Arthur királytól a keleti sárkányokig: mágiatörténeti szak indul az Exeteri Egyetemen

Arthur királytól a keleti sárkányokig: mágiatörténeti szak indul az Exeteri Egyetemen

Az akadémiai körökben és azon kívül is egyre nagyobb az érdeklődés a mágia és az okkultizmus története iránt, így 2024-től már egyetemi mesterképzés keretében tanulhatnak a diákok több tudományterület vonatkozó eredményeiről.

sa | 2023. október 06. |

A program célja, hogy a diákok megismerhessék a boszorkányság és a mágia történetét, valamint ezeknek a társadalomra és a tudományokra gyakorolt hatásait világszerte. Az oktatók a történelem, az irodalom, a dráma, a vallás, a filozófia, a régészet és a szociológia területeiről érkeznek, a varázslat szerepét pedig a nyugati és a keleti kultúrában is vizsgálják majd. Az egyetem tájékoztatása szerint ez az egyetlen posztgraduális kurzus az Egyesült Királyságban, ami ennyire széleskörűen fogja össze a különböző tudományterületek eredményeit.

A hallgatók az órákon foglalkoznak majd például 

a sárkányok szerepével a nyugati irodalomban és művészetekben, Arthur király legendájával, paleográfiával (az írás történetének tudománya), az iszlám gondolkodással, elméleti és gyakorlati régészettel, illetve a nők középkori ábrázolásával is.

Emily Selove professzor, a program vezetője szerint a mágia és a boszorkányság története érinti a társadalmunk legsürgősebb kérdéseit is: "A dekolonizáció, az alternatív ismeretelméletek feltárása, a feminizmus és a rasszizmusellenesség a program szerves részét képezik."

A program az Arab és Iszlám Tanulmányok Intézetében indul, és Selove szerint alkalmat ad arra, hogy 

felülvizsgálják azt a feltételezést, ami szerint a Nyugat a racionalizmus és a tudomány hazája, míg a világ többi része a mágia és a babonák földje.

Az egyetem tájékoztatása szerint a diplomával el lehet majd helyezkedni múzeumokban, könyvtárakban, a könyvkiadásban, a turizmusban, a kulturális örökségvédelemben, valamint az oktatás, a tanácsadás és a mentorálás területein is.

(BBC)



Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Arthur királyról szól a májusban megjelenő Tolkien-mű

...

A Zöld Lovag leszámol azzal, amit a hősiességről gondolunk

David Lowery az Artúr-mondakör világába kalauzol, filmje titokzatos és látomásos, és végre egy olyan fantasy, ami gondol is valamit a szövegről, amit feldolgozott.

...

Loki visszaadja egy boszorkány szívét és ezzel elkezdődik a világvége

A skandináv mitológia történeteit meséli újra női szemszögből Genevieve Gornichec regénye, A boszorkány szíve, amely a Ragnarököt övező északi mondák izgalmas újragondolása. A világvége-vízió mesél szerelemről, sorsról, árulásról, hatalomról, bűnhődésről és az önmagunkhoz való visszatalálás erejéről is.

Borda Réka: Szeretném, ha ez egy „óda” lenne a nőkhöz

Borda Réka: Szeretném, ha ez egy „óda” lenne a nőkhöz

Mit jelent, ha valaki nem agyból, hanem érzelemből ír? Interjú Borda Rékával. 

Szerzőink

Szabolcsi Alexander
Szabolcsi Alexander

Mi az a kriptomnézia, amivel Jónás Tamás a plágiumot magyarázza?

chk
chk

Knáuszgárd vagy Kneüszgór? Így ejtsd ki helyesen a skandináv írók nevét!

Kiemeltek
...

Egy Mad Max-világ lehetséges forgatókönyv, de van remény

Litkai Gergely és Bart István klímapolitikai szakértő a klímaváltozásv hatásairól és a lehetséges forgatókönyvekről beszélgettek.

...

„A fater leheletét ittuk folyékony formában” – részlet Karin Smirnoff trilógiájának befejező részéből

Karin Smirnoff Jana Kippo-trilógiája véget ér, de vajon sikerül lezárni a múltat?

...

Milyen lenne ma egy „kifinomult” nő, ha Jane Austen írna róla regényt?

Mennyire lenne fontos számára, hogy például jól menjen férjhez?

A hét könyve
Kritika
A magány egy város, ahol életre kelnek a falak – Murakami új kötetéről
Mi az a kriptomnézia, amivel Jónás Tamás a plágiumot magyarázza?

Mi az a kriptomnézia, amivel Jónás Tamás a plágiumot magyarázza?

És van-e még példa erre az irodalomban?