Az Oktatási Hivatal által kiadott, hetedik osztályosoknak szóló irodalom tankönyvben több hiba is található a Himnuszban. A költeményt Kölcsey 1823. január 22-én írta, ezt a napot ünnepeljük 1989 óta A magyar kultúra napjaként. A költemény kiemelt szerepe a magyarországi irodalomoktatásban nem kérdés, ezért is furcsa, hogy hiba csúszott a tankönyvbe, ráadásul egyből három. De hát három a magyar igazság.
A hibák
A Telex híradásából kiderül, hogy egész pontosan mi a három eltérés az eredeti szöveghez képest:
- a tankönyvben „Bújt az üldözött, s felé / Kard nyúlt barlangjában”, míg az eredetiben „Bújt az üldözött, s felé / Kard nyúl barlangjában”,
- a tankönyvben „Szerte nézett s nem lelé / Honját e hazában”, míg az eredetiben: „Szerte nézett s nem lelé / Honját a hazában”,
- a tankönyvben „Kínzó rabság könnye hull / Árvák hő szeméből”, míg az eredetiben: „Kínzó rabság könnye hull / Árvánk hő szeméből” szerepel.
A több, mint 200 éves Himnusz
A Himnusz megírásának (egész pontosan végleges letisztázásának) bicentenáriumát egyébként éppen tavaly ünnepelte az ország. A Szatmárcsekén keletkezett, A magyar nép zivataros századaiból alcímű művet Erkel Ferenc zenésítette meg 1844-ban. Kölcsey úgy halt meg, hogy eszébe sem jutott, hogy verséből valaha nemzeti himnusz lesz. A mű 1989-ben került jogszabályi védelem alá, hiszen ekkor lett az Alkotmány szövegének része, de már jóval korábban a magyar nép közös himnuszaként tartották számon és énekelték.
200 éves Kölcsey Hymnusa, ami egészen sokáig nem vált a magyarok hivatalos himnuszává. Mit énekeltünk előtte? Hogyan használták a Hymnust politikai célokra? És mi a közös a cseh, a lengyel és a magyar himnuszban? Érdekességeket gyűjtöttünk össze az évfordulóra.
Tovább olvasokAz Oktatási Hivatal reakciója
A hibákkal kapcsolatban a Telex megkereste az Oktatási Hivatalt, ahonnan a következő választ kapta:„A nyomdahibát a hivatal a kontrollszerkesztés során korábban feltárta, és idén szeptemberben már a javított változat kerül a diákokhoz, az online felületeken pedig már jelenleg is a helyes változat olvasható”.
Volt már baki tavaly is
Nem ez az első alkalom, hogy Kölcsey Ferenc és a hetedikes könyvek a figyelem középpontjába kerülnek, tavaly például ez a tankönyborító rázta meg a közvéleményt:
A képen Kölcsey Ferenc látható – azaz Ferenczy István szobra róla, de olyan szerencsétlenül választott szemszögből fotózva, amivel az ölében tartott papírtekercs valami egészen másra emlékeztet.
(Telex)
