Koncz Zsuzsa nagy olvasási élmények mentén nőtt fel

Koncz Zsuzsa nagy olvasási élmények mentén nőtt fel

Csütörtökön kezdődik az őszi Margó Irodalmi Fesztivál, a Margó Extra beszélgetéseit pedig ezúttal online követhetitek. Ma Koncz Zsuzsa volt a vendég, akivel Ott Anna gyerekkori olvasmányélményekről, iskolai verselemzésekről és adaptációkról is beszélgetett.

Ruff Orsolya | 2020. október 14. |

 

  • Az interjút megelőző napon Vámos Miklós születésnapi kötetét lapozta fel, az abban található limerickek pedig megihlették: amikor utána egy ismerősével emailezett, önkéntelenül is versben fogalmazott.
  • Az elmúlt időben ritkábban olvasott, mert szeret egyvégtében olvasni, viszont mivel folytak a legújabb lemezének a felvételei, az olvasás kiesett a látóköréből, pedig saját bevallása szerint nagy olvasási élmények mentén nőtt fel, és amióta megtanult olvasni, állandóan olvasott.
  • Gyerekként otthon falta a könyveket, és a nagynénjétől is rendszeresen kapott olvasnivalót, így ismerkedett meg például Jókaival. Mivel az édesanyja sokat dolgozott, a nagymamája vigyázott rájuk gyerekként, aki 9-kor már leoltotta a lámpát, ő viszont fogott egy elemlámpát és a takaró alatt olvasta A kőszívű ember fiait.
  • Az iskola először rászoktatta a versolvasásra, akkor szeretett bele például az Arany-balladákba, a gimnáziumi kötelező verselemzések miatt viszont leszokott a versekről. Később Bródy János volt az, aki már az első nagylemezére hozott egy megzenésített verset – ez egy rövid Milne-vers fordítása volt. Akkor kezdett újra verseket olvasni. Szerinte a verselemzés egyáltalán nem veszi figyelembe a vers emocionális aspektusait.
  • Azt mondja, talán nem tévedtek túl nagyot, amikor azt gondolták, hogy a megzenésített versekkel fel tudják hívni elsősorban a gyerekek figyelmét a versekre, amiket talán a zene révén könnyebben meg lehet tanulni.
  • A kötelező olvasmányokat szinte soha nem olvasta el, ám valahogy a kamaszkora kezdetén elkezdett érdeklődni a külföldi irodalom iránt, akkor került a kezébe először Hemingway, Kerouac, az orosz klasszikusok. Utóbbi kapcsán megjegyezte: akkor szokott hozzá ahhoz, hogy ne csak nyugat felé tekintsen. Személyisége alakulásában az orosz irodalom nagy szerepet játszott, azóta is vannak kedvencei, mint például Ulickaja.
  • Egy izraeli látogatás előtt nagy szerencséjére kezébe került Ámosz Oz önéletírása, amiből sokat tanult a megszálló angolok jelleméről és Izrael megalakulásáról – izgalmas, az emberben nyomokat hagyó olvasmánynak nevezte a könyvet, egyúttal kicsit értetlenül áll azelőtt, hogy Ámosz Oz nem kapott még Nobel-díjat.
  • Előfordul, hogy munka közben jut ideje olvasni: egyszer például üresjárat volt a stúdióban, és akkor került a kezébe Vámos Miklós Zenga zének című regénye. Szívesen olvas olyan könyveket, amelyek számára nem is teljesen idegen korban, de nagyon másmilyen helyen játszódnak – példaként Grecsó Krisztián Veráját említette.
  • Szerinte a jó művekben az ember megtalálhatja önmagát – és ha valaki hajlamos erre, nem baj, ha olyan könyvek kerülnek a kezébe, amelyek ezt a folyamatot elősegítik.
  • Szívesen néz adaptációkat is – az olvasás szerinte intimebb elfoglaltság, de el tudja fogadni a másfajta nézőpontot is.
  • Ha egy könyv nem adja magát elsőre, az piszkálja, ezért újra szokott próbálkozni, és próbálkozni szerinte érdemes.
  • Énekesként Tóth Krisztinától bármikor elfogad verset, de Karafiáth Orsolyát is szívesen énekelt.

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Ezeket a külföldi könyveket keresd a Margó Irodalmi Fesztiválon!

Összegyűjtöttük nektek, milyen külföldi könyvekkel és szerzőkkel találkozhattok a Margón október 15–18. közt. 

...

Margó Extra: Volt egy könyv, amitől Székely Kriszta szó szerint világgá ment

Hogyan élte meg a karantént Székely Kriszta rendező? Milyen klubot alapított könyvmániás kamaszként, és milyen olvasási tanácsot kapott a szüleitől? A Margó Extrában kiderül.

...

Fehér Boldizsár, a Margó-díj tavalyi nyertese a Müpa vendége lesz

Két generáció egy-egy meghatározó szerzője kerül reflektorfénybe a Müpa soron következő irodalmi estjein: a tragikusan korán elhunyt Borbély Szilárd, nemzedéke egyik legnagyobb költője és az 1992-es születésű Fehér Boldizsár, aki első regényével Margó-díjat nyert.

A hét könyve
Kritika
A remény termék, és mi megvesszük – így olvastuk Krasznahorkai új regényét a Nobel-díj tükrében
Barnás Ferenc: Az önfeledt állapotról idővel kiderül, hogy hazugság

Barnás Ferenc: Az önfeledt állapotról idővel kiderül, hogy hazugság

A szerzővel Valuska László beszélgetett idegenségérzésről, óceáni szigetvilágról és a szorongások feloldhatatlanságáról. Podcast. 

Olvass!
...

Mihez kezd több tucat adójogász egy uszodában? Olvasd el Gorondy-Novák Márton novelláját!

Részlet a Halandók című kötetből.

...

Milyen a háború nyelve? Olvass bele a Donbaszi sárgabarackok című verseskötetbe!

A háború a szavak jelentését is megváltoztatja.

...

Olvass bele Freida McFadden thrillerébe, amiből a The Housemaid című film készült!

Mi az ára valójában egy háztartási alkalmazottnak?

Hírek
...

George R. R. Martin feltámasztana egy fontos szereplőt, ha végre haladna az írással

...

Krasznahorkai Szeged díszpolgára lesz, és megköszönte mindazt, amivel megemlékeztek a Nobel-díjáról

...

Életre kelt Esterházy, és egyből dedikálni indult

...

Kern András rajzfilmfigura lett: Nincsenek buta emberek, csak rossz Egypercesek!

...

„Sosem olvastunk még ehhez hasonlót” – Bartis Attila regényét méltatja egy rangos külföldi díj zsűrielnöke

...

Margó-díjas szerzőkkel is találkozhatsz a veszprémi Holtszezonon