2025-ben Koppenhága lett a világ legélhetőbb városa, ezzel Bécs három év stabil vezetés után elvesztette az első helyet, derült ki az Economist Intelligence Unit által készített Globális Élhetőségi Index felmérésből.
Közbiztonsági okai lehetnek annak, hogy a második helyre csúszott. Az osztrák fővárosban egy Taylor Swift-koncerten hiúsítottak meg egy terrortámadást tavaly augusztusban, de hasonló hírek jöttek idén márciusban is, amikor a pályaudvaron akart valaki robbantani.
A tavalyi listához képest a legnagyobb fejlődést Al Khobar, egy szaúd-arábiai város érte el azzal, hogy nagyban növelte az oktatási és egészségügyi ellátását. Ezzel szemben több nagyváros is visszaesett a ranglétrán, köztük London és Edinburgh, a legnagyobb zuhanás pedig Calgaryt érte.
A lista legalján Damaszkusz áll, ezzel 173 város közül a legrosszabbnak bizonyult.
A sorrend felállításához öt területet figyelnek: a stabilitást, az egészségügyet, a kultúrát és a környezetet, az oktatást, valamint az infrastruktúrát. Koppenhága három kategóriában is 100 százalékos eredményt ért el, náluk a legkiválóbb az oktatás, a stabilitás és az infrastruktúra.
De vajon miről írnak az ismert dán írók? A hírhez három könyvet.
Janne Teller: Semmi
A Semmi a megjelenésekor heves vitákat váltott ki, azóta pedig a kortárs irodalom egyik klasszikusává vált, sőt film is készült belőle. A regény egy csapat iskolásról szól, akik próbálják megfejteni, hogy mi a legfontosabb dolog az életben. Egy nap a csapat egyik tagja felmászik egy fára, és addig nem jön le, ameddig be nem bizonyítják neki, hogy az életnek van értelme.
Az ártatlan játék hamar eldurvul és a gyerekek válaszkeresése egyre inkább kegyetlenné válik.
A kötet kapcsán interjút is készítettünk a szerzővel, aki a Semmi után a Mindent is megírta.
Tove Ditlevsen: Koppenhága-trilógia (Gyerekkor, Ifjúkor, Függés)
A tavalyi év egyik nagy durranása Tove Ditlevsen Koppenhága-trilógiája, ami tökéletesen illeszkedett a felfutóban lévő autofikciós trendbe. Az eredetileg 1967 és 1971 között írt három kötet csak az író öngyilkossága után 50 évvel lett igazán népszerű, ezekben a könyvekben a küzdelmes életéről, munkáscsaládjáról, depresszióról, abortuszról ír. Összeségében mindent belesűrít, ami gyerekkora és öregsége között történt, természetesen a történelem mindvégig ott mozog a háttérben.
Egy mozgalmas és elgondolkodtató történet, ami az élet teljességét és törékenységét hivatott reprezentálni.
Állítólag sorozat is készül a Koppenhága-trilógiából, nálunk korábban a hét könyve volt.
Karen Blixen: Távol Afrikától
1912-ben egy 27 éves dán úrilány eljegyzi svéd unokatestvérét, majd Kelet-Afrikába költöznek. A nő igen elhivatott a művészetekben, festőnek készül, mellette pedig sokat ír, mégis egy nap úgy dönt, hogy leendő férjével az oldalán Kenyában kezdenek új életet egy farmon. Valójában ez a lány nem más, mint Karen Blixen, a kötet írója, aki ebben a részletes memoárban gondol vissza korábbi éveire.
A kötet tele van szeretettel az afrikai táj és annak gyümölcsei, népei, kultúrája iránt.
17 évet élt a farmon, majd később visszatért dán birtokára, hogy lejegyezze élményeit. Ebből született ez a könyv, amit 1985-ben filmben is feldolgoztak.
Fotó: Pexels
