Arthur királytól a keleti sárkányokig: mágiatörténeti szak indul az Exeteri Egyetemen

Arthur királytól a keleti sárkányokig: mágiatörténeti szak indul az Exeteri Egyetemen

Az akadémiai körökben és azon kívül is egyre nagyobb az érdeklődés a mágia és az okkultizmus története iránt, így 2024-től már egyetemi mesterképzés keretében tanulhatnak a diákok több tudományterület vonatkozó eredményeiről.

sa | 2023. október 06. |

A program célja, hogy a diákok megismerhessék a boszorkányság és a mágia történetét, valamint ezeknek a társadalomra és a tudományokra gyakorolt hatásait világszerte. Az oktatók a történelem, az irodalom, a dráma, a vallás, a filozófia, a régészet és a szociológia területeiről érkeznek, a varázslat szerepét pedig a nyugati és a keleti kultúrában is vizsgálják majd. Az egyetem tájékoztatása szerint ez az egyetlen posztgraduális kurzus az Egyesült Királyságban, ami ennyire széleskörűen fogja össze a különböző tudományterületek eredményeit.

A hallgatók az órákon foglalkoznak majd például 

a sárkányok szerepével a nyugati irodalomban és művészetekben, Arthur király legendájával, paleográfiával (az írás történetének tudománya), az iszlám gondolkodással, elméleti és gyakorlati régészettel, illetve a nők középkori ábrázolásával is.

Emily Selove professzor, a program vezetője szerint a mágia és a boszorkányság története érinti a társadalmunk legsürgősebb kérdéseit is: "A dekolonizáció, az alternatív ismeretelméletek feltárása, a feminizmus és a rasszizmusellenesség a program szerves részét képezik."

A program az Arab és Iszlám Tanulmányok Intézetében indul, és Selove szerint alkalmat ad arra, hogy 

felülvizsgálják azt a feltételezést, ami szerint a Nyugat a racionalizmus és a tudomány hazája, míg a világ többi része a mágia és a babonák földje.

Az egyetem tájékoztatása szerint a diplomával el lehet majd helyezkedni múzeumokban, könyvtárakban, a könyvkiadásban, a turizmusban, a kulturális örökségvédelemben, valamint az oktatás, a tanácsadás és a mentorálás területein is.

(BBC)



Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Arthur királyról szól a májusban megjelenő Tolkien-mű

...

A Zöld Lovag leszámol azzal, amit a hősiességről gondolunk

David Lowery az Artúr-mondakör világába kalauzol, filmje titokzatos és látomásos, és végre egy olyan fantasy, ami gondol is valamit a szövegről, amit feldolgozott.

...

Loki visszaadja egy boszorkány szívét és ezzel elkezdődik a világvége

A skandináv mitológia történeteit meséli újra női szemszögből Genevieve Gornichec regénye, A boszorkány szíve, amely a Ragnarököt övező északi mondák izgalmas újragondolása. A világvége-vízió mesél szerelemről, sorsról, árulásról, hatalomról, bűnhődésről és az önmagunkhoz való visszatalálás erejéről is.

Amikor a szorongás rád rúgja az ajtót, és magadra hagy

Amikor a szorongás rád rúgja az ajtót, és magadra hagy

Kritika Giulia Caminito Tünetek című regényéről.

Szerzőink

Szabolcsi Alexander
Szabolcsi Alexander

Aki megmutatta, hogy a természet az igazi kincs – 4 könyv a 100 éves David Attenborough életművéből

Bakó Sára
Bakó Sára

Krusovszky Dénes: Soha nem tudtunk ennyit másokról, mégis magányosak vagyunk

Kiemeltek
...

A kék zónák titka: mit csinálnak másképp azok, akik 100 évig élnek?

A 100 vagy annál több évig élő emberek tapasztalata és életmódja fontos alapigazságokat közvetíthet számunkra.

...

Kovács Dominik és Kovács Viktor: Szegény ördögök 

Lehet valakit még szeretni, aki teljesen elvesztette az eszét? Olvasd el Kovács Dominik és Kovács Viktor tárcasorozatának következő részét!

...

Harag Anita: Én mindig novellákat akartam írni // Alkotótárs podcast II.

Hogyan merít ihletet Harag Anita a körülötte lévő világból, és milyen út vezetett az első kötetétől a másodikig? Podcast.

A hét könyve
Kritika
Amikor a szorongás rád rúgja az ajtót, és magadra hagy
Krusovszky Dénes: Soha nem tudtunk ennyit másokról, mégis magányosak vagyunk

Krusovszky Dénes: Soha nem tudtunk ennyit másokról, mégis magányosak vagyunk

Hogyan változtatta meg az online tér az emberi kapcsolatainkat? Interjú Krusovszky Dénessel.