Két budapesti gimnázium is nyilvánosságra hozta, milyen átlageredményt értek el a központi középiskolai felvételin azok a diákok, akik náluk töltötték ki szombaton a magyar- és matektesztet - írja az Eduline. Eszerint a magyarfelvételi átlagosan jobban sikerült a matematikánál. A budapesti Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban (AKG) például azt közölte, hogy a náluk írt felvételik eredményei alapján „a tavalyihoz hasonló matematika- és kiemelkedő magyar átlageredmények várhatóak országosan is a hetedikre és a kilencedikre jelentkezők eredményeiben” .
Szombaton 71 ezer általános iskololás írta meg a központi felvételit. Schiller Mariann, az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskolájának angol-magyar szakos tanára a hatodikosok idei felvételi tesztjéről az Eduline-nak azt mondta, „olyan feladatok megoldásáért lehet sok pontot kapni a középiskolai felvételin, amelyek szinte semmit nem árulnak el a gyerekek alapképességeiről, kompetenciáiról, arról, hogy képesek lesznek-e mondjuk egy hatosztályos gimnáziumban tanulni”. A felvételizőknek például el kellett dönteniük, mi a takar szó magas hangrendű párja, hogyan kell elválasztani azt, hogy bodza, egy Kányádi Sándor-versben pedig a költői eszközöket is fel kellett ismerniük.
„Nagyon sok pontért lehet például szólásokat felismerni, ami teljesen felesleges, ezek ugyanis a gyerekek nyelvhasználatában nincsenek jelen. A Kányádi-verssel kapcsolatos kérdések teljesen rendben vannak, de miért kellene hatodikban felismerni a páros rímet vagy a hasonlatot?” - mondta. Schiller Mariann a két szövegértési feladatot jónak, de túl könnyűnek találta. A magyartanár szerint a felvételin nem leíró nyelvtannak, verstannak, elválasztásnak, szófajoknak kellene szerepelniük, hanem minél több szövegértési feladatnak - ám olyanoknak, amelyek valóban szórnak, és elválik, ki az, aki tényleg megértette a szöveget.
