett.

Ruff Orsolya | 2020. október 14. |

 

  • Az interjút megelőző napon Vámos Miklós születésnapi kötetét lapozta fel, az abban található limerickek pedig megihlették: amikor utána egy ismerősével emailezett, önkéntelenül is versben fogalmazott.
  • Az elmúlt időben ritkábban olvasott, mert szeret egyvégtében olvasni, viszont mivel folytak a legújabb lemezének a felvételei, az olvasás kiesett a látóköréből, pedig saját bevallása szerint nagy olvasási élmények mentén nőtt fel, és amióta megtanult olvasni, állandóan olvasott.
  • Gyerekként otthon falta a könyveket, és a nagynénjétől is rendszeresen kapott olvasnivalót, így ismerkedett meg például Jókaival. Mivel az édesanyja sokat dolgozott, a nagymamája vigyázott rájuk gyerekként, aki 9-kor már leoltotta a lámpát, ő viszont fogott egy elemlámpát és a takaró alatt olvasta A kőszívű ember fiait.
  • Az iskola először rászoktatta a versolvasásra, akkor szeretett bele például az Arany-balladákba, a gimnáziumi kötelező verselemzések miatt viszont leszokott a versekről. Később Bródy János volt az, aki már az első nagylemezére hozott egy megzenésített verset – ez egy rövid Milne-vers fordítása volt. Akkor kezdett újra verseket olvasni. Szerinte a verselemzés egyáltalán nem veszi figyelembe a vers emocionális aspektusait.
  • Azt mondja, talán nem tévedtek túl nagyot, amikor azt gondolták, hogy a megzenésített versekkel fel tudják hívni elsősorban a gyerekek figyelmét a versekre, amiket talán a zene révén könnyebben meg lehet tanulni.
  • A kötelező olvasmányokat szinte soha nem olvasta el, ám valahogy a kamaszkora kezdetén elkezdett érdeklődni a külföldi irodalom iránt, akkor került a kezébe először Hemingway, Kerouac, az orosz klasszikusok. Utóbbi kapcsán megjegyezte: akkor szokott hozzá ahhoz, hogy ne csak nyugat felé tekintsen. Személyisége alakulásában az orosz irodalom nagy szerepet játszott, azóta is vannak kedvencei, mint például Ulickaja.
  • Egy izraeli látogatás előtt nagy szerencséjére kezébe került Ámosz Oz önéletírása, amiből sokat tanult a megszálló angolok jelleméről és Izrael megalakulásáról – izgalmas, az emberben nyomokat hagyó olvasmánynak nevezte a könyvet, egyúttal kicsit értetlenül áll azelőtt, hogy Ámosz Oz nem kapott még Nobel-díjat.
  • Előfordul, hogy munka közben jut ideje olvasni: egyszer például üresjárat volt a stúdióban, és akkor került a kezébe Vámos Miklós Zenga zének című regénye. Szívesen olvas olyan könyveket, amelyek számára nem is teljesen idegen korban, de nagyon másmilyen helyen játszódnak – példaként Grecsó Krisztián Veráját említette.
  • Szerinte a jó művekben az ember megtalálhatja önmagát – és ha valaki hajlamos erre, nem baj, ha olyan könyvek kerülnek a kezébe, amelyek ezt a folyamatot elősegítik.
  • Szívesen néz adaptációkat is – az olvasás szerinte intimebb elfoglaltság, de el tudja fogadni a másfajta nézőpontot is.
  • Ha egy könyv nem adja magát elsőre, az piszkálja, ezért újra szokott próbálkozni, és próbálkozni szerinte érdemes.
  • Énekesként Tóth Krisztinától bármikor elfogad verset, de Karafiáth Orsolyát is szívesen énekelt.

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Ezeket a külföldi könyveket keresd a Margó Irodalmi Fesztiválon!

Összegyűjtöttük nektek, milyen külföldi könyvekkel és szerzőkkel találkozhattok a Margón október 15–18. közt. 

...

Margó Extra: Volt egy könyv, amitől Székely Kriszta szó szerint világgá ment

Hogyan élte meg a karantént Székely Kriszta rendező? Milyen klubot alapított könyvmániás kamaszként, és milyen olvasási tanácsot kapott a szüleitől? A Margó Extrában kiderül.

...

Fehér Boldizsár, a Margó-díj tavalyi nyertese a Müpa vendége lesz

Két generáció egy-egy meghatározó szerzője kerül reflektorfénybe a Müpa soron következő irodalmi estjein: a tragikusan korán elhunyt Borbély Szilárd, nemzedéke egyik legnagyobb költője és az 1992-es születésű Fehér Boldizsár, aki első regényével Margó-díjat nyert.

A hét könyve
Kritika
Hogyan írjon a költő arról, amire gondolni sem merünk? – Bak Róbert ALS-beteg versei a halálról
Hogyan írjon a költő arról, amire gondolni sem merünk? – Bak Róbert ALS-beteg versei a halálról

Hogyan írjon a költő arról, amire gondolni sem merünk? – Bak Róbert ALS-beteg versei a halálról

Első és utolsó versei jelentek meg Bak Róbertnek, aki az egyik legelhivatottabb olvasó, egyben súlyos beteg. Az Ameddig elhiszem című kötetének nem kicsi a tétje: a metaforikus túlélés. A hét könyve szembenéz a halállal. 

Olvass!
...

„Apa akar lenni, nem pedig entertainer vagy játszópajtás” – Olvass bele Juli Zeh regényébe!

Egy családi téli vakáció Lanzarote szigetén lelki horrorutazássá válik, amiben súlyos titkok derülnek ki a múltból.

...

A marhasült és az eperlekvár paradoxona feszíti ki a narratív ívet – válságban a történetmesélés?

A jó meséléshez feledkezz el a tényekről!

...

Egészségesnek lenni valójában egyenlő az őrülettel - Olvass bele Fehér Boldizsár novellájába!

Fehér Boldizsár egy groteszk és humoros prózában mutatja meg, hogy bárki, bármelyik pillanatban megőrülhet.

Hírek
...

Megszólalt a Trónok harca-előzménysorozat showrunnerje az adaptációt ért kritikákról

...

Bolano, Murakami, Cărtărescu – ezek a 21. század legjobb könyvei egy francia magazin szerint

...

„Az a típusú ember, akinek jó a közelében lenni” – Szirtes Tamásról könyv készült

...

Meghalt Val Kilmer, akinek arca eggyé vált Jim Morrisonéval

...

Így készül a várva várt Piszkos Fred, a kapitány animációs film

...

Jönnek a Beatles-filmek: 3 könyv, amit olvass el a zenekarról